Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 25. Namíbia napja Kereken tíz évvel ezelőtt döntött úgy az ENSZ Naimí- bia-tanácsa. hogy minden esztendő augusztus 26-át Na­míbia napjává nyilvánítja. A Délnyugat-afrikai Felszaba- dítási Szervezet, a SWAPO ugyanis 1966. augusztus 26- ám intézte első fegyveres tá­madását a megszálló dél-af­rikai csapatok ellen. Bár az ENSZ ritkán szo­kott katonai* akciók évfordu­lójának megünneplésére íelszólítani, most mégis ez történt: ha úgy tetszik, a Namíbia-tanács ezzel jogos­nak ismerte el a megszálló dél-afrikai katonák elleni fegyveres harcot. A volt né­met gyarmat fölötti védnök­séget egykor maga a világ- szervezet juttatta a Dél-af­rikai Köztársaságnak, de ké­sőbb ugyanez a világszerve­zet szólította fel Pretoriát csapatai kivonására, a na- míbiai függetlenség garantá­lására. Az egymást váltó déí- aírikai kormányok azonban süketnek tetették magukat, s erre jó okuk volt. a fajül­döző rezsim urai jókora hasznot húznak Namíbia természeti kincseinek kiak­názásából, az itt lévő mély­vízi kikötők forgalmából. 'Ráadásul felhasználják az országot a környező frontál- ■lamok, így Angola, Botswa­na, Zambia és Zimbabwe el­leni „büntető hadjárataik­hoz”. I A világ figyelme most el­sősorban a Dél-Afrikában játszódó véres eseményekre Irányul. Az apartheid fenn­állása óta nem volt ekkora össztűznek kitéve, mint most. Belül egyre harciasabb fekete tömegek tüntetnek az utcákon, s a mérsékeltnek ismert vezetők is radikális megoldást sürgetnek. Kívül­ről — az Egyesült Államok és néhány más vezető tőkés ország képmutató politikája ellenére — mind súlyosabb gazdasági és politikai szank­ciók elfogadásáról számol­nak be a hírközlő eszközök. A kettős nyomás alatt álló Botha-kormányt ráadásul még a szélsőjobboldal is tá­madja állítólagos „erélyte- lensége” miatt. Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság belpolitikai vál­sága között szoros az össze­függés: alig hihető, hogy a fekete többség hatalomra kerülése után sokáig kellene majd várni a jelenlegi leg­nagyobb gyarmat független­né válására. Addig azonban továbbra sem pihenhetnek a SWAPO fegyveresei, akik jelentős pretoriai erőket köt- hek le, ezáltal is segítve Dél-Afrikában harcoló sors­társaikat. Horváth Gábor TSbb mint félszázezer ember vett részt Moszkvában a Gor­kij parkban rendezett békedemonstráción Legfontosabb a nukleáris kísérletek beszüntetése (Folytatás az 1. oldalról) dás előírásainak megszilár­dítása mellett, mivel ez a jelenlegi körülmények között a stratégiai stabilitás alapja. Igen fontos, hogy minél előbb megállapodás szüles­sen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a világűr—föld és a világűr— világűr osztályú világűrbeli csapásmérő fegyverek, s a műholdromboló fegyverzet- rendszerek betiltásáról, ide­értve a mindkét félnél meg­lévő ilyen fegyverek likvi­dálását is. Mihail Gorbacsov üzene­tében szólt arról is, hogy a Szovjetunió egy újabb szovjet—amerikai csúcs­találkozó mellett van, ennek azonban a két ország közöt­ti kapcsolatok normalizálá­sát, a nemzetközi légkör ja­vulását, a fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgya­lások menetének meggyor­sítását kell szolgálnia. ,.Készek lennének — üzen­te — a csúcstalálkozón meg­állapodást aláírni a nukleá­ris kísérletek betiltásáról. A szovjet—amerikai csúcs- találkozót valós tartalom­mal kell megtölteni, ez a lényege a két ország vezetői között Genfben megszületett megállapodásnak” — hang­súlyozta végezetül az SZKP főtitkára a hatok felhívására adott válaszában. (MTT) I tiltakozások ellenére Japánban a New Jersey A széles körű tiltakozás el­lenére vasárnap reggel befu­tott a japán Szaszebo kikötő­jébe a New Jersey csataha­jó, amely 32 Tomahawk tí­pusú atomtöltetű rakéta ki­lövésére alkalmas. A 45 ezer tonnás csataha­jót több amerikai hadihajó