Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
10 Fiatalokról-fiataloknak 1986. JÚLIUS 12. Itt dolgozni, szervezni kall, nőm dolgozatot írni! Epítötáborozók Szenttamáson A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság szenttamási kerületében levő KISZ építőtáborban ezekben a napokban délután öt óra körül a legváltozatosabb az élet. Kik a bőrgolyóit bűvölik a focipályán, kik a röplabdát ütik, mások tollasoznak, vagy asztaliteniszeznek. A szebbik nem képviselői közül néhány an már az esti bemutatkozó programhoz szépítgetik magukat. A parancsnoki szobában, — ahol éppen a napi értékelést végzik — Szabolcsi Ferenc — táborvezető fogad. Most a szabolcsiak Hogy ízlik « vacsora? — Szabolcs-Szatmár tizenhárom középiskolájából 257 diákkal érkeztünk erre a két hétre. Eddig panasz nincs rájuk, pedig a munka nem könnyű: kukorica-címe- rezés, búza idegenelés, kukorica fattyazás. Szabad Melinda, |a tábortanács titkára mnnkaSltözet- ben — Hogy érzik magukat a fiatalok? — Erre ők hivatottak felelni. Azt tudom, hogy a helyekért az iskolában nagy tülekedés volt, és helyhiány miatt sokan otthon maradtak a jelentkezők közül. A táborban egyébként igen korán, hajnali fél ötkor van ébresztő. Reggeli után a legelső csoportok már útban vannak a kukoricatáblák felé. A műszak hattól fél egyig tart, félórás szünettel, pihenővel. Nógatásra nincs szükség, hiszen az első néhány nap személyenkénti keresete 120 forint körül alakult. Pedig nem könnyű a mozgás, hiszen kilenc körül már kutyameleg ereszkedik a kukoricasorok közé. A szerelés sem mindennapi: póló, overál, gumicsizma, sapka, eső ellen fólia, a derékon pedig egy madzag, íme a teljes kollekció. Most azonban evezzünk kissé más vizekre. hiszen benne járunk a délutánban. Egyre többen vacsorához készülődnek. Hogy mi a sietség oka, erről Szabad Melinda, a tábartanács titkára beszél, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium másodikosa. — „Esze-est” lesz a táborban, iskoláink tanulói adnak műsort, illetve vezetik a vetélkedőt. — Mondják, kitűnő a biJ zonyítványod. Ezért lettél titkár? — Á, ennek most nincs jelentősége, hiszen itt szervezni kell, programokat ötleni, tábori esteket rendezni, nem dolgozatot írni. — Mennyi a beleszólásotok a táboréletbe? — Elég sok. Ránk bízzák a szabadidő szervezését, társaimmal közösen döntünk a programokról. A gazdaságnak még megéri A tábor legtapasztaltabbja Kósa Zoltán 16 éves múlt, kőműves tanuló^ és bármilyen hihetetlen, de már harmadszor vesz részt építőtáborban. — Két hétre még Pestre is megyek, meg a Balatonra, ahová jó KISZ-munkámért küldenek a tiszadobi gyermekotthonból. — A szüleid? A kukorica-címerezés aprólékos, nagy figyelmet kívánó munka Gsend terpeszkedik közénk. Érzékeny húrokat feszíthetett a kérdés. — Nem tudom merre vannak, hiszen felém sem néznek. Szerencsére van bátyám és nővérem. Jövőre, ha el kell hagynom az otthont, közelebb húzódok hozzájuk. — Hogyan képzeled el a jövőd? — Munkával, meg sok jóKósa Zoltán kőműves tanuló, a tábor mindenese val. Majd egyszer nekem is lesz családom. De Zoli már el is viharzik Horváth Ritáért. Rita a tábori diszkó- tánc-verseny győztese, 15 éves, mátészalkai középiskolás. Mi tagadás, remekül fcnozclg, ami nem véletlen, negyedik éve tanulja a modern táncokat. Némi kifogása a koszt ellen adódik, bár hozzáteszi: a mama főztjé- hez szokott, ami ugye azért más, mint ahol több száz embernek terítenek. Az egyik faház előtt csupa Ikerekkedelmis tanuló.' Nyíregyháziak: a 3. e. közösségéből tizenketten. — Jöttek volna még mások is — sorolja Vajda Erika a szószólójuk, — de nem lehetett, mivel ennyi volt a hely. — Hogy tetszik a tábor? — Tetszik, mart vidám társaság. Lupsán Sándor a gazdaság tábori ügyekkel foglalkozó illetékese: — Mennyibe kerül a gazdaságnak a tábor? Durván számítva a négyszer két hét mintegy ezer diákja 2,5 millió forintba. — Megéri? — Még most igen! Nejn mindegy, hogy a kukorica takarmánynak, vagy vetőmagnak kerül a raktárba. — Mennyit keresnek a táborozok? — Az átlag tizenegy munkanap alatt ezer forintot. A legjobbak! jutalomtiás- kákát is kapnak. Póló mindenkinek jár a gazdaságtól. — Hány éve fogadnak diákokat? — Tíz. Hogy mit hoz a jövő, nem tudom, így a tábor sorsáról: marad-e vagy megszűnik, nem tudok pontosat Nemcsak romantikái Ami a megyénk diákjait illeti, ebben az évben nyolc építőtábor várja őket az országban. Az idén mindössze kétezren mehetek közülük táborba. Ez édeskevés! öt esztendeje számuk háromezer körüli volt. Jó lenne megoldást találni az üzemeknek, a gazdaságoknak, és a KISZ-nek. Elvégre a nyári építőtáboroknak nemcsak romantikájuk csodálatos, fizikai, közösségi munkára nevelő jelentőségük sem elhanyagolható! 3). Szabó Miklós Szegeden, Európában Ügy hozta a sors, hogy az elmúlt hetekben többször is Szegedre vetődtem. Benyomásaimmal talán nem untatom az olvasót. Megye- székhelyünk és Dél-Magyarország csodálatos gyöngyszemének összehasonlítása persze merő képtelenség. Mégis! Az újdonságok 'látványa fél évtized után szinte mallbelöki az „idegent”. Mert több mint fél évtizede kezdődött Szegeden a „troliprogram” és ma már a troliútvonalak behálózzák az egész várost. Széles sugárutak, új lakótelepek épültek. Kerüljünk beljebb egy ilyen lakótelepi lakásba! Tulajdonosai hu- szon-harminc év körüli fiatalok. A lakás négyzetméterenkénti ára közelebb jár a 10 ezer, mint a 11 ezer forinthoz. Egy kétszobás, modem lakás körülbelül 440 ezerre jön ki. Üröm az örömben; a tető beázik — nem helyi specialitás! Kemping. Ultramodern, tele vállalkozással! Ilyen vállalkozás a non-stop mini ABC. Két család a személyzete, az idénynyitón 0—24 óráig tartó, tehát folyamatos nyitvatartást ígértek. Nem lebecsülendő merészség! Aztán az igények és az erő összevetése után manapság 11-től du. 3-ig bezárnak, a hátralévő időben — éjjel is — nyitva tartanak. A kemping melletti motel étterme a napnak mind a 24 órájában várja a betérőt étellel, itallal. A kamionosok már régen odaszoktak, mostanában kezdenek kijárni a városból is a családok. Jól megfér egymással a német, a szláv, az ázsiai, a magyar. Koccintanak. A kempingben teniszpályák sora, úszómedence. Csend, nyugalom és tisztaság. Sátorozóknak mindig akad hely. Szeged diákváros. Le sem tagadhatná, különösen így nyár elején. a felvételi vizsgák idején. Fehér blúzos lányok, öltönyös fiúk vitatják a parkokban a tételek nehézségét. Strand. Minden amit akarsz: úszómedence, melegvíz. strand a Tiszán. Nem is egy, jónéhány. És egy ma még különlegességnek számító csemege a természetimádóknak. napozóknak, fürdőzőknek: naturista strand az algyői-híd közelében, a városközponttól 12—14 kilométerre. A fára aggatott nejlon zacskókba gyűjtik a szemetet, egyszerű, de az igényeket kielégítő büfé, „gazdája” szintén „ádámkosztümben.” —Er— Tinisport Judit győzni akar OttSrő-olimpia bajnok és edzője Nagyszerű eredményeket értek el a szolnoki kajakosok Zalaejgerszegen és Nagykanizsán a XXII. nyári úttörő- / olimpián. A szolnoki utánpótlás legremény teljesebb versenyzője, Fodor Judit, az MK—I 2000 méteres verseny- kzámbam diadalmaskodott. Az ifjú bajnokkal és edzőjével, Tóth Urbán Tamással az SZVSE vízitelepén beszéld geittünk a szép sikerről. — Judit nagyon keményen megküzdött a sikerért. Példás szorgalommal készült fel a télen, amely rengeteg futásból, úszásból és súlyzózásból állt. Március 20-án szálltunk először vízre, és azóta mintegy 1400 kilométert evezett a kislány.. A napi két tréningen 30—35 kilométert is végiglapástolt, az áprilisi edzőtáborban