Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-21 / 170. szám
1986. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megújult tartalommal Ifjúsági találkozó Kunhegyesen Előadások, diszkó, sportdélután „Földrészéin” lakótelep 1,2 millióért akar válogatni? Lakó csak vállalati kijelöléssel Nem kezdőknek való Az időjárás nem fogadta kegyeibe azokat, akik a hét végén részt vettek Kunhegyesen az élelmiszergazdaságban dolgozó és falun élő fiatalok megyei találkozóján. Kató Sábor, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának titkára még a hét közepén így ajánlotta az eseményt: „Szándékunk kettős. Szeretnénk tájékoztatni a résztvevőiket napjaink két aktuális kérdésköréről, egyben fórumot is biztosítva a tapasztalatcseréhez. Mindezt persze úgy — ez a másik célunk —■„ hogy kellemes szabadidős programok is szolgálják a fiatalokat”. Pénteken este, több mint száz kiszes futott be Kunhegyesre, hogy elfoglalja a szállását, s részt vegyen a vasárnap délutánig tartó rendezvényeken. Szombat délelőttiére két előadást kínált az előzetes program. Egy tájékoztatót a KISZ XI. kongresszusa határozatairól, s az élelmiszer- gazdaságtan, valamint a falun megoldásra váró feladatokról; majd egy másikat a VII. ötéves terv Szolnok megyei célkitűzéseiről, nyilvánvalóan az említett területekre aktualizálva. Kiss Syörgy, a KISZ KB osztályvezető-helyettese — első előadóként — előbb már jól ismert kérdésekről, a kongreszusról, és annak előkészítő munkálatairól beszélt, majd néhány valóban új, érdekes információval is szolgált Ezek már speciálisan az élelmiszergazdaságban dolgozó, és a falun élő fiatalokra vonatkoztak. Említsünk néhányat az újdonságok közül. A KISZ KB, a szövetség rétegpolitiA Minőségi Cipőgyár az idén a tervezettnél egyötöddel több, összesen 720 ezer pár lábbelit értékesít a konvertibilis piacon, sőt az export további dinamikus fejlesztését tervezi. Az utóbbi időben ugyanis a belföldi piacon csökkent a női cipők, szandálok iránti kereslet, részint azért, mert a belkereskedelem nagy mennyiségben rendel külföldi —. a hazai termékeknél olcsóbb — divatos lábbelit, részint mert megváltoztak a fogyasztók igényei is. Mind többen keresnek olcsóbb lábbelit, és kájához kapcsolódva, meghirdeti az agrárifjúsági mozgalmat, amelybe nemcsak KISZ-tagok kapcsolódhatnak be, hanem a falu és az agrárágazat minden fiatalja. Kapcsolatteremtő kísérletnek tekintjük e kezdeményezést, amely sikerre csak nagy figyelem révén, komoly tartalommal töltve vezethet. A legrosszabb anyagi viszonyok között ma kétségtelenül a falusi alapszervezetek dolgoznak. Lehetőségeik bővítésére falusi ifjúsági alapokat lehet a jövőben létrehozni, különböző gazdálkodó szervezetek rendszeres — évente ismétlődő — támogatásából. Természetesen ezért „cserében” az alapok fel- használását is azok határozhatják meg, akik a pénzt adják. Még egy anyagi természetű újdonság: a MÉM-mel közös álláspont alapján ifjúsági szakcsoportok hívhatók életre. Tevékenységük főként az állattartás lehet. Jelentőségük kettős, egyfelől jövedelemtermelő lehetőséget teremtenek a fiataloknak, másfelől viszont az ország és az adott település gazdasági érdekeit szolgálják. tJtjára indul a „vándorbot- mozgalom”, amely a fiatal agrárszakemberek tapasztalatcseréjét kívánja új, racionális és hatékony alapokra helyezni, új formák és módszerek segítségével. Boros Lajos, a megyei tanács osztályvezetője — a délelőtt második előadójaként — a megye élelmiszergazdaságának VII. ötéves tervidőszaki folyamatairól és célkitűzéseiről tartott tájékoztatót, majd a falvak, a községek fejlesztési lehetőségeiről Ugyancsak növekedett azok számai, akik különlegesen jó minőségű és ezért drágább cipőt, szandált, csizmát vásárolnának. E körülményeket figyelembe véve módosított kül- és belpiaci munkáján a MINŐ, s immár hagyományos tengerentúli parnerei mellett új, nyugat-európai vevőket keresett. Ennek eredményeként 100 ezer pár kiváló minőségű sevro-ciipőt szállít Franciaországba