Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
1986. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP 3 Visszatért az aratóidé Virágzik a rizs a Nagykunságban it növényzet jéi fejlett, a tavalyinál kedvezőbb termés várható Színvonal Visszatért mindenütt az aratóidő, s ahol az utóbbi napokban az esők miatt hosszabb-rövidebb időre félbeszakadt a munka, ismét nekilendültek a kombájnok, hogy levágják a kalászosok maradékát; leszámítva az északi tájak gazdaságait, ahol később érnek a gabonák, tovább tart a betakarítás. Az egész országot átfogó a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságaiban szerdára csáknem 240 000 hektárról vágták le a búzát, s ezzel a terület 92,6 százalékán befejezték az aratást; tizenkilenc megye 231 IKR-taggaz- dasága közül 126-ban már végeztek is a nagy nyári munkával. A rendszer gazdaságaiban az idén zökkenőmentes volt az aratás, annak ellenére, hogy néhány hazai gyártású alkatrész késedelmes szállítása nyugtalanságot okozott. A közös vállalat az idén tovább javította a műszaki feltételeket, újabb 72, nagy teljesítményű kombájnt adott át a gazdaságoknak, s a munkakörülmények javítására a régebbi típusú kombájnok vezetőfülkéibe is beszerelték a légkondicionáló berendezést. Kiemelt figyelTegnap délután aktívaülésre hívta össze a megyei tanács ipari osztálya a megye tanácsi alapítású vállalatainak vezetőit. Az ülés abba a rendezvénysorozatba illeszkedik, amelyet iparunk első félévi — a tervezett szinttől elmaradó — eredményei nyomán, a júniusi országos aktívaülés „nyitott”, s megyénkben a hónap elején rendezett megyei aktívaülés folytatott. Szolnok megyében 12 tanácsi alapítású —* 6 szolgáltató és 6 termelő — vállalat, valamint egy e körhöz tartozó leányvállalat van. A tanácskozás fő célja e cégek gazdálkodásának áttekintése volt, de Balázs Andrásné, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője, tájékoztatójában az ágazat országos, illetve általános megyei helyzetéről is szólt. met fordítottak a taggazdaságokban a szemveszteségek csökkentésére, a kombájnok többségét szemveszteségmé- rővel szerelték föl. A gazdaságok zömében olyan érdekeltségi rendszert alakították ki, amely a gépek kihasználása mellett a veszteségmentes betakarításra ösztönzött. Az IKR taggazdaságaiban jó ütemben folynak az utómunkálatok is, az aratás befeje- se után nyomban megkezdték a tarlóhántást, a talajlazítást, a földek trágyázását. Szeptemberi aratás kilátásairól informálódott a megyében tudósítónk, ugyanis virágzásnak indult a rizs a Nagykunságban, ahöl az ország vízigabonájának több mint a felét termesztik. A szik „fehér aranyát” 1200 hektáron nevelő Karcagi Május 1. Tsz határában a szépen fejlett jó tőállomá- nyú, egészséges növényzet több .mint egytizedén jelentek meg a bugaszerű virágok. Ha meleg marad az idő, akkor a hét végén már tö- ímeges lesz a virágok megjelenése az összefüggő nagy táblákon. A virágzás stádiumában van a rizs egy része a szomszédos Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben is. E Ami némiképpen biztató: a megye ipari termelése az esztendő első felében — eltérően az országos folyamatoktól —, mérsékelten ugyan, de növekedett. Sajátos ellentmondást hozott az eísó negyedév. Míg a termelés 2 százalékkal nőtt ebben az időszakban, addig a jövedelmek 16 százalékot emelkedtek, téhát a termelés és a jövedelmek összhangja megbomlott. Ennek, az országosan is jelentkező ellentmondásnak következménye az évközi szabályozóváltozásokban