Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

1986. JONIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 két hónapja új szolgáltatást vezetett be a jászárokszállási műszaki boltjában az Egyesült Jászsági Afész. Az eddig forgalmazott árukon kívül Trabant, Wartburg és Lada alkatré­szeket, valamint autóápolási cikkeket is értékesítenek (T. K. L.) „Zsémbes némber megértő társét keres...” Hirdetők és hirdetések nyomában A Berettyóhoz közeli, fé­lig kész mezőtúri családi ház portálján még javaiban épít­keznek, éppen ezért csak né­hány mondat erejéig zava­rom munkájában a huszonöt éves fiatalasszonyt és férjét. — A Néplapnak köszönhet­jük ezt a házasságot mert egymás tudta nélkül ott hir­dettünk — mondja a feleség — De hogyan! — veszi át — Te csak hallgass! — nevet a bájos, sötétbarna ha­jú asszonyka. — Képzelje, mi volt a jeligéje! Napfényes, nyugodt Körös környéki ott­hon. A presszóban találkoz­tunk, találkozgattunk, ahol nekem két hét után feltűnt; mennyire nehezen akarja megmutatni az ,,otthont”. Végre engedett ráültünk a motorjára, és se szó se be­széd, irány a határ! Rémüle­temben kis híján leugrottam: te jó ég hová visz? Tényleg a házához” robogtunk: ami nem volt más, mint egy rozs­dás, kiszuperéit lakókocsi. Az egyik Kötö6 melletti ta­nyaudvar végében, a gyepen árválkodott a szerencsétlen. Már két hónapja abban élt akkor. A napfény igaz volt, mert a vén tákolmány te­teje jó félméteren hiányzott, és ha hetvenhét ágra sütött, jutott belőle bentre is. Ha meg esett, arrébb húzta a „berendezést”, ami nem volt más, mint egy vaságy, meg egy ajtó nélküli szekrény. Szóval ilyen volt a titokzatos Köhös menti' otthon. Síró görcs fojtogatott, és kis híján elrohantam, neki a tanyalvi­lágnak. — És miért nem tette? — Mert féltem, nem jön utánam. Ráadásul olyan ár­tatlan képpel nézett rám, miközben a könnyeimmel küszködtem, mint a ma szü­letett bárány. Elhatároztál^;, A hölgynél, hogy csinos ki­egyensúlyozott, családcentri­kus. A férfinál pedig az anyagi hátteret igazolandó napfényes nyugodt otthon. Úgy tetszik, a házassági hir­detések napjainkban divatos közhelyfogalmaiból hovato­vább szótárt vagy legalábbis szöveggyűjteményt lehetne szerkeszteni mindazoknak akik személyiségüket, egyé­niségüket , még véletlenül sem akarják felfedni a pár soros bemutatkozásokban. Nyugodtan helye lenne (és van is) a „csinos, kimondot­tan csinos, érzékeny lelkű, kellemes külsejű, jó család­ból való. káros szenvedélyek­a beszéd fonalát az esztergá­lyos férj. — Tudja, mit állí­tott önmagáról? Azt, hogy csinos. húszéves, nyugodt, kiegyensúlyozott, családcent- rikus lány. Ebből a csinos, húszéves, családcentrikus igaz, de vajon, honnan akasz­totta le a nyugodt, kiegyen­súlyozott fogalmakat? Olykor valóságos fúria, ha kések va­lahonnan félórát. ha így rászedett, bedőltem neki, nem menekül — nevet. — 1981 végén összeházasod­tunk. Kezdetben anyuéknál húztuk meg magunkat, és ta­valy kezdtük az építkezést, de lassan halad, meg a pénz is kevés. Nem beszélve arról, hogy évek óta gyesen va­gyok, mivel Norbika három­éves, Kata meg másfél múlt. — Megbánták? Egymásra néznek, derűs a tekintetű k. — Ah, dehogy! Csak fura, hogy társaság ide, városi élet oda, két olyan házassági hir­detés hozott össze bennün­ket, amelyeknek a fele