Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
1986. JÚLIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kunszentmártoni Pannónia Szórmekiké szító Konfekció és Kereskedelmi Vállalat panoflx, irha és vadbőröket dolgoz föl. Egyedi, a vevők igényeinek megfelelő bundákat készítenek hazai és külföldi piacra A tervezettnél nagyobb nyereség az első félévben Alkalmazkodva a piachoz Gond van az utánpótlással a jászárokszállási Háziipari Szövetkezetben Amikor a jászsági férfiak fizetése mellé kiegészítésként szükség volt az asszonyok keresetére is, a nők elővették a kézimunkázáshoz szükséges eszközeiket, és dolgozni kezdtek. Így kezdődött Jászárok- szálláson a Háziipari Szövetkezet közös alapozása, s 1952. szeptember 11-én nyolcvanegy alapító taggal indult a munka. Elsőként a konfekcióüzem alakult meg, ahol az asszonyok még saját varrógépeiken készítették a különböző termékeket. S hogy az alapítók jól gondolkodtak, amikor a szövetkezet létrehozása mellett döntöttek, bizonyítja, hogy azóta is évről évre többen érdeklődnek termékeik iránt. Ezt a megállapítást a számok is bizonyítják. Például tavalyi árbevételi tervüket — amely 37 és fél millió forint volt — több mint 700 ezer forinttal teljesítették túl, nyereségük pedig elérte a 4 millió 766 ezer forintot. Ebben az eredményben nem kis szerepet játszik az a tény, hogy már hosszú évek óta nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokra is termel a szövetkezet. Főként a szocialista országokba — a Szovjetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba, Csehszlovákiába — szállítanak hálóingeket, gyermekruhákat és különböző kézimunkákat. De ma már A turistaszezon kezdetével egyre többen indulnak Szolnokról is nyaralni, kirándulni; ki beutalóval, ki sátorral. A kempingezmi készülők közül sokan nem rendelkeznek a sátarozáshoz szükséges felszereléssel, ezért kölcsönzőkből szerzik be, ami hiányzik. Nagy forgalmat bonyolít le Szolnokon az Iparcikk és Szolgáltató Vállalat Csanádi körúti boltja a nyári, idényben. A kempingezéshez szükséges kellékek kézről-kézre járnak, jelenleg is kint van tizennyolc gyorsfőző, hetven sátor és a gumimatracok. Sokan visznek magukkal hordozható televíziókészüléket. Ezekből a cikkekből mindig nagy a kereslet, a kihasználtság száz százalékos. Ausztriában is találkozhatnak a vásárlók a Jászárok- szálláson készült hímzett blúzokkal, pásztoringekkel. A szövetkezet konfekciórészlegében készülnék — a kisgyermekes családok örömére — a gyermekruhák, a blúzok, a női és gyermekhálóingek, a kiskötények, s a hímzőrészlegben dolgozó asszonyok díszítik a pólyahuzatokat, a bébiingeket, a bébisapkákat, a babakocsihuzatokat, a különböző étkezőgarnitúrákat, abroszokat, szalvétákat. A szövetkezet profiljába tartozik a szőnyegszövés is. De — mint elmondták — a piacon csökken a kereslet. Még szerencse, hogy más termékeik iránt nagy az érdeklődés. Legnagyobb vevőik között van a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat, az Aranypók Kereskedelmi Vállalat, de nagy az érdeklődés a különböző ruházati boltok és a Skála Áruházak részéről is. Erre az évre 39 és félmilliós árbevétel mellett 5 millió 100 ezer forintos nyereséget terveznek. Az első félév jó eredményt hozott, hiszen 23 millió, 582 ezer forintos Mivel előrendelést nem vesznek fel, csak hosszú sorbaállás útján lehet megszerezni a, felstaereléseket, Az építkezők munkájúi könnyíti, hogy betonkeverőket, parketta csiszolókat is kölcsönözhetnek, hosszabb időre is. A barkácsgépek és a fúrók iránt szintén sokan érdeklődnek. A szőnyegtisztító gépeket már hatodik éve veszik igénybe a kölcsönzők. Szinte sosem állnak használatlanul a raktárban. A fogyni vágyók slágere a „csini” fogyasztógép. Jelenleg huszonkettővel rendelkezik az üzlet, de a nagy érdeklődés miatt további tizenötöt rendelt. árbevételt és 4 millió 627 ezer forint nyereséget értek ei. S, hogy ez így sikerült, ebben nemcsak az játszott közre, hogy január elsejével átlagban 5—5 és fél százalékkal emelkedtek az ott készített perzsa- és torontáli szőnyegek árai, hanem az a rugalmasság is, amellyel a jászárokszállásiak szinte napról napra próbálják követni a vásárlói igényhullámzásokat, a piac változásait. Tervezőik szoros kapcsolatban állnak a kereskedelmi vállalatokkal, boltvezetőkkel, s ha valamilyen újabb termékre