Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

1986. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 S' A Szolnok Megyei Minőségi Szabó Ruházati Ipari Szövetkezetben az év első fél­évében 18,2 százalékkal nőtt az egy főre jutó anyagmentes termelési érték az elő­ző évhez képest. Felvételünk a szolnoki Várkonyi téri részlegben készült, ahol át­lagosan 50—60 öltönyt készítenek el havonta Fotó: K. Bővül a választék taneszközökből A most kezdődő tanévben mintegy 20 új, a korszerű ok­tatási követelményeknek ma­gas színvonalon megfelelő taneszközt kínál az óvodák, általános és középiskolák számára a Tanért. Egyebek között az idén kezdik meg az oktatáshoz készült műsoros videokazetták, valamint a kü­lönböző iskolai számítógépek­hez csatlakoztatható demonst­rációs eszközök forgalmazá­sát. Az 1985/86-os tanévben be­fejeződött az általános isko­lák tervszerű, évente mint­egy 120 millió forintos köz­ponti és tanácsi támogatással segített taneszközellátási programja. Ez idő alatt több mint 450 féle oktatástechni­kai, kísérleti eszköz került az iskolákhoz, mintegy kétmil­liárd forint értékben. Bár a legutóbbi felmérés szerint az általános iskolák taneszköz-ellátottsága orszá­gos átlagban elegendő, az egyes iskolák között még je­lentős különbségek vannak. Erdőkről, erdészekről — elfogultan Nem tagadom, elfogult va­gyok erdőügyben. Gyermek­korom legszebb emlékei kö­zé tartoznak a kirándulások, csatangolások a Mátra, a Bükk, a Börzsöny erdeiben, s a véget nem érő bújócskázá- sok, játszadozások a Zagy­va-part fái alatt. Elfogult vagyok, de nem­csak azért mert szeretem az erdőt, és mert hallottam, ol­vastam az erdészekről, mun­kájukról, hanem azért is mert magam is jó pár évet dolgoztam közöttük. Míg nem csöppentem bele abba a sa­játos, semmihez sem hason­lítható világba, én is úgy gondoltam, ahogy a külső szemlélők mondták: az erdé­szek romantikus emberek. A pörgekalap, a bőrzeke, a madárfütty, a jó levegő, az árnyas fák, a fára akasz­tott puska legalábbis mind­mind erre engednek követ­keztetni. A valóság azonban ennél sokkal prózaibb: meg­termelik a magot, ápolják, nevelik az apró csemetéket, védik, óvják a lassan csepe­redő erdőt, s amikor „meg­értek” kitermelik a vastag törzsű fákat Nem számít, hogy esik a hó, fúj a szél, vagy éppen hétágra tűz a nap, az erdé­szek járják a gondjaikra bí­zott területet. Félreértés ne essék, nem akarom túlértékelni tevé­kenységüket, de egyben biz­tos vagyok: megszállottak ők, a természet megszállott­jai. Munkájuk nélkül ma nem jelenthetnénk ki, hogy ha­zánk területének csaknem 18 százalékát borítja erdő. S hogy ez milyen fontos, azt hiszem senkinek sem kell bizonygatni, de mégis elgon­dolkodtató, hogy földiünk oxigénkészletének kéthar­madát az erdők adják. S emellett a fa mint nyers­anyag is nélkülözhetetlen. Évente a világon három- milliárd kétszázmillió ton­nát használnak fel belőle, mintegy 12 ezer féle célra. Igaz a régi mondás: elkísér a bölcsőtől a koporsóig, hiszen még ma, a tudományos tech­nikai forradalom idején is életünk egyik legfontosabb és legmeghatározóbb anya­ga. Hazánk erdészei évi 8 mil­lió köbméter fát termelnek a népgazdaságnak. Legfőbb szakmai képviselőjük az Or­szágos Erdészeti Egyesület, amely 1866-os alapítása óta évente más-más helyszíne­ken rendezi vándorgyűlése­it, amelyeken a legaktuáli­sabb szakmai kérdések ke­rülnek terítékre. S az idén az első alkalom, hogy — ma és holnap — Szolnok ad he­lyet erdészeink legrango­sabb találkozójának. Ebben a döntésben nem kis szerepe van a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság évről évre bővülő, sokszínű tevé­kenységének, amelynek alap­ján az egyesület bezetői a NEFAG-ot alkalmasnak ta­lálták a találkozó megrende­zésére. Az