Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
1986. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MAL, 18,2 KS agregátorok alvázát készíti Tóth János he gesztó és segítőtársa, Annus József a Jászberényi Hűtőgépgyár szervizellátó és agregátorgyártó leányvállalata törökszentmiklósi gyárának dolgozói (Fotó: Mészáros) Megyei tanácsülés Szolnokon Szolnok Megye Tanácsa július 4-én, pénteken tartja soronkövetkező ülését. A testület megvitatja a megye VT. ötéves középtávú pénzügyi terve, továbbá az 1985. évi költségvetése és a fejlesztési alap tervének teljesítéséről készült beszámolót. Jelentést terjesztenek elő az Ülésen a nők gazdasági, szociális helyzetének alakulásáról, valamint a megye kommunális ellátásának fejlődéséről. A tanácsülés nyilvános. A napirendre kerülő előterjesztéseket és beszámolókat a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében tanulmányozhatják az érdeklődők. Ügyfeleinek korszerűbb, dolgozóinak kényelmesebb Befejeződött az OTP Szolnok Megyei Igazgatósága épületének felújítása és bővítése Tegnap Szolnokra, az OTP Megyei Igazgatóságához látogatott Tisza László vezér- igazgató. Először Szűcs Ferenc megyei igazgató társaságában azt a Holt-Tisza- parti területet tekintette meg, ahol a Héki Állami Gazdaság és az Országos Takarékpénztár együttműködése nyomán üdülőtelep létesítése kezdődött. Délután a megye és a megyeszékhely vezetőit felújított,. bővített székháza megtekintésére hívta meg az OTP, amelyet május 20-án vettek birtokba. A bensőséges hangulatú rendezvényen ott volt Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára, Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese. valamint a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, az építők, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Sasad Tsz vezető munkatársai. Szűcs Ferenc bemutatta az igazgatóság megújult épületét, az ügyfélteret, a dolgozószobákat, a tárgyalókat. A szemnek is szép munkáról bemutatójában a következőket mondta: — A helyiség rekonstrukciójára és bővítésére a tervezési szerződés 1982 júniusában jött létre, és a beruházást a Szolnok Megyei Tervező-Beruházó Vállalat végezte, illetve bonyolította. A kivitelező a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A belső építészeti munkákat Hámori Judit tervezte, kivitelezését — pultok, pénztárfülkék, burkolatok — a Sasad Tsz asztalosüzeme vállalta. A határidőre elkészült rekonstrukcióval 669 négyzetméterrel bővült az alapterület. Igazgatóságunk kilencvenhat dolgozója jó munka- és szociális körülmények között teljesítheti a ránk háruló lakossági és tanácsi bankfeladatokat. Tisza László, az OTP vezérigazgatója a bankrendszer korszerűsítésének feladatairól szólt. Megemlítette az OTP legújabb takarékossági vállalkozását is, a tegnapelőtt kezdett nyugdíjtakarékossági életbiztosítást. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az első napon, július 1-én az országban máris ezernél többen kötöttek ilyen takarékossági szerződést. A vezérigazgató szólt arról is, hogy a takarék- pénztár gyorsabb, kulturáltabb szolgáltatást szeretne nyújtani ügyfeleinek. Ennek egyik feltétele, hogy dolgozói megfelelő körülmények között végezhessék napi munkájukat, és kulturált környezetben fogadhassák a hozzájuk betérőket. A szolnoki rekonstrukcióval ez a feltétel teljesült, s bár a népgazdaság a bankokat is takarékos gazdálkodásra ösztönzi, a megfelelő gépesítés, a technika korszerűsítése a gyors, kulturáltabb szolgáltatás további feltétele. Elismerését fejezte ki az építők pontos, gondos munkájáért, amiről különben a bejáráson minden meghívott