sem igaz. Kata, ha néha -ki is nyitja a száját, remek asz- szony. szóval révbe értem — mondja a békési születésű férj, — Olykor kell is az „el­lenőrzés”, mert kedden is szögért pattant a kerékpár­ra, de hogyan, hogyan nem, a presszóban kötött ki — árulja el megbocsátó mosoly- lyal az asszonyka bajszos párja legutóbbi „vétkét”. ök a szerencsés kevesek közé tartoznak, akik végül is eléggé romantikus útan- módon, de egymásra találtak, és küszködve, de boldogan élnek. Az esetük bizonyos szempontból mégis általáno­sítható. elvégre az ő házas­sági hirdetésük sem szűköl­ködött az ilyenkor szokásos sablonokban. tői mentes, józan életű fér­fi, kalandorok kíméljenek” stb szavaknak, szószerkeze­teknek, állításoknak is az ef­féle „gyöngyszemek” között. Akad azonban a hirdeté­seknek még egy érdekessége. Sokszor az az érzése az em­bernek, hogy a házasságot a rigolyás, kiállhatatlan szemé­lyeknek találták ki, és akik mindezen negatív jegyekkel nem rendelkeznek, most je­lentkeznek a hirdetések ha­sábjain. Ennyi jót csodálato­sat, nemeset, irigyelni való testi lelki tulajdonságot ke­vés helyen olvashat az em­ber, mint a házassági hirde­téseket böngészve. Példának csak egyet idéznék most a Nők Lapjából: „Dekoratív, nagyon csinos, jó alakú, ér­tékes egyéniségű hölgy leve­lét várom 28 éves korig, sza­badidő eltöltéséhez, a későb­biekben házasság céljából. Üzleti érzékkel, nyelvtudás­sal rendelkező tárgyalóképes, intelligens hölgy előnyben. Magamról: 179 centiméter magas jó megjelenésű. jól szituált, művelt, korrekt, ele­gáns, sokoldalú, jogosan igé­nyes, budai házzal, autóval rendelkező független fiatal­ember vagyok. Egész alakos fotót kérek”. Hej, lányok, asszonyok: va­jon hová tettétek a szemete­ket, hogy egy ilyen önmagát zseniálisnak, ideálisnak be­mutató férfi még szabadon koptatja a városi aszfaltot?! Ennyi emberi pozitívum lát­tán az olvasónak is bizonyá­ra az juthat az eszébe mint nekem: nem az a fontos, mit hirdetett az illető, hanem mit 'hallgatott el! Persze azért egyes hölgyek sem ki­vételeik, ha az igényeik ol­dalát nézzük, hiszen nagyon soknak diplomás, csinos, ma­gas, jóképű, fiatal partner szükségeltetik, továbbá la­kás és kocsi jelenti (jelente­né) az álmok világát. Némi szépséghibát mindössze az okoz: vajon hol, merre sza­ladgálnak efféle daliák? Zsákbamacska nélkül A panelmondatok szürke, egyhangú tömegét fogalma­zókon kívül szerencsére adódnak olyanok is. akik szellemes ékekkel, iróniával viseltetnek önmaguk iránt, mint a Képes Üjságban tette egy férfi: „Nagyon szeretem a sört, meg a hasamat. Meg majd azt a 30—35 év körüli nőt, aki mindezt megbocsátja egy derékban izmosodó, tin­cseiben gyérülő, 42 éves, el­vált mérnöknek”. De szintén üde színfoltnak hat a Képes 7 egyik júniusi hirdetése is. „35 éves. há­zsár tos zsémbes némber megértő társat keres”. Ké­rem, itt nincs zsákbamacs­ka, illetve mégis lehet. Mert mi van akkor, ha a hirdető kellő iróniával, bölcsességgel rendelkezve kissé eltúlozta az egészet? csak a szokásos­tól eltérően nem pozitív, ha­nem negatív irányba. Nos, ez több mint kellemes meglepe­tés. Ha viszont színigaz az állítás, akkor sem számít fe­hér hollónak az eset Elvég­re ilyen „megértő” társak mindkiét nem között bőven akadnak környezetünkben is. D, Szabó Miklós A tanyaudvar