erdőgazdaság dol­gozói jól tudják, hogy ez a felkérés megtisztelő — hi­szen munkájuk elismerését is jelenti — de egyben fele­lősség hiszen erdőkben nem bővelkedő megyénknek kell szakmailag hasznosat nyúj­tani az ország különböző tá­jairól és a külföldről idese- reglő mintegy hétszáz ven­dégnek. Ez pedig azért is fontos mert ezen a két napon első­sorban nem a máról, sokkal inkább a holnapról esik majd szó. N. T. lavulnak a postai szolgáltatások A Magyar Posta programot dolgozott ki a postaforgalmi szempontból elmaradott terü­letek intenzív fejlesztésére. Elsősorban a Debreceni Postaigazgatóság területén vagyis Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok me­gye kiterjedt térségeiben dol­goznak az átlagosnál rosszabb munkafeltételekkel, igen mostoha körülmények között a postahivatalok alkalma­zottai. Nem ritka a kisebb hi­vatalok között a vályogfalú épület, berendezésük több­nyire elavult, korszerűtlen. Ennek velejárója a szolgálta­tások viszonylag alacsony színvonala. A most induló program szerint 1990-ig összesen 165 millió forintot fordítanak az elmaradott területeken fej­lesztésre; a már használhatat­lan épületeket lebontják, he­lyükbe újakat építenek mint­egy 45 millió forintért, a még rendbehozható, korszerűsít­hető hivatalokra 120 millió forintot költenek, összesen 90 postahivatal felépítésére, ;1- letve felújítására lesz elegen­dő ez a pénz. A program vég­rehajtása azt is jelenti egy­ben, hogy sok helyen megol­dódnak a postaforgalmi ne­hézségek, javulnak a szolgál­tatások. A hivatalok alkalma­zottai kulturáltabb körülmé­nyek között dolgozhatnak, s többféle kisgép, is segíti, gyorsítja majd munkájukat, az ügyfelek kiszolgálását. SZOT-felhívás Nemzetközi akciónap a háború ellen A SZOT elnöksége a követ­kező felhívással fordult a szervezett dolgozókhoz a há­borúellenes küzdelem közel­gő akciónapja alkalmából: Szeptember elseje örök fi­gyelmeztetője az emberiség­nek. E napon kezdődött el 1939-ben az ötvenmillió em­ber életét követelő második világháború. Esztendőről esz­tendőre egyre határozottab- bá, egységesebbé válik a né­pek millióinak követelése: soha többé háborút! A magyar dolgozók egyet­értéssel és cselekvő támoga­tással fogadták a X. Szakszer­vezeti Világkongresszus ja­vaslatát: tegyük szertea vilá­gon szeptember elsejét a há­borúellenes küzdelem szak- szervezeti akciónapjává! A dolgozók békevágya lehetővé teszi, a Szakszervezeti Világ- szövetség pedig már létrejöt­tével is bizonyította, hogy van mód a különböző irányzatú szakszervezetek együttműkö­désére. Változatlan a törekvés arra, hogy tegyük félre mind­azt, ami elválaszt bennünket, keressük az emberiséget ösz- szekötő kapcsokat. A magyar szervezett dolgo­zók mint mindenkor, most, e napon is felemelik szavukat az erőszak, a háborús törek­vések, az esztelen vérontás ellen. Hazánk szakszerveze­téinek tevékenységében ter­mészetes módon kapcsolódik össze a dolgozók érdekeinek képviselete, védelme és a bé­ke, a biztonság ügye. Értéket létrehozni, országot felvirá­goztatni, nyugodt, reménytel­jes életet teremteni csak bé­kében lehet. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, köz­tük a Magyar Népköztársa­ság kormányának összehan­golt békepolitikáját ezért ér­zik magukénak és ezért tá­mogatják a szakszervezetek. Felhívunk valamennyi szervezett dolgozót, hogy mindennapi alkotó munká­val, az ország politikai és gazdasági erejének gyarapítá­sával járuljon hozzá a világ békéjéért vívott harcunkhoz — hangzik a SZOT elnöksé­gének felhívása. ♦ && A Minisztertanács megtárgyalta Központi fejlesztési programok Tegnap a Minisztertanács ülése után három központi fejlesztési program céljairól és feladatairól sajtótájékoz­tatót tartottak a Parlament­ben. Thuma