és 150 ezer pár kényelmes, úgynevezett utcai lábbelit Ausztriába. szólt. Az előadás után, a kérdezők között egy szőke kislány is szót kért, Kakuk Judit községi KISZ-titkár Mesterszállásról : —• Én magam falun élek. s szeretek is ott lakni. Még nem látom azonban igazán kézzel fogható eredményét azoknak a tejepülésfejlesztési elveknek amelyekről itt is, máshol is egyre többet hallunk. Mi munkalehetőség híján főként a fiatal nőket nem tudjuk megtartani a faluban. Aki tud, elmegy tőlünk. Lassan elöregszik a községünk. A nők elhelyezkedési gondjai már egész komolyak... A szünetben Judittal az előtérben folytattuk a megkezdett gondolatot, amikor leült hozzánk Lévai Erzsébet Besenyszögről. Segíteni akart, tippet adni, hogy náluk miként teremtett a té- esz új női munkahelyeket Diskurzusunk végkövetkeztetése egy régóta ismert, és aligha vitatható tény volt: a kistelepülések gondjain rengeteget segíthetnek a helybéli termelőszövetkezetek. s a tanácsok nélkülük csak nehezen boldogulnak. Okosabbat mi sem tudtunk kisütni ott, a kunhegyesi művelődési ház előcsarnokában üldögélve. A hétvégi találkozóval újra beindult tehát a megyei ifjúsági találkozók sora. Tavaly késő ősszel ott fejeztük be, hogy a kevesebb azon az őszön talán több lehetett volna. A múlt évi megállapítás többé kevésbé most is igaz: vissza kell adni a találkozók hitelét, tovább növelni tartalmi értékét, hogy azok be- töltség a nekik szánt társadalmi, politikai szerepet. L. M. L. Idegenforgalom Több a turista Az év első öt hónapjában 3,2 millió külföldi érkezett Magyarországra, 12 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Ezen belül a látogatók csaknem kétharmadát kitevő turisták, valamint a kirándulók száma egyaránt tíz százalékkal, az átutazóké pedig több mint 25 százalékkal nőtt. Emelkedett a külföldiek átlagos itt-tartózkodási ideje is. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka-forgalma három, ezen belül a szállodáké két százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Lassan valósággá válik az 1981 óta dédelgetett terv: épül Szolnokon a Bartók Béla úti lakótelep. Tetótérbe- építéses, kétszintes, több lakást magukba foglaló épületei harmonikus átmenetet képeznek a környék földszintes családi házai és a Széchenyi lakótelep betonkolosszusai között. És nemcsak a városkép, hanem az életforma szerint is átmenetet képez majd az itteni közösség. Lesz ugyan minden családnak egy tyúklépésnyi elókertje, alatta és fölötte nem zörögnek, nem lármáznak a szomszédok — csupán jobbról és balról. Több lakásnak áll a váza, néhány teteyén már az ácsok szorgoskodnak. A daru mellett új alapok nyúlnak ki a földből. Bajzáth László, a SZÁÉV főművezetője körbe mutat: — Onnan a vasúti átjárótól kezdve százhuszonnyolc lakás épül majd itt. Az első ütemben — értve alatta az idei kivitelezést — ötven lakást adunk majd át. Közülük huszonnégyet szeptember végére szeretnénk felépíteni. — Nem túlságosan közeli az az időpont? A főművezetőnek is sokminden eszébe juthat a határidők betartásáról mert sietve hozzáteszi: — Sok függ természetesen az anyagellátástól, a létszámtól és a munkák rangsorolásától is. Az év elején még barákk- lakások voltak itt. Lakóik egy részéről sokat sejtetően mondja a főművezető: — Amikor nekikezdtünk a trafóház építésének, csak az maradt meg, ami a kezünkben volt. Kénytelenek voltunk minden anyagot esténként visszavinni a telepre és reggel megint kihozni ide. Csak a beépített betont hagytuk itt. Most már viszont lebontatták a barakkokat, esztéti- kusabb és nyugodt lett a környék. — Én mégsem szívesen laknék itt — jegyzi meg a főművezető. — Egyedülálló családi házhoz vagyok szokva. Jobban kedvelem azt, bár belátom, hogy a tízemeletesekhez képest ennek is sok az előnye. Ninfcs például lépcsőház, sok bosszúságot okozó lift, valahogy családiasabb hangulatú ez az új lakótelep. Ügy tűnik, sokan vélekednek így, mert az ideköltözés lehetőségeiről gyakran érdeklődnek az embereik a különböző fórumokon. Tóth