pedig 40-et teljesített naponta. Judit nagyon jó versenyző típus, mindig győzni szeretne. Kedveli a kondicionáló edzéseket de az állóképességén kellene kicsit javítani. — Milyen eredményeket ért el Judit az úttörő-olimpia előtt? — Májusban első lett a vidéki úttörők olimpiáján, sőt hasonló korú fiúkat is „legyőzött”. — Mióta kajakozóol? — kérdeztem a 13 éves Judittól. — Több mint két éve járok edzésre. A tornatanárnőm javasolta, hogy próbálkozzak meg a kajakozással. — Sportoltál régebben is? — Igen, kosárlabdáztam. — Hogyan tudod egyeztetni a sportot a tanulással? — Tanítás előtt egyórás edzéseim voltak, így ha hétre mentem iskolába, nagyon korán kellett felkelnem, de az órák után újra vízen voltam. Ezek az edzések általában nagyobb igénybevételt jelentenek. Most a nyári szünetben is ugyanilyen az ed zéSbeosztásom. — Számítottál az úttörő- alimpiai bajnoki címre? — Abban mindenképpen reménykedtem, hogy felállhatok a dobogóra. Bár a válogató versenyeken jól szerepeltem, így nem tartottam elérhetetlennek az aranyérmet sem.. Nagyon örültem, az első helynek, ez a legjobb eredményem. — Milyen feladatok várnak rád a közeljövőben? — Készülök az Olimpiai Reménységek Versenyére, amely a Velencei tavon lesz. Szeretnék itt is első lenni, mert a győztes tagja lehet az úttörő-válogatottnak. Augusztusban pedig Szolnokon lesz az országos bajnokság... — Példaképed? — Korábbi edzőm, Deme József. Molnár Tamás Földrajzból lett első, de közgazdásznak készül Szarvas Erik, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium 3. a. osztályos tanulója három jellegzetes sajátossággal rendelkezik. Az egyik az, hogy hovatovább valamennyi tá"- nárát „lenézi”, amelynek egyetlen próziai magyarázata; növésben lévő, de máris 184 centis termete. A másik: úgy tűnik, hagyománytisztelő ifjú, amit az is igazol, hogy első osztályos kora óta a tantárgyi érdemjegyeit az egyhangúan unalmas jeles, jeles, jeles minősítéseik jellemzik. Ha valaki azt gondolná: ez a legény bizonyára az eredményeit úgy éri el, hogy a hajnali kakaskukorékolástól az éjféli Himnuszig a könyvek felett görnyed, az téved! Másfél, két óra elég neki naponta: így marad ideje sportolni, a barátokkal zenét hallgatni, meg a legérdekesebb történelmi kiadványokat böngészni. Ami az osztályzatokat illeti, egy apró kiigazítás azért ideillik; a magatartása esetenként egy jeggyel gyengébbre sikeredik, mivel olykor akkor is kinyitja a száját, amikor a hallgatás ananyat érne. A harmadik: az idén földrajzból országos tanulmányi versenyt nyert, pedig két kedvenc tárgya a matematika és a testnevelés. Tanára, Barta Lászlóné biztatására először pályamunkát írt „Energiagazdaságunk” címmel, amelyben az ország szükségleteit vetette papírra egy számítógép segítségével. Dolgozatával továbbjutott, a második fordulóban, egy kacifántos tesztláp állta az útját. Kitöltötte. Pár hét múlva érkezett az értesítés: az ország legjobb 25 gimnazista földrajzosa közé került. Az országos döntőn kereszt- kérdésekkel bombázták. Nem szaporítom a szót: eredményhirdetéskor Szarvas Erik neve hangzott el először. Azóta eltelt néhány hét. Erik építőtáborban dolgozott Bolyon, most a szüleivel egy hosszabb kirándulásra készül, majd várja az iskolai KISZ-bizottság szenttamási felkészítőjét, hiszen a mozgalom tennivalóiból sem szokta kihúzni magát. Időközben a Magyar Földrajzi Társaság is ezer forinttal és oklevéllel jutalmazta az ifjú „földrajztudort”, aki változatlanul a „közgázra” szeretne bejutni. Hiába ilyen az élet; siker ide, vagy oda, jövőre ismét bizonyítania kell. Először az érettségin, azután a felvételin. Bár, ezek is úgy sikerülnének mint ez a több- fordulós földrajzverseny! D. Sz. M. A mozdulat még nem |NB I-es, (de a küzdelem, a hajtás igazi a röpimeccsen
