Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-26 / 175. szám
1986. JÚLIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 PAULINA ÉVA fenészballada (Részlet) II. Szécsi Katalin: — Űfey érzem, a gének szerencsétlen találkozása miatt... ö beteg ember volt. A gének, a nevelés. a későbbi körülmények, aztán utolsó komponensként a pályája ... amely nem tartozik a legnyugodtabbak közé ... Farkastörvények között kell élni, amihez gyengének bizonyult.. . Bánki László: — Tudta, hogy tehetséges, jóképű, szép a han'gja- kedvelik. Fiatal volt. Fantasztikus, hogy mennyire fiatal! Aradszky László: — Izgult, amikor kiment a színpadra, de semmivel se jobban, mint amennyire szükség van. Nagyon lezser volt. Kétségtelen, őt is zavarta egy kicsit a népszerűség, mert ő se tudott úgy végigmenni az utcán, hogy ne forduljanak meg százan utána. Ez egy bizonyos fokig jó, bizonyos fokig rossz. Ha nem fordulnak meg az a baj, ha megfordulnak, az a baj- Ha megkérdezik, miért olyan ritkán halljuk, az a baj, szóval, minden baj. Van. akit jobban megviselnek ezek a dolgok. De Palira nem vonatkozik, mert őt nem EZ viselte vagy nem viselte meg. A labilitást hozta magával. — Azt hiszem, ez a pálya elég stabil idegrendszert és kiegyensúlyozott életet,' kíván. — Nézze ... Biztos vagyok benne, bár nem mondta ki a szót, hogy arra gondolt: hátország. — Megfordult a fejemben• — Nagyon fontos, mert ha nincs, nem tud nyugodtan elindulni otthonról. Pali hátországáról csak jót lehet mondani. Nem volt családja. — Nem is akart? — Nem beszélt róla. hát- szóval .. • félt. Mittudom- én... félt, félt- (Elbizonytalanodik) — A kötöttségtől? — Nem tudom, mitől. Nem tudom ... (gondolkozik) Nem tudom, mitől.- Félt. Auth Ede: — Nem volt családja, nem nyomták ilyenfajta terhek a vállát, csak magával kellett törődnie •.. — Ez jó volt, vagy rossz? — Abból a szempontból, hogy kevesebb a gond — jó, abból, ahogy végezte — rossz. Biztos vagyok benne, hogy ha lett volna felesége, gyereke, másképp alakul... Ambrus Kyri: — Magyar- országon arról az énekesről, aki elmúlt huszonöt vagy harmincéves, azt tartják, hogy öreg. Igaz, vannak ellenpéldák, akik ötvenévesen is tartják magukat, de olyan nyögve megy az egész... Nem írom alá, hogy így kell lennie, mert ha például Frank Sinatrára gondolok.-. Éppen tavasszal volt Bécs- ben egy koncertje — én is láttam. Tombolt a közönség, hetvenévesen úgy énekelt, mint egy isten, és senki se vetette a szemére, hogy nem tinédzser. Bánki László: — Amikor a vonat robog, nem beszélget egymással a mozdony meg a vagon, hogy mi lesz, ha megérkezünk. Olyan gondtalanul — a szó egzisztenciális és művészi értelmében — élt, olyan problémamentesen, hogy nem kellett arra gondolnia, mi lesz. ha megöregszik. Palinak semmi más gondja nem volt, mint hogy mindig jobban, mindig szebben énekeljen. (Elgondolkozik) Igaz, az utóbbi időben ivott egy kicsit. — Miért? —Szorongott. — Miért? — Nincsenek objektív okai; amitől az egyik ember szorong, azt a másik föl se veszi. Alkat kérdése- Lehet, hogy a születéséből, a génjeiből, meg ebből a szörnyű gyermekkorból következett... — Az éneklés^ a színpad nem járult hozzá? — Nézze, ez a szakma kétarcú* mert nemcsak siker van, hanem szorongás is. Bizony. keserves dolog fennmaradni, mindig újítani. 