van igény, azt egy hét múlva már gyártják a szövetkezetben. Az eredmények mellett azonban gondok is vannak. Ezek közül legégetőbb az utánpótlás kérdése. Hiszen a dolgozók közül sokan kiöregednek — évente tizenöten—húszán mennek nyugdíjba — az új emberek pedig egyre kevesebbszer kopogtatnak a szövetkezet ajtaján. Éppen ezért bedolgozói hálózatukat szeretnék növelni, de ennek akadálya, hogy nem tudják kellőképpen megfizetni az asszonyokat', hiszen a havi kétezer forintos kereset nem túl vonzó még egy kezdő számára sem. Ezt a munkát pedig gépesíteni nem lehet, mivel a szövetkezetben készült szép mintájú hímzések feltételezik a kézimunkát. Megkezdődött a paradicsomszezon A legnagyobb mennyiségű tartósítóipari „alapanyag”, a paradicsom első tételeinek földolgozása megkezdődött; a konzerviparban a jövő héten mindenütt hozzálátnak a termés átvételéhez és tartósításához. A konzervipar vállalatai 300 ezer tonna paradicsom átvételét tervezik. ’ A növény terméskilátásai azonban, a hosszabb ideje tartó szárazság miatt, valamelyest csökkentek, így a tervezettnél várhatóan kevesebb termék kerülhet a feldolgozó gépsorokra. A végleges eredmény azonban még korántsem biztos, a hozamok tekintetében nem dőlt el semmi, hiszen a növény októberben, az úgynevezett harmadik kötésnél, még jó termést hozhat. X-es sátrak, színes tévék Kölcsön „Csinivel” is lehet fogyni Meddig szabad a szabad ár? Árak, arányok, ellenőrzési tapasztalatok II. A magánszektor vállalko- kítják ki. Az árszínvonal zóinak, néhány kivételtől el- növelését korlátozó fékek tekintve (például az építő- közül itt az arányos ár al- ipari tevékenységet folyta-- kalmazása a legfőbb követők, a cukrászok, a magán- telmény, melynek biztosítá- vendéglátók) nincs árvetés- sa ott, ahol a piaci hatá- készítési kötelezettsége, árai- sok nem kellő mértékben kát szabadon, a megbízóval érvényesülnek, az árellenőr- történő megegyezéssel ala- zés feladata. Mikor arányos? Az ár akkor tekinthető arányosnak, ha az azonos vagy helyettesítő terméknek, szolgáltatásnak a térségben elfogadott áránál nem magasabb. Az arányosítás azonban sokszor irreális alapokon nyugszik, mert az árakról, az áralkalmazási feltételekről hiányos a gazdálkodók információja. A minőségi jellemzők, értékesítési körülmények összevetését mellőzve erős a törekvés az értékesítő számára kedvezőbb, magasabb árakhoz történő arányosításra. A helyesen kialakított arányos árban a választék, a minőség, a vevő vagy megrendelő kiszolgálásának színvonala is visszatükröződik. A vendéglátásban már elfogadott tény, hogy azonos mennyiségű és minőségű ételért, italért magasabb árat kell fizetni egy első osztályú étteremben, mint egy talponállóban. Bár még szokatlan, de más szolgáltatásoknál is hasonlóan figyelembe kell venni az értékesítés, eladás egyéb körülményeit az arányos ár kialakításánál. Az árarányosítást dokumentálni kell. Ez tartalmazza az arányosított termék vagy szolgáltatás azonosítható jellemzőit és árát. Az árnyilvántartás készítése visszatérő szolgáltatásoknál történhet a műveleti díj, egyedi szolgáltatásoknál az egy órára eső vállalási díj (rezsióradíj) rögzítésével. Szolgáltatásban, építőkisiparban az ár arányosságának megállapításához a vállalt munka árát kell vizsgálni. A rezsióradíjak összeA magánkereskedelem legsebezhetőbb pontja a beszerzések bizonylatolása. Pedig ha a beszerzési forrás nem állapítható meg a bizonylatból, akkor minden felelősség a forgalmazóra hárul. A kiskereskedő által kiállított önbizonylatnak (ellenszámlának) tartalmazni kell minden olyan adatot, ami az áru vételének azonosítására szolgál. Nem fogadható el önbizonylat állami vállalattól, szövetkezettől történő beszerzés vagy kisiparostól a számlaadási kötelezettségre vonatkozó értékhatár (jelenleg 2000 forint) feletti vásárlás esetén. Népgazdasági érdeket sért a fiktív önbizonylatok kiállítása, az adócsökkentési manipuláció. Néhány kiskereskedő nem jelöli meg a beszerzés helyét, hogy a termékelőállító kisiparos adóalapja kedvezőbb legyen, ezzel adócsalás bűnrészesévé hasonlítása önmagában nem elegendő, mert a jobban gépesített termelő költségei ugyan nagyobbak, tehát magasabb a rezsióradíja is, viszont rövidebb munkaidő alatt tudja a vállalt munkát elvégezni, így ára a kevésbé gépesített, de tovább dolgozó vállalkozó árához képest