a jövedelmek szigorú megadóztatása, ami ugyancsak váratlanul érintette a vállalatokat. Az első félévben átlagosan 2,5—2,8 százalékos volt Szol- nők megyében az ipari termelés növekedése. A rubel elszámolású export 12—13 százalékkal nőtt, a nem rufontos vegetációs időszakra a rizskalitkák növényvédelmi munkáit befejezték, a kellő napsütéses órák is jól segítették a növényzet erőteljes fejlődését. Gondot csupán az időjárás hőingadozása jelent. A vetések lombtrágyázását augusztus első hetére tervezik, a terméskötést segítő szer, a Nevirol adagolásával. A termelésbe állított korai rizsfajták fejlettsége, tőállománya egyenletes, pillanatnyilag jó közepes termést ígér. A Kisújszállási Tisza II. Tsz 530 hektár rizsvetésének a fejlettsége jó, egyhetes előnyben van a szokottnál, ennyivel korábban jelentek meg az első virágok a növényzeten. A jelenlegi időjárás nem egyértelműen kedvező, bugahányáskor a hűvösebb és melegebb periódusok váltakozása helyett a 26 —30 fokos egyenletes meleg napsütés lenne ideális, a növény mostani állapotából ítélve, a múlt évinél jobb termés várható, kivált ha rossz idő nem befolyásolja a megtermékenyülést. A betakarítást szeptember 10-e körül tervezik, erre a munkára öt lánctalpas Claas Dominó- tort és három lánctalpas szállítójárművet készítenek elő. bel elszámolású viszont 5 százalékkal csökkent. A tanácsi vállalatok mérlege hasonló. Az árbevételük 2, a nyereségük 3 százalékkal lett magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Elmondta azonban az előadó azt is, hogy ez a folyamat még mindig lassú. Továbbra is magasak a fajlagos anyag- és energiaköltségek, s a kulcsfontosságú műszaki fejlesztés gyorsasága nemcsak a szükséges, hanem a lehetséges tempótól is elmarad. Az anyag- és alkatrészellátásban sincs pozitív változás, A szállítók kihasználják monopolhelyzetüket, és sokszor csak ütemtelenül tesznek eleget kötelezettségeiknek. Az aktívaülés második részében a jelenlévő vállalat- vezetők kaptak szót. Ű| anyagok, új modellek Divatos iskolaköpenyek A Habselyem Kötöttáru- gyárban már a nyár végére készülnek: teljes nagyüzemben dolgoznak azok a kötő- és hurkológépek, amelyeken az iskolaköpenyek alapanyagát készítik és folyik e cikkek varrása, csomagolása is. A vállalat, amely a legnagyobb hazai köpenygyártó, az idén a belkereskedelem megrendelésére 930 ezer lányka, bakfis és fiú iskolaruhát készít, csaknem ötvenféle fazonban. Ezek túlnyomó többségét — mintegy 90 százalékát — augusztus elején átadják a kereskedelemnek, így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy a szülők időben vásárolják meg e cikket. Az iskolaköpenyeken a divatnak megfelelően több a díszítés; a rátét, a paszpól, a patent és a zsinór. Az idén megújult a fazonja is, mert a diákok; a lezser, a könnyű mozgást biztosító köpenyt kedvelik A gyártók a hagyományos és a habkönnyű po- liamid mellett új alapanyagot is kifejlesztettek. A legújabb pamuttípusú kelméből készült modellek köny- nyen moshatók, vasalást nem igényelnek. Ebből a gyártók az idén 120 ezret küldenek az üzletekbe, de jövőre — ha a vásárlók igénylik — bővítik a gyártást. Piacon a szántóföldi paradicsom Megkezdték a szabadföldi paradicsom szedését Heves megyében. Az első jelentősebb szállítmány a hevesi Rákóczi, valamint a horti Kossuth Termelőszövetkezetből került a felvásárló telepekre, s onnan elsősorban a főváros és a borsodi iparvidék árusítóhelyeire. A következő napokban várhatóan gyors ütemben