meggyőződhetett. ~ Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára a megyeszékhely lakóinak nevében szólt elismeréssel a látottakról. Megjegyezte, a látogatás során is tapasztalta, hogy az OTP dolgozóinak nagyobbik fele nő, akiknek a korszerű, kulturált környezet a megfelelő szociális ellátás nyilvánvalóan régi vágya volt. Az ügyfeleit május 20-a óta szép új helyén fogadó OTP pénztártermében tegnap kis házi kiállítást is láthattak a látogatók. Varga József takarékpénztári dolgozó évtizedek óta hódol a fafaragás művészetének. Munkáiból most bemutatót rögtönöztek az igazgatóság dolgozói, amit a vendégek nagy érdeklődéssel tekintettek meg. — sj — (Folytatás az 1. oldalról) gépek, berendezések és műszerek műszaki kiszolgálását szabályozó egyezményt. Közös kollektíva létrehozásáról írtak alá egyezményt, amely hatékony megoldásokat hivatott kidolgozni az erőművek hulladékhőjének hasznosítására. Az ülésszakon megvizsgálták az 1986. évi magyar- szovjet külkereskedelmi árucsere-forgalom alakulását Megállapították, hogy az első félévben a forgalom a terveknek megfelelően alakult, az immár tízmilliárd rubelt megközelítő áruforgalmi előirányzatokat magánjogi szerződések támasztják alá és a kölcsönös szállítások ezekkel összhangban vannak. Egyetértettek abban, hogy az év eleje óta már egyeztetett bővítésen túlmenően tovább folytatják az 198«. évi árucsere-forgalom ' növelésére irányuló együttes munkát Áttekintették az árufuvarozás, a vasúti szállítások helyzetét s az év első felében lebonyolított szállítások ütemét megfelelőnek. minősítették. Egyidejűleg intézkedéseket tettek az őszi csúcsidőszakban esedékes szállítások zavartalan lebonyolítása érdekében. A bizottság ülésszakának idején Marjai József tárgyalásokat folytatott a magyar— szovjet közös vállalatok létrehozásának és működésének feltételeit szabályozó kormányközi megállapodás előkészítéséről. Az ülésszakon a bizottság intézkedéseket határozott meg a kölcsönösen szállított termékek műszaki színvonalának emelésére. Az ülésszakon elért megállapodásokról, az egyeztetett teendőkről Marjai József és Alekszej Antonov tegnap Moszkvában jegyzőkönyvet írt alá. Marjai József tegnap délután hazaérkezett Moszkvából. Gyorsétkeztetós Jelen és jövő A gyorsétkeztetés helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről volt szó tegnap a Fogyasztók Országos Tanácsa vendéglátó és idegenforgalmi szakértői bizottságának Szentendrén megtartott ülésén. Mint megállapították: a hagyományos vendéglátás mellett nálunk is mindinkább terjed az olcsó, rövid' időt igénylő étkeztetés, igazodva a gyorsuló élethez Amíg azonban ez a fajta éttermi kultúra külföldön magas színvonalat ért el, addig nálunk — kevés kivételtől eltekintve — alig fejlődött. A gyorséttermek legtöbbje szellőzetlen, belső képük tmélyen az európai kultúr- Bzint alatti, ételkínálatuk, (felszereltségük szegényes, így mindinkább elveszítik (vonzerejüket. Nem javítanak á helyzeten az utóbbi időiben felállított éttermi bódék sem. Cégfeliratul rendszerint hangzatos angol neveket választanak, ám a sokat sejtető feliratok többnyire nívótlan szervirozást, gyenge minőséget takarnak. A szocialista brigádmozgalomról őszintén Még fel sem nőtt máris megöregedett? Mezögépes kerekasztal — kommentárral Azzal, hogy a brigádmozgalomról, a Néplapban megjelent vitaindító gondolatok csupán évtizedes távlatba tekintettek vissza, véleményem szerint bizonyos mértékben az alapproblémát — vagy azok egyikét — is megkerülik. Ettől eltekintve az írásnak sok érdekes, továbbgondolásra, eszmecserére késztető része van. Azok közé sorolom magam, akik valamikor meghatározó élményekhez jutottak a szocialista