Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-26 / 175. szám

xxxvii. évf. ns. sí., 1986, július 26., szómba* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Pályakezdők A most végzett szakmun­kástanulók közül vajon há­nyán maradnak választott szakmájuknál, s hányán a szakmát oktató vállalatnál, lényegében első munkahelyü­kön? Az eddigi tapasztalatok szerint két-három év alatt a végzősök több mint fele hagyja ott az oktatást válla­ló munkahelyet, s közülük sokan, tanult szakmájuknak is hátat fordítanak. Sok min­den van emögött és nem fel­tétlenül csak a munkahely­hez való hűtlenség. A szakmunkásképzőkbe történő „beiskolázás” alapja a vállalatok által évenként bejelentett — és a tanácsok által úgy, ahogy összehangolt — létszámigény. Ez persze egyrészt jóval meghaladja a demográfiailag lehetséges és a középfokú képzés szerkeze­te által meghatározott korlá­tokat. Másrészt a létszám- igények és a mögöttük meg­húzódó szakmastruktúra többnyire már nem érvényes akkor, amikor az iskola a végzős diákokat az útjukra bocsátja. A tanulók tehát nem a tu­datos és többé-kevésbé meg­bízható tervezés — és az eh­hez igazodó sokkal tudato­sabb és szakszerűbb pálya- orientáció — eredményeként kerülnek az iskolákba. Ez önmagában is oka lehet an­nak, hogy „menet közben” sokan meggondolják magu­kat; vagy a végzés után rö­viddel pályamódosításra kényszerülnek. A tanulók 85 százaléka a termelő munkahelyeken — és csak részben a tanműhe­lyekben —. sajátítja el a szakma gyakorlati tudnivaló­it. Ez azt is jelenti, hogy a tanműhelyhálózat szélesítése elsősorban vállalati pénzből történik és a finanszírozók — befektetéseik ellentétele­ként — úgymond gyorsan hasznosítható eredmények­re törekszenek. Számukra nem az a fontos, hogy (eset­leg egyébként sem létező) gazdálkodási és fejlesztési stratégiájukhoz igazodó, sok­oldalúan használható szak­munkás-utánpótlást nevelje­nek fel; sokkal inkább az hogy a náluk tanuló diákokat mihamarabb produktív mun­kára foghassák. Ez ügyben fura kettősség jellemzi a vállalati magatar­tást. Egyfelől: a tanműhelyi termeléssel 80 százalékban értékesíthető termékhez jut­nak; másfelől pedig a válla­latok nagy részénél nem él­nek azzal a törvényes lehe­tőséggel, hogy a végzős tanu­lókat — a szokásos bérezéssel — olyan munkahelyeken foglalkoztassák, ahol majd a szakmunkásvizsga után dol­goznának. S ami a legfur­csább, a régi inas- vagy ta- noncidőkre emlékeztető gya­korlat, hogy a műhelyek vi­lágába bejutó szakmunkás­tanuló mindenekelőtt taka­rító, reggeli- és tízórai-be­szerző, küldönc és fullajtár, jó esetben is csak segédmun­kás... így aztán nem csoda, hogy a pályakezdő szakmunkások nagy többsége az oklevél át­vétele és a munkába állás után csak 3—4 év múlva sa­játíthatja el a munkavégzés­hez nélkülözhetetlen legfon­tosabb szakmai tudnivalókat, gyakorlati készséget és jár­tasságot. Már aki elsajátítja. Mert nagyon sokan — s fő­leg a szakközépiskolát vég­zettek — meg sem várják, hogy valódi és a munkáltatók számára is reményteljes pá­lyakezdőkké váljanak <V. Cs.) Szocialista-kereszténydemokrata kompromisszum Craxi jövőre átadja a kormányfői posztot Bettino Craxi kijelölt olasz kormányfő pénteken elnyerte pártja, az Olasz Szocialista Párt vezetőségének egyhangú támogatását a Keresztényde­mokrata Párttal kötendő kompromisszumhoz. Ennek értelmében Craxi azzal a feltétellel vállalja