Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

1986. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MAL, 18,2 KS agregátorok alvázát készíti Tóth János he gesztó és segítőtársa, Annus József a Jászberényi Hűtőgép­gyár szervizellátó és agregátorgyártó leányvállalata török­szentmiklósi gyárának dolgozói (Fotó: Mészáros) Megyei tanácsülés Szolnokon Szolnok Megye Tanácsa július 4-én, pénteken tartja soronkövetkező ülését. A testület megvitatja a megye VT. ötéves középtávú pénz­ügyi terve, továbbá az 1985. évi költségvetése és a fej­lesztési alap tervének telje­sítéséről készült beszámolót. Jelentést terjesztenek elő az Ülésen a nők gazdasági, szo­ciális helyzetének alakulásá­ról, valamint a megye kom­munális ellátásának fejlődé­séről. A tanácsülés nyilvános. A napirendre kerülő előterjesz­téseket és beszámolókat a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében ta­nulmányozhatják az érdek­lődők. Ügyfeleinek korszerűbb, dolgozóinak kényelmesebb Befejeződött az OTP Szolnok Megyei Igazgatósága épületének felújítása és bővítése Tegnap Szolnokra, az OTP Megyei Igazgatóságához lá­togatott Tisza László vezér- igazgató. Először Szűcs Fe­renc megyei igazgató tár­saságában azt a Holt-Tisza- parti területet tekintette meg, ahol a Héki Állami Gazdaság és az Országos Takarékpénztár együttműkö­dése nyomán üdülőtelep lé­tesítése kezdődött. Délután a megye és a megyeszék­hely vezetőit felújított,. bő­vített székháza megtekinté­sére hívta meg az OTP, amelyet május 20-án vettek birtokba. A bensőséges han­gulatú rendezvényen ott volt Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Varga Sándorné, a Szol­noki Városi Pártbizottság el­ső titkára, Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhe­lyettese. valamint a város párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetői, az építők, a Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat és a Sasad Tsz vezető munkatársai. Szűcs Ferenc bemutatta az igazgatóság megújult épü­letét, az ügyfélteret, a dol­gozószobákat, a tárgyalókat. A szemnek is szép munká­ról bemutatójában a követ­kezőket mondta: — A helyiség rekonstruk­ciójára és bővítésére a ter­vezési szerződés 1982 júniu­sában jött létre, és a be­ruházást a Szolnok Megyei Tervező-Beruházó Vállalat végezte, illetve bonyolította. A kivitelező a Szolnok Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat volt. A belső építészeti munkákat Hámori Judit ter­vezte, kivitelezését — pul­tok, pénztárfülkék, burkola­tok — a Sasad Tsz asztalos­üzeme vállalta. A határidőre elkészült rekonstrukcióval 669 négyzetméterrel bővült az alapterület. Igazgatósá­gunk kilencvenhat dolgozó­ja jó munka- és szociális körülmények között teljesít­heti a ránk háruló lakossági és tanácsi bankfeladatokat. Tisza László, az OTP ve­zérigazgatója a bankrend­szer korszerűsítésének fel­adatairól szólt. Megemlítet­te az OTP legújabb takaré­kossági vállalkozását is, a tegnapelőtt kezdett nyugdíj­takarékossági életbiztosítást. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az első napon, július 1-én az országban máris ezernél többen kötöttek ilyen takarékossági szerző­dést. A vezérigazgató szólt arról is, hogy a takarék- pénztár gyorsabb, kulturál­tabb szolgáltatást szeretne nyújtani ügyfeleinek. Ennek egyik feltétele, hogy dolgo­zói megfelelő körülmények között végezhessék napi munkájukat, és kulturált környezetben fogadhassák a hozzájuk betérőket. A szol­noki rekonstrukcióval ez a feltétel teljesült, s bár a népgazdaság a bankokat is takarékos gazdálkodásra ösz­tönzi, a megfelelő gépesítés, a technika korszerűsítése a gyors, kulturáltabb szolgál­tatás további feltétele. Elis­merését fejezte ki az építők pontos, gondos munkájáért, amiről