kíséri, 'köztük a 15 500 ton­nás, atommeghajtású Long Beach cirkáló. A flottaláto- gatás a szeptember első fe­lében az Qhotszki- és a Ja­pán-tengeren sorra kerülő nagyszabású tengerészeti hadgyakorlatnak az előké­születe. A New Jersey látogatása élénk felháborodást váltott ki Japán-szerite. Tiltakozott az atom- és hidrogénbomba- ellenes tanács, az atombom­ba-károsultak szervezete, a 'kikötőmunkások szakszerve­zete több helyen felvonulást szervezett. A Japán Kommunista Párt dokumentumban tiltakozott az atomfegyver szállítására és használatára alkalmas csa­tahajó kikötésének engedé­lyezése ellen. Ebben rámu­tat: az a tény, hogy a japán kormány engedélyezte az amerikai hadihajó kikötését, az antinukleáris hármas elv (miszerint Japán nem gyárt, nem birtokol és területére nem enged atomfegyvert) sú­lyos megsértését jelenti. MOSZKVA Szovjet és bolgár kozmo­nauták közös űrrepülésen vesznek részt 1988 második felében a Mir—Szojuz űr­komplexumon — ennek elő­készítéséről írtak alá jegy­zőkönyvet a szovjet főváros­ban a két ország illetékesei. CJ-DELHI Űj pártot alapítottak az Indiát kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszusból kizárt politikusok. A párt neve: Indiai Nemzeti Kong­resszus — Indira Gandhi. JOHANNESBURG A fokvárosi parlament el­vetette az ellenzéki Haladó Szövetségi Pártnak a pre- tóriai kormány lemondását és a rendkívüli állapot fel­oldását követelő bizalmat­lansági indítványt. MEXIKÓVÁROS Szeptember 19-én legma­gasabb szinten folytatódnak a salvadori hazafiak és a Duarte-kormány közötti tárgyalások. Erről született megállapodás a felek mexi­kóvárosi megbeszélésein. A megállapodás értelmében a tárgyalásokat a salvadori San Miguel tartománybeli Sesoriban tartják. KAIRÓ A hét végén KartCyn légi­forgalmát sztrájk bénította meg, miután a kormányzat felfüggesztette állásukból azokat a dolgozókat, akik egy héttel korábban három napon át tartó munkabe­szüntetéssel torolták meg azt, hogy gépeiket a felkelők veszélyeztette területek fölé küldik. Az újabb sztrájk addig tart — közölték a Su- - dán Airways alkalmazottai — amíg a fegyelmi bünte­téseket vissza nem vonják, méghozzá bocsánatkérés kí­séretében. Chile Egy bírói döntés anatómiája Santiagóban néhány nappal ezelőtt vált ismertté, hogy Carlos Cerda Fer­nandez bíró vádat emel a chilei hadse­reg 38 tisztje és 10 polgári személy el­len. A periratok tanúsága szerint a gyanúsítottak 1976-ban törvénytelen módon vettek őrizetbe tíz kommunis­tát. A chilei demokratikus erők évek hosszú során át küzdöttek e bírósági döntés meghozataláért. Történelmi pa­radoxon, hogy a szóban forgó főtisztek között olyanok is vannak, akik — im­már nyugállományban — Pinochettel szembehelyezkedve a diktátor ellensé­geinek számítanak. Vagyis a katonai rezsim vezetői maguk is érdekeltek egy­kori támogiatóik, mai ellenfeleik meg­büntetésében. Mindmáig viszont nem érkezett hír arról, hogy a chilei rendőrség akár egyetlen gyanúsított személyt is őrizet­be vett volna Cerda bíró kezdeménye­zésére. A perben összegyűjtött dokumentu­mok szerint a chilei fegyveres erők ve­zetői által 1973-ban végrehajtott kato­nai hatalomátvételt követő hónapokban a légierő és a haditengerészet parancs­noksága közös rohamcsapatot alakított. Ennek a titkos kommandónak a leg­főbb feladata a kommunista párt veze­tőinek letartóztatása és megsemmisíté­se volt. A szárazföldi hadsereg csupán azért hiányzik e felsorolásból, mert a Pinochet tábornok közvetlen irányítása alatt álló fegyvernem hivatalosan és nyíltan végezte ezt a „küldetését”. A titkos kommandó országszerte ha­talmas gépezettel folytatta a kommu­nisták elleni irtóhadjáratot. A katolikus egyház szolidaritási irodája által egy- begyűjtött iratok 668 esetet sorolnak fel az „eltűntek” ügyének kivizsgálását követelve. A bíróságnak az iratokat 1977. elején