Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-03 / 155. szám
fl vita összefoglalásával folytatta munkáját a LEMP kongresszusa Jaruzelski fogadta a magyar pártkUldöttsóget „A gazdasági reform eddigi eredményei nem felelnek meg a várakozásainknak, a gazdaság nem halad energikus léptekkel a hatékonyság felé” — jelentette ki a LEMP vasárnap óta folyó X. kongresszusán Mieczyslaw Rakowski KB-tag, a parlament alelnöke, az 1981-ben meghirdetett mélyreható politikai és gazdasági reformok egyik legismertebb szószólója. A referátumot támogatva sürgette, hogy mielőbb indítsák el a reformok második szakaszát Rengeteg hasonló felszólalás hangzott el a kongresz- szuson. Az ülésteremben is a gazdasági kérdések és a reform további sorsának problémái domináltak, akárcsak a kongresszust megelőző széles körű vitában, amelyben sokan felvetették: el kellene dönteni, hogy továbbra is kis lépésekkel folytassák a reformot, felemás megoldásokkal, vagy tegyenek határozott lépést előre. A kongresz- szus minden eddigi jel szerint a reform meggyorsítása mellett foglal állást A reformmal, a következő ötéves tervvel foglalkozó bizottságban is arra a következtetésre jutottak a küldöttek élénk, kritikus és nagyon konkrét vita után, hogy szükség van a reform második szakaszára. A delegátusok csaknem kivétel nélkül bírálták a reform bevezetésének lassúságát, az eddigi eredményeket. Kifogásolják, hogy kezdenek elszaporodni a reform szellemétől idegen felső előírások, utasítások, amelyek olyan félelmet keltenek a munkásokban, hogy kezd visszatérni az elavult központi elosztásos, utasítá- sos irányítási rendszer. Egy felszólaló szerint most az a kérdés: a párt meg tudja-e majd győzni az embereket, hogy a reform folytatása az egyetlen elfogadható megoldás. Több bizottságban is szóba került a rossz gazdasági szervezés, az adminisztráció elburjánzása. A hozzászólók támogatták a referátumnak azt a javaslatát, hogy végezzenek nagyszabású káder-felülvizsgálatot, (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Növekszik a közvetlen vállalati kapcsolatok, gazdasági szervezetek száma Marja/ József hazaérkezett Moszk ifából A Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság 35. ülésszaka tegnap Moszkvában befejezte munkáját. Az ülésszakon résztvevő tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei vezették. Az ülésszak munkájában részt vettek a központi irányító szervek vezető munkatársai, szovjet nagyvállalatok vezetői. Az ülésszakon intézkedéseket dolgoztak ki az ez év júniusi budapesti legfelső szintű magyar—szovjet megbeszélések során megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében. A bizottság áttekintette a két ország közötti külkereskedelmi árucsere-forgalom további kölcsönös bővítésének lehetőségeit, megállaptídtak, hogy meggyorsítják a termelési szakosítás és a kooperáció elmélyítését célzó munkát, szélesebb körben alkalmazzák az új együttműködési formákat, elősegítik a közvetlen vállalati kapcsolatok létesítését és közös gazdasági szervezetek létrehozását. A legfelső szintű találkozó útmutatásainak megfelelően, az ülésszak idején megkezdték három nagyszabású magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodás — a timföld-alumínium egyezmény, az agrokémiai egyezmény és a zöldség-gyümölcs egyezmény — az 1990 utáni időszakra történő meghosszabbításának előkészítését. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 1985 tavaszán kormányfői szinten aláirt, 2000-ig szóló fő irányainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok keretében befejeződött az ágazati alprogra- mok alapvető célkitűzéseinek egyeztetése. Hat ágazat együttműködésének irányait szabták meg, és aláírták az erről szóló megállapodásokat. Ezek: az állattenyésztési és takarmánytermelési gépek gyártása, a könnyű-, élelmiszeripari és háztartási gépgyártás, a nehézipari és szállítási gépek gyártása, a rádióelektronikai ipar, a kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar, és a szénbányászat. Aláírtak továbbá két szakosítási és kooperációs megállapodást az élelmiszer- ipari gépek és berendezések gyártásáról valamint a lakkés festékipari termékek gyártástechnológiáinak ki- fejlesztéséről, az ezekhez szükséges gépek és berendezések gyártásáról. 1990-ig meghosszabbították a kölcsönösen szállított (Folytatás a 3. oldalon) I szénbányászat első téléve Az év első hat hónapját 8,5 millió tonna szén és három millió tonna lignit kitermelésével zárták a hazai szénbányavállalatok dolgozói. Ez a mennyiség némileg kevesebb az eredetileg tervezettnél. 117 ezer tonnás túlteljesítés mutatkozott viszont Borsodban, ezenkívül a veszprémi és az oroszlányi bányászok is túlteljesítették tervüket. A nógrádiak is megfeleltek az elvárásoknak, míg a mecseki, a dorogi és a tatabányai bányavállalat teljesítménye elmaradt az előirányzattól. A pécsi és a tatabányai üzemekben egyrészt a létszám- hiány, másrészt a kedvezőtlen geológiai viszonyok nehezítették az ütemes termelést. Dorogon főként vékony széntelepek okoztak gondot. Az ország négy brikettgyára közül három — a tatabányai,, a mecseki és a veszprémi — összesen 80 ezer tonna többletet termelt Az új tokodi gyár az üzembehelyezés elhúzódása miatt maradt el a tervezettől. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalata törökszentmiklósi üzemében egyebek közt kerítésdrótokat Is fonnak. Az igényeknek megfelelően havonta 9000 négyzetméter készül Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Majoros Károly elvtársnak, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével 1986. július 2-án ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségviselői és a társadalmi szervezetek megyei vezetői, A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Majoros Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság 1986. június 18—i üléséről; — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a kádermunkáról és a személyzeti munka pártirányításának helyzetéről szóló jelentést, a határozattervezetet a további feladatokra. — Fábián Péter elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli jelentését a köznevelés időszerű kérdéseiről. A vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Adámi Mihály pb-tag, a Szolnoki Mezőgép Válladat törökszentmiklósi gyárának csoportvezetője, Czinege Gyuláné pb-tag, a Karcagi Zádor Úti Általános Iskola igazgatója, Csikós István pb-ta& a Mezőgép Vállalat szolnoki gyárának csoportvezetője, lváncsik Imre pb-tag, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, Madaras László ph-tag, a Damjanich János Múzeum igazgatóhelyettese, Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, Pintérné Kalmár Marianna pb-tag, a Tiszaszentimrei Községi Pártbizottság titkára, Szabó István pb-tag, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára, Szurmai Tibor pb-tag, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatóhelyettese, Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese. MA: Még fel sen afitl máris megüregedett? 3. oldal Polgári védelem 4. oldal I repülés nem robot Hidverés az éceánon 5. oldal Foci — chilei módra Tripoli hármas csúcs Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon A Dáma Ruházati Szövetkezet jánoshtdai részlege az NSZK-beli Heinzelmann cégnek divatos női nadrágokat készít bérmunkában. A napokban 2500 kerül szállításra (Fotó; Tarpai) Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvn. évf. 155. »*.; isse: júUus 3.; csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Zagyvarékas, Ujszász és Szászberek tervei Gázprogram, tanterem- és kollégium-korszerűsítés Zagyvarékas és Ojszász közös tannácsot alkot a különböző fejlesztések végrehajtása így egy testület feladata. A közeljövőben mindkét településen kiemelt feladat lesz a gázprogram megvalósítása, aminek meggyorsítását szolgálja a kapott bankhitel is, de a termelő- szövetkezet is segíti a tervek megvalósítását. Üjszá- szon a gáz 6—8 utcában megközelítőleg másfél kilométer hosszan juthat el a közeljövőben. Fontos a községek aszfaltburkolatú útjainak kiépítése is. A fejlesztési célokat állami támogatásból, saját forrásokból és az érdekeltségi bevételekből valósítják meg, amiben benne van az önkéntes táj) épülés fejlesztési hozzájárulás is. Ebből a pénzből közel 3 kilométerrel bővülhet Zagyvarékason és Szászberken a portalanított belterületi utak hossza. Az egészségügyi és szociális ellátás segítésére Üjszászon gyógyszertár épül. A közoktatási intézményhálózat fejlesztése mindig időszerű, most az iskolai tantermek bővítése az egyik leglényegesebb feladat. Szászberken szükséges lenne egy tornaterem építése is, Űjszászon a gimnázium kollégiuma bizonyult szűkösnek. Bővítéséit szeptemberre, az új tanévre tervezik. Zagyvarékason most újítják fel a művelődési házat, nemrég készült el a mozi, s a szászberki könyvtár jobb elhelyezése is indokolt. Hamarosan megkezdik a zagyvarékasi vasútállomáson egy új ABC építését, ezzel is enyhíteni próbálnak az ellátási gondokon. A tanácsok hatáskörébe tartoznak a köztisztaság, és a parkosítás feladatai is. Üj- szászon a főút mellett a parkosítást tovább folytatják megközelítőleg 8—10 ezer négyzetméteren. Tennivaló és terv tehát van bőven mindkét településen. Országos ipari szeminárium Miskolcon Tegnap a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen megnyílt a XXIV. Országos Ipari Szeminárium. A tanácskozáson 350 vállalat vezetői és energiagazdálkodással foglalkozó szakemberei vesznek részt. A központi téma: a VII. ötéves terv anyag- és energ i amegtakarí - tásra vonatkozó koncepciója és a megvalósításhoz szükséges berendezések. A szeminárium következő két napján napirendre kerülnek az ipari hulladékok hatékonyabb felhasználásának, az alacsony fűtőértékű földgázok hasznosításának és a veszélyes hulladékok megsemmisítésének időszerű kérdései is.