különben a bejárá­son minden meghívott meg­győződhetett. ~ Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára a megyeszékhely lakóinak ne­vében szólt elismeréssel a látottakról. Megjegyezte, a látogatás során is tapasztal­ta, hogy az OTP dolgozói­nak nagyobbik fele nő, akiknek a korszerű, kultu­rált környezet a megfelelő szociális ellátás nyilvánvaló­an régi vágya volt. Az ügyfeleit május 20-a óta szép új helyén fogadó OTP pénztártermében teg­nap kis házi kiállítást is lát­hattak a látogatók. Varga József takarékpénztári dol­gozó évtizedek óta hódol a fafaragás művészetének. Munkáiból most bemutatót rögtönöztek az igazgatóság dolgozói, amit a vendégek nagy érdeklődéssel tekintet­tek meg. — sj — (Folytatás az 1. oldalról) gépek, berendezések és mű­szerek műszaki kiszolgálását szabályozó egyezményt. Kö­zös kollektíva létrehozásáról írtak alá egyezményt, amely hatékony megoldásokat hi­vatott kidolgozni az erőmű­vek hulladékhőjének haszno­sítására. Az ülésszakon megvizsgál­ták az 1986. évi magyar- szovjet külkereskedelmi áru­csere-forgalom alakulását Megállapították, hogy az el­ső félévben a forgalom a terveknek megfelelően ala­kult, az immár tízmilliárd rubelt megközelítő árufor­galmi előirányzatokat ma­gánjogi szerződések támaszt­ják alá és a kölcsönös szál­lítások ezekkel összhangban vannak. Egyetértettek ab­ban, hogy az év eleje óta már egyeztetett bővítésen túlmenően tovább folytatják az 198«. évi árucsere-forga­lom ' növelésére irányuló együttes munkát Áttekintet­ték az árufuvarozás, a vasúti szállítások helyzetét s az év első felében lebonyolított szállítások ütemét megfelelő­nek. minősítették. Egyidejű­leg intézkedéseket tettek az őszi csúcsidőszakban esedé­kes szállítások zavartalan le­bonyolítása érdekében. A bizottság ülésszakának idején Marjai József tárgya­lásokat folytatott a magyar— szovjet közös vállalatok lét­rehozásának és működésének feltételeit szabályozó kor­mányközi megállapodás elő­készítéséről. Az ülésszakon a bizottság intézkedéseket határozott meg a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvona­lának emelésére. Az ülésszakon elért megál­lapodásokról, az egyeztetett teendőkről Marjai József és Alekszej Antonov tegnap Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá. Marjai József tegnap dél­után hazaérkezett Moszkvá­ból. Gyorsétkeztetós Jelen és jövő A gyorsétkeztetés helyzeté­ről, fejlesztésének lehetősé­geiről volt szó tegnap a Fo­gyasztók Országos Tanácsa vendéglátó és idegenforgalmi szakértői bizottságának Szentendrén megtartott ülé­sén. Mint megállapították: a hagyományos vendéglátás mellett nálunk is mindin­kább terjed az olcsó, rövid' időt igénylő étkeztetés, iga­zodva a gyorsuló élethez Amíg azonban ez a fajta ét­termi kultúra külföldön ma­gas színvonalat ért el, addig nálunk — kevés kivételtől eltekintve — alig fejlődött. A gyorséttermek legtöbbje szellőzetlen, belső képük tmélyen az európai kultúr- Bzint alatti, ételkínálatuk, (felszereltségük szegényes, így mindinkább elveszítik (vonzerejüket. Nem javítanak á helyzeten az utóbbi idő­iben felállított éttermi bódék sem. Cégfeliratul rendszerint hangzatos angol neveket vá­lasztanak, ám a sokat sejtető feliratok többnyire nívótlan szervirozást, gyenge minősé­get takarnak. A szocialista brigádmozgalomról őszintén Még fel sem nőtt máris megöregedett? Mezögépes kerekasztal — kommentárral Azzal, hogy a brigádmoz­galomról, a Néplapban meg­jelent vitaindító gondolatok csupán évtizedes távlatba te­kintettek vissza, véleményem szerint bizonyos mértékben az alapproblémát — vagy azok egyikét — is megkerü­lik. Ettől eltekintve az írás­nak sok érdekes, továbbgon­dolásra, eszmecserére kész­tető része van. Azok közé sorolom magam, akik valamikor