Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÜLIUS 31. Howe üres kézzel távozott Pretoriákéi Kommentár Egy angol úr fiaskója Aligha akad bárki is, aki most irigykedne a brit kül­ügyminiszterre. Ellenkezőleg, még hazája újságírói is ka­cagnak rajta, kicsúfolják, legjobb esetben a fejüket csó­válják: tapasztalt diplomata létére hogyan vállalkozhatott ilyen ostoba, megalázó kül­detésre. Sir Geoffrey Howe „békemissziója” ugyanis eny­hén szólva is kudarccal vég­ződött a Dél-Afrikai Köztár­saságban, s ami személy sze­rint számára a legbosszan­tóbb lehet: egyáltalán nem úgy bántak vele Afrika déli részén, ahogy az egy angol úrnak kijár. Persze, tévedés volna azt hinni, hogy Howe nem tudta mire vállalkozik. Főnökasz- szonya, Margaret Thatcher brit kormányfő többször is értésre — értésére — adta, hogy nem hajlandó változ­tatni a dél-afrikai fajüldöző rezsimet támogató politiká­ján. Howe dolga az, lett vol­na, hogy e politikához híven, a napról-napra növekvő fel­háborodást csillapítandó lát­szatengedményekre bírja rá a pretoriai rezsim vezetőit. Nos, ez többszöri próbálkozás után sem sikerült, viszont diplomáciai pofonokban bő- bőven volt része. Pieter Botha dél-afrikai elnök nem­csak hogy kioktatta, de kate­gorikusan közölte vele: szó sem lehet arról, hogy szaba­don bocsássák Nelson Man­delát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) börtön­ben sínylődő vezetőjét és hogy engedélyezzék e mozga­lom szabad működését. Dél­afrikai gazdasági szakembe­rek arról tájékoztatták, hogy üzleti érdekeiket — így az angol—amerikai érdekeket — már egyáltalán nem szolgál­ja az apartheid-rendszer. A helyi fekete többség vezetői szóba sem álltak vele, hiszen jól tudták: Howe a fajüldö­zők számára keres mentő­övet. A brit külügyminiszter nem járt nagyobb szerencsé­vel a szomszédos Zambiában sem: ott Kaunda elnök éles hangon azzal fogadta, hogy London és Washington kizá­rólag a fajüldöző rezsim meg­mentésére törekszik. „Howe küldetése bukással végződött” (The Guardian), „Howe küldetése összeom­lott” (The Daily Telegraph), „üres kézzel küldték haza” (The Times), „Botha arcul- csapta Howe-t” (Daily Mail) — ilyen és hasonló főcímek­kel fogadta szerdán reggel Londonban a pretoriai köz­vetítő útról hazaérkezett Sir Geoffrey Howe britt külügy­minisztert. Howe a nap folyamán jelentést tesz Margaret Thatcher kormányfőnek kül­detésének kudarcáról. A brit kabinet ma vitatja meg, milyen álláspontot képvisel­jen Thatcher asszony, ami­kor vasárnap az angol fő­városban találkozik hat nemzetközösségi ország — Ausztrália, Zimbabwe, Zam­bia, India, Kanada és Baha­ma — vezetőivel. Szerdán Londonba érkezett Chester Alkotmánymódosítási tör­vénytervezetet terjesztett elő az amerikai republikánus pánt egyik kongresszusi kép­viselője. A javaslat azt cé­lozza, hogy Ronald Reagan harmadszor is indulhasson elnökválasztáson, s megvá­lasztása esetén újabb négy­éves időszakra az Egyesült Államok elnöke lehessen. Az amerikai alkotmányhoz 1951-ben csatolt kiegészítés értelmében egy személy leg­feljebb kétszer választható az Croker, afrikai ügyekért fe­lelős amerikai külügyi ál­lamtitkár, hogy egyeztesse a két kormány taktikáját a gazdasági tilalmak kérdésé­ben. Mértékadó források sze­rint Thatcher kormányfő változatlanul ragaszkodik a nyugati országok „tanácsko­zásainak” folytatásához, mondván, hogy Howe nem Nagy-Britannia, hanem az EGK nevében vállalkozott az útra, amely „még nem feje­ződött be”. A hágai