Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
Ara:2.20Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxxvn. évf. 196. sz., 1986. aug. 20. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Alkotmány és demokrácia Ezer éve lesz immár, hogy a magyarság alkotmány as rendiben, állami szervezet keretei között él a Duna—Tisza táján, a Kárpát-medencében. Mindösz- Sze harminchét éve, hogy egy ezredév jogfolytonosságába bekapcsolódva új, a nép érdekében fogalmazott alkotmány szabályait követjük. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmányát a magyar államiság fejlődésében történelmi korszakhatárként emlegetik. Érthető és szükségszerű volt, hogy a felszabadulás utáni éles osztályharcok és a történelmi igazságtétel idején a választóvonalat húzták meg erősebben. Hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény Magyarország első írott alkotmánya, amely olyan rend jogi kereteit teremti meg, ahol minden hatalom a dolgozó népé. Anélkül, hogy ezt az igazságot elhallgatnánk, ma- nagyobb távlatból már a népi alkotmány nemzeti múltunkba visszanyúló előzményeit is látjuk. Sokan talán meglepődnek, amikor megtudják, hogy Engels milyen sokra tartotta nagy királyunk, ,1. István művét: á magyar alkotmányosságot, s államiságot. Ügy vélekedett, hogy alkotmányának és a belőle kifejlődött autonómiának köszönheti a magyarság azt a nagy államalkotó erőt, amely az elnyomás évszázadaiban is fennmaradt. Nemcsak a méltányosság, hanem önbecsülésünk is azt kívánja, hogy megszabadulva a múlt gyötrelmeitől, értékeit magunkénak tekintsük és alkotmányos rendünk demokratikus fejlesztésében, megerősítésében hasznosítsuk. Az idei alkotmányünnepen, az előzőkhöz hasonlóan, nagy figyelmet fordítunk a szocialista demokrácia fejlesztésére. A történetiség elvét is figyelembe vevő magyar népi alkotmányosságban a legnagyobb figyelem a demokrácia következetes alkalmazásának lehetőségeire irányul. A népben valóságos igény van a demokráciára, s társadalmunkban — keserves tapasztalatok árán — kialakult a meggyőződés, hogy hazánk nem csekély mértéIrta: Pozsgay Imre kű gondjainak a megoldásában, az új fejlődési lehetőségek megteremtésében szükség van minden állampolgár felelős részvételére. Az állampolgár azonban csak ott viselkedik felelősen, ahol nem alattvalónak tekintik, hanem teljes értékű, szabad embernek, akinek része van a döntésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt, beleértve az állami tevékenység nyilvánosságát, ellenőrzését is. Csak így képzelhető el a törvények meggyőződésen alapuló betartása, a szabadság rendje. Az ilyen módon fejlődő társadalom az igazán hatékony gazdaságilag is, de minden más emberi teljesítmény dolgában is. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa a politikai fejlődésnek ezt az irányát határozta meg. Ehhez a programhoz kapcsolódott a. Hazafias Népfront VIII. kongresszusa, amikor állásfoglalásában kimondta: „A népi, nemzeti egység erősítésében, a szövetségi politika gyakorlásában meghatározó feltétel a politikai intézményrendszer oly irányú fejlesztése, amelyben semmi sem korlátozza indokolatlanul az egyes politikai, társadalmi szervezetek és mozgalmak hivatott tevékenységét; nem szűkíti munkájukat csupán a végrehajtásra vagy mozgósításra, hanem lehetővé teszi a társadalmi szükségleteiknek megfelelő tevékenységük kibontakoztatását, részvételüket a döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában és a végrehajtás ellenőrzésében. A Hazafias Népfront közjogi funkciója — benne sikeres választási munkája — politikai, érdemi részvételt jelent társadalmi életünk minden területén. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében”. Ennek az állásfoglalásnak a szellemében, a szocialista demokrácia követelményed szerint a népfront szorgalmazza a jogalkotás olyan fejlesztését* amely megfelel a Magyar Népköztársaság alkotmányának, népünk — egy évezred alatt, benne az utóbbi négy évtizedben kialakult — jogérzékének és politikai érettségének, s az elmúlt harminc évben megszilárdult törvényességnek, amely megszabadította a törvénytisztelő embereket a félelemtől. A jövőben, ehhez a folyamathoz kapcsolódva, olyan jogalkotásra kell törekedni, amely segít megszabadítani az embereket a bürokrácia koloncától és arroganciájától; lehetővé teszi nemes célokra irányuló szabad egyesülésüket, kibontakoztatja önkormányzatra való képességüket. A legmagasabb rendű jogszabályokat, különösen az alkotmányokat gyakran fenyegeti az a veszély, hogy papíron maradnak. A népfront az Országgyűlés törvényhozói tevékenységétől azt kívánja, hogy az elmúlt három évtized nagy vívmányára, a törvényességre támaszkodva gondoskodjon hézagmentes jogrendről. Biztosítsa, hogy az alkot- imány minden tételéhez olyan alacsonyabb rendű jogszabály (törvény, rend. delet stb.) 