Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-14 / 164. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 14. IA szerkesztőség postájából "~| Motorkerékpárom, műszó, ki vizsgájára Szolnokra ren­deltek június 11-én, 11 órá­ra. Már tízkor ,ott voltam, nehogy elkéssek. A vizsgáz­tatást éppen akkor kezdték, holott reggel 8-tól folyama­tosan idézték az embereket. Tizenkét óra után kerültem sorra, addig a szűk udvaron a tűző napon tolongtunk. Próbáltunk a garázsban egy kis hűvöst találni, ahol há­rom személygépkocsi volt, de az ajtaját később becsuk­ták, s lakatot tettek rá. A szűk udvaron egy busz, egy pótkocsi és egy Trabant A szoinoKi fcgri - oorozo környékén lakó olvasóinktól kaptuk a következő levelet: Naponta el kell viselnünk a kora estétől majdnem éjfé­lig tartó, hangos cigányzene melleti mulatozást, mely a borozóból kiszűrődik. (Pén­teken és szombaton éjfél után egyig tartanak nyitva.l Amikor elhallgat a cigányze­ne, az „énekesek tovább folytatják, s legalább egy órahosszára van még szük­ség ahhoz, hogy ők is el­vesztegelt, s volt egy pad, melyen öten fértek el. Saj­nos, nem érkezési sorrend­ben vizsgáztattak, de félve az esetleges kötözködéstől, mindenki szótlanul tűrte és várt. A tanteremben, ahol az igazolványokat állították ki, volt ülőhely, de oda nem mehettünk be. Minden évben tapasztaljuk ezt a tortúrát, pedig körültekintőbben is meg lehetne szervezni a mo­torkerékpárok műszaki vizs­gáját. Példa erre Szentes, ahol ezzel kapcsolatban ked­vezőbbek a tapasztalatok. Demjén Ferenc Kunszentmárton nangasanaK. ivozDen pedig hangos társalgás, búcsúzko­dás. taxik érkezése, távozá­sa. Szeretnénk, ha ebben a borozóban nem lenne zene­kar és tekintettel a környék lakóira, megtiltanák a lár­mázást. Megértjük, hogy egy városban szükség van ci­gányzenés mulatóra, de úgy véljük, semmiképp nem a la­kóházak között, illetve a lakások alatt. Az illetékesek segítségét kérjük az ügyben. Virágot várónk a szolnoki, Dózsa György úti szolgáltató­ház előtti virágtartókba. Egyelőre nagy gaz éktelenkedik benne, pedig egy kis összefogással az ott dolgozók és lakók is széppé varázsolhatnák a ház elejét (K. £.) Megszűnt a fogalomzavar Lajunk június 18-i számá­ban Statisztikai fogalomza­var címmel jelent meg Vér­tes Csaba írása. Mint kide­rült, a szerző nem ismerte a cikk írásakor a KSH elnö­kének 9003/1986. sz. közle­ményét, mely feloldotta a vélhető zavart a fogalmak használata körül. Miután ezt a szerző tudomására hozták, született meg újabb cikke: Megjegyeztem egyik írá­somban nemrégiben, hogy jó ideje már nem merek leírni egyetlen — a társadalmi ré­tegződéssel kapcsolatos — — statisztikai adatot sem. Nem tudom ugyanis, hogy kiket és milyen rétegeket ta­karnak e statisztikai ada­tok. Mit jelent például az, hogy „munkásosztály”, ha egyszer a fizikai munkások közül sokan a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek­ben dolgoznak. Kérdeztem továbbá, hogy kiket sorolhat­nék a „munkásosztály" foga­lomkörébe akkor, amikor a mai munkásság jó része pa­raszti életmódot (is) folytat. Kérdeztem azt is, hogy ugyan miként értelmezzem a „nem fizikai foglalkozá­súak,, statisztikai kategóriá­ját, különösen akkor, ha e „nem fizikai foglalkozásúa­kat” a falvakban és a köz­ségekben értelemszerűen — és többnyire — a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben foglalkoztatják. Egyszóval sok mindent nem értettem, s legfőképpen azt nem, hogy a KSH mi okból határozta meg annak idején a szakemberek szá­mára is gyakorta követhe­tetlen társadalmi réteg-ka­tegóriákat? Alig néhány hét­tel e jegyzetem közzététele után máris tudom — a KSH mai munkatársainak figyel­meztetéseiből—, hogy a ko­rábbi osztály- és