Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
Ára: 2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvh. évf. 169. bz., 1986. július 19. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Kerékcserélök Bármelyik Forma—1 -es futamról ismerős lehet a kép: legördül a versenyautó a depóba, ahol azonnal körülveszik a szerelők. Változtak az időjárási körülmények, eleredt vagy éppenséggel elállt az eső, felszáradt az aszfalt, ki kell cserélni a gumikat, pontosabban a kerekeket, mert így gyorsabb a dolog. A négy keréknél legalább nyolc ember szorgoskodik. A kocsit pillanatok alatt felemelik, s az új „papucsok” csakhamar felkerülnek a járművekre. Hogy ennek a mozzanatnak a kedvéért is szurkolhassunk, a tévések mérik is, mennyi idő alatt sikerül a négy kereket kicserélni. Imponáló értékek merevednek ki a képernyőn a kerékcsere végeztével. Tudom, jó sok jellemvonást el kell hanyagolni ahhoz, hogy a magyar gazdasági életet egy Forma—1-es versenyhez hasonlíthassuk. Az előbbiben sok még a hivatalosan igazolt előny és hátrány. Vajon milyen a sorsa a kerékcserélőknek ezen a versenypályán? Mert e pályán is ott vannak a depókban, a vállalatoknál ezek az emberek. Legföljebb másként nevezik őket, mondjuk, újítóknak, feltalálóknak. Velük is úgy van a vállalat, mint a Forma—1-iben a márkatulajdonosok, a versenyzők. Amikor másik, az eddiginél síkosabb pályára kell átállni- uk a vállalatoknak is fontos, hogy új, a helyzethez jobban alkalmazkodó kerekekre cseréljék a régieket: Nevezzük ezeket új gyártmányoknak, gyártási eljárásoknak. Hasonlatunk máris végigvezethető következtetéseket ad. Egyre inkább igaz, hogy az a vállalat, amely nem képes megfelelni az új, nagyobb követelményeknek, amelyeket a piac kényszerít ki, lemarad. Csakúgy mint az a versenyautó, amelyik az esőben is sima gumikkal folytatná a versenyt. Lemarad az a vállalat is, amelyik nem képes csökkenteni indokolatlan költségeit, s nem tud versenyezni az alacsonyabb árakon termelő versenytársával. Van-e nálunk elég kerékcseréié? Igen is, meg nem is. 1980 és 1985 között az évente bejelentett találmányok száma kétszeresére nőtt. Tavaly először haladta meg a hazai bejelentések száma a külföldiekét. Ugyanakkor az újítások száma ebben az időszakiban tizenöt százalékkal csökkent, noha a hasznuk növekedést mutatott. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy jóllehet nagyobb súlyú újítások készültek, kevesebben vesznek részt a mozgalomban. A SZOT és a Miniszter- tanács legutóbbi megbeszélésén is felvetődött, hogy még jobb anyagi elismeréssel fokozni kellenne az újítók számát, még jobban érdekeltté kellene tenni a vállalatokat, hogy minden megvalósításra alkalmas ötlet „kipattanjon”. Hogy nincs annyi ke- rékcserélőnk, amennyi kellene, annak egyik oka az, hogy gazdasági egységeink vetélkedője még nem mindenben hasonlít a Forma—1- hez. Érdemes lenne tehát jobban megbecsülni a kerékcse- rélőket, már csak azért is, mert érzékeny emberek. Ha azt tapasztalják, nincs sok értelme munkájuknak, lehet, hogy nem is teszik szóvá Az is lehet, hogy nem mennek el más vállalathoz (persze az is lehet, hogy elmennek). De hogy magasan lobogó újító hevületük lecsöndesedik, az biztos. G. J. Stockholmi konferencia Megegyezés a kölcsönös érdekek alapján Sikerült leküzdeni a legkeményebb akadályt, amely hosszú időn át gátolta az előrehaladást, nevezetesen a légi hadgyakorlatok bejelentésének problémáját — jelentette