meghatározó élményekhez jutottak a szo­cialista brigádmozgalomban. Közéi húsz év távlatából sem Nem világmegváltó szán­dékkal ültünk le egy rövid beszélgetésre közös mun­kahelyünkön a Szolno­ki Mezőgép Vállalat­nál. Igennel vagy nem­mel sem akartuk eldönteni a mozgalom további sorsát. Vállaltuk azt is, hogy eszme­cserénk csak a bizonytalan­ságot erősíti tovább. Először a mozgalom mai helyzetéről, gondjairól volt szó. Tóth Jó­zsef, a törzsgyári Kiílián Szocialista Brigád vezetője, (ők nyerték meg a kétéves, vállalati felszabadulási és kongresszusi brigádversenyt): — A brigádmozgalom sze­rintem is vesztett korábbi ér­tékéből. A legnagyobb gond, hogy az utóbbi években ép­pen azokra a munkaidőin túli programokra kevés a lehető­ség. amelyek a közösség ösz- szetartását erősíthetnék. Ke­vés a szabadidő. Én is dol­gozom egy vállalati gmk-ban. ludom, hogy munkánkra nagy szükség van. Mégis azt kell mondanom, hogy a bri­gádmunkában ez hátráltató tényező. — Az alkalmazott területen dolgozó brigádnak is legin­kább ilyen, vagy még neha- zebb a helyzete — folytatja Bajári Károlyné, aki a tó­szegi gyár Varga Katalin brigádjának vezetője. — A fizikai brigádok teljesítmé­nye látványos lehet. Mi nem tudunk ilyen szép számokat felmutatni — vállalásainkban pedig kényszerűen évről év­re sok az ismétlődés. Es a brigádot összefogni nálunk is legalább olyan nehéz ... — Az idő szorításában élve elmarad a társadalmi munka, a szakmai közösség élmé­nyeitől esnek el a brigád tag. jai. Ilyen helyzetben mit le­het várni? — Átértékelődött a társa­dalmi munka, és a vállalko­zások megjelenése ebben is akarok viszont elfogult lenni. Személyes véleményem he­lyett szeretném inkább öt mai brigádvezető véleményét a dialógus gondolataihoz kapcsolni — kezdte a Feny­vesi Józsefnek a Néplap jú­nius 11-i számában megje­lent cikkére reagáló írását Terjéki Ferenc, a Szolnoki Mezőgép Vállalat szakszer­vezeti bizottságának munka­társa. Majd egy kerekasztal- beszélgetésen elhangzott vé­leményeket is közreadva így f olvtatta! szerepet játszik — vélekedett Farkas Sándor, a tószegi Ady brigád vezetője. — A be­szélgetés közben szó volt ar­ról, hogy régebben a műhely kifestésére is futotta a brigá­dok idejéből. Ma tudjuk, hogy ezt a munkát külső vál­lalkozók csinálják, milliós összegekért. Emlékszem, volt olyan időszak, hogy a szere­lők hét végén bejöttek tíz gépet megcsinálni. Ma ezt több embernek, túlórában vagy vállalkozásban, szerve­zetten nem ritkán munkaerő­átcsoportosítással, több­ször, hamarabb kell meg­csinálnia, nem lehet a hét­végét megvárni. Az is lehet persze, hogy ma már nem is jutna erre a brigádok szabad idejéből. A rendes munkaidőn túli tartós munkahelyi leterhelés­ről külön kisdialógusba ke­veredtünk Oskó Imrével, a törzsgyári Eötvös Loránd meósbrigád vezetőjével. Vé­leményében érveket sorakoz­tatott : — A mezőgazdasági gép­gyártásban szezonigényeket kell szolgálni. Így lehet meg­élni. Természetes dologként kell tudomásul venni, hogy munkacsúcsok vannak. Ilyenkor bizony ..visszafo­gott” a mozgalmi élet ponto­sabban, a termelésen kívül másra alig jut idő. Hogy mi van akkor,. amikor nincs ilyen munkacsúcs? Egy má­sik, másfajta munkacsúcs van! Nincs megállás. A ter­mékszerkezet korszerűsítésé­ben is haladni kell. Ez nem annyira a mennyiségi többle­tek kényszerét, mint inkább a gyártás előkészítésének, vagy az új termék megfelelő üte­mű felfuttatásának sokszor nagyon is bonyolult felada­tait jelenti. Ennek sikeréért is igen gyakran kell érdekből ugyanúgy, mint lelkesedésből a nyolc órán túli többleteket adni. A jövőről szólva — Hogyan segítenek ilyen helyzetben a munkahelyi ve­zetők? Miként alkalmazkodik ehhez az értékelés? — Nálunk a brigádok több konkrét segítséget