rétegbeso­rolásnak — idézem őket — „meg kellett felelnie a poli­tikai, a tudományos, a sta­tisztikai igényeknek”. Gya­nítom, hogy e hármas ósz- szefüggés vezérlő elve az a politikai határozat volt, amely az MSZMP Központi Bizottságának 1974. márci­usi ülésén fogalmazódott meg, s amely a munkásosz­tályhoz tartozók körét is meghatározta. Mindez több mint egy év­tizede volt. Azóta jelentős változások mentek végbe a társadalom osztály- és ré­tegszerkezetében. S hogy az új helyzet új megközelítést igényel, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy nemrégiben megjelent a KSH elnökének 9003/1986. számú közleménye. Eszerint: „A társadalom osztály- és rétegtagozódásának vizsgá­lata során a következő öt alapkategóriát kell alkal­mazni: munkásosztály, nagyüzemi parasztság (tehát nincs olyan, hogy „szövetke­zeti parasztság. ..”) értel­miség, szellemi foglalkozású és végül kistermelő." „ A korábbiakhoz képest egyértelműbb — a január el­sejétől érvényes — kategori­zálás, s nyilván könnyebben kezelhetők majd az újabb keletű társadalomstatiszti­kai adatok is. Jól tudom: nemrég megje­lent jegyzetem azokat a problémákat feszegette, ame- lyek a szakembereket is fog­lalkoztatták. Ezért született meg az új intézkedés. Így aztán a társadalmi rétegző­déssel kapcsolatos statiszti­kai adatok remélhetően könnyebben értelmezhetők és kezeletők, s nemcsak a szakemberek, hanem az ér­deklődő laikusok számára is. Valamennyire tisztult tehát a kép: az érdekeltek tán most már jobban eligazodnak társadalmi hovatartozásu­kat illetően, ami csak lát­szólag teoretikus kérdés. Megkockáztatom: gyakor­latilag sem mellőzendő. fl közönyösség ellen Cserép zuhant a járdára nemrég Szolnokon, a Belo­iannisz út 33. sz. ház tetejé­ről — egy fiatalember és a vele sétáló kislány elé. Mun- katársammatl a Gólya' ABC előtt beszélgettünk, s láttuk az. esetet. A fiatalok meg­elégedtek azzal, hogy „meg­úszták”, nem lett semmi ba­juk s tovább mentek. Mi azonban becsöngettünk a házba, s elmondtuk, hogy mi történt. Az ott lakók tudtak a tető rossz állapotáról, de csak bérlők. Sajnos hiába kérik a tulajdonost, aki Pes­ten lakik, hogy csináltassa meg a tetőt, az semmit sem tesz az ügyben. Mi, a MÁV Járműjavító mozdonyosztá- jának 26. Radnóti Miklós Szocialista Brigádja elha­tároztuk, hogy harcot indí­tunk a közönyösség ellen; ezenkívül társadalmi mun­kában részt veszünk a sze­mélyszállító vonatok műsza­ki állapotának, tisztaságá­nak ellenőrzésében stb. Ez­úton kérjük a szocialista bri­gádokat, hogy hozzánk ha­sonlóan lépjenek) fel a közö­nyösség ellen, és segítsenek, ahol tudnak. Orosz Ferenc brigádvezető Zsengice Nem tudom, ismerik-e, hogy mi a zsengice? Ehhez a kun­szentmártoni Harmónia Ská­lába kell venni egy zacskós tejet, és felforralása után kész a zsengice. Ugyanis ve­lünk az utóbbi időben több­ször előfordult, hogy forralt tejet szerettünk volna inni, de az utóbbi lett belőle. Pe­dig ma már modern hűtő­pultokon tárolják a tejet, mégis gyakran összemegy. Lehet, hogy nem elég gon­dosan szállítják idáig? Nagy Károly K unszentmárton Táborzárás után A kunhegyesi Kossuth La­jos úti napközis táborba jú­nius 23-án érkeztünk. Ripor­ter Örsünk jelmondata: „Sé­tál bölcsőhelyünk körül”. Cé­lunk, hogy szülőfalunk tör­ténetét, hagyományait meg­ismerjük. Elkészítettük a község műemlékjellegű épü­leteinek makettjét, és meg­ismerkedtünk a régi és mai mesterségekkel is. Bepillan­tottunk a kosárfonás, a sző­nyegszövés, a csipkeverés, a kerámiakészítés, a kunsági hímzés műhelytitkaiba, és batikoltunk, makraméztunk, fontunk. Programunkban szerepelt Kunhegyes ipará­nak megismerése és össze­gyűjtöttük — „Akikre, büsz­kék vagyunk” címszó alatt — az innen elszármazó