sem lesz aránytalan. A vállalkozók többsége nem szereti a sok papírmunkát, a kimutatások, árnyilvántartások vezetését. A követelmények teljesítésétől azonban nem lehet eltekinteni, mert az árnyilvántartás hiánya akadályozza az ellenőrzést és ezért büntetés szabható ki. Ahol a kimutatásokat és bizonylatokat rendben találja az ellenőrzés. ott feltételezhető, hogy az adminisztráció szabály- szerűségét a gyakorlat is követi. A kisiparosok többsége a szakszerű ármunka megismerésében passzív. A szervezett ártájékoztatókat, ár- konzultációkat kevesen veszik igénybe. Az árkialakítás, árarányosítás követelményrendszerét nem, vagy csak részben ismerik. A magánkereskedők többsége tisztességes gazdálkodást folytat. Nem törekednek szándékosan a vásárlók megtévesztésére, néhány szakmában azonban a kisipari termékek minőségének tanúsításáról, a gyártás előtti előzetes minőségvizsgálatról és a használati útmutatásról nem tájékoztatják a vásárlókat (divatáruk, autóalkatrészek, műanyagjátékok). válik. Importból származó termék megvásárlása esetén a vámáru-nyilatkozatot is csatolni kell. Ennek hiányában az értékesítő vám- és devizajogszabályokat sérthet. Gyakori hiányosság még a kereskedelemben az árnyilvántartások pontatlan vezetése, és az árfeltüntetés hiánya. A vendéglátó egységekben viszonylag sok volt a kötelező árkiszámítás (kalkuláció) hiánya. Az elkészített kalkulációk tartalma gyakran nem felelt meg a valóságnak, mert nem az osz- tálybasorolásnak megfelelő haszonkulcsot alkalmazták. A szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzletekre jellemző mind a kereskedelemben, mind a vendéglátásban, hogy a forgalom növelése érdekében bővítik profiljukat. A felgyorsult életmód a gazdálkodás területén is érezteti hatását. A gyors meggazdagodás, könnyű jövedelemszerzés reménye sok vállalkozót tiltott területre csábít, különösen a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletekben. Akadnak, akik alapvető szakmai és pénzügyi ismeretek nélkül vágnak bele az ilyen üzleti vállalkozásba. Így fordulhatott elő, hogy ezekben az egységekben az árak több esetben aránytalanul magasak voltak, sőt előfordult a hatósági ár túllépése is. Az erősebb nyereségszemléletből adódó túlkapásokat az átlagosnál gyakoribb és súlyosabb szankció követi. A jogszabályok szerint az anyaszervezetnek kötelessége a szerződéses üzletek működésének folyamatos ellenőrzése, erre azonban a gyakorlatban a szükségesnél ritkábban kerül sor. A vásárló mint árellenőr Minden gazdálkodó mellé nem Jehet hivatásos árellenőrt állítani. A lakosság fogyasztóként minden értékesítésben, szolgáltatásban érintett, tehát a legjobb árellenőr. Érzékenyen reagál az indokolatlan emelésekre, az ár és a minőség összhangjának a hiányára. Köz- gazdasági ismeretek nélkül tudja, hogy az a fonal, ami az állami, szövetkezeti áruházban 50 forint, a magán- kereskedőnél sem lehetne 80 forint, és a 80—90 forintos matchbox kisautót sem lehet 130-ért árulni. Elítélni a hiánycikkek kufárjait, de ha egy autóalkatrészboltban végzett próbavásárlás ügyében kellene az árellenőr mellett tanúskodni, mégis sokszor vonakodik. A kőművesmunka árát kifizeti, de a számlán annak csak tized- részét igazolja. Azt már nem mindig tudja, hogy ezzel az adómanipuláció részesévé vált. Akkor döbben rá, hogy helytelenül cselekedett, amikor az új épületrész összedől, a minőségi hibák miatt pereskedik, és a bíróság csak az általa korábban igazolt alacsony összeget ítéli meg kártalanításra. Végezetül a címbeli kérdésre válaszolva: a számszerűsíthető előírások határain és a piaci normák elvi korlátain belül szabad csak a szabadár. Az pedig, hogy a határok és a korlátok milyen magasra vannak emelve, az össztársadalmi munka eredményességétől függ. A komoly árstabilitásnak, a szabad árak ésszerű korlátok között történő alakulásának ugyanis az a feltétele, hogy valóban növekedjen a termelés hatékonysága, kedvező átrendeződés menjen végbe a termelés, és értékesítés szerkezetében, alkalmazkodóképességében, továbbá az érintett dolgozók és vezetők szemléletében. Benedek János osztályvezető-helyettes MTVB ipari osztálya (vége) Bizonylat és manipuláció A Mezőgép cibak- házi üzemében csehszlovák exportra különböző kaszáló adaptereket készítenek. Képünkön az AZU—104-es típushoz vágják méretre az alkatrészeket
