Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-08 / 159. szám
1986. JÚLIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét végén a Balaton partján rendezték meg a szövetkezeti néptáncosok XI. országos találkozóját, amelyre a területi bemutatókon legjobban szerepelt együttessek kaptak meghívást. A fesztivált két kategóriában hirdették meg: hagyománv- őrzók és néptáncegyüttesek részére. Megyénket ez utóbbi műfajban a tiszafüredi szövetkezeti csoport képviselte. Műsorukon egyebek között délalföldi táncok, kalotaszegi legényes szerepelt, amellyel nagy sikert arattak. Az alig hat éve működő együttes nemrég kapta meg az Arany II. minősítést, amellyel bebizonyították, hogy az ország nagy múltú, híres néptánccsoportjai között is megállják helyüket. A jórészt gyerekekből álló füredi együttes a legjobbak között szerepelt a fesztivál vasárnap esti gálaműsorán, a siófoki szabadtéri színpadon, nagy közönségsikert aratva. A csoport felkészítéséért, kiváló pedagógiai munkájáért az együttes művészeti vezetője, Bakonyi István, a zsűri különdíját kapta. A fesztivál nagydíját a gyöngyösi Vidróeki együttes nyerte el. .Felvételeink a tiszafürediek fellépéseiről készültek. A fürediek sikere Siófokon Megőrizni múltunk egy darabját Óvjuk, védjük a múltunk emlékeit, mert tudjuk, hogy értékekre vigyázunk. Múzeumok őrzik nagyapáink mindennapi tárgyait, századok fegyvereit, ereklyéit, kincseit. Valamennyihez egy nevezetes személyiség, vagy egy letűnt közösség élete, küzdelme fűződik. Az utódok dolga az emlékezés, hogy erőt, ötleteket, szépséget merítsenek a régi tárgyakból, gondolatokból. Az építészet emlékeit nem lehet vitrinekbe zárni, ezért talán szerencsésebbek is, mert mindig szem előtt vannak. Méltóságteljesen hordozzák évszázadokon át építőik keze munkáját, tanúskodnak a lakóik életmódjáról. Általuk üzen a múlt, és, hogy milyen becsben tartja egy-egy település ezt az üzenetet, lemérhető azon, menynyi gondot fordít az értékes, régi épületeibe. Őrzi, vagy pusztulni hagyja, netán maga rombolja le, hogy helyébe új kor, új kultúra termékét állítsa. Megszűnt a bőség zavara Az Alföld szegény műemlékekben, műemléki jellegű vagy városképi' jelentőségű építményekben. Szolnok megye se kivétel ez alól, csak Jászberényben találhatók aránylag szép számmal ilyen értékek. A város jelenleg, amennyire erejéből futja, természetesen gondjaiba veszi régi épületeit. Lokálpatrióták fognak össze, üzemek, intézmények áldoznak egy kőkép, szobor, vagy jelentős épület helyreállítására. A Városi Tanács Műemléki Albizottsága pedig újabb értékek felkutatásán, megmentésén fáradozik. Népi építészeti termékek terén azonban hiányos a jászberényi lista. Amíg Csongrádon például utcákat tudtak eredeti formájukba visszaállítani, addig Jászberényben nincs egyetlen tipikus jász ház. Nem mintha nem lett volna, hanem inkább azért, mert későn ocsúdtak fel az illetékesek. A különböző rétegekhez tartozó jellegzetes paraszt-, iparos- és polgárházak legnagyobb ellensége a városrendezés volt, de maguk a lakók se kímélték őket. Emberöltőkig szolgáló otthonok hirtelen elavultak; értéktelenné, lakhatatlanná váltak. Megérthető az örökösök döntése, akik újba, jobba kívánkoztak, de ez odáig vezetett, hogy mára már keresni kell a népi építészet emlékeit a városban. Néhány évtizede még a bőség zavarával küzdött a műemléki albizottság, de támogatás híján hiába figyelt fel a pusztuló értékekre. Az 1971-ben megjelent Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái című rajzos kiadványban már két lakóház is szerepel. A műemléki jellegű Hentes utca 7. és a városképi jelentőségű Kígyó utca 12. számú épületek a könyv szerint „a népi ízlés művészi voltáról tanúsj kodnak”. A két lakóházat az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) is védetté minősítette. Ez azonban csak az elbontástól védte meg az épületeket, az idő pusztításától nem. A Hentes utcai ház egy idő után megüresedett, az állapota egyre romlott és hamarosan már 100 ezrek sem futották volna a helyreállítást. Ráadásul a szakemberek eev része sem értett A Kígyó utcai háznak van lakója. Tasi István és neje 1957-ben vásárolták, azzal a szándékkal, hogy tehetségük, ízlésük szerint átalakítsák, lakhatóvá tegyék. A könyvben látható rajz szerint a nádtetős, zártkerítésű, kis ház hangulatos képet ad a kanyargó, szűk utcában. egyet a műemléki jelleggel, mert az utcai homlokzat gipszdíszítései, mint az épület legfőbb különlegességei, nem szolgáltak a jász házak típusául. Ha rögtön az elején pénze