0 egyébként nem volt görcsös alkat. Amilyen véletlennek vagy természetesnek vette a pályandítását, ugyanolyannak a folytatást is. De ez nem jelenti azt, hogy köny- nyelmű volt. nagyon komolyan vette az énekléstSzécsi Katalin: — Volt, amikor úgy érezte, hogy nem megy, elfáradt. Olyan számot kapott. amelyikről már előre sejtette, hogy nem tudja sikerre vinni. Legalább két, fesztiválra került dalt tudok mondani ehhez a fejezethez. Előre tudta, hogy képtelen jól összehozni, nem is sikerült. Azt hiszem, ezek a dalok önmagukban tényleg nem állták meg a helyüket, és már nem tudott annyit hozzátenni, hogy sikerre vigye. Ezek elkedvetlenítették, de el kellett fogadnia, nem utasíthatta vissza. — Ilyenkor hajlamos volt arra, hogy az egész addigi pályafutását kisebbnek lássa? — Nem tudta, hol áll, mit ért el. Csak .. voltak megtorpanásai. Amelyek bármilyen foglalkozású embernek lehetnek, csak kisebb rizikóval járnak, mint az övé. Ha nagyobb publikum előtt játszódik a bukás, lehet úgy esni, hogy hosszabb ideig nem tudja kiheverni. Aradszky Lászlót kérdezem: — Mihez kezdhet a tánc- dalénekes, ha leáldozik a csillaga? Azért kérdezem, mert esetleg^ ha ő ... Közbevág: — Ez nem fordult meg a fejében. Túl korai lett volna- Tudja, ha valaki ezen a pályán van, valamilyen formában kötődik a színpadhoz. Sok más lehetősége van még. hogy elénekelje például a Pillangót vagy akármit. Ha holnap nekem azt mondják, hogy ne énekeljek, mert már nincs hangom, akkor elmegyek műsorvezetőnek. Ez csak egy példa. Pali egy ilyen manus volt! (Csettint az ujjával) Mi van akkor, ha azt mondja: holnaptól Szécsi-show! De nem akarok senkinek ötleteket adni. A kezdet kezdetén minden énekes azt mondja az újságíróknak. hogy csak addig csinálja, míg érzi a közönség szeretetét, és utána vissza- me|gy az eredeti szakmájába. Nem! Ma már én se tudok visszamenni töltőtolljavítónak, nem azért, mert leesne az aranygyűrű az uj- jamról, hanem már a színpadhoz kötődöm. Auth Ede: — Itt nincs nyugdíj, nagy a létbizonytalanság. Ahogy öregszenek a szerzők, az énekesek, efgyre nehezebb. Különösen az énekeseknek vannak megszámlálva a napjaik ... Nagyon kevés Vámosi János és Zá- ray Márta él az országban. A legtöbb énekes pájyája tiszavirág-életű. És senki sem akarja, hogy az legyen! Mindenki hosszabb távra szeretne berendezkedni. Csalódást jelent, ha nem jön össze- Ügy érzik, hogy többet érdemelnének. Ez depresszióba hajthat. De Szé- csinél erről nem lehet szó. ö fölfelé ment. ígéretes tehetség volt. Az ő művészi egyéniségét ismerve sokkal hosszabb időt jósoltam neki az átlagosnál. (folytatjuk) Kamionmozi Meghitt hangulat a nézőtéren Premiervetítések, rövidfilmek, video Szolnokon, a Széchenyi városrészen működik nyár eleje óta a Kamionmozi, mégpedig igen szép érdeklődés mellett; naponta átlag háromszázan látogatják. A délelőtt és a kora délutánt egészen a fiataloké, az esti előadásokon kamaszok, huszonévesek és felnőttek népesítik be a nézőteret. — Milyen filmek a legnépszerűbbek? — kérdeztük Za- kár Zoltántól, a Kamionmozi „Kitalálójától”. — A karatefilmek. Minden héten vetítünk egyet. — Egy kamionban meglehetősen szűk a nézőtér. Nem ráfizetéses a mozi? — Nem. A kamiont a Hun- garokamiontól béreljük, napi 1500 forintért. A bérleti díjat a megyei tanács fizeti. Bevételünk napi átlaga 3600 forint. Három dolgozót és két kisegítő gépészt alkalmazunk. Egyelőre tehát nemcsak