gyepén Visszaköszönő megállapítások A vezetők továbbképzéséről Lazítás helyett intenzív tanulás Beszélgetés az Országos Vezetöképzé Küzpent főigazgatóiéval A hazai statisztika — a vállalatok, a hivatalok cso­portvezetőitől kezdve — 400 ezer különböző szintű veze­tőt tart nyilván. Embereket irányítanak, gazdasági folya­matokat szerveznek, s a helyzetüktől függően milliók, málliácdok sorsáról dönte­nek. Nyilvánvaló, nem mind­egy, hogy ezt miként teszik. A vezetés minősége megha­tározza a munkahelyi közér­zetet, növelheti, csökkenthe­ti az emberi teljesítményt. Fontos tehát, hogy a vezetés­— Az alapokat egy 1971- ben kiadott minisztertanácsi rendelet tette le, ez intézmé­nyesítette a vezetőképzést. — kezdte a beszélgetést dr. Horváth» László. — A jól képzett vezető a nemzeti va­gyon fontos része. Hazai in­tézményeink 20 ezer embere képesek felkészíteni évente. Kezdetben kevés tapasztalat állt rendelkezésünkre. Az idő tájt szerveződött a veze­tőképzés a többi szocialista országban is. A szocialista elveknek és viszonyoknak megfelelő képzési formákat, programokat az ILO, az ENSZ Munkaügyi Szervezete támogatásával dolgoztuk ki. — Az ILO közreműködése a nemzetközi kapcsolatok létesítését is elősegítette. — Az Országos Vezetőkép­ző Központ ötvenféle tanfo­lyamot kínál és ajánl, még az egészen speciális igénye­ket is igyekszik kielégíteni. Tapasztalataik szerint az utóbbi esztendőkben milyen alapismeretekkel érkeznek a vezetők a tanfolyamokra? Mennyiben készek befogadni az új információkat, mód­szereket? — Vegyes a kép. Az utób­bi évtizedben javult a veze­tők iskolázottsága, a többség felsőfokú végzettséggel érke­zik. Hátrány, hogy vezetői alapképzést nem ad sem a főiskola, sem az egyetem, így az oktatónak mérlegel­nie kell, honnan kezdje a felkészítést, milyen infor­mációból mennyit adjon úgy, hogy közben ne ismételjen. Hogyan fogadják? A 'hallga­tók túlnyomó többsége aktív módon fogadja az ismerete­ket, jól reagál. De változat­lanul van egy közömbösebb réteg. A régi, a rutinból ve­zetők közül nem egy vissza­utasítja az új módszereket, gyakorlatot, információkat. Más az OVK-hoz hasonló — intézményben is ilyen nega­tív tapasztalatok gyűlték össze. Ez a felfogás a jelen­levő többi hallgatóra nézve káros, a tanárnak kell kom­penzálni, egyensúlyt terem­teni. re alkalmas személy rendel­kezzen minden szükséges is­merettel, felkészülten tudjon eleget tenni a sokoldalú igénynek. A nélkülözhetetlen in­formációk megszerzését, a vezetői készség fejlesztését, a felkészülést harmincnál is több intézmény segíti ma Magyarországon. Közöttük meghatározó az OVK, az Országos Vezetőképző Köz­pont, melynek munkájáról, a hazai vezetőképzésről a főigazgatóval, dr. Horváth Lászlóval beszélgettünk. Eleinte nehezen lehetett ösz- széhangolni a termeléssel az oktatást. Voltak örök tanfo- lyomosok. A hallgatók kü­lönböző alapismeretekkel ér­keztek a tanfolyamokra, ami nehezítette az oktatók mun­káját. A képzés nem volt elég hatásos. Azt lehet mon­dani, 15 év alatt nagy kapa- ditású intézményhálózat jött létre, amely alkalmas hasz­nos ismeretek átadására. Amin javítani való van még, az a módszertani gyakorlat. Nagyabb szükség volna úgy­nevezett aktiválóképzésre az egyszerűbb előadások he­lyett Konkrét helyzeteket, eseteket kellene