Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
1986. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tegnap Szolnokon helyére emelték Szabó László szolnoki szobrászművész kétalakos olajbányász emlékmű kompozícióját. A művész több mázsa anyagot használt fel a domborított hegesztett vörösrézből készült 250—260 centiméter magas alakok elkészítéséhez. A talapzatot a Kőolajkutató Vállalat dolgozói készítették, és segítségükkel került helyére az alkotás. A szobor avatására a bányásznap alkalmából kerül sor Szolnokon a Pelikán parkoló és a Hősök Tere közti szabad területen Fotó: T. Z. Gimnáziumavató Szolnokon Benépesül a Széchenyi városrész középiskolája Katonai kollégisták, testnevelési tagozat lövőre már négy első osztály Közművelődési centrum lesz Űj gimnáziummal gyarapodik az idén Szolnok középfokú oktatási intézmény- hálózata. A Széchenyi városrészben, a nemrég épült Ecseki úti iskolában három gimnáziumi első osztály kilencven diákja kezdi meg tanulmányait. Mi jellemzi a tanév indítását? Hogyan alakulnak a személyi és tárgyi feltételek? Milyen hagyományokat követ, vagy újszerű lesz-e az intézmény? Milyen helyet foglal el a város, a miegye oktatási rendszerében? Egy új iskola indításakor igencsak időszerű kérdések. Az intézmény tulajdonképpen, máris különleges, hiszen a tizenhat tantermes épületben általános és középiskolások is tanulnak. Bíró Boldizsár, az intézmény igazgatója így öszesen ezer- egyszáz diákot, szülőket és 79 pedagógust üdvözölhet majd a tanév kezdetén. Az iskola nagyobbik része természetesen a kisdiákoké, a gimnáziumot mindössze négy tanteremben „rendezték be”. Mind a személyi mind a tárgyi feltételek adottak a tanév kezdéséhez. A tantestület kilenc pedagógusból áll, valamennyien egyetemi diplomával, s nagyobb részük több éves gyakorlattal is rendelkezik. S noha új gimnáziumról van szó, nem okozott gondot a beiskolázás sem. A diákok jelentős hányada természetesen a Széchenyi városrészben lakik, de akadnak a környező településekŰj külföldi filmsorozat vetítését kezdi meg a következő hónapban a televízió. Szeptember 6-tól sugározzák Élet a Földön címmel az angol televízió 13 részes ismeretterjesztő sorozatát. A hónap közepétől új rendezői sorozatot is műsorra tűznek. A hazánkban is jól ismert Tizenkét dühös ember alkotójának, Sidney Lumet amerikai filmrendezőnek immár csaknem három évtizedes pályáját reprezentáló sorozatban 9 híres ről bejáró fiatalok is. Az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján úgy tűnik eredményesen végzik majd el a gimnáziumot, ök lesznek majd az első érettségizők. s rajtuk is múlik majd, milyen hírű lesz az intézmény. Az oktatást korszerű szemléltetési eszközök segítik. Gondot a kicsi szertárhelyiségek akoznak. Mert igaz, az idén még csak az első évfolyamon tanulnak, az intézmény vezetői., már a jövőre is gondolva, a második, harmadik osztályos tananyaghoz kapcsolódó eszközöket is megrendelték, illetve megkapták. A tervek szerint azonban csak egy „szűk” esztendőt élnek át az Ecseki úti Gimnázium és Általános Iskolában. Mint azt Pataki Mi- hálytól. a városi tanács osztályvezetőjétől megtudtuk: jövőre új tizenkét tantermet vehetnek birtokukba a városrész diákjai. Az elképzelések szerint az Ecseki úti intézményben tanuló alsó tagozatosok „költöznek” majd oda. S egy évvel később ugyancsak tizenkét tanterem épül a felső tagozatosoknak. Így 1988-tól a gimnazistáké lesz teljes egészében az Ecseki úti tizenhat tanterem. A következő tanévben négy első osztályt indítanak a gimnáziumban. Kettőt a katonai kollégistáknak, kettőt a helybeli illetve bejáró diáíilmjét láthatják az érdeklődők. A következő hetek tévéműsorában szereplő külföldi produkciók között láthatják a nézők Robert Bresson francia rendező 1959-es filmjét, a Zsebtolvaj-t, A 39. lépcsőfok című, a II. világháború kitörését