népszerű, nyereséges is a Kamionmozi. — Milyen filmek alkotják a repertoárt? — Délelőtt a sikerfilmeket ismételjük, kora délután rö- vidfilm-összeállításokat vetítünk — Vili és Bütyök, Méz- ga, Vízipók, Gusztáv stb., — 4 órától kezdődik a sikerfilmek premierje, az este a vígjátékoké, a kalandfilmeké, és a karatefilmeké. — Milyenek az árak? — A rövidfilmeket 4 forintért nézhetik meg az érdeklődők, a délelőtti és a délutáni előadások jegyára 8 és 12 forint között mozog, a videofilmeket húszforintos helyárral tekinthetik meg. — Honnan kapják a videofilmeket? — A fővárosi MOKÉP-től kölcsönözzük. — Milyen a mozi hangulata? — Meghitt. A lakótelep „kulcsos gyerekei” megfizethető. tartalmas szórakozásnak tekintik. Két-három órát is sorbaállnak a jegyekért. Napközben olyanok vagyunk mint egy napközis tábor. Már vannak törzsvendégeink, akik szívesen segítenek a pénztárosnak, a gépésznek. — Mit vetítenek a közeljövőben? — Azt hiszem nagy siker lesz a BMX banditák, a Forgószél-kisasszony, és a Fekete kalóz. Ez utóbbit mi mutatjuk be először Magyarországon. — Meddig működik a Kamionmozi? — Elképzelésünk szerint augusztus végéig, esetleg tovább is. Tárgyalások folynak a Hungarocamionnal, a kamionbérlet meghosszabbításáról. — Akad hasonló mozi másutt is a megyében, országban? — Ügy tudom, ez az egyetlen Magyarországon. Tapasztalataink alapján talán más városok is kedvet kapnak majd hozzá. — Bozsó — Nosztalgia n6lkill Amatőrök nyáron Nem a nosztalgia, Rlkalmazkodás a világgazdaságban Megjeleni a Társadalmi Szemle júliusi száma A folyóirat rövidítve közli Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a Központi Bizottság 1986. június 18-i ülésén elhangzott előadói beszédét. Közli a Társadalmi Szemle azt a beszélgetést is, amelyet Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára mondott 1986. május 8-án az Országos Béketanács előtt A hetvenes évektől tapasztaljuk, hogy a világgazdaságban új, nagy horderejű folyamatok kezdenek kibontakozni. Ezek a világgazdasági feltételekben minőségi változásokat hoztak, átfogó és széles körű alkalmazkodásra kényszerítettek. Palánkai Tibor tanulmánya arra válaszol, hogyan ment végbe ez az alkalmazkodás a fejlett tőkésors zágoklhan. Az egészségmegtartás mélyebb elemzése szempontjából nemcsak a rizikótényezők megismerése, hanem mindenekelőtt azoknak a mechanizmusoknak a feltárása a döntő, amelyek szabályozzák, hogy a rizikók milyen egyéni társadalmi feltételek esetén léphetnek fel és miként hatnak. Dr. Ajkay Zoltán, dr. Bognár Ilona és dr. Kökény Mihály feltárják, melyek az egészségmegtartás rizikótényezői hazánkban. Csaknem 877 ezer tagja van az MSZMP-nek, s évente mintegy 30 ezer jelentkezőt vesznek fel a párt soraiba; közülük mintegy 17 ezren a tanfelvétel évében még nem töltik be a harmincadik évüket, őket tekinti a közfelfogás és a statisztika fiataloknak. Tóth András elemzi a fiatalok párttaggá nevelésének, tagfelvételének helyzetét. Az ellenforradalmi diktatúra időszakában a Horthy- rendszerben Magyarországon a legális és az illegális mozgalom együttesen fejezte ki a munkásság és a társadalom többi dolgozó osztályának, rétegének érdekeit. Sipos Péter megvonja a legális munkásmozgalom működésének mérlegét. Pataki Ferenccel, az MTA levelező tagjával, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatójával készített interjút Horváth György munkásságáról, életpályájáról. Erdős Péter akadémikussal, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadójával pedig Szegő Szilvia beszélget. a tények igazolják, hogy a hatvanas évek második és a hetvenes évek első felében élte virágkorát az amatőr színjátszó mozgalom. Kicsiny diákszínpadok, munkás- elgyüttesek szövetkezeti támogatással vagy valamelyik művelődési otthon égisze alatt működő csoportok próbáltak, készültek és jelentős előadásokat hoztak létre. Módszerek és műsorpolitikai elvek csiszolódtak, a csúcsprodukciók pedig vonzották a sajtót, a rádiót- később a tévét; mi több, termékeny módon befolyásolták a „profi” színházak működését is. Egy sor, ma már befutott- nak számító rendező és_ színész pályafutása kezdődött az amatőr együtteseknél. Túlzás volna persze azt állítani,- hogy az amatőr mozgalom fölött eljárt az idő- Csupán az együttesek működése iránti társadalmi érdeklődés és a mozgalom szervezettsége változott meg úgy. hogy — legalábbis Szolnok megyében — a mozgalom meglehetősen belterjessé vált. Egy-két jó kivételtől eltekintve az együttesek maguknak, vagy szűk baráti körnek játszanak, az igazi megmérettetést számukra nem a közönség előtti produkció, hanem a különböző minősítőkön, esetleg fesztiválokon való szereplés jelenti. Ha valaki — netán — végignézett egy ilyen minősítő bemutatósorozatott, az megérti, hogy ezek az eftyütt- tesek miért nem lépnek közönség elé. A bronz, ezüst, stb. fokozatok önmagukban Jövőre lesz 600 esztendeje, hogy Zsigmond király a magyar trónra került. Az évforduló alkalmából az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja reprezentatív kiállítást rendez, a Budapest Történeti Múzeummal közösen. Már tart az anyaggyűjtés, megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Mivel Zsigmond nemcsak magyar uralkodó, de német-római császár is volt, sok tárgy- és dokumentumkölcsönzésre, van szükség külföldi, főleg olasz osztrák és csehszlovákiai társintézetektől. A kiállítás megsemmit nem jelentenek, legföljebb a fenntartó szerv, illetve a diákszínpadok esetében az iskolavezetés számára fontosak. Pedig — és nosztalgiáról ezúttal sincs szó — az elmúlt 8—10 esztendőben olyan kitűnő együttesek léteztek, játszottak, és példájukkal biztattak, mint a Kőtövis, a régi Híd, vagy a tiszaföldvári és az újszászi diákszínpad. A két említett diákszínpad megszűnése — megmagyarázhatatlan okok miatt — olyan jelentékeny veszteség, ami a megyei szervezésű, rendezésű bemutatók színvonalán is érzékelhető. Kis túlzással tehát mondhatjuk: nincs magasra tett mérce. Hogy mindez épp most, a nyár derekán jutott eszembe? Mert valaha — nem is olyan régen — ez az időszak, az ..uborkaszezon” volt az amatőr színjátszók igazi évada- Ottörőtáborok, építőtáborok, közönsége előtt játszottak, vagy épp ezeket a heteket, hónapokat használták ki (mint például a Vapga Katalin Gimnázium színpadosai) a felkészülésre, az elmélyült, .elemző igényű munkára. Végiggondolásra méltó lehet az amatőr színpadi mozgalom szervezői, vezetői, irányítói számára, hogy a „társművészetek” — elsősorban a néptánc, a népzene és a kórusmozgalom — miképp tudott rugalmasan megújulni. nyitását jövő nyárra tervezik, előreláthatóan ez lesz 1987-ben az egyik legrangosabb múzeumi esemény. A művészettörténeti kutatócsoport kutatói más