lett volna rá a tanácsnak (az OMF csak alig ígért valamit) talán megmarad, így már két éve elbontották s a helvén ói há^ áll. vastag cementhabarccsal besimított földpadka megnőtt, eldeformálódott, idétlenül hívja magára a figyelmet, Nem vitatom a másfél évtizeddel ezelőtti szándék helyességét, de ez az épület már nem azonos a korábbival. Már csak azért se, mert a környezete is megváltozott. A Kígyó utcai földpadkás báz Arányai megnyugtatóak, tiszták, a ház fala mellé épített földpadka funkciója ismeretlen, de az utcaképtől nem idegen. Tóth János múzeumigazgató szerint a városképi jelentőségét nem a Jászságban igen ritka földpadka adja, hanem az a tulajdonsága, hogy a szabálytalan elrendezésű, zsúfolt beépítésű, kertes településrész egyik jellegzetes eleme. Lakói szerint a ház talán 200 éves, és eredetileg a városszéli temető csőszháza volt. A padka minden bizonnyal a vertfal megtámasztására szolgált, de érdekes módon ez csak az elkeskenyedett utcai részen látható. A valóság szegényesebb, mint az ábra, sőt majdhogynem kiábrándító. A házikó oromfala megdőlt, az udvar felé igyekszik, a homlokdeszka eltörött, az ablakok osztásait megszüntették, a folyosót hullámpala fedi. A A szemközti házat átépítették, a kibetonozott padka mellett hatalmas kerékvető tereli a forgalmat. A kerékvető miatt pedig már köteg- nyi irat keletkezett a városi tanácson, az üggyel foglalkozott a rádió és ä televízió is. — Ez így megy mióta beköltöztünk — mondja Tasi István. — Egyszer bejöttek hozzánk többen, nem , kérdeztek semmit csak mértek, rajzoltak és utána közölték, hogy védett a házunk. Az utca ezen a részen nincs 4 méter és a nagy teherautók már többször leszaggatták a deszkázatot, megrongálták a nádfedést. Hiába kértem a tanácsot, hogy zárják le, csak táblát tettek ki az utca bejáratához, de arra nem ügyel senki. A fenntartásra, javításra, nem kapunk egy fillért se, a tanács nem segít a megóvásban, akkor hogyan marad ez meg az utókorra. Elérte a végzete Rédei István, a műemléki albizottság vezetője szerint a Kígyó utcai házat az unokáink már nem fogják látni. Városképi szempontból nincs mit védeni rajta, ezért hamarosan megkérik az OMF-től a jegyzékből való törlést. Ezzel megszűnik Jászberényben a népi építészet másik emléke is. Igaz mindkettőnél nem a típusosság, hanem az egyediség dominált a kiválasztásnál, példájuk azonban mutatja, hogy mennyi gonddal jár az ilyen épületek megőrzése. Közben erősen megfogyatkoztak a korábban jellegzetes lakóházak. A Néphadsereg úton, a kórházzal szemben kinézett házat is — melynek megjelenése, elrendezése azonos volt a mille- neumi ünnepségen bemutatott jász házzal —, elérte a végzete. Eladásra kínálták, s mivel a tanács nem tudott érte áldozni, ezért a vevő elbontotta, hogy magának tetszőt építsen a helyébe. A régi, szép, megőrzésre érdemes épületek pedig f gyre fogynak. A tanács és a műemléki albizottság között jó a kapcsolat. Ez azonban kevés. Pénzre, de főleg széles körű összefogásra van szükség, hogy amíg nem késő, megmenthessék a múlt egy darabját. Lukácsi Pál I népfront támogatásával A Hazafias Népfront minden nyáron jelentős összeggel segíti a diákok táboroztatását. Az idén nyáron húsz megyei olvasó- honismereti és művelődési tábor nyílt vagy ezután nyílik meg a népfront anyagi támogatásával. A túrkevei általános iskolásokat Salgótarján—Bag- lyasalján várják olvasótáborba július 8-tól. A karcagi gyerekek diáktáborát július 10"én nyitják meg, s 24-ig harminc tanuló vakációzhat a városi táborban. A megyei múzeummal rendeznek közösen honismereti tábort középiskolásoknak július 20—30-ig. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik Törökszentmiklóson július 7—20-ig a családi tábor. A jászberényi diákokat pedig az öregerdei zenei táborba várják augusztus 21—28-ig. Jászapá- tin cigánygyerekeknek nyitnak július végén egyhetes életmód tábort. A KISZ megyei bizottságával közösen pedig alkotótábort rendeznek Magyarherte- lenden. Nemzetközi résztvevőkkel Jazz fesztivál Csaknem száz hallgatója lesz a július 28. augusztus 9*e között a Tatabányán megrendezendő negyedik jazztábornak. A szocialista országok közül Csehszlovákiából és az NDK-ból érkeznek a legtöbben, de lesz osztrák, ausztrál és NSZK- beli résztvevő is. A tábor megrendezésének időpontjára esik a debreceni jazzfesztivál; a debreceni verseny döntősei a bányászvárosban is fellépnek: augusztus 2-án adnák koncertet a népházban. mZ jf Mjf' BjP £ik § I 4b ml § a!« fii § J(rH Sᣠv Néptáncosok találkozója A valóság szegényebb