József, az Országos Tervhivatal ipari főcsoport- főnöke elmondta: alapvető műszaki fejlesztési kérdés az elektronika elterjesztése és alkalmazása, ami ma már a gazdaságfejlesztés fő irányát jelenti. Az elektronika jelen­tős szerepet tölt be az ipari termelési szerkezet korszerű­sítésében, megfelelő haszno­sítása segíti az átlagosnál jö­vedelmezőbb, versenyképe­sebb exportot. Az elektroni­kai alkatrészek gyártását és az elektronika társadalmi­gazdasági elterjesztését szol­gáló központi fejlesztési prog­ramok megvalósítása új tech­nológiák meghonosításával jár, egymáshoz kapcsolódó intézkedések sorozatát és erő­teljes állami szervező-moz­gósító munkát igényel. Köz­ponti segítséggel oldható meg a vállalati fejlesztési tervek összehangolása, a beruházá­sokat segítő kedvezmények koordinálása és kezelése is. Mindkét programban nagyon sok vállalat vesz részt, s be­kapcsolódnak a kutató-fej­lesztő intézetek is. A két program közül vi­szonylag új az elektronika társadalmi-gazdasági alkal­mazását és elterjesztését szolgáló központi gazdaság- fejlesztési program. Négy ágazatközi programja a táv­közlés fejlesztését, az oktatás és képzés korszerűsítését, a számítástechnikának állam- igazgatásban történő alkal­mazását, valamint a számí­tástechnika és automatizálás kutatási és fejlesztési fela­datait összegzi. További 19 ágazati program megvalósítá­sa is megkezdődött. Az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának központi fejlesztési program­ja már 1981-ben megkezdő­dött. A fő cél az alkatrész- gyártás bővítése, ezzel egy­idejűleg a drága import mér­séklése, és olyan gyártmány­kínálat kialakítása, amely megfelelő cserealapot biztosít a külkereskedelem számára. A hazai felhasználóipar ta­valy a szükséges mikro­elektronikai alkatrészek csak­nem egyharmadát, a nem mikroelektronikai alkatrészek 45 százalékát szerezte be ha­zai forrásból, tehát az import továbbra is meghatározó. A Mikroelektronikai Válla­latnál történt májusi tűzeset alapvetően befolyásolja az iparág fejlődését. Mint isme­retes, a mintegy 2 milliárd forint értékű szilíciumszelet- gyártósor megsemmisült. A szakemberek most dolgozzák ki az elpusztult gyártósor pótlására vonatkozó tervet. A tájékoztatón szó volt a harmadik központi fejesztési programról is, amely a gyógy­szerek, növényvédőszerek és intermedierek gyártásának korszerűsítését célozza. A program megvalósításában szinte valamennyi, a témá­ban érintett termelővállalat részt vesz. Az elmúlt öt év­ben 5i6l új gyógyszert törzs­könyvezett a magyar egész­ségügy, de ezek közül csak négy volt eredeti fejlesztésű. Bár egy-egy ilyen gyógyszer bevezetése akár 10 évig is el­tarthat, és jelentős ráfordítást igényel, célszerű az eddiginél erőteljesebben a jövőben bő­víteni az egyedi, saját fej­lesztésű készítmények ará­nyát mind a fejlesztések so­rán, mind a termelésben. Növényanatómiai tanácskozás Tegnap a MTESZ székházá­ban a Magyar Biológiai Tár­saság és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendezésében kétnapos növényanatómiai tanácskozás kezdődött. A ha­zánkban negyedik alkalom­mal sorra kerülő konferen­cián biológusok, mezőgaz­dászok és gyógyszerészek vi­tatják még az általános szö­vettan, a rendszertani anató­mia, a drog- és gyógynövé­nyek, valamint a szövette­nyésztés területén elért leg­újabb kutatási eredményeket. Fejlődik a megye úthálózata (Folytatás az 1. oldalról) Későbbre viszont nem ha­laszthatják a munkákat technológiái okokból: bizo­nyos hőmérséklet alatt rom­lik az aszfalt minősége, csök­ken „megkötési” képessége, vagyis szeptember végéig a helyére kell kerülni az asz­faltnak. Azt is vitathatják néhányan, hogy szükség van-e a jelenlegi burkolat el­távolítására, nem lehetne-e a meglévő