brigádmozgalomban. Közéi húsz év távlatából sem Nem világmegváltó szándékkal ültünk le egy rövid beszélgetésre közös munkahelyünkön a Szolnoki Mezőgép Vállalatnál. Igennel vagy nemmel sem akartuk eldönteni a mozgalom további sorsát. Vállaltuk azt is, hogy eszmecserénk csak a bizonytalanságot erősíti tovább. Először a mozgalom mai helyzetéről, gondjairól volt szó. Tóth József, a törzsgyári Kiílián Szocialista Brigád vezetője, (ők nyerték meg a kétéves, vállalati felszabadulási és kongresszusi brigádversenyt): — A brigádmozgalom szerintem is vesztett korábbi értékéből. A legnagyobb gond, hogy az utóbbi években éppen azokra a munkaidőin túli programokra kevés a lehetőség. amelyek a közösség ösz- szetartását erősíthetnék. Kevés a szabadidő. Én is dolgozom egy vállalati gmk-ban. ludom, hogy munkánkra nagy szükség van. Mégis azt kell mondanom, hogy a brigádmunkában ez hátráltató tényező. — Az alkalmazott területen dolgozó brigádnak is leginkább ilyen, vagy még neha- zebb a helyzete — folytatja Bajári Károlyné, aki a tószegi gyár Varga Katalin brigádjának vezetője. — A fizikai brigádok teljesítménye látványos lehet. Mi nem tudunk ilyen szép számokat felmutatni — vállalásainkban pedig kényszerűen évről évre sok az ismétlődés. Es a brigádot összefogni nálunk is legalább olyan nehéz ... — Az idő szorításában élve elmarad a társadalmi munka, a szakmai közösség élményeitől esnek el a brigád tag. jai. Ilyen helyzetben mit lehet várni? — Átértékelődött a társadalmi munka, és a vállalkozások megjelenése ebben is akarok viszont elfogult lenni. Személyes véleményem helyett szeretném inkább öt mai brigádvezető véleményét a dialógus gondolataihoz kapcsolni — kezdte a Fenyvesi Józsefnek a Néplap június 11-i számában megjelent cikkére reagáló írását Terjéki Ferenc, a Szolnoki Mezőgép Vállalat szakszervezeti bizottságának munkatársa. Majd egy kerekasztal- beszélgetésen elhangzott véleményeket is közreadva így f olvtatta! szerepet játszik — vélekedett Farkas Sándor, a tószegi Ady brigád vezetője. — A beszélgetés közben szó volt arról, hogy régebben a műhely kifestésére is futotta a brigádok idejéből. Ma tudjuk, hogy ezt a munkát külső vállalkozók csinálják, milliós összegekért. Emlékszem, volt olyan időszak, hogy a szerelők hét végén bejöttek tíz gépet megcsinálni. Ma ezt több embernek, túlórában vagy vállalkozásban, szervezetten nem ritkán munkaerőátcsoportosítással, többször, hamarabb kell megcsinálnia, nem lehet a hétvégét megvárni. Az is lehet persze, hogy ma már nem is jutna erre a brigádok szabad idejéből. A rendes munkaidőn túli tartós munkahelyi leterhelésről külön kisdialógusba keveredtünk Oskó Imrével, a törzsgyári Eötvös Loránd meósbrigád vezetőjével. Véleményében érveket sorakoztatott : — A mezőgazdasági gépgyártásban szezonigényeket kell szolgálni. Így lehet megélni. Természetes dologként kell tudomásul venni, hogy munkacsúcsok vannak. Ilyenkor bizony ..visszafogott” a mozgalmi élet pontosabban, a termelésen kívül másra alig jut idő. Hogy mi van akkor,. amikor nincs ilyen munkacsúcs? Egy másik, másfajta munkacsúcs van! Nincs megállás. A termékszerkezet korszerűsítésében is haladni kell. Ez nem annyira a mennyiségi többletek kényszerét, mint inkább a gyártás előkészítésének, vagy az új termék megfelelő ütemű felfuttatásának sokszor nagyon is bonyolult feladatait jelenti. Ennek sikeréért is igen gyakran kell érdekből ugyanúgy, mint lelkesedésből a nyolc órán túli többleteket adni. A jövőről szólva — Hogyan segítenek ilyen helyzetben a munkahelyi vezetők? Miként alkalmazkodik ehhez az értékelés? — Nálunk a brigádok több konkrét segítséget kémek a