Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

7 Kitü ntetettjei n k A Mezőgép tószegi gyá­rában a Fortschritt Kombi­nát megrendelésére évek óta készített E—318 jelű rendke­zelő adapterek eddig három­szor nyerték el az NDK Ál­lami Minősítő Intézetének legnagyobb, a termék kilő gástalanságát jelző úgyneve­zett Q—1 minősítését. Aki valamennyire is járatos a gépgyártásban, tudja, hogy ilyen jó minőségű munkához csak az egyévi teherbíróké­pesség kipróbálására volt jó. A „petőfisek” közül például ketten NDK-beli vizsgabi­zottság előtt is letették a mi­nősített hegesztői vizsgát, megmérték magiukat. az ön­vizsgálatnak azonban len egy, az egész gyárat érintő hatása is: a német partner tudja, hogy a Tószegről várt adaptereket kiváló szakem­berek készítik. a termelés minden pontján átlagon felülit kell nyújtani az ott dolgozóknak, és a munkát mindenhol igen jól kell szervezni. A tószegi vezetők szerint a megfelelő termelési feltéte­lek mellett a rendszeres kül­földi elismerésekhez — nem kitüntetés, hanem a néhány éve megkezdett tőkés export dinamikus növekedése bizo­nyítja, hogy a legigényesebb piacokon is helytáll a gvár — nagyban hozzájárultak az olyan termelő kollektívák, mint az alvázkészítő üzem Petőfi Sándor Szocialista Brigádja. Az 1971-ben ala­kult 8 tag|ú közösség igen so­kat tett szakismeretei gyara­pításáért. A brigád tagjai kö­zül mára öten szereztek kö­zépiskolai végzettséget, ket­ten technikusi oklevelet is, négyőjüknek pedig két vagy több szakmája van. Szöllősi István brigádve­zető szerint szinte beleloval­ták egymást a tanulásba, és ha megkezdték az iskolát, a világért sem hagyták volna abba. Talán egyfajta virtus volt ez, de egyáltalán nem­Jól mutató számok bizo­nyítják, hogy a Petőfi Szo­cialista Brigád tagjai meny­nyire fontosnak tartják, hogy helytálljanak a termelésben. A kis közösséghez tartozók munkájának termelékenysé­ge az utóbbi három évben 21 százalékkal növekedett, ta­valy a tagok három újítása szolgálta — a végeredmény a gyári eredmény > 106 ezer forintos növekedése volt — a termelés hatékonyságának javítását. A nem rubel el­számolású exporthoz kapcso­lódó feladatok megoldását új gyártókészüléket, célgépeket tervezve és elkészítve segí­tették. De a gyárkapun kívül is számíthatnak a kis kollektí­va támogatására: Tószeg igen sok közösségi feladatát ol­dották meg társadalmi mun­kában, óvodákat, iskolákat, sportlétesítményeket gyara­pították. A település vezetői is mindig számíthatnak tá­mogatásukra. A Petőfi Szocialista Brigá­dot augusztus 20. tiszteletére a Szolnok Megyei Tanács Gazdaságfejlesztési Díjával tüntették ki. V. Sz. J. II népművelés igazi csapatmunka Nagy Lajos, a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ ismeretterjesztési csoportjá­nak vezetője talán maga is meglepődne, ha tudná, mi­lyen sokan ismerik magas, csontos alakját, dús szakál- lát, szavait kísérő széles kéz­mozdulatait. Afféle minde­nütt ott lévő,, nyüzsgő ember, akinek élete összefonódott a népműveléssel, az ismeretek átadásának vágyával. ..Nem éppen zökkenők nél­kül jutottam el a népművelői hivatáshoz. Sárospatakon érettségiztem a Rákóczi Gim­náziumban, ahol mint KISZ- titkár belekóstoltam a szerve­zésbe, a közösségért végzett munkába. Minden álmom az volt, hogy pedagógus legyek, a felvételim azonban nem si­került, ezért egy évig eszter­gályos szakmát tanultam. Ekkor érkezett a hívó szó szü­lőfalumból, Tiszasülyről, hogy vállaljam el a művelő­dési ház vezetését. Vegyes ér­zésekkel ugyan, de elvállal­tam. Megvannak a hátrányai és