hí­ressé vált emberek nevét Felkerestük a Zsigmond há- ' zat és megtekintettük az Ilosvay Varga festményekét. De eljutottunk Abádszalók- ra és Karcagra is. Élmé­nyekben gazdagon készülőd­tünk a július 11—i táborozás­ra. Kun Mária Kunhegyes Hozzászólás cikkeinhhez Tlszaligeti emlék A jubiláló szolnoki Tisza- ligetröl olvastam a július 5-i Néplapban, örültem a cikk­nek, mert emlékeim közé tartozik, amikor a hatvanas évek kezdetén benépesült a terep: Megmozdult a város apraja-nagyja, az üzemek dolgozói lelkesen segítettek, hozták a sok-sok munkagé­pet, s mi, akkori úttörők, középiskolások is dolgoz­tunk, hogy. széppé varázsol­juk a Tiszaligetet■ Ritkítottuk a vad ösvényeket, a gyomot, segítettünk, ahol tudtunk. A mai fiatalok nem tudják, hogy ott 25 évvel ezelőtt mentetten erdőség húzódott, amit évről évre elöntött a Tisza. A bokrok, fák, rétek birodalmát pedig legfeljebb az alkalmi kirándulók, a b újócskázó, számháborúzó gyerekek és a szerelmesek látogatták. A Tis'za-híd mel­lett volt a régi, hangulatos Halászcsárda, s nem messze tőle a Vidámpark, ami ma is elkelne, mert hiányzik a gyerekeknek, az ifjúságnak. Ma kedvelt pihenővé, sport- centrummá vált a Liget, ahová már külföldiek is jár­nak. A város nélkülözhetet­len, komfortos, üde színfolt­ja, zöldövezete lett. Bódi István Szolnok Viseljék a következményeket is Egyetértünk az Állampol­gári jogon című, július 7-i cikk fejtegetéseivel, mely az alkoholizmus kihatásairól szólt. És azzal a javaslattal is, ami végsősoron nemcsak az egyén és a család, hanem a társadalom érdeke is: „az alkoholistáknak nem jár a felelősség alóli feloldozás akár anyagiakban is.” Lát­juk, s tapasztaljuk az élet­ben, hogy az alkoholistákkal szemben még nem minde­nütt lépnek fel erőteljesein és következetesen. Ebben a kérdésben a 24. órában va­gyunk, vagy talán azon is túl.. . Hatásos eszköz lenne, ha az alkoholistáknak anya­gilag is viselniük kellene a következményeket úgy, ahogy ezt a szóban forgó cikkben is érzékeltették. Az írás gondolatokat ébresztett és bízunk benne, hogy ered­ménye is lesz. Bakó János Tiszaszőlős Szerkesztői üzenetek Barna Károlyné, Tiszafü­red : A termelőszövetkezet­ben tagként dolgozó nőnek is huszonnégy hét szülési szabadság jár. A szülési sza­badságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét a szü­lés várható időpontja elé es­sen. IA tárgyalóteremből I Hónapos vendég a hétvégi házakban Ha azok a hétvégi házak, ahol Pető János, Jászberény, Zagyvapart 5. szám alatti la­kos hívatlanul bár, de nyu­govóra hajtotta fejét, falu- nyi távolságra lennének egy­mástól, Pető már országjáró babérokkal dicsekedhetne. A hétvégi kunyhók azonban közel vanak egymáshoz. A jászberényi Neszürben egy- egy dűlő, néhány sor szőlő vagy gyümölcsfa között te­kergő, rövid út vezet hozzá­juk. Az alig 25 éves fiatalem­ber se volt mindig hívatlan vendég. Lakott már hivata­losan és tartósan egy helyen. Lopás és más bűncselekmé­nyek miatt ugyanis 1980-ban 1 év és 2 hónapot, 2 évvel később pedig 15 hónapot ült börtönben. Az utóbbi bünte­téséből 1984. május 1-én sza­badult. Kezdhetett volna új életet, ha a hosszú pihenés után munkával akarja megkeres­ni kenyerét, ö azonban nem ezt tette, a szabadulását kö­vető másfél év alatt mind­össze 2 hónapig dolgozott, mint alkalmi munkás, és 1985. október végén már újabb bűncselekményt köve­tett el. A Zagyvaménti Tsz gépte­lepének kerítésén átmászva az egyik mikrobuszból egy Marko 747. típusú CB-rádiót szerelt ki. Másik két gépet az akkumulátortól, a hátsó és jelzőlámpától szabadított meg. A rádiót egy lucerna- kazalba dugta, ahol később egy traktor munka közben használhatatlanná törte a 23 ezer forint értékű készülé­ket. 1 H A sikeresnek