'kapcsolódjon, amely közigazgatási intézkedésekben, végső esetiben bírói Ítéletben érvényesíthető. Csak egy ilyen következetesen kiépített jogrend veheti elejét az alacsonyrendű jogszabályok inflálódásának, a hatalommal való visszaélésnek, az állam- polgári fegyelem megsértésének. A jogrend demokratikus belső következetessége az önkéntes jogkövetés fontos feltétele, amelyben perez» — éppen mert jog — fenn kell tartani a kikényszerítés lehetőségét is, de igazán építeni a demokrácia eredményein nevelődött felelős állampolgárra kell. Az állam amikor büntet, defenzívában van. Minél kevesebbszer kénytelen az állam büntetni, minél inkább számíthat a törvénytisztelő állampolgár támogatására, annál inkább válhat a közjó intézményévé. a szocialista társadalom ilyen követelményeket támaszt államával szemben, ilyen szellemben fogalmazta meg alkotmányát, s ilyen alapon törekszik következetessé tenni jogrendjét. Termelési Nagydíj a jászapáti téesznek Szabó István, a TOT elnöke adta át a kitüntetést Ünnepi küldöttgyűlést tartott tegnap délután a Jászapáti Velemi Endre Tsz abból az alkalomból, hogy kimagasló termelési és gazdálkodási eredményei alapján — a megyében a közös gazdaságok közül harmadikként — elnyerte a MÉM által 1977-ben alapított Termelési Nagydíjat. A nagyközségben működő mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollégiumában megtartott átadási ünnepségen részt vett és felszólalt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke. Jelen volt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, . Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szabó István, a Jászberény városi pártbizottság első titkára, Szegő László, a TESZÖV elnöke és Benedek Fülöv, a TESZÖV titkára, valamint a Jászberény városi és a nagyközségi párt-, tanácsi és társadalmi szervek, a helyi gazdálkodóegységek képviselői. Borbás János téeszelnök tájékoztatta a jelenlevőket a hagyományosan az alkotmány ünnepén átadásra kerülő nagydíj elnyerésének alapjául szolgáló eredményekről. Elmondta többek között, hogy a jászapáti és a jásziványi határban 10 ezer 700 hektárt művelő, ezer- hatszáz tagú szövetkezeti kollektíva az 1980. évi 519 millió helyett tavaly már 735 millió forint termelési értéket produkált. Ugyanezen időszak alatt a nyereségüket jóval megduplázták, 33 millió forintról 73 millió forintra növelték. A hatékonyabb gazdálkodás lehetővé tette a tagság boldogulását is: az egy tagra jutó jövedelem öt év előtti 36 ezer forinttal szemben tavaly már meghaladta a 71 ezer forintot. Az 1975-ben három téeszből egyesült közös gazdaság az azóta eltelt két ötéves tervidőszakban összesen félmilliárd forintot tudott fejlesztésre fordítani. A korábbi eredmények ismertetése után — amelyekért már öt alkalommal tüntették ki a Velemi Tsz-t Kiváló Szövetkezet címmel — szólt az elnök a gazdaság VII. ötéves tervi elképzeléseiről is. Így többek között arról, hogy az elkövetkező öt évben 15—16 százalékos termelésnövelést kívánnak elérni. elérni. A tervezett mintegy 300 millió forintos fejlesztési program keretében rekonstrukciót hajtanak végre a tehenészeti és a juh telepen, folyékony műtrágyaüzemet építenek, gyarapítják a gépparkot és bővítik a szövetkezet kereskedelmi üzlet- hálózatát. Borbás János tájékoztatója után Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Elöljáróban az országos és a megyei párt-, állami, érdekképviseleti szervek nevében mondott köszönetét a jászapáti és jásziványi szövetkezeti gazdáknak azokért az erőfeszítésekért, amelyekkel lehetővé tették a térségre különösképpen jellemző szélsőséges időjárás ellenére is az elfogadható terméseredményeket a legfontosabb gabonafélékből és ipari növényekből. Különösen elismerésre méltó, országosan is kiemelkedőek — mondotta — a téesz állattenyésztési eredményei. A hazai agrárgazdaság helyzetéről szólva Szabó István hangsúlyozta, hogy bár az időjárás miatt kalászosgabonából nem teljesítették tervüket a gazdaságok, az ország kenyere megtermett, és teljesíteni tudjuk exportkötelezettségeinket. Végezetül a TOT elnöke arra biztatta a Velemi Tsz kollektíváját, igyekezzen a továbbiakban is úgy hasznosítani termőhelyi adottsága(Folytatás a 3. oldalon) A TORT ALOMBÓL: Lehetőségeink jobbak eredményeinknél Kitüntetettjeink Áll mór a házunk Venus a falon Barátok között Finnországban Barangolás a megyében Körtemonológ N Kiesett órák, mozgósítható erőforrások