rétegre rávinni az újat. Erre is választ kap­tunk a közúti igazgatóságtól: a 4-es út szolnoki szakasza nem emelhető a mostani szint fölé, például azért sem, mert a járdaszegélyek ma­gasságához is igazodni kell. Kétségtelen, hogy negy­ven napig több kellemetlen­séget lesznek kénytelenek el­viselni a városon áthaladók és a városban közlekedők. A számukra egy jótanács: lehe­tőleg kerüljék el az Eötvös tér és a Súgván körút kö­zötti kilencszáz métert. A Szolnoki Közúti Igazga­tóság a megye más útjain is végez illetve végeztet fel­újításokat, amelyek nagy ré­sze a befejezéséhez közele­dik. A 33-as főút tiszafüredi új átkelési szakasza olyan stá­diumba jutott, hogy minden remény megvan arra, hogy a tervezett határidőnél ko­rábban, még ebben az évben átadják a forgalomnak. A hat kilométer hosszú új út lehetővé teszi, hogy az autó­sok kényelmesen haladjanak át a városon, nem kénysze­rülnek a belváros szűk útjá­ra. A kunhegyes—tiszaszőlő­si úton Tiszaszentimre és Ti- szaszőlős között úgynevezett emóziós záróréteget kap a burkolat. A munkálatok au­gusztus 19-én kezdődnek és egy hétig tartanak. Ez alatt fél szélességű útlezárásra lehet számítani. Kuncsorba és Túrkeve kö­zött teljes hosszában ugyan­csak emóziós réteget visz­nek fel az útra. A befejezé­si határidő augusztus 22. A mezőtúr—szarvasi út 4 kilométeres szelvényétől a 10 kilométeres szelvényéig 2400 tonna aszfaltot dolgoz­nak be az útba. A fél széles­ségű útlezárással járó mun­kával augusztus 29-ig végez­nek. A Jászberény—Jásztelek közötti szakaszon lévő hidat felújították, átadták a for­galomnak, jelenleg az utó­munkálatok végéihez köze­lednek. Egyben megkezdték Jásztelek felé a 32-es út szé­lesítését — hétméteres lesz — és a tervek között szere­pel a Jásztelekre bekanyaro­dó szakasz „élességének” enyhítése is. Jelenleg még tart a jász- szentandrási út négy méter­ről hat méterre történő szé­lesítése. Anyag- és energia­takarékossági okokból az alapul szolgáló cementet kí­sérletképpen pernyebetonnal helyettesítik. Bizonyára örömmel fo­gadják a fegyvernekiek, hogy a községen áthaladó tiszafü­redi út mindkét oldalán ke­rékpárutat alakítanak ki. A biciklisek szeptember elejé­től használhatják az utat. A közúti igazgatóság, tel­jesítve egy rendelet előírá­sait, a főútvonalak mentén a külterületeken elhelyezett autóbusz-megállókat „öblö- síti”. Ezekben a napokban a Jászjákóhalma és Jászapáti közötti szakaszon lévő meg­állókat alakítják így át, az év végéig pedig a megye minden külterületi autóbusz- megállója a mostaninál jóval biztonságosabb lesz. B. J. I Hamarabb érik a zöldség, gyümölcs Versenyt futnak az idővel a kertészeti betakarító gépek és a szedő csapatok: az augusz­tus közepi szárazságban a zöldségfélék és a gyümölcsök is a szokásosnál 12—16 nap­pal korábban érnek be, és így alaposan összetorlódnak a munkák. A konzervüzemek­ben gyakran kell átállítani a gépeket, mivel a legkülönfé­lébb szállítmányok érkeznek szinte egyszerre, és a feldol­gozással nem lehet késleked­ni. A szakemberek szerint a tartós szárazság és a rendkí­vüli forróság alaposan meg­viselte az ültetvényeket, nor­málisan beérett zöldségféle többnyire csak az öntözhető területen található. Megkezdődött a paradicsom tartósítási szezonjg. Ez az egyik legnagyobb területen termesztett kertészeti növény, amelynek első kötése szépen sikerült, ám a későbbiekben a szárazság visszavetette a bogyók fejlődését. A gyárak mérései szerint a bogyók az idén lényegesen kisebbek a szokásosnál, még szerencse, hogy hasznosanyag tartalmuk _ az úgynevezett száraz a nyag — eléggé magas, s így jó minőségű sűrítmény ké­szülhet belőle. Ám, hogy bír­ja-e a paradicsom a további­akban az esőhiányt, igencsak kérdéses.

Next

/
Thumbnails
Contents