növekszik a paradicsomkínálat, ©s ez kihat a piaci árak alakulására i$. A minőségi követelmények elérésére irányuló tevékenység, a háztáji és kisegítő gazdaságokban, az országos és megyei irányító szervek, nagyüzemi gazdaságok, felvásárló szervezetek támogatásával folyik megyénkben. Az elmúlt időszak ban, a jobb vágóértékű kisüzemi sertések előállítására ösztönző árkorrekció hatására, élénkülés mutatkozik a vemhes kocasüldők kihelyezésében. A kihelyezési akció két célt kíván elérni: az állomány létszámának visz- szaállítását és a húsipar által igényelt minőség megalapozását. Az elmúlt években ezeknek az akcióknak a célja többnyire a létszám gyarapítása volt. Most jutottunk el arra a szintre, hogy bizonyos minőségi igényeket is lehet támasztani a kistermelőkkel szemben. A MÉM közleményt adott ki„a vemhesko- ca-kihelyezéssel kapcsolatban, és megjelent, egy ÁHT állásfoglalás is, mely 1987. január 1-től előírja a házrtáAjtózárak az újonnan épült lakások bejárati ajtajain ... Be lehet zárni, ki lehet nyitni. Első este már becsengetnek: jön a magánvállalkozó a biztonsági zárral. Természetes, tegye föl. Aztán a hírek, a kék fény: ma már ez sem elég. Külföldről hoz az ember ördöglakatot, sípoló vagy ugató szerkezetet,' amíg a lakásfosztogatók azt is ki nem ismerik. A házgyárak, és az alvállalkozók változatlanul megelégednek a klasszikus megoldással: a lakás legyen zárható. A magyar gyártmányú konyhai légelszívóhoz (egyébként kiváló szerkezet) egy évig jár a jámbor vásárló aktív szén után, mert arra semmi utalás nincsen a műszaki leírásban, hol szerezhető be, az áruház eladóját a vásárlói kérdés teljesen hidegen hagyja, ö csak elad. Miikor aztán végre van aktív szén, jön a pótmegoldás. Mások már kitapasztalták: tüll- zsákot kell varrni hozzá, s abba tenni az aktív szenet. De erről egy szó sincs a prospektusban. Gyanúm, hogy a készülékkel kereskedünk is. Kibékíthetetlen ellentét dühöng. a fali dugaszolók (konnektorok) és a panelos lakások falai között. Sehogy sem akarnak békésen egymás mellett élni. A konnektor krokodilfogai nem hajlandók a betonba kapaszkodni, a panelok erre a célra rendszeresített kerek üregei viszont néma utálattal kiköpik magukból a dobozt a legkisebb mozdulatra is. A lakó természetesen tudja már, ha még nem, akkor megtanulja, hogy készülékei banándugóját ne a zsinórnál fogva húzza ki, mert a konnektor akkor is kijön a falból, ha csak a banándugóval végzi el ezt a műveletet. Rájön, hogy egyik kezével a falba nyomja a konnektort, jiba kihelyezett kocákra, a származást és néhány lényeges teljesítményadatot tartalmazó igazolás kiadását. Az erre történő felkészülés időt vesz igénybe, ezért ebben az évben meg kell elégedni azzal a bizonyítványnyal, mely a rendelkezésre álló adatokat tartalmazza. A vemhes kocákkal szembeni legfőbb minőségi követelmények: tenyésztésre alkalmasak, koruknak megfelelően fejlettek legyenek. Mivel a cél a minőségjavítás, olyan fajtákból kerüljenek ki, melyekre az átlagosnál jobb hústermelés a jellemző. A származás ismerete biztosítja, hogy a kistermelő az elkövetkező tartási időszakban is szakszerű tenyésztői munkát tudjon biztosítani. A bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy az álllat melyik nagyüzemtől származik, milyen a fajtája, milyen az életkora, (követelmény a 8 hónapos kor utáni vemhes ítés), milyen a vem- hességi állapota, a következő vemhesítést milyen fajtáa másikkal pedig kihúzza azt a fránya csatlakozást. Előbb, utóbb