kémek a munkahelyi vezetőktől — válaszolta a szolnoki gyár­egység Zrínyi Ilona brigád­jának vezetője, Eszenyi Sán­dorné. Jó lenne, ha mun­kánk feltételeit úgy tudnák biztosítani, mint a géemká- két. Szerintem egyébként a brigádmozgalomnak szép múltja és szürke jelene van s jövője így haladva nem sok. Persze, ha segít az értékelés, ha sokoldalúbb az elismerés, akkor más lehet a helyzet... — Az értékelésnek sajnos anyagi és adminisztratív kor­látáit is tapasztaljuk. Évek óta ott vagyunk a vállalati elismerésre felterjesztett brigádok között, a keretek azonban eddig mindig szűk­nek bizonyultak — fejezte ki panaszmentes sajnálkozását Tóth József. — Szóba került a mozga­lom jövője is. Mit lehet vár­ni? Vannak remények? Tóth József : — Az össze­tartó erő régebben nagyobb volt. Ma egy helyben topo- gás van. Lehet a brigádmoz­galomnak jövője, de ahhoz kellene néhány dolog. Légin», kább szabad idő... Bajári Károlyné: — Sze­rintem a gondokat mindenki látja. Valamit újítani kelte­ne az egész mozgalmon, vagy az eddigieknél jobb ösztön­zést találni. Oskó Károly: — Érdemes lenne konkrétabban látni a brigádok „szabad kapacitá­sát”, jobban segíteni ezek kitöltését és a társadalmi munka rendszeres elismeré­sére is érdemes lehetne va­lamit kitalálni. Ezek voltak a vélemények Talán nem árt hangsúlyozni, hogy egy sajátos helyzetben levő a világpiaci hatásokat közvetlenül és folyamatosan érzékelni kényszerülő mun­kahelyen fogalmazódtak meg A gondolatok között ott rej­tőzött, hogy a termelésben, gazdálkodásban egyaránt fe­szes. kemény munkát végző brigádtagok milyen komolyan szeretnék, a mozgalom tao|al számára korábban gyakran kínált nyolcórai munkán túl is összetartó erőket újra érezni. Biztc*. hogy okozhat­nak hiányérzetet az elisme­rés gondjai is, a mezőgép« brigádvezetők véleményéből nem ritkán munkaerő-átcso­portosítással. többször, mégis az csendül ki. hogy jó­val messzebb látnak — a kö­zösségteremtő erőket keresik Ismereteim szerint ez nem valami sajátos jelenség. így van ez máshol is. Persze, ahol valamiképpen teljesítményt mérnek, nem lehet teljesen elvonatkoztatni az értékelt­től, az elismeréstől. Nap­jainkban az élet szinte vala­mennyi területén a lelkese­dés elé került az érdekeltség, a „köszönöm” értéke elé a komolyabb, nagyobb elisme­rés. Mélyebbre kell látni Nagyon is gyakorlatiassá váló körülményeink nehezí­tik az emberi kapcsolatok, a közösségi viszonyok ked­vező alakítását, fennmaradá­sát. A kisebb közösségek munkahelyen és azon kívül is feltétlen szükséges létezésé­nek úgy tűnik nem tudunk ma megfelelő kereteket kita­lálni. Pedig lehet, hogy nem kellene őket brigádnak ne­vezni, bizonytalan vállalko­zásokba kényszeríteni, hiva­talosan értékelni.. Elég lenne csak biztosan tudni, hogy a bennük lehetséges ér­tékből környezetünkben egy­re több létezik. Azt hiszem, általánosítha­tó az a vélemény, amely sze­rint évtizedek óta csak do­báljuk a brigádmozgalom bu­merángját Nem vesszük ko­molyan a feladatot: úgy el­repíteni, hogy az végre célba találjon. A brigádmozgalom túlhaladottságának kérdése — lehet, hogy joggal — ak­kor fogalmazódik meg. ami­kor még többek szerint el sem érte önmaga remélt színvonalát. Még föl sem nőtt, máris megöregedett volna? Hogy mélyebbre lássunk, ahhoz komolyan szembe kel­lene nézni néhány korábbi tévedésünkkel. Az eredmé­nyes eszmecseréhez mozgal­mon belül levők és azt kí­vülről formálók körében egy­aránt szükség van erre is. Térjék] Ferenc A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háztyart Szövetkézét öcsödi rész­legében jelenleg divatos mintázatú perzsa sző­nyegeket készítenek <T. Z.) Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Változó órtókek, követelmények

Next

/
Thumbnails
Contents