a koalíciós kormány vezetését, hogy a jövő év márciusa, az OSZP kongresszusa után át­adja a kormányfői posztot a kereszténydemokratáknak. Craxi pártja vezetőségi ülésén hangsúlyozta: azért fogadta el a Keresztényde­mokrata Párt' követelését. hogy 1988-ig — a következő parlamenti választásokig — biztosítsák az 1983-ban meg­kezdett politika folytonossá­gát. A miniszterelnökség át­adásával kapcsolatban emlé­keztetett arra, hogy koráb­ban már több ízben kijelen­tette: újra kívánja választat­ni magát pártfőtitkári tiszt­ségében. hogy ebben a minő­ségben minden energiáját az 1988-as választások előkészí­tésének szentelje. Mivel Cossiga elnök a mai napig nem fogadta el hivata­losan Craxi június 27-i le­mondását, megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy « államfő felkéri a miniszter- elnököt: kérjen egyszerű bi­zalmi szavazást a parlament­ben. Gorbacsov Vlagyivosztokba utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Vlagyivosztokba utazott — jelentette a TASZSZ. Szovjet—amerikai tárgyalások Genfben Genfben tegnap szovjet- amerikai tárgyalások kez­dődtek a nukleáris fegyver- kísérletek beszüntetésének kérdéseiről. A tárgyalásokon meg kell vitatni az ellenőr­zéssel összefüggő problémá­kat és ki kell dolgozni a nukleáris kísérletekről való teljes lemondás módozatait. Tizenhárom munkanap alatt aratták le a búzát Befejeződött a kalászosok betakarítása a megye gazdaságaiban Szalmabálázás, talajmunka nyújtott műszakban Ma estig — ha a minimá­lis, még learatatlan terüle­ten csapadék nem akadályoz­za a munkát — befejezik a megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben a kalászosok be- takarításását. A valamivel több mint 141 ezer hektár őszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs és zab termésének biztonságba helyezését szá­mottevően nem akadályoz­ták az esők, az aratásban és a gabonafelvásárlásban részt­vevők szervezetten, jól ösz- szehangoltan végezték mun­kájukat. Az úgynevezett kap­csolódó tevékenység meg­gyorsításán most már a sor, mert a szalmabetakarítást a terület 57 százalékán, a nyá­ri talajmunkát 38 százalékán fejezték csak be eddig a me­gyében. A nagyüzemek több­ségében igyekeznek kihasz­nálni az aratásnál szerzett 14 napos előnyt, nyújtott mű­szakban báláznak, tárcsáz­zák, lazítják a talajt, szórják a szervestrágyát. Felvételünk a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság surjáni kerületé­ben készült a szalmabetaka­rításról. SzegedI Ipari Vásár Odesszai bemutatók — ü NEFAG sikere Már negyedik alkalommal vesznek részt szovjet kiállí­tók a Szegedi Ipari Vásáron. Ezúttal is Szeged testvérvá­rosa, Odessza küldte el kép­viselőit. A 63 résztvevő vál­lalat árubemutatója jól tük­rözi, hogyan öltöznek és mit fogyasztanak az odesszai em­berek. A már hagyományos könnyű- és élelmiszeripari termékek mellett most egy világszínvonalú újdonságot is bemutattak a szovjet ki­állítók. A „Vakond” névre keresztelt föld alatti pneu­matikus lyukfúróberendezés segítségével utak és földtöl­tések alatt bontás nélkül le­het különböző méretű kábe­leket a talajba juttatni. Ez­zel a világszabadalommal védett géppel az odesszai ki­állítók elnyerték a vásár kü- löndíját. A sajtótájékoztatón a szov­jet vendégek elmondták azt is, hogy megnyerte tetszésü­ket a magyar üdítőital-kíná­lat, s felvetették egy közös vállalat alapításának lehető­ségét. Nagy sikere