tudományos munkán is dolgoznak. Folytatják a nyolcszor két kötetre tervezett 'Magyar- ország művészettörténeti kézikönyve című sorozatot. Eddig a XX. század első felének stílusirányzatait összefoglaló 6. és 7. kötet jelent meg, de már elkészült a 2. kötet is, amely a gótikát dolgozza fel. Ez várhatóan év elején kerül az üzletekbe. V. J. Kiállítás Zsigmond királyról Nemzetközi kórusverseny Tizenkettedszer Debrecenben A magyarországi kórusversenyek krónikája az elmúlt napokban újabb fejezettel gazdagodott: a várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Debrecenben ismét megrendezték a hagyományos Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt, amelyre a város 23 nemzet éneklő fiait és lányait hívta meg. A verseny mintegy háromezer énekest és szakembert vonzott. Szolnok megyéből két kórus és ötvennégy karnagy látogatott el Debrecenbe. Hazatérésük után Buday Péter karnagyot, a KÓTA Szolnok Megyei Szervezetének titkárát rövid összefoglalóra kértük a versenyről. — Az eltelt hat nap hangulatáról csak felsőfokban beszélhetek- Érdekes azonban, hogy ezúttal több parázs vitának is fültanúi lehettünk. Elsőként a folklór körül bontakozott ki szóváltás, tudniillik mi másként közelítjük meg a fogalmat, mint ahogv a nyugati országok egynémelyikében. Ott a polgári átalakulás miatt szinte már el is tűnt. míg nálunk reneszánszát éli. Ezen kívül felvetődött az is, hogy egy népdalt milyen mértékben, meddig terjedően lehet feldolgozni, nem okoz-e gondot egy-egy mű túlfeszített- sége. Talán a kérdések tisztázatlansága miatt sem lehetett versenyszám a folklór kategória, csupán fesztivál- jellegű maradt. Továbbá a kötelező művek kiválogatása körül lángolt fel a vita, ugyanis a legtöbb kategóriában igen nehéz, naigy felkészültséget igénylő darabbal kellett a kórusoknak megbirkózniuk. A férfikarok döntőjében Bartók Székely népdalok című műve lett volna a kötelező — emiatt be sem neveztek a kórusok. A kamara- és vegyeskarok versenyébe magyar kórus érdekes módon nem nevezett be. így a döntőt három külföldi kar vergődte végig. Mert itt például a legnehezebb Kodály-művet a Liszt Ferenc címűt kellett volna előadni. A gyermekkórusok mezőnye színvonalas volt. de a magyarok sterilen és kimérten álltak színpadra. míg például a bolgárok mosolygósán és oldottan. A leánykarok számára is túl súlyosnak bizonyult a Tűz Láng Istvántól- A nagydíjat végül is a Nyíregyházi leánykar nyerte meg, de sajnos, csak közepes teljesítménnyel. Az általános vélemény az volt. hogy nem lett volna szabad kiadni a díjat. Megyénket a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium leánykara és a Tiszaföldvári Nagyközségi Tanács és Szövetkezet férfikara képviselte Bedőné Bakki Katalin, illetve Jordán Antal vezetésével. A jászberényiek jól helytálltak, erős mezőnyben igényes műsorral léptek a közönség elé, de a döntőbe nem kerültek be. Ha a gárdát sikerül együtt tartani, két év múlva előkelő helyezést érhetnek el. A tiszaföldváriak becsülettel helytálltak, műsorukat jó színvonalon mutatták be. A folklór kategóriában is sikerrel szerepeltek Kodály és Farkas Ferenc műveivel. összességében érett, letisztult, jó felépítésű válogatással mutatkoztak be a mieink Debrecenben. Remélem, a következő versenyről már valamilyen díjjal térhetnek haza a résztvevő Szolnok megyei kórusok. — jnrkovics —