nyugat­európai csúcsértekezleten szabott háromhónapos határ­idő csak szeptember végén jár le. Minisztereink többsé­ge is úgy véli azonban, hogy Howe megalázó visszautasí­tással végződött afrikai vesz- szőfutása után aligha foly­tatható az időhúzó manőve­rezés. ország elnökévé. Guy Vander Jagt, a republikánusok or­szágos konresszusi bizottsága elnöke indítványozta a szó­ban forgó alkotmánykiegé- szítés eltörlését. A törvénytervezet elfoga­dásához először a képviselő­háznak és a szenátusnak kell kétharmados többséggel azt jóváhagyni, majd a szövetsé­gi államok háromnegyedének is hozzájárulását kell adnia hozzá. iKözel-keleiti /körútja borán Izraelben is tárgyal Bush ameri­kai atelnök Ka képen halra), aki Jeruzsálemben Peresz iz­raeli kormányfővel látható. (Telefotó |— KS) Reagan harmadszor? fllkotmánymóilositási javaslat az USO-ban Ennyi kudarc láttán Lon­donban most arra hivatkoz­nak, hogy Howe nem Nagy- Britannia, hanem a Közös Piac felhatalmazásából járt a térségben. Ez formailag igaz csak arról feledkeznek meg, hogy az Európai Gazdasági közösség júniusi hágai csúcs- értekezletén — az NSZK tá­mogatásával — éppen Anglia akadályozta meg a fajüldöző rezsim elleni gazdasági szankciók elfogadását. Howe fiaskója tehát figyelmezte­tés, amely nem csupán egy angol úrnak szól. .. MOSZKVA Turgut özal török mi­niszterelnök és felesége teg­nap elutazott Moszkvából, hogy vidéki körutat tegyen a Szovejtunióban. A török kormányfőt Nyikolaj Rizs- kov szovjet miniszterelnök és Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter búcsúztatta a repül tőéren. WASHINGTON Amerikai közlések szerint Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter szeptember 19-én és 2ü-án Washington­ban megbeszéléseket folytat a két ország vezetőinek ter­vezett csúcstalálkozójáról. A szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszaká­nak megnyitása előtt érkezik az amerikai fővárosba, mondják amerikai források. RÓMA Rómában tegnap megkezd­te munkáját az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának ülése. Napirend­jén „Az ötpárti koalíció vál­sága és a demokratikus al­ternatíváért folytatott küz­delem” megvitatása szerepel. A beszámolót Alessandro Natta, az OKP főtitkára tartja. GENF Egy nappal elhalasztották az afganisztáni konfliktus rendezését célzó afganisztá­ni—pakisztáni közvetett tárgyalások újabb fordulójá­nak kezdetét. Az újabb for­dulónak tegnap kellett volna megkezdődnie Genfben. Kocsi Margit Gorbacsov Habarovszkban Folytatta ülését a Biztonsági Tanács Tegnap folytatták a Biz­tonsági Tanács ülését, arrve- lyen Nicaragua kéréséről kell határozni. A nicaraguai kor­mány azért kérte a tanács ülésének összehívását, hogy a testület szólítsa fel az Egye­sült Államokat: tegyen ele­get a hágai nemzetközi bíró­ság határozatának és szün­tesse meg az ország elleni akcióit. A managuai állás­pontot a keddi ülésen Daniel Ortega, az ország államfője fejtette ki. Az ülésen India képviselő­je beterjesztette az el nem kötelezettek koordinációs irodája által a tanács ülése előtt elfogadott nyilatkozatot, amely Washingtont felszólít­ja: tegyen azonnal és mara­déktalanul eleget a hágai nemzetközi bíróság határoza­tának, szüntesse meg Nicara­gua elleni akcióit, beleértve a gazdasági bojkottot is és kezdjenek tárgyalásokat a managuai kormánnyal a vi­tás kérdések békés rendezé­séről. A keddi ülésen több más ország — így Csehszlovákia, Szíria és a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság — küldötte is sürgette a hágai nemzetközi bíróság döntésé­nek azonnali érvényesítését. Brit szakszervezet llfrikáért „Egy órát Afrikának” jel­szóval szakszervezeti moz­galmat indít a — másfélmil­liós taglétszámú — brit Tech­nikusok Szakszervezete. A napokban lovaggá ütött Bob Geldof kezdeményezései — a1 Live Aid, Band Aid, Sport Aid — nyomán Trade Union Aid (szakszervezeti segély) néven meghirdetett mozgalom keretében a szak- szervezetek arra hívják fel tagságukat, hogy egy-egy órányi munkájukkal megke­resett átlagbérüket ajánlják fel az afrikai éhezők megse­gítésére. Bill Jordan, a legnagyobb technikus szakszervezet, az AEU elnöke szerint arra szá­mítanak, hogy hatmillió font sterlinget sikerül összegyűj­teni. Szerdán bejelentette csatlakozását a mozgalomhoz a GMBU, a közigazgatási dolgozók, kazánkovácsok és rokonszakmák szakszervezete is. (Folytatás az 1. oldalról) tában. A kormányfő egyúttal rámutatott, hogy a világűr militarizálásának amerikai programja megnehezíti a le­szerelési tárgyalásokat és akadályozza konkrét eredmé­nyek elérését ezen a terüle­ten. Az indiai államférfi ag­godalmának adott hangot az amerikai nukleáris kísérle­tek folytatása miatt. A Mongol Népköztársaság nagyra értékeli Mihail Gor­bacsov Vlagyivosztokban el­hangzott békejavaslatait és átérzi azok átfogó jelentősé­gét — hangsúlyozza az Ünen, a Mongol Népi Forradalmi Párt napilapja. Az SZKP KB főtitkára beszédében mint is­meretes, a többi között azt is bejelentette, hogy a mongol Genfben tegnap befejezte munkáját a szovjet—ameri­kai állandó konzultatív bi­zottság soronkívüli üléssza­ka. A bizottság feladata a ra- kétaelihárító rakétarendsze­rek korlátozásáról szóló szer­ződés és a hadászati támadó fegyverrendszerek korláto­zására vonatkozó néhány in­tézkedést tartalmazó ideigle­nes egyezmény, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, az atomhá­ború veszélyének csökkenté­sét célzó intézkedésekről szó­Hazaárulásért, a nyugatné­met titkosszolgálat, a BND javára végzett kémtevékeny­ségért tizenöt évi szabadság- vesztésre ítélte a moszkvai katonai körzet hadbírósága Ilja Szuszlovot, a Novosztyi Sajtóügynökség (APN) volt szerkesztőjét — írta tegnap a Trud. A Trud beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Szuszlov korábban egy az űrkutatás kérdéseivel foglal­kozó népszerű tévéműsort vezetett, s számos ismeretter­jesztő írást jelentetett meg. 1973-ban filmtekercsek tűn­tek el az újságíró páncél- szekrényéből. Az ügyet ak­kor eltussolták, ám Szusz- lovnak munkahelyet kellett változtatnia. Így lett a No­vosztyi Sajtóügynökség egyik szerkesztője. vezetéssel közösen tanulmá­nyozzák a Mongóliában levő szovjet erők jelentős része ki­vonásának lehetőségét. A kínai külügyminisztéri­um szóvivője tegnapi sajtó- tájékoztatóján Gorbacsov vlagyivosztoki beszédének csupán az Afganisztánnal foglalkozó részéhez fűzött megjegyzést. Kijelentette: Kína véleménye szerint az afganisztáni kérdés politikai rendezésének kulcsa a szov­jet csapatok „haladéktalan és teljes” kivonása Afganisz­tánból. A kínai kormány re­méli, hogy a Szovjetunió a lehető leghamarabb megálla­podásra jut az összes érdekelt féllel az Afganisztánban lévő összes szovjet fegyveres erő kivonásának menetrendjéről — tette hozzá. ló egyezmény megvalósításá­nak elősegítése. A tanácskozáson felhívták az amerikai fél figyelmét ar­ra, hogy rendkívül súlyos következményekkel járhat, ha az Egyesült Államok nem tartja magát a