volt a két odesszai modellház divatbe­mutatójának, az ízléses sport- és szabadidőruhákat Odesszából érkezett manöke­nek mutatták be a népes kö­zönségnek. Szintén nagyon sokan érdeklődtek az ukrán ételbemutató iránt. A két mesterszakács már kora reg­gel munkához látott, s a ke­zük alól kikerülő, töltött pa­radicsommal, húsos meleg szendviccsel teli tálak per­cek alatt gazdára találtak. A nyers almával és savanykás mártással leöntött, ukrán módra sült húsokból pedig nem győzték kielégíteni az igényeket. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság a Szegedi Ipari Vásáron első­sorban apríték-előtüzelő be­rendezéseit mutatja be. Ipa­ri méretű kazánjai mellett most a családi házakba mé­retezett készülékekkel is ta­lálkozhatnak a vásár látoga­tói. Az 1985-ös BNV-n vásá­ri díjat kapott aprítéktüzelő szinte minden faanyagot el­éget, erdei ággal és fakoro­nával éppúgy táplálható, mint faipari hulladékkal vagy akár kisebb méretű tuskóval. Talán valamilyen elismerésben is részesülhe­tett volna ez a berendezés, de — mint a pavilonban megtudtuk — elkéstek a pá­lyázati nevezéssel. A TARTALOMBÓL Olcsóbb takarmánnyal gazdaságosabb hústermelés Szélmolnárok emlékművei Meghitt hangulat a nézőtéren 0 szennai falumúzeum Egyesült Vegyiművek Kölcsönösen előnyős kötvénykibocsátás Az Egyesült Vegyiművek kötvénykibocsátással — ipari üzem esetében újszerű mó­don foglalkozik. A VI. ötéves tervet úgy fejezte be, hogy az egy fő­re jutó bruttó termelés ér­téke kereken négymillió fo­rint volt- A most induló VII. ötéves terv is elkészült: a 2,8 milliárdot 3.3 milliárdra epnelik. 1A megvalósításhoz azonban 150 milliós beruhá­zás kell, ezért fordulnak a lakossághoz. Így került a vállalati ta­nács elé a javaslat: kötvényt bocsássanak ki. Mi az új ebben? „A közvélemény elé tár­juk a vállalat pénzügyi hely­zetét — húsz év óta sosem voltak fizetési gondjaink — a vállalati mérleget évente kétszer is a nyilvánosság elé tárjuk. A vállalatvezetés azon gondolkodik, hogy a kötvény­jegyzőknek érdekeltsége is legyen a vállalat munkájá­ban. A nyereség növekedésé­vel nagyobb osztalékot tud­nának fizetni. A 11 százalé­kos kamatot a vállalat ered- Iményétől ^függően 15 szá­zalékig lehetne emelni. Bajor vendégek II magyar mezőgazdasággal ismerkedtek A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának meghí­vására hazánkban tartózko­dott a bajor Paraszt Szövet­ség tíztagú küldöttsége Gus­tav Sühler elnök és Hartwig Schneider főtitkár vezetésé­vel. A vendégek tanulmá­nyozták a magyar mezőgaz­dasági szövetkezeti mozga­lom szervezetét, érdekképvi­seletét és több termelőszö­vetkezet gazdálkodását. Töb­bek között ellátogattak Veszprém megyébe, ahol a nemesvámosi Csopak Tája Termelőszövetkezet munká­jával ismerkedtek A bajor Paraszt Szövetség képviselői tárgyaltak Szabó Istvánnal, a TOT elnökével és Eleki Jánossal, a TOT fő­titkárával a két szervezet kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségéről A küldöttséget fogadta Do- bóczki István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes. A delegáció, elutazása előtt tegnap,, a TOT székházában magyarországi tapasztalatai­ról adott tájékoztatást a saj­tó képviselőinek. Hartwig Schneider főtitkár a látottak alapján nagyra értékelte a magyar termelőszövetkezeti mozgalom eredményeit, a tsz-ek szervezettségét és ter­melésük színvonalát.

Next

/
Thumbnails
Contents