adták ét, s közel egy évti­zed telt el, amíg a diktatúra legfőbb sajtóorgánuma, az El Mercurio augusz­tus 15-i száma először fogalmazott így: „az eltűntek ügye”. Ebből a megfogaL- galmazásból első Ízben hagyták el az eltűntek szó előtt az „állítólagos” jelzőt. Pinochet kormánya, s persze a sajtója korábban csak „állítólagos eltűnteket”, „állítólagos áldozatokat”, „feltételezett eseteket” emlegetett. Az El Pais című madridi napilap san­tiagói tudósítója emlékeztetett arra, hogy a diktatúra nem egyszerűen ta­gadta a letartóztatásokat, hanem a végrehajtókat 1978-ban meghirdetett amnesztiával fel is oldozta. Éppen ezért nagy figyelmet érdemel Cerda bíró ha­tározata. A bíróról tudni kell, hogy nem kizá­rólagosan szakmai felkészültsége és kö­rültekintése révén határozta el magát e rendkívüli lépésre.Valószínűleg sze­mélyes bátorságnak sincs hiján. Az ál­tala folytatott vizsgálat hónapjai alatt szakadatlanul titkos ügynökök voltak a nyomában. Beidézett tanViit lefényképezték, egyik gyanúsítottja bepanaszolta, hogy a bíró bántalmazta őt. (A gyanúsítottnak gyil­kosságért kell felelnie.) Fernando Matt­hei tábornok, a légierő jelenlegi pa­rancsnoka Cerda bíró szolgálati úton történő) felelősségre vonását kérte, Pinochet sajtója szüntelenül támadta. Carlos Cerda Fernandez bíró élve a törvényesség Igen korlátozott lehetősé­geivel mégis megkísérelte az igazság feltárását. A légierő szolgálatából de­zertált és Párizsban elő egyik ügynök vallomása alapján bizonyítékokat kez­dett gyűjteni a titkos kommandó tény­kedéséről. Így derült fény arra, hogy mely laktanyákban, hány irodával, hány titkos börtönnel, milyen jármű­vekkel és egyéb eszközökkel rendelkez­tek a kommunisták ellen szövetkezett tisztek. A bíró az egykori titkos rendőr­ség, a DINA ügynökei és a hadsereg titkos kommandója közötti személyes ellentéteket kihasználva szintén értékes bizonyítékokhoz jutott. Munkájában komoly támogatást kapott a katolikus egyháztól és az eltűntek hozzátartozói­tól. Sajátos helyzet állott elő. A demok­ratikus és haladó erők fáradozása nyo­mán bizonyítékok gyűltek össze több chilei katonatiszt és polgári személy gyilkosságokban való részvételéről. Né­melyikük megbüntetése azonban im­már magának Pinochet tábornoknak is érdeke — kényelmetlenek a sokat tudó és beszélő ellenfelek. Az ügynek még egy fontos vonatko­zása van. Az eltűnt kommunista veze­tők sorsának kiderítéséért a chilei ka­tolikus egyház emelt következetesen szót. Az egyház befolyása Chilében milliókra terjed ki_ a kommunista párt pedig a megpróbáltatások ellenére a legjobban szervezett politikai erő. E két társadalmi tényező összefogása fontos eleme a kiailakulófélben lévő nemzeti ellenállásinak, a demokratikus kibonta­kozásért folyó küzdelemnek. Meruk József 600 szakember részvételével atomkonferencia Béesben Mától mintegy 600 nukleá­ris szakember tanácskozik Béesben a reaktorbalesetek tanulságairól, megelőzésük módjairól. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) keretében rendezett ötnapos konferencia egyik kezdeményezője a Szovjet­unió, amely már a csernobili baleset után néhány nappal közölte a szervezettel: az okok kivizsgálása után rész­letes jelentést terjeszt az ENSZ-intézmény elé. Ez a csaknem 400 oldalas jelentés, amelyet a napokban Moszk­vában ismertettek, immár az IAEA-tagállamok rendelke­zésére áll. A konferencián egyúttal, amint szovjet rész­ről hangsúlyozzák, általában foglalkoznak majd az atom­reaktorokban bekövetkezett balesetekkel, üzemzavarok­kal, hogy — a tapasztalato­kat kicserélve — megelőzzék a további katasztrófákat. A tanácskozásokon magyar kül­döttség is részt vesz. Az atomügynökség kereté­ben folyó nemzetközi együtt­működés általában nagy len­dületet kapott. Tíz napja ért véget Béesben egy másik nagyszabású tanácskozás, amelyen nemzetközi szerző­dések