továbbiakban a SALT—I és SALT—II szerződésekben foglaltakhoz. Rámutattak annak szüksé­gességére, hogy olyan hatha­tós intézkedéseket kell ki­munkálni, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési haj­szát fékező szerződésrend­szer megsértésének megaka­dályozását. A nyugatnémet „Kari Schantzenbach” cég egyik moszkvai képviselője szer­vezte be Szuszlovot. Ő mun­kája folytán könnyen hozzá­juthatott technológiai titkok­hoz, megismerhette az űr- és a tengenkutatás műszaki új­donságait, azokat energetikai és a mikroelektronikai fel­fedezéseket, amelyek iránt oly nagy érdeklődést tanúsí­tott a cég, a BND egyik fe­dőszerve. A szovjet lap rámutat: párt- és állami vonalon egyaránt kivizsgálták azoknak az em­bereknek — elismert akadé­mikusoknak, tudósoknak és más szakembereknek — a fe­lelősségét is, akik szószátyá­rok voltak a Szuszlov szer­vezte tudományos vitákon, találkozókon, honvédelmi tit­kokhoz juttatva ezzel a No­vosztyi szerkesztőjét. Az atomháború veszélyének csökkentésére Szovjet— amerikai konzultáció Genfben * Trud-beszámoló Kémtevékenységért tizenöt év ....a legborzasztóbb d olog amit életembeo láttam” Megszólal egy santiagói szemtanú Amióta a chilei fővárosban a roham- rendőrök élve elégettek két fiatalembert ez a hír nem került le a világsajtó hasábjai­ról. A madridi Interviu című képes heti­lap legújabb száma szenzációs adalékkal egészítette ki a történetet. Teljes egészé­ben közli annak a jegyzőkönyvnek a má­solatát, amelyet egy szemtanú diktált a történtekről. Pedro Marcelo Martinez szemtanú 1986. július 4-én diktált mondataiból: „Futva menekültem, mert a katonák puska tussal kezdtek ütlegelni minket. Az Hernann Yunque utcán a földre vetettem magam és láttam, amint foglyul ejtik Carment és Rodrigót Reggel 7 óra 50 perc volt. Vár­tam és egy kapuba húzódva figyeltem az eseményeket. Verték őket (ököllel és rúgá­sokkal az egész testület), s miközben ezt csinálták a katonák egy tartályból tele- fröcskölték őket valamivel. Ezután mind­kettőjük ruháját felgyújtották. Azok pedig, hogy oltsák a tüzet a földhöz verdestek magukat. A katona, aki a tüzet meggyúj­totta három másiknak parancsolt, hogy ke­ressenek pokrócokat. Kivárták amíg jól összeégnek és csak azután burkolták be Carment é6 felihajították egy teherautóra. Rodrigót is belegöngyölték valamibe, vagy hat métert húzták a földön, végül odadob­ták Carmen mellé. Ekkor egy katonákkal teli teherautó jött, akik lezárták az egész utcát, hogy ne lehessen tanúja a történtek­nek. Az előbbi három katona felhajtotta a kis teherautó hátlapját és ráült a két oda­dobott emberre (Carmenra és Rod rigóra). A furgon 8 óra 7 perckor elindult a Fer­nando Yunque irányába”. Rodrigo Rojas belehalt a sérüléseibe. Carmen Gloria Quintana testének 60 szá­zaléka elégett, s mindmáig életihalál kö­zött van a kórházban. A tanúvallomás a katonák személyleírá­sát is megadja. A hivatalos jegyzőkönyv utolsó mondata így hangzik: „Ez a dolog a legborzasztóbb amit eddig életemben láttam, hiszen ez a legszadistább esemény, ami életem folyamán lejátszódott előt­tem”. Érdemes felfigyelni egy új jelenségre. Pontos névvel és személyazonossági szám­mal ellátott vallomásról van szó. Chile ál­lampolgárai már nem félnek a hatóságok újabb megtorlásaitól. Nem fordulnak el a kameráktól, amikor Santiago, Concepcion vagy Valparaiso utcáin a riporter a vé­leményüket kérdezi. A saját nevükben be­szélnek és emelnek szót jogaikért.

Next

/
Thumbnails
Contents