az előnyei annak, ha valaki a szülőfalujában tölt be olyan állást, amely túlságo­san szem előtt van. Engem is ismert mindenki, hiszen ott végeztem az általános iskolát, vagvis gyerekkoromtól kezd­ve tudtak rólam mindent. De mert ismertek, nem kellett élőiről indulnom a bemutat­kozással.” Nagy Lajos szívesen emlék­szik vissza a tiszasülyi évek­re, különben is azt tartja, hogy valamennyi népműve­lőnek kis településen kellene kezdenie a pályáját, hiszen ott talál módot az emberek közeli megismerésére, a ve­lük való együttélésre. Jelent­kezett népművelés-könyvtár szakra, amelynek befejezése után elvégezte a Kossuth La­jos Tudományegyetem nép­művelés kiegészítő szakát. „öt esztendőt töltöttem a szülőfalumban, és megtanul­tam, hogy egyedül semmire sem megy a népművelő. Lel­kes és segítőkész társakra lel­tem, akik hozzám hasonlóan szívügyüknek tartották az is­meretterjesztést.” Szolnokra került a Ságvári Endre Művelődési Házba. 1979-ben pedig az újonnan átadott Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Ter­mészettudományi előadó volt, amellett behatóan fog­lalkozott az amatőrfilmezés­sel. .,Az ismeretterjesztési cso­port, amelynek jelenleg ve­zetője vagyok, hét tagú, és ál­líthatom, hogy remek kollek­tíva. A feladatkörünk rendkí­vül széles, egyebek között külpolitikai előadásokat, nyelvtanfolyamokat, szabó- varró tanfolyamokat, szocia­listabrigád-vetélkedőket szervezünk, és csoportunk a gazdája az időnként megren­dezett családi kaszinónak is. Bár ez utóbbi sikerén a „ház” munkatársai közül legalább harmincán fáradoztak.” Nem szeret egyes szám első személyben beszélni az ered­ményekről, folyton az együtt gondolkodás és munkálkodás nélkülözhetetlenségét hang­súlyozza. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért, egyéni si­kerekkel is büszkélkedhetne, hiszen kétszer kapott minisz­teri dicséretet, megkapta a Szocialista Kultúráért kitün­tető jelvényt, hétfőn pedig átvehette a Kiváló Népmű­velő kitüntetést. B. J. Patinás kórust kötelezi kora A jászberényi Palotásy Já­nos Szövetkezeti Vegyeskar életében közeleg egy rendkí­vül fontos dátum; ugyanis néhány hónap múlva a kó­rus betölti 125. évét. Ho­gyan sikerülhetett megérni ilyen magas matuzsálemi kort? Természetesen állandó, kemény munkával, nem ke­vés szorgalommal, kitartás­sal, és persze az adott idő­ban Drezdába vezetett. A helyi újságok nagy elisme­réssel szóltak a hangverse­nyek magas művészi színvo­naláról, s a nemzetközi po­rondra lépett magyar együt­tesről. Hazatértük után nem sok­kal Bedőné Bakki Katalin folytatta a kórus vezetését, Husznay Mária másodkar­nagy közreműködésével. Próbál » Palotásy Vegyeskar Fotó; Dede G. szakban mindig . jó, dolgát remekül értő karvezetővel, akinek egyénisége, felké­szültsége, személyes varázsa össze tudott tartani 50—60 különböző foglalkozású em­bert. Végtére is egy prtinás kórust kötelez a kora. A kezdetben csupán férfi­akból álló dalárda 1362 óta működik, s már a múlt szá­zadban is szép sikereket ért el — többek között erről ta­núskodnak a Jász Múzeum­ban őrzött díszes serlegek. A messze földön híres Palotásy Dalárda 1940-ben vegyeskar­rá alakult, vezetését pedig idősb. Bakki József vette át aki kiemelkedő szakmai eredményeket ért el, ugyan­akkor nem feledkezett meg a családias, jó .közösségi szel­lem megteremtéséről sem. Halála után fia, Bakki Jó­zsef zeneszerző' a Zeneaka­démia tanára állt a kórus élére. Új szakasz kezdődött a vegyeskar életében; az ipa­ri szövetkezetek anyagi tá­mogatásával lehetővé vált, hogy a külföldi hangverseny - útra induljanak a jászberé­nyiek is. Bakki József laza­ságot nem tűrő igényesség­gel készítette fel a kórust el­ső külhoni útjára, mely 1973­Ezek után újabb külföldi meghívások jelezték a jász­berényi kórus jó hírét hatá­rainkon túl is. Az elmúlt év­tizedben szerepeltek Tallin- ban, Krakkóban, Jambolban. Jövőre pedig Finnországba, Tamperébe utaznak, ahol egy nemzetközi fesztiválon mu­tatkoznak be. A legutóbbi országos mi­nősítő versenyen megkapták a Hangversenykórus kitünte­tő címet, ezenkívül számos oklevél, nívódíj és elismerés van már a birtokukban. Kikből áll a kórus? Zömmel fiatalokból. Énekelr nek közöttük szövetkezeti dolgozók, adminisztrátorok, pedagógusok, diákok, kato­nák. Saját bevallásuk sze­rint bárkit szívesen látnak maguk között, aki szeret énekelni, és érez némi te­hetséget, elhivatottságot magában. Mert a jó hangú kórustagokból sosem elég. Jászberényben pedig különö­sen nem, ahol több kórus is kiválóan működik. De vala­mennyi közül most a Palotá­sy Vegyeskarnak ragyog a legfényesebben a napja... (A Kiváló együttes címmel tüntették ki őket.) J. J. Humora is lehet a „főnöknek” Ha baráti körben azt bi­zonygatom, hogy egy-egy ve­zető tekintélyét nem a ko­morságba hajló komoly kodás adja, akkor Madarász Tibort, a Titász szolnoki üzemigaz­gatóját említem példaként, aki nem átall humoros cikke­ket írni a Hálózat című lap­ba. Sőt, uram bocsá, vállálati rendezvények, nyugdíjba vo­nulások alkalmával még versfaragásra is adja a fejét. Kisebb zenedarabokat, dalo­kat is szerzett. Az üzemi lapjukban leg­utóbb arról írt, hogy milyen legyen egy szuperfőnöty. „Aki folyton ugrál, az elszakad a valóság talajától”. „Aki foly­ton a nehézséggel birkózik, az előbb-utóbb maga is elne­hezedik.” „A beosztottak időnként szeretik látni a ve­zetőjüket, (hogy tudják: még megvan)”, — írja többek kö­zött azzal a következtetéssel, hogy a szuperfőnök az, aki szuper módon tud vezetni. Saját vezetői mivoltáról nem ír. így csak következtet­ni lehet arra néhány mondat­ból: — A bizalom, a példamu­tatás, a következetesség je­gyében kell foglalkozni a be­osztottakkal, — Ävallja. — Mennyi értelmes gondolatuk van, ha megcsillan előttük valamilyen lehetőség. Ha va­lamilyen jogkört azzal ad át nekik a vezető, hogy na mu­tassátok meg mit tudtok, ak­kor meg. is mutatják. Főleg, ha kezdeményezéseikhez tá­mogatást kapnak. A tisza- földvári kirendeltségvezető saját zsebből vett egy számí­tógépet, és csak a televíziót kérte hozzá a vállalattól. Most már könnyebb a szá­mítástechnika híveinek a dolga a Titász szolnoki üzem- igazgatóságán is. Három kor­szerű számítógépük van, és még kilencet kapnak. A mű­szaki feladatok géprevitele minden kirendeltségnél lehe­tővé válik. Jobban ki lehet munkálni a kevés beruházási és kis munkaigényű feladato­kat, amiket Madarász Tibor is szorgalmaz. Jól ismeri a helyi viszo­nyokat. 1956 óta — akkor ka­pott erősáramú villamosmér­nöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen - a Ti- tász-nái dolgozik. 1972 óta üzemi igazgató. Nem foghat­ni rá, hogy ül a babérjain. A diploma megszerzése óta több szakmai tanfolyamot végzett. Rendszeresen oktatott, szak­mai előadásokat tartott, többször volt külföldi tanul­mányúton. Egyik — Janau- schek Ernővel közös — újítá­sa szerepelt a bécsi Munka- bizottsági Világkongresszus kiállításán. Szakcikkeket is megjelentetett. Több kitünte­tés után tavaly a Kiváló Újí­tó kitüntetés arany fokozata mellett megkapta az Eötvös Lóránd-díjat. 