hitt akció után Pető elhatározta, hogy utónyaralással búcsúzik az ősztől. A Neszürbe „vetté be magát”, ahol egy hétvégi ház feltörésével kezdte a pi­henést. Tetszett neki a do­log, annyira, hogy november végéig 22 neszüri, jászfelső­szentgyörgyi, újerdei, alsó- miuszályi — hétvégi háznak volt hosszabb-rövidebb ide­ig hívatlan vendége. Beha­tolt az éppen gazdátlan há­zakba ajtó vagy ablak felfe­szítésével, a lakat letörésé­vel vagy lefűrészelésével. Élelmiszert keresett, de el­vitt bármit, amit meglátott. Lopott hús- és főzelékkon- zerveket, diót, zsebrádiót, hordozható televíziót, cam- pingkerékpárt. Vitte magá­val — egy másik kunyhóba — a Honda gyármányú ro­tációs gépet, a légpuskát, a gázpalackos főzőt, edénye­ket, evőeszközöket, ruhane­műket, szerszámokat, még a polcon pihenő fafurulyát sem hagyta ott. Nem fordított különösebb gondot a megszerzett javak megőrzésére. Amikor egy újabb kunyhóba „költözött”, ha ott volt televízió, a régi­vel imár nem törődött. Mos­tohán bánt zsebrádiókkal, volt amit egy faágra akaszt­va hagyott ott. így történt, hogy a károsultak az ellopott tárgyak közül jónéhányat két- vagy három dűlővel odébb megtaláltak. Elfogyott viszont minden élelmiszer, az az 1500 forint értékű hús­konzerv is, amit egy Bulgá­riába készülő, károsult a hétvégi házába tárolt. A Jászberényi Városi Bí­róság Majomé dr. Pala Etel­ka tanácsa üzletszerűen el­követett lopás és közveszé­lyes munkakerülés miatt mondta ki bűnösnek Pető Jánost. Ezért, mint többszö­rös visszaesőt 3 év 2 hónap fegyházbüntetésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és kötelezte, hogy térítse meg a Zagyva­menti Tsz-nek okozott 23 ezer forint értékű kárt. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, a vádlott és vé­dője enyhítésért fellebbezett. I. A. A környékbeliek megnyugtatására közöljük, hogy Szolno­kon, a Marx parki óvoda udvarán és a játszótéren a fákat azért vágják ki, mert elöregedtek, balesetveszélyesek. He­lyükbe fiatal fákat telepítenek majd (T. Z.) Kiss András, Jászberény: Az adókivetés útján adóztat­ható, évi 60 ezer forintot meg nem haladó jövedelme után mentes az általános jö­vedelemadó alól az a 60 éven felüli férfi és az az 55 éven felüli nő (valamint korra te­kintet nélkül a százszázalé­kosan csökkent munkaképes­ségű, nem átalányadót fize­tő személy), aki tevékenysé­gét főfoglalkozásként, al­kalmazottak és társ nélkül, legfeljebb egy segítő család­tag közreműködésével végzi. Csikós László, Karcag: A jogszabály előírása szerint a térítési díj napi összegét va­lóban az előző naptári év­ben elért havi átlagjövedel­met figyelembe véve kell megállapítani. A rendelkezés azonban azt is kimondja, hogy a fizetendő összeget a rendeletben felsorolt esetek­ben — a jövedelem változá­sainak megfelelően — csök­kenteni, illetve emelni kell. Utóbbit akkor, ha a fizetés­re kötelezett sorkatonai szol­gálatból leszerel; munkavi­szonyt létesít, szövetkezetbe tagként belép, illetve új, rendszeres jövedelemfor­rásra tesz szert stb. Kábái Sándor, Kisújszál­lás: A munkaruha a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott kihordási idő eltelte után a dolgozó tulajdona lesz. Hogy a munkaviszony megszűnése esetén vissza keilte szolgáltatni, vagy meg kell-e váltani a munkaruhát, erről szintén a kollektív szerződés intézkedik. Nagy Zoltánná, Mezőtúr: A munkáltató nem szüntethe­ti meg felmondással a dolgozó munkaviszonyát a gyermek- gondozási segély, valamint a gyermek gondozásának cél­jából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Az ezt követő 15 nap eltelte után viszont igen. Összeállította: Csankó Miklósáé Ha elhallgat a cigányzene... Műszaki vizsga - zökkenővel

Next

/
Thumbnails
Contents