megy ez mindenkinek, hiszen a technikai forradalom idejét éljük, s így annak magunk is részeseivé válunk. A minap a televízióban megnyugvással láttam, hogy a fentebb leírt probléma nem lehet egyedi eset, hanem százezreket foglalkoztat. Bizonyára azt az újítót is, aki kitalált egy elmés szerkezetet, melyet a kétvagy háromágú csatlakozásra helyezve a kikapcsoláskor az elektromos falidobozt visszanyomja a falba, (na, most gyere ki!) és a banándugót vita nélkül kiemeli belőle. Az elmés műanyag szerkezet néhány forintért máris kapható. Egyébként ugyanott, ahol a konnektorokat árusítják. Fellélegeztem. Egy ember sokunk nevében gondolkodott, s megtalálta a megoldást. A házgyárak azóta is szorgalmasan gyártják a kerek betonlukakat, másutt gyártják szorgalmasan a konnektorokat. Dicséretükre legyen mondva, különböző színekben, földelve és földelés nélkül. Gyártunk tehát valami korszerűtlent, nyilván egy elavult szabványnak megfelelőt, s nem veszünk róla tudomást, hogy az alkalmazás feltételei megváltoztak. Nemcsak ajtózárakról, elektromos szerelvényekről van itt szó. Van olyan gyanúm, hogy ezekkel a termékekkel kereskedünk is. így tehát szállítjuk a bosszúságot is. Nekem mégis van egy álmom: hátha rákényszerülünk, hogy a dolgokat egyszer megoldjuk, de akkor rendesen és célszerűen. jú kannal célszerű elvégeztetni. Ezeken túlmenően iga- . zolnia kell bizonyos betegségektől való mentességet, a beadott védőoltásokat, és információt kell adnia állategészségügyi állapotról is. Ezeket a kritériumokat a fajtafenntartónak kell ga- rantáünia, ez az ő felelőssége az előállítóval együtt. A rendelkezések elsősorban a kistermelők érdekeit szolgálják. Ha a követelményeket a kihelyéző vagy értékesítő szervezet hibásan teljesíti, a kistermelő a szavatossági jog alapján nemcsak az állat kicserélését követelheti, hanem kártérítésre is igényt tarthat. Az elmondottak egy koncepció részét jelentik, melynek megvalósulása elengedhetetlen. Nem elég sóvárogva figyelni a . külföld tenyésztési eredményeit, hiszen ismereteink szerint több ország tartási, takarmányozási és egyéb feltételei sok tekintetben hasonlók, tehát csupán a tenyésztői munka, a céltudatos szelekció az, amely előbbre vitte ezekben az országokban a sertéstenyésztést. Ügy gondolom, hogy az a munka, amelyet a minőség javítására fordítunk, előbbre viszi a háztáji sertéstenyésztést, és egyaránt szolgálja az ágazat szakmai és pénzügyi érdekeit. Jakó Tibor a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárá ban Jelenleg lakossági megrendelésre Nikoletta elemes szekrénysort gyártanak. Felvételünkön a polcokat fóliázzák. Fotó: Korényi Éva A tanácsI vállalatoknál Elmaradó korszerűsítések Termelés magas költségekkel Aktlvalllóst tartottak a megyeszékhelyen A kistermelőknek Is érdeke Bizonyítványt kap a koca A minőség Javításának föltétele a jobb tenyésztői munka A háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó sertéstenyésztés, melynek részaránya a mezőgazdaság összes hústermelésében 50—54 százalék, meghatározó jelentőségű e szektor állattenyésztésén belül is. Termelésével a népgazdaság az elkövetkező időszakban is számol, de jelentőségét, fejlődésének lehetőségét nagyban befolyásolja, hogyan tud alkalmazkodni a megnövekedett minőségi követelményekhez. Előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlen a vágás utáni objektív minősítés bevezetése, s ezzel az, hogy a húsipar éptékelése közvetlen hatást gyakoroljon a termelőre.