ki Oleg Gri- nyevszkij, a stockholmi konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Grinyevszkij a konferencia utolsó előtti fordulójának pénteki záróülésén a többi között rámutatott: „Ügy jutottunk kompro- missziumra, hogy a szárazföldi hadgyakorlatok bejelentésének keretében meghatároztuk azt a minimális részvételi szintet, amelytől kezdve már fontos a kapcsolódó légihadgyakorlatról szóló információ. Ennek kidolgozásában számos ország közreműködött. Szakértői becslés szerint a megállapodás felöleli az egész európai katonai légi tevékenység kilencven százalékát, beleértve a váratlan támadás veszélyét magában hordozó tevékenységet is.” A szárazföldi hadgyakorlatok kérdésében — folytatta a szovjet küldöttségvezető — a legutóbbi napokban olyan megállapodást értünk el, hogy a bejelentés vonatkozzék a légierő, a haditengerészet, a kétéltűek és az ejtőernyősök egységeivel kombinált szárazföldi hadgyakorlatokra. Már csak a bejelentések paramétereiben kell megegyeznünk. Hozzájárultunk a csapat- létszám alacsonyabb, 18 000 fős keretére vonatkozó bejelentési kötelezettséghez. A hadgyakorlatok méreteinek korlátozását illetően a Szovjetunió és a többi szocialista országok a semleges és az el nem (Folytatás a 2. oldalon) Salvadori hazafiak javaslata Vessenek véget a 6 éve délé polgárháborúnak A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) múlt héten előterjesztett politikai rendezési javaslatának legfőbb célja véget vetni a hat éve dúló polgár- háborúnak, valamint enyhíteni a feszültséget Közép- Amerikában — jelentette ki Havannában tartott sajtóértekezletén Benancia Salva- tierra, az FMLN egyik vezetője. A hatnapos indítvány szerint a konfliktust a salvado- riaknak maguknak kell megoldaniuk, s a rendezésnél tiszteletben kell tartani az ország függetlenségét és szuverenitását. Ezért az FMLN—FDR felszólítja az Egyesült Államokat: hagyjon fel az ország ügyeibe való katonai és politikai beavatkozással. f Már csak kevés gabona van lábon Vizsgázik az új búzaminösítósi rendszer A mezőgazdaság nagy eseménye így nyár közepén az aratás. Az első ütemben mindig az őszi árpát, majd a búzát és a tavaszi árpát takarítják be a gazdaságok. Az előbbi növénynek e hét végére már befejeződött az aratása, búzából és tavaszi árpából is csak 8—10 szövetkezetben húzódik át minimális mennyiség a jövő hét első két napjára. A hagyományoknak megfelelően Csehszlovákiából és És zak -Magy aro rs zágró 1 vendégaratók segítették a betakarítást. A hét közepén már el is mentek a „vjsszasegi- tők”. Csehszlovákiában például 60 magyar kombájn és 20 szemszállító tehergépkocsi segítette az aratást. Elkészültek az. első megyei gyorsértékelések. A hozamok mindhárom növényfajtánál elmaradtak a tervezettől, amit egyértelműen a tavasa és nyár eleji csapadék- hiányra vezethetünk vissza. Az aszály persze nem egyformán érintette a megye egész területét, ezért a terméskiesések sem egyformák, így jónéhány szövetkezet kritikus helyzetbe került; néhány olyan téesz is, ahol az elmúlt évek beruházási terhein egy esetleges idei jobb gabonatermés révén reméltek könnyíteni. Az aratással szinte egyidő- ben megkezdték a gazdaságok a szalma betakarítását és a talajelőkészítést is. A hét végéig a tarlóterület közel 50 százalékáról „hozták le” a szalmát a megyében. Az eddigiek nyomán úgy tűnik. hogy megnőtt a szalma becsülete A nagyobb állattenyésztő téeszek még a szomszéd területén is