tervezetét dolgozták ki, a nukleáris balesetek kö­telező jelzéséről, illetve a baleseteknél való segélynyúj­tásról. A tervezetek szeptem­ber végén az IAEA vezető testületé, majd közgyűléseié kerülnek. Minden remény megvan arra, hogy a két egyezmény, amelyek többek között az atomfegyverekre és velük folytatott kísérletekre is kiterjednek, hamarosan életbe lép. Lengyel igazságiigyminiszter az amnesztiáról Már csaknem 11 ezer sze­mélyt bocsátottak szabadon Lengyelországban az amnesz­tia életbe lépése óta eltelt egy hónap alatt, köztük a po­litikaiaknak csaknem a fe­lét: az állam- és közrendel­lenes bűncselekményekért fogva tartott 189 személyből 80-at. Mindezt Lech Domeracki igazságügyminiszter közölte abban az interjúban, amaly a kormány lapjának, a Rzeczpospolitának a hét vé­gi számában jelent meg. Hoz­zátette, hogy valószínűleg összesen 20 ezer embert he­lyeznek szabadlábra. A mi­niszter kijelentette, hogy sza­badon bocsáthatják Zbig­niew Bujakot, a feloszlatott egykori Szolidaritás szak- szervezet egyik volt vezető­jét is, akit a Szolidaritás il­legalitásban maradt legfon­tosabb országos vezetői kö­zül utolsónak; ez év júniusá­ban tartóztattak le. Dome­racki emlékeztetett arra, hogy az amnesztia keretében már kiengedték Bogdan List, a Szolidaritás egyik orszá­gos vezetőjét és Adam Mich- niket, aki a Szolidaritás or­szágos vezetőinek befolyásos tanácsadója volt. „Bujáknak pontosan ugyanakkora esé­lye van a szabadulásra, mint Michniknek és Lisnek volt, akik már otthon vannak. Mindenkinek, aki az állam vagy a közrend ellen köve­tett el bűncselekményt, lehe­tősége van a szabadulásra. De a szabadon bocsátásról csak akkor születhet döntés, ha valószínűnek látszik, hogy az adott személy aktívan dol­gozni kezd, és nem tér visz- sza a bűn útjára” — mondta a lengyel igazságügyminisz­ter. lugosztus 26-tól szeptember 5-ig Szovjet rakétakísérletek 1986. augusztus 26. és szep­tember 5. között a Szovjet­unióból hordozórakétáikat in­dítanak két csendes-óceáni körzet felé — jelentette szombaton a TASZSZ a szovjet kormánytól kapott felhatalmazás alapján. Mindkét körzet 20—20 ten­geri mérföld sugarú kör; kö­zéppontjaik koordinátái: az északi szélesség 47. foka, 00. perce és a keleti hosszúság 171. foka, 24. perce, valamint az északi szélesség 39. foka, 05. perce és a keleti hosszú­ság 173. foka, 27. perce. A szovjet kormány kéri a csendes-óceáni vízi utakat használó országok kormá­nyait, utasítsák az illetékes szerveket, hogy a megjelölt térségben és időközben, he­lyi idő1 szerint 7 órától 11 óráig mellőzzék a légi- és hajóforgalmat — tartalmaz­za a tASZSZ jelentése. Pakisztán Felújultak a zavargások Rövid ideig 'tartó nyuga­lom után újult erővel rob­bantak ki a zavargások Pa­kisztánban. A biztonsági erők isimét több 'helyütt tüzet nyi­tottak az államfő, Ziaul Hakk lemondását követelő tünte­tőkre; s kettőt közülük ha­lálra sebeztek; a hivatalos kormánystatisztika szerint ezzel huszonkilencre emelke­dett a tizenegyedik napja tartó összecsapások halálos áldozatainak száma. Ziaul Hakk nyilatkozatát közli a Szaud-Arábiában an­gol nyelven megjelenő, Arab News című ’Gjság. Hakk az interjúban 'kifejtette: véle­ménye szerint a parlament jelenleg „nincs olyan hely­zetben, hogy választásokat írhatna ki.” A választásokat a pakisztáni elnök olyan „szükségtelen erőpróbának” nevezte, amelynek a mostani helyzetben „senki nem ten­né ki magát szívesen.” Benazir Bhutto és több más ellenzéki vezető letar­tóztatására utalva Hakk ki­jelentette: „aki megsérti a törvényeket, elnyeri bünte­tését”, s ez mindenkire vo­natkozik. Az országában dú­ló zavargások okát az állam­fő a rendkívüli állapot nem­régiben történt feloldásá­ban vélte megtalálni, de hoz­zátette: a nyugtalanság „leg­később három héten belül teljesen lecsillapodik.”

Next

/
Thumbnails
Contents