Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
1986. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öt százaléknál tartunk Félévi gyorsmérleg az árakrél A Martfűi Növényolaj gyár távlati képe <T. Z.) Magyar Kereskede Imi Kamara Szerepet kap a vállalati leiszámolási eljárásban A Magyar Kereskedelmi Kamara eljárási szabályokat dolgoz ki a fizetésképtelenné vált vállalat felszámolási eljárását megelőző, a hitelezőkkel folytatandó egyeztetési tárgyalásokra. Az Elnöki Tanács rendeleté szerint ugyanis a felszámolási eljárás megindítását egyeztetési eljárásnak kell megelőznie. Az állami bírósági eljárásokra csak akkor kerülhet sor, ha bebizonyosodott: nincs más lehetőség a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítására, arra, hogy az adós és a hitelezője kölcsönös megelégedésre rendezze az ügyet. A hazai vállalatok érdek- képviseletét ellátó Magyar Kereskedelmi Kamara arra vállalkozik, hogy megszervezi a felszámolási eljárást megelőző egyeztetési tárgyalásokat, a tartósan fizetés- képtelenné vált vállalat és a hitelezők közötti megbeszéléseket. Ehhez fórumot biztosít a vállalatoknak, meghívja a tárgyaló feleket, gondoskodik gazdasági-jogi kérdésekben járatos jogászokról, illetve az adott terméket, vállalatot ismerő szakértőkről is. A Kamara ezáltal konzultációs lehetőséget biztosit a partnereknek. Túl vagyunk az első féléven; épp ideje tehát ismét ahogy szoktuk, mérleget vonni. Mit sikerült elérni a terv időarányos célkitűzéseiből, mely területen maradtunk adósak teljesítésével. Mindennap; életünkben természetesen az árnövekedés ütemére figyelünk leginkább; arra. hogy menynyivel többet fizetünk ugyanazért az árúért bevásárlásaink során, avagy hány hónapig, netalán évig kell takarékoskodnunk egy színes tévére. Az idei esztendő minden tekintetben fordulópont a gazdasági reform történetében. hiszen a kormányzata korábban meghirdetett antiinflációs politika részeként a fogyasztói áremelkedést 5 százalékos szinten kívánja tartani a hatóságilag szabályozott, tehát kötött áraknál. Időarányosan teljesült Mi teljesült ebből? Az első félév statisztikái nagyjából egyező, időarányos áremelkedést mutattak, alig valamivel több mint 5 százalékkal növekedtek a hatóságilag szabályozott fogyasztói árak. Ez mindenképpen megfelel tehát a tervezett szintnek, ám nagy hiba lenne, ha pusztán egyetlen szám alapján bírálnánk el, vajos megvalósult-e az antiinflációs gazdaságpolitika, vagy sem. Hiszen éppen a magyar gazdaságtörténet ismer olyan időszakokat, amikor a hatóságilag szabályzott, tehát kötött árak nem emelkedtek, viszont alig sorakozott árú az üzletek pultjain. (S olykor alapvető termékeket hivatalos áron nem lehetett kapni, a szabadpiacon viszont a megállapítottnál sokkal többért árulták. Ez az úgynevezett rejtett infláció. amely szétzilálja a gazdaság belső struktúráját, mert felmérhetetlen, irányi thatatlan.) Az antiinflációs gazdaság- politika — amelyet tavaly hirdetett meg a kormány — célja, hogy több mint fél évtizedes sorozatos áremelkedés után a gazdaság növekedésére, a hatékonyság javulására alapozva teremtse meg hosszabb távra is az árak növekedését mérsékelő mechanizmust. Kínálkozott egy másik lehetőség is: az árstop, amikor az árak befagyasztásával szintén a kívánt mértékre lehetett volna csökkenteni az áremelkedést. Ám ez nem alakította volna át a gazdaság szerkezetét, ami nélkül elképzelhetetlen mindenfajta antiinflációs politika sikere. A hangsúly tehát a gazadság teljesítményének növekedésén, a belső szerkezet átalakulásán van. Ha az antiinflációs politikáról beszélünk. annak sikeres vagy sikertelen voltát próbáljuk megítélni, akkor ezeket a mutatókat kell szemügyre venni. Kevesebb munka, több fizetés? Sajnos, ebből a szempontból már nem egyértelműen pozitív a kép: az állami szektor első féléves teljesítménye elmaradt a tervezettől. Nem elsősorban a naturális mutatók alakultak a vártnál rosszabbul inkább nagyon nehezen halad a hatékonyság növelése, a nyersanyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása. a munkaidő jobb kihasználása, s a sort folytathatnánk tovább. A gazdaságpolitika másik fő célja teljesült, a külső egyensúly megmaradt, de