Sándor, az OTP megyei igazgatóságának helyettes igazgatója ezért mondja: — Nem biztos, hogy a kellő hatást váltja ki ez új lakótelepről szóló írás, mert nem mindenki igényelhet ott lakást. Az ottani közműveket ugyanis csak nagymérvű vállalati segítséggel tudtuk kiépíteni, ezért a vállalatok kapták meg a vevőkijelölési jogot. Ha valamelyik igénylő visszalép, a saját vállalatától lépnek a helyébe. Ezért hangsúlyosam, hogy nem mindenki jöhet vevőként számításba a Bartók Béla úti lakónegyedben. — Milyenek lesznek az ottani lakások? — Szerintem minőségi cserére alkalmasak a maguk 86 négyzetméterével. Költségük sem a fiatal házasok pénztárcájához igazodó. — Mennyibe kerülnek? — Az előkalkuláció szerint négyzetméterenként 13,500 forintba, de a végleges ár akkor kezd kialakulni, amikor majd a végszámlához közeledünk. — Az előbb elmondottak csak arra az ötven lakásra vonatkoznak, melynek építésére megkötötték a szerződést. Elképzelhető, hogy a második ütem igénylői közé „vállalaton kívüliek” is bekerüljenek? — Az ottani közművesítési költségeket nem lehet az állampolgárokra terhelni. A vállalatoknak viszont van lehetőségük a lakásgondok közművesítési költségek átvállalásával való enyhítésére. A vevőkijelölési jog tehát a továbbiakban is az övék lesz. — Egyértelmű válasz, köszönöm. 3. A Bartók Béla úti lakótér lep jövendő lakóinak egyike Kovács Jánosné, a Kőolajkutató Vállalat titkárnője. A férje vízügyi dolgozó. A város szép és csendes negyedében, a Kassai úti tömbbelsőben van kétszobás lakásuk, önkéntelenül is adódik a kérdés: miért vállalnak tetemes pluszköltséget azért, hogy a város központjából ide kerüljenek? — Azért vágtunk a lakáscserébe — mondja, — mert növekvő fiainknak kicsi a kisebbik szobánk, másrészt arra is számítanunk kell, hogy az idős szülők is hozzánk kerülhetnek. Meg aztán sokat jelent az is, hogy a ház előtt lesz egy kis kert. Van ugyan Ahányban kertünk, de mégis más az, ha az ablak alatt van egy kis petrezselyem, virág, meg néhány díszbokor. — Ezek szerint örül a lakáscserének. .. — Igen, mert vállalati támogatást is kaptunk és így könnyebben boldogulunk, csak... — Mi az, hogy csak.. ? — Csak ezt nem értem, hogy 1,2 milliós költség vállalása esetén miért nem választhatom meg, hogy milyen legyen a lakásom belseje. — Szerkezeti elemek elhelyezésére gondol? — Nem. Behívattak bennünket az építőkhöz és mutattak négyféle virágmíntás tapétát. Bútorainkhoz egyik sem illik. Azt mondták, más tapétát nem adnak. Mondtam, akkor csak meszelt falat kérünk. A válasz az volt: úgy nem veszi át az OTP. Kértük azt is, hogy a fürdőszobába fehér csempe helyett más színűt tegyenek. Vállaltuk volna a plusz költségeket, de úgysem voltak hajlandók a változtatásra. Ami pedig a szőnyegpadló választását illeti: megmutatták milyen jön a nagyszobába és milyen a kicsikbe, örültem, amikor hívtak az építőkhöz. Még mondtam is, milyen figyelmesek, mégha a mi pénzünkre megy a játék, akkor is. Aztán meg... Ügy látszik, az építők hallottak már valamit arról, hogy kellene az ügyfelekkel bánni, de a gyakorlatba még nem tudják átültetni a hallottakat. Az előbbiek ugyanis szélesebb körben a szövetkezeti lakásokra is érvényesek. Azok lakói is sokszor panaszkodtak amiatt, hogy a tapéta, a szőnyegpadló és a csempe kiválasztásakor nem kérik véleményüket. Pedig csak arra a régi igazságra kellene gondolni, hogy „aki fizet, petyegtet”. Simon Béla Fényszarui kalapok külföldre A megyében már csak a Jászfényszarui Béke Tsz melléküzemága foglalkozik kalapgyártással, de az országban is egyre kevesebben. így hát akad munka a szövetkezetben, mert az ötletes, divatos kalapok kelendőek belföldön és külföldön egyaránt. Az üzemág éves termelési értéke a kalapgyártásból 26 millió forint.-Női és férfi gyapjú- és nyári kalapokat készítenek. Ezenkívül félkész terméket szállítanak a csehszlovák Tónak gyárnak. Képeinken nyári kalapokat gyártanak szovjet exportra. (T. Z.) Több olcsó lábbeli Női cipők itthon és külföldön