1969 óta az MTSZ Szolnok megyei Szak- szervezetének titkára. A mű­szaki értelmiség összefogása mellett jelentős érdemei van­nak a szolnoki Technika Há­za létrejöttében. A szolnoki elektromos hálózat korszerű­sítéséért is sokat munkálko­dott. Ez a túlságosan is vázlatos kép a bizonyság rá= megér­demelten kapta most a me­gyei tanács nagydíját. S. Fogékonyság az újra - érzékenység a piacra Tavaly volt húsz eszten­deje, hogy újabb munka- ps kereseti lehetőség nyílott há­romszáznál több mezőtúri és környékbeli lakosnak: 1965- ben létrejött a városban a Fémfeldolgozó Ipari Szövet­kezet gyáregysége. A főváro­si központú cég két évtize­des fennállásának legsike­resebb öt esztendejét zárta a VI. ötéves tervvel. Az 1981. maradni, amit termékeik ex­portjának folyamatos szin­ten tartása is bizonyít A Me­zőtúron készülő ügyviteltech­nikai berendezéseknek — a különböző tárolóknak. — va­lamint a vendéglátóipari esz­közöknek — bárberendezé­seknek, grill- és presszógé­peknek — ötven százalékát a szocialista országokban, 25— 30 százalékát a tőkés piaco­Üj pcesszógépcsaládot fejlesztettek ki a gyáregységben, ennek tagjaihoz készítik képünkön a burkolatokat (Fotó: T. K. L.) évi 220 millióról az elmúlt évben 407 millió forintra nö­velte termelését. Ez a haté­konyság jelentős javulásá­val, is járt, hiszen az öt év előtti 458 ezer forintról 840 forintra nőtt az egy dolgo­zóra jutó éves termelés. A gyáregység által produkált nyereség alakulását ennél is nagyobb dinamizmus jelle­mezte, tavalyi 125 millió fo­rintos eredményük több mint az ötszöröse volt az 1981. évinek. A sikeres gazdálkodás tit­káról érdeklődőnek két kulcsszót említenek a szövet­kezet szakvezetői: a fogé­konyságot és az érzékenysé­get. Az előbbin az új techno­lógiák, termékek iránti fo­gékonyságot értik, amely le­hetővé tette a gyáregység termékszerkezetének folya­matos megújulását. Érzé­kenységük pedig elsősorban a világpiaci változásokra va­ló gyors reagálásban nyilvá­nul meg. Vallják a mezőtú­riak, hogy nem elég a kur­rens cikkeket jói megcsinál­ni, eladni is tudni kell.' Ha például a tegnap még kere­sett kartotéktárolók helyett a megrendelőknek holnap már mágneslemez-tárolóra van szükségük, akkor az ügyviteltechnikai eszközöket gyártóknak még ma át kell állniuk az utóbbiak gyártá­sára, ha versenyben akarnak maradni. Márpedig Mezőtúron akar­tak és tudnak is versenyben kon értékesíti a szövetkezet Az új iránti fogékonyság és a piacérzékenység nem vé­letlenül sajátja a szövetke­zetnek, a gyáregység dolgo­zó kollektívájának átlagélet- kora ugyanis mindössze har­minckét év. A fiatalos lendület nem­csak a szövetkezeti tervek teljesítésében mutatkozik meg, jellemző a munkahelyi brigádmozgalomra is. Kom­munista szombatokon, hétvé­gi pihenőnapokon évente több mint 100 ezer forint ér­tékű munkával segíti a 14 szocialista brigád a várospo­litikai célok megvalósítását. Az idei első félévi eredmé­nyek alapján a VII. ötéves középtávú terv első eszten­dejében sem tört meg a len­dület: 176 milliós termelés és 36 milliós nyereség elérésé­vel időarányosan teljesítet­ték tervüket a gyáregység dolgozói. Mindkét fő termék- csoportjukat sikerült ismét megújítani. Nemrégen új presszógép-család gyártását kezdték meg, és kifejlesztet­tek egy úgynevezett hőlégka- varásos sütőgépet. De soro­zatban készül már az a vi­deokazettákat árusító auto­mata is, amelyre elsősorban tőkés partnereitől számíthat jelentősebb megrendelésre a Fémfeldolgozó Ipari Szövet­kezet mezőtúri gyáregysége. (A megyei tanács nagydíjáí kapták) T. F. A „petőfisekre” mindig számítani lehet

Next

/
Thumbnails
Contents