megelőző időszakban játszódó Hitchcock-filmet, Corneille Cid tragédiájának amerikai feldolgozását, valamint a néhány éve a hazai mozikban is vetített francia—svéd filmet, A csipkeverőnőt. koknak. Két osztály testnevelés tagozatos lesz. Mindez már jelzi is, hogy a Széchenyi városrész gimnáziuma új színfoltot jelent a város, s a megye közoktatási térképén. A testnevelés tagozat mellett olyan fakultációs tantárgyakat terveznek majd a harmadik évtől, mint a gépjárművezetés, vagy a számítógépkezelés, -programozás, a lányoknak a gyors és gépírás. S a tanulmányok befejeztével mindehhez „jogosítványt” is kapnak a fiataloik. Mindezek mellett természetesen a testnevelést is felvehetik fakultatív tárgyként a diákok, s sikeres tanulás után sport- szervezői . versenybirói képesítést szerezhetnek. E sokféle lehetőség alighanem hamar népszerűvé teszi majd a pályaválaisztó nyolcadikosok előtt az új szolnoki gimnáziumot. Az intézmény természetesen szívesen látja a jó képességű, érdeklődő diákokat mindenhonnan, de elsősorban mégis a Széchenyi városrész középiskolája marad. Az intézmény a közoktatási feladatok mellett köz- művelődési teendőket is ellát a városrészben. Az idén nyáron nyitotta meg kapuit az iskolában a Hold udvar, amelynek színpadán nagy sikerrel vendégszerepeit a Budapesti Játékszín. A jövő nyáron természetesen ismét lesznek színházi esték a Széchenyi n, de addig is számos kiállítást, hangversenyt rendeznek, s a majdan megnyíló sportlétesítményben is örömmel látják a diákok szüleit. Az új gimnázium ilyenformán nemcsak a diákok második otthona, szellemi műhelye lesz, hanem az egész városrész lakóinak közművelődési centruma is. — tg — Bélyeg a rákkongresszusra A Budapesten megrendezendő XIV. Nemzetközi Rákkongresszus alkalmából, az „Évforduiók-események ’86” sorozaton belül 4 forintos bélyeget hoz forgalomba a posta augusztus 21-én. A bélyegképen Kaposi Móritz orvosprofesszornak portréja — a .szarkóma nevű daganatos betegség felfedezőjének — és a kongresszus emblémája látható, s az eseményre utaló felirat olvasható. Lumet-, Bresson-, Hitchcock-filmek Külföldi produkciók a televízióban Fel kell-e fedeznünk Tornyait? Emlékkiállítás a szolnoki Galériában A címben feltett kérdés talán meghökkentő, hiszen még az alaposan megnyirbált iskolai művészettörténeti tananyagból sem maradt ki a század elején virágzó hódmezővásárhelyi iskola vezető mestere. És minden érdemesebb diák legalább két festményének címét — Juss és Bús magyar sors — könyv nélkül fújja. Tehát mondhatjuk, hogy Munkácsi, Csontváry mellett Tornyai neve igazán benne van a közepesen művelt emberek tudatában, A kérdés mégis indokoltnak tűnik, hiiszeti a közelmúltban előkerült, az „évszázad festmény-leletének” emlegetett, több mint hétszáz Tornyai-mű kapcsán kell feltenni. Másképpen megfogalmazva; vajon ez az eddigi ismert életmű közel egynegyedét jelentő mennyiség miben és mennyiben módosíthatja a Tornyai művészetéről kialakított értékelést, változtat-e valamit a mester magyar művészetben elfoglalt, betöltött helyzetén? Tornyai monografikusa, a leletet rendszerező Bodnár Éva szerint csak kiteljesítette, gazdagította a nem utolsó sorban általa kialakított Tornyái-képünket, de nem módosítja azt. . A lelet jelentőségének értékelésében a magam részéről azonban inkább a vásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatójával, Dömötör Jánossal értek egyet, aki a Művészet című folyirat 1986. januári számában megjelent tanulmányában a következőkben összegzi az ezzel kapcsolatos véleményét: „... az életmű mennyiségét mintegy egynegyedével emeli a lelet. Ennél a mennyiségi ténynél azonban sokkal fontosabb, hogy megváltoztatta Tornyai munkássága jellegének arányait.” Tehát ha alapvetően nem is változtatja meg a mester életművének a XX. századi magyar festészet történetében elfoglalt