az export emelkedése bizony elmarad a várttól, ahogy a cserearányok sem javultak. Vagyis, mind több és több termék exportálása révén érhetik el a vállalatok a korábbi bevételt. Tehát kevesebb árú marad itthon, miközben a vásárlóerő a teljesítményeket és a tervezettet is jócskán meghaladó ütemben áramlik ki. Nem véletlen, hogy a kormányzat néhány közvetlen intézkedéssel próbálta megakadályozni a teljesítménynyel nem arányos jövedelmek kiáramlását. Ha az így vásárlóerőként kiáramló milliárdok mögött nem áll megfelelő teljesítmény, akkor veszélybe kerül az antiinflációs politika. sőt, megindul az áremelkedés. Talán e néhány probléma felvázolásából is jól látható, milyen nehéz a gazdaság adott helyzete mellett az egymásnak olykor ellentmondó célokat megvalósítani. De az teljesen egyértelmű, hogy akár az egyensúly megőrzéséről, akár az antiinflációs politika sikeréről beszélünk, csak a gazdaság teljesítményének radikális növelése, a szerkezetátalakítás felgyorsítása hozhat hosszabb távon eredményt. Enélkül elképzelhetetlen, hogy akár a legtökéletesebb szabályozás elérje, amire vásárlóként mindannyian várunk: az üzletben legalább a kötött árak hónapokra, sőt netalán évekre stabilak maradjanak. L. M. Széndioxid a postai kábelaknákban Átmenetileg leállították a kábelhibák javítását A Magyar Posta központjában tegnap Kauser Alajos, a távközlési szakosztály vezetője bejelentette, hogy mostantól átmenetileg az egész országban betiltották a postai kábelaknákban és a másfél méternél mélyebb kábelszekrényekben a munkavégzést, még a kábelhibák kijavítását is. Az intézkedés előzménye, hogy május 20-án Budapesten, a Csömöri úton egy kábelaknában munkavégzés közben életét vesztette Szvetnics Károly, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság kábelfenntartó üzemének dolgozója. A vizsgálat szerint a halált az aknában felgyülemlett széndioxid miatti fulladás okozta. A további vizsgálatok során kiderült, hogy több más budapesti és vidéki — így például miskolci és egri — kábelaknában is van bizonyos mennyiségű, helyenként veszélyes koncentrációjú széndioxid. A gáz eredetét sehol sem sikerült felderíteni. Ez a fajta veszély a postai kábelaknákban eddig ismeretlen volt — a meglévő műszerek is csak a metán és a szénmonoxid gáz jelzésére szolgálnak —, így széndioxid kimutatására, továbbá a balesetek megelőzésére és a mentésre a posta nem volt felkészülve. A baleset után a kábeljavítási-szerelési munkák biztonságosabbá tételéért ideiglenes megoldásként beszereztek kisebb mennyiségű, csak egyszeri felhasználásra alkalmas gázérzékelő fiolát, de ezejk már elfogytak, s újabbakat csak külföldről lehet vásárolni. A pótlás egy-két hetet vesz igénybe. Ugyancsak importból — sőt kizárólag tőkés cégektől — lehet beszerezni a végleges megoldást jelentő, folyamatosan működő, hordozható elektronikus műszereket; ezek mintapéldányai napokon belül hazánkba érkeznek. A gáz eredetének kutatására a Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetet és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget kérték fel. Születésének 80. évfordulója alkalmából Bálint György írónak, publicistának, kritikusnak a két világháború közötti magyar publicisztika egyik legkiemelkedőbb művelőjének nevét vette fel tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró Iskolája. Az ünnepségen Pálfy József, a MUOSZ elnöke idézte fel Bálint György emlékét. Mindenekelőtt kiemelte: a névválasztás jelzi, hogy az iskola falai között minél több Bálint Györgyhöz hasonló, harcosan humanista, elkötelezett ifjú kollégát kívánnak nevelni. Ezt követően leleplezték az iskola falán Bálint György tiszteletére állított emléktáblát, majd megkoszorúzták a Bálint Györgynek emléket állító márványtáblát. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. NSZK-beli megrendelésre készítenek síoverallokat a Törökszentmiklósi Ruházati Ipari Szövetkezetben. Felvételünkön a csomagolás előtti utolsó simítások láthatók (Mészáros) Minden időben munkaidőben? Mindig érdekes és tanulságos, valamit számszerűen is ismerni. Az esetek többségében ugyanis az adatok közvetlenül nem, vagy nem egyértelműen érzékelhető összefüggésekre is rávilágítanak. Itt van például Szolnok, körülbelül 80 ezer lakossal. A városi tanács épületébe sokan járnak ügyes-bajos dolgaikat intézni, de vajon hányán is keresik fel mondjuk havonta a tanácsot? Azt hiszem, ha meg kellene becsülni, senki sem tudná pontosan eltalálni; hiszen ez jóval fölülmúlja az elképzeléseknek megfelelő mennyiséget. De, hogy a kérdésre is választ kapjunk: havonta 11 és félezer ügyfélről van szó. Elvileg tehát a város minden lakosa 7—8 hónaponként egyszer megfordul az épületben. Mindez pedig abból a felmérésből tűnt ki, amelyet a városi tanács májusban készített az ügyfélforgalom helyzetéről, alakulásáról. Hasonló vizsgálat egyébként már 1984-ben is volt. Akkor egy tavaszi és egy őszi hónapot elemeztek, a mostanival együtt ugyancsak érdekes, sok szempontból egyáltalán nem érdektelen tendenciákra vetnek fényt a feltárt adatok. Kezdjük mindjárt a legmegdöbbentőbb ténnyel. Vajon, mit gondol az olvasó, hogy május öt szombatján mennyien kopogtattak be a szombatonként reggel 8-tól fél 1-ig ügyeletet tartó ügyfélszolgálati iroda ajtaján. A tizenegy és félezerből mindössze tízen! Az aránytalanság annyira nyilvánvaló, hogy akár eléggé egyértelmű következtetést is levonhatnánk: a szabadidejét senki sem fordítja szívesen hivatalos ügyeinek intézésére Jóhiszeműen gondolhatjuk persze, hogy talán a tanács nyújtott ügyfélfogadási szolgáltatása ennél jóval hasznosabb, hatékonyabb. Ami azt illeti, a valóság itt is rácáfol a célszerűségi megfontolásokból diktált feltevésre. És ez sem légből kapott mondat, hiszen a nyújtott ügyfél- fogadási időben — szinte szó szerint — panganak az irodák. Az ügyfeleknek mindössze 1,4 százaléka jelentkezik a meghosszabbított szerdai ügyfélfogadási időben. Rossz szokás, rossz beidegződés, de munkaidőben — úgy tűnik — mindenki szívesebben megy a hivatalba, így aztán naponta átlag ötszáz ember jelenik meg a városi tanácsnál. Zömük saját elhatározásából választott időpontban. A teljességhez tartozik persze az is. hogy az ügyfelek 9 százalékát beidézik a hivatalba. Csakhogy az esetek többségében ezek az idézések három — köztük két munkaidőn túli — időpontot jelölnek meg. S hogy az utóbbi variációt csak 2—3 százalék választja, egyértelműen bizonyítja az előbbieket Ugyancsak ezt igazolja, hogy a felmérésben megkérdezettek közül háromezer- hatszázan válaszolták azt, hogy munkaidejükből szakítottak ki néhány órát az egyébként átlag 15—20 percig tartó ügyintézésre. Elgondolkodtató adatok ezek, még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, hogy jónéhány többműszakos vállalat is található a megyeszékhelyen. A felmérés természetesen nem önmagáért való adatgyűjtés volt. A városi tanács az ismertté vált tények birtokában igyekszik olyan további lehetőségeket teremteni, amelyek a munkaidő- alap fokozottabb védelmét szolgálják. Többek között megváltoztatták a tisztségviselők fogadási rendjét, akik eddig csak délelőtt álltak az állampolgárok rendelkezésére. Mostantól délelőtt 8 és 11 óra között, valamint délután 3-tól 6 óráig fogadják a lakosokat. Ez és az ehhez hasonló intézkedések azonban aligha érhetik el céljukat partnerek nélkül, ha a vállalatok, intézmények és az ott dolgozók szemlélete nem változik meg. A városi tanács ugyanis kezdeményezte már. hogy a nagyobb vállalatoknál, ha erre van érdeklődés, megoldja a helyszíni ügyintézést, tehát adott időpontban „kitelepülve” intézik az ott dolgozók hivatalos ügyeit, adnak felvilágosítást. tanácsadást. Mind ez ideig azonban nem lelt visszhangra ez az egyébként jobb sorsra érdemes, hasznos ötlet. A vállalati jogsegélyszolgálatot is jobban be lehetne vonni a közös munkába. A vizsgálat eredményeiről —- épp az érdemi együttműködés előmozdítása végett — most is tájékoztatták a vállalatok vezetőit. Ezt a tájékoztatást vegyes reakció fogadta, pedig egyértelműen közös érdekről, ha úgy tetszik, közügyről lenne szó. Nyilvánvaló, hpgy még ma is sokkal népszerűbb a liberális, a dolgok fölött elnézően átsikló nagyvonalú szemlélet. Pedig, ha a munkaidő megóvását vagy az erre utaló szándékot nem vesszük kellően komolyan, közös érdekeinknek ártunk vele gz. Gy, Bálint Gvlrgy ■evét vette fel az Űjságíré Iskola