munkahelyi vezetőktől — válaszolta a szolnoki gyáregység Zrínyi Ilona brigádjának vezetője, Eszenyi Sándorné. Jó lenne, ha munkánk feltételeit úgy tudnák biztosítani, mint a géemká- két. Szerintem egyébként a brigádmozgalomnak szép múltja és szürke jelene van s jövője így haladva nem sok. Persze, ha segít az értékelés, ha sokoldalúbb az elismerés, akkor más lehet a helyzet... — Az értékelésnek sajnos anyagi és adminisztratív korlátáit is tapasztaljuk. Évek óta ott vagyunk a vállalati elismerésre felterjesztett brigádok között, a keretek azonban eddig mindig szűknek bizonyultak — fejezte ki panaszmentes sajnálkozását Tóth József. — Szóba került a mozgalom jövője is. Mit lehet várni? Vannak remények? Tóth József : — Az összetartó erő régebben nagyobb volt. Ma egy helyben topo- gás van. Lehet a brigádmozgalomnak jövője, de ahhoz kellene néhány dolog. Légin», kább szabad idő... Bajári Károlyné: — Szerintem a gondokat mindenki látja. Valamit újítani keltene az egész mozgalmon, vagy az eddigieknél jobb ösztönzést találni. Oskó Károly: — Érdemes lenne konkrétabban látni a brigádok „szabad kapacitását”, jobban segíteni ezek kitöltését és a társadalmi munka rendszeres elismerésére is érdemes lehetne valamit kitalálni. Ezek voltak a vélemények Talán nem árt hangsúlyozni, hogy egy sajátos helyzetben levő a világpiaci hatásokat közvetlenül és folyamatosan érzékelni kényszerülő munkahelyen fogalmazódtak meg A gondolatok között ott rejtőzött, hogy a termelésben, gazdálkodásban egyaránt feszes. kemény munkát végző brigádtagok milyen komolyan szeretnék, a mozgalom tao|al számára korábban gyakran kínált nyolcórai munkán túl is összetartó erőket újra érezni. Biztc*. hogy okozhatnak hiányérzetet az elismerés gondjai is, a mezőgép« brigádvezetők véleményéből nem ritkán munkaerő-átcsoportosítással. többször, mégis az csendül ki. hogy jóval messzebb látnak — a közösségteremtő erőket keresik Ismereteim szerint ez nem valami sajátos jelenség. így van ez máshol is. Persze, ahol valamiképpen teljesítményt mérnek, nem lehet teljesen elvonatkoztatni az értékelttől, az elismeréstől. Napjainkban az élet szinte valamennyi területén a lelkesedés elé került az érdekeltség, a „köszönöm” értéke elé a komolyabb, nagyobb elismerés. Mélyebbre kell látni Nagyon is gyakorlatiassá váló körülményeink nehezítik az emberi kapcsolatok, a közösségi viszonyok kedvező alakítását, fennmaradását. A kisebb közösségek munkahelyen és azon kívül is feltétlen szükséges létezésének úgy tűnik nem tudunk ma megfelelő kereteket kitalálni. Pedig lehet, hogy nem kellene őket brigádnak nevezni, bizonytalan vállalkozásokba kényszeríteni, hivatalosan értékelni.. Elég lenne csak biztosan tudni, hogy a bennük lehetséges értékből környezetünkben egyre több létezik. Azt hiszem, általánosítható az a vélemény, amely szerint évtizedek óta csak dobáljuk a brigádmozgalom bumerángját Nem vesszük komolyan a feladatot: úgy elrepíteni, hogy az végre célba találjon. A brigádmozgalom túlhaladottságának kérdése — lehet, hogy joggal — akkor fogalmazódik meg. amikor még többek szerint el sem érte önmaga remélt színvonalát. Még föl sem nőtt, máris megöregedett volna? Hogy mélyebbre lássunk, ahhoz komolyan szembe kellene nézni néhány korábbi tévedésünkkel. Az eredményes eszmecseréhez mozgalmon belül levők és azt kívülről formálók körében egyaránt szükség van erre is. Térjék] Ferenc A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háztyart Szövetkézét öcsödi részlegében jelenleg divatos mintázatú perzsa szőnyegeket készítenek <T. Z.) Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Változó órtókek, követelmények