vállaltak bálázást. A talaj előkészítését az ősziek alá a tarlóterület 30 százalékán végezték el. Ebben az évben vizsgázik először az új búzaminősítési rendszer. Korábban a fizikai tulajdonságok alapján sorolták be a leadott búzát a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat átvevőhelyein. Ez évtől a termés sikértartalmát vizsgálják tehát a minőségi átvételre tértek át. Az ország exportérdekei ezt kívánják ugyanis. Az új rendszernek az igazi megmérettetését nem ez az esztendő jelenti, ez már bebizonyosodott. A búza sikértartalma ugyanis hozzávetőleg fordítóit arányban változik a termés mennyiségével. (Ebből következik az is, hogy általában a kisebb hozamú fajták sikértartalma a nagyobb). Ebben az évben a termésmennyiségek sajnos kisebbek, viszont jó minőségűek a búzák. Sikértartalmuk magas, ezért viszonylag kevesebb a „feszültség” az átvételnéL Már most nyilvánvaló azonban a rendszer egyik hiányossága. A gazdaságok ugyanis — mivel nem rendelkeznek a sikérvizsgálat- hoz szükséges laboratóriumi felszereléssel — mintegy „vakrepülést” végeznek búzájuk leadásakor, a vizsgálat időtartama, esetleges elhúzódása miatt van, hogy még egy hét múlva sem tudják, milyen minőséget termesztettek; pénzt pedig csak 8—10 nappal később látnak. L. M. L. Nyár végére tető alá kerül a tiszavárkonyi új orvosi rendelő, amelyhez két szolgálati lakást is építenek. A kivitelezési munkálatokat a Fegyverneki Épület és Felújító Gazdasági Munkaközösség végzi (Fotó: Mészáros) A TARTALOMBÓL: Az alkatrészhiánytól a munkátlan órákig Milyenek vagyunk? Fínta Sámuel ébresztése Matyóföldi változások Házunk tája Holnap Hazánkba látogat az uruguayi külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere. Nemzetközi konferencia Budapesten Tudósok a nukleáris fegyverek ellen „Az atomfegyverkezési hajsza társadalmi okai és hatásai” címmel tegnap megkezdődött a Nukleáris fegyverek ellen küzdő tudósok” elnevezésű nemzetközi szervezet — a SANA — konferenciája Budapesten a SZOT székházában. A tíz ország tudósainak részvételével megrendezett négynapos szimpózium megnyitóján Kiss Dezső, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének főigazgatóhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Békevilágtanács tagja mondott beszédet. Szólt arról, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet jobbításához jelentősen hozzájárulhatnak a budapesti tanácskozás eredményei is. Rámutatott: a tudomány és az erre épülő technikai fejlődés megteremtette a jobb életkörülmények elérésének lehetőségét a Földön. A tudományos-technikai vívmányok — például az energiagondok megoldására az atomenergia békés célú felhasználása — azonban bonyolult műszaki berendezéseket feltételeznek, amelyekben a legkisebb hiba . is kiszámíthatatlan veszélyekkel járhat. Újfajta gondolkodásmód kialakítására van szükség, hogy a fejlett technikával biztonságosan tudjon együttélni az emberiség. A továbbiakban előadások hangzottak el a fegyverkezési verseny társadalmi, gazdasági okairól. James Thompson, a London Egyetem pszichológiai tanszékének tanára a lélektani okokat elemezte, Szergej Kapica, a nukleáris fegyverek ellen küzdő szovjet tudósok szervezetének alelnöke a legfontosabb politikai, katonai-műszaki problémákról beszélt. Mezei Ferenc akadémikus, a SANA alelnöke előadásában annak fontosságáról beszélt, hogy a tudomány eszközeivel ellenőrizzék a kérdéssel kapcsolatos megállapodások betartását.