helyzetét, az életművön belül az egyes alkotói korszakok közötti arányokat, a művészi, festői programot, szándékokat és azok megvalósítását jelentősen újra kell értelmeznünk az előkerült művek tükrében, még akkor is, ha eziek túlnyomó része vázlat, előtanulmány, de olyan kompozíció és színtanulmány, amelynek jó részét a festő teljes értékű alkot ásoknak tekintette, ezért utólag szignálta is (nem egyet közülük kétszer is; a jobb és a bal alsó sarokban egyaránt). Az 1984 telén előkerült festményekkel egy helyen, Tornyai budapesti műtermének padlója alatt találták meg, más fontos dokumentumokkal együtt, Tornyai által is elveszettnek hitt, harminc évig vezetett naplóját is, amely nagy segítséget jelenthet a további kutatás számára az egyes festmények pontosabb datálásában, valamint alkotásuk körülményeinek tisztázása szempontjából egyaránt. Dömötör János az előzőekben már említett tanulmánya érdekes részleteket közöl a most napvilágra került leletek előzményeiről, Tornyai 1983-ben elhunyt feleségének — aki a feltételezések szerint a padló alá rejtette a megkerült műveket — a Tornyai-hagyatékkal kapcsolatos szerepéről, valamint a szülőváros, Vásárhely és az özvegy a hagyatékkal kapcsolatos pereskedéséről. A Tomyai-leletet 1984 decemberében először a Magyar Nemzeti Galériában mutatták be. Most Tornyai halálának 50 .évfordulóján a szolnoki Galériában rendezett emlékkiállításom egy részét a szolnoki közönség is láthatja. A tárlat anyagát a Nemzeti Galéria és a vásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűjteményéből Bodnár Éva válogatta és a kiállítást rendezte. A megtalált képek olyan ismert, fő művek társaságában láthatók, mint példáu' a Juss vagy a Csokor kötő asszony, az előbbi kép egy kisebb méretű változatáért Párizsban Nagy Díjat kapott a mester, az utóbbi képért pedig az állami nagy aranyéremmel tüntették ki. Tornyainak még egy érdekes kapcsolata van Szolnokkal. Bár sohasem alkotott a város művésztelepén, de már 1903-ban meghívták ide, 1910-ben pedig a telep törzstagjának is megválasztották. A kiállítás augusztus— szeptember hónapokban látható a szolnoki Galériában. Rideg Gábor Fából, agyagból Népballada-illusztrációk Legjobb amatőrök Amatőr pop-rook együttesek szakmai táborát rendezték meg Salgóbányán, majd tizenhárom együttes vetélkedőjének országos döntőjét, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban. Az első helyezettek — Űj Menüett és Exotic — zenekarok felvételei még augusztusban elkészülnek. Ütő Endre operaénekes kiállítása nyílik hétfőn 17 órakor a Szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban. Az alkotmány ünnepének tisztele'éré rendezett kiállításon a művész fa és agyag népballadaillusztrációi láthatók. A megnyitó után az operaénekes Kodály Zoltán népballada- és népdalfeldolgozásaiból énekel. A tóállítás augusztus 31-ig tekinthető meg. Megkezdték a beköltözést Új pedagógusszálló a megyeszékhelyen Aligha van olyan települése az országnak, amely elmondhatná magáról, hogy az odaérkező szakképzett, és kezdő pedagógusainak megfelelő, és főként olcsó szállást tud kínálni. Szolnok sem tartozik az elkényeztetett és elkényeztető városok közé, éppen ezért öröm, ha a helyi tanács talál valamilyen megoldást. Erre példa a megyeszékhely új pedagógusszállója, amely egy magánház átalakításából épült. Tizennégy nem szolnoki fiatal, szakképzett tanító és tanár kap a körülményekhez képest megfelelő lakhelyet, öt esztendőre. A Táncsics Mihály úton létesített szállóban összesen tizennégyen lakhatnak, kettő, illetve háromágyas szobákban. A „leendő” szolnoki pedagógusok megkezdték a beköltözést a valódi szállodára emlékeztető épületbe, amely augusztus 15-től valamennyi szolgáltatásával az ifjú tanárok, tanítók rendelkezésére áll. Fotó: T. K. L. Minden bizonnyal vonzó lesz, a lakályos kényelmes pedagógusszálló