feldolgozni, és több készségfejlesztő tré­ninget a programokba iktat­ni. — Ez a helyzet tehát ná­lunk. Vajon milyen kép ala­kul ki bennünk, ha a hazai tapasztalatokat összevetjük a külföldiekkel? — Nehéz összehasonlítani a hazai vezetőképzést mind a szocialista, mind a tőkés államokbeli tapasztalatokkal. Szocialista országokban más a tananyag struktúrája, a képzés szerkezete. Nyugati államokban viszont igen drá­gák a tanfolyamok, például egy egyhetes turnus 1500— 2000 dollárba 'kerül. Nagyon megdolgoztatják a hallgató­kat, kemény munka folyik reggel 8-tól este 6-ig. És még vacsora után is tartanak foglalkozásokat, rendszerint ekkor rendezik meg a cso­portos vitákat. Magyarorszá­gon él még az a rossz be­idegződés, hogy akit elkül­denek tanulni, az lazíthat a tanfolyam ideje alatt. Ha­zánkban viszonylag olcsó a vezetőképzés, nehéz erőteljes tempót diktálni, bár szükség volna rá. Azt lehet mondani: a fiatal vezetőkkel viszony­lag 'kevés gond van. — Kik jelentkezhetnek az OVK tanfolyamaira? — Maguk a vállalatok, az intézmények döntik el, kiket iskoláznak bájtr A vezetőkép­ző iskoláknak fontos felada­ta a kádermunka könnyíté­se. Hogy a már bizonyos ké­pességeket felmutató, ta­pasztalt kádereket, akik al­kalmasnak tűnnek magasabb vezetői beosztások betöltésé­re, felkészítsék. — Tájékoztatójukat lapoz­gatva szembetűnő a tanfo­lyami dijak különbözősége. Van, amikor 800, míg máskor 30 ezer forintban állapítják meg a részvételi díj összegét. Milyen forrásból jutnak pénzhez a vezetőképzők? — Az intézmények általá­ban önfinanszírozók, kivéve az Országos Vezetőképző Központot. Az OVK jelentős támogatást kap a költségve­tésből, mert széles körű ve­zetési-szervezési kutatásokat is folytat. — A vezetőképzésnek ugyanúgy követnie kell a társadalmi, gazdasági válto­zásokat, mint maguknak a vezetőknek. Lehet-e a hazai vezetőképzést érintő módo­sításokkal számolni? És ha igen, kérem, említsen meg néhány konkrétumot. — Véleményünk szerint a különböző képzéseknek az eddigieknél jobban kellene egymásra épülniük. A veze­tőképzést egyetemen meg­szerzett atapismeretekre tá­maszkodó továbbképzésnek kellene tekinteni. Ennek megfelelően vezetési-szak­mai, általános vezetőképző, és speciális tanfolyamokat volna célszerű indítani. Az OVK szerint a jövőben a munkahelyek által ajánlottak mellett egyéni jelentkezőket is kellene fogadniuk az in­tézményeknek. Szerintünk nagyobb teret kell kapnia az irányított önképzési progra­moknak, a távoktatásnak, a levelező, az esti tanfolya­moknak aiz elkövetkezendő időben. A munkaidő jobb ki­használását, a költségek csökkentését segítené elő, ha a vizsgákat, konzultációkat, bizonyos csoportos foglalko­zásokat a törvényes munka­időn kívül tartanák meg az intézmények. Magasabb beosztásban — Végezetül szeretném megkérdezni: az OVK ho­gyan tudja mérni módszerei­nek, gyakorlatának, tanfo­lyamainak hatásosságát? Egyáltalán mérik-e? — Foglalkozunk vele. A nálunk végzett hallgatókegy része tagja a vezetői minő­ségi köröknek, így todük ka­punk visszajelzést. Nemrégi­ben végeztünk egy kérdőíves felmérést és a válaszokból kiderült: a nálunk végzett hallgatók 80 százaléka je­lentősen előrelépett pályá­ján — mondotta befejezésül dr. Horváth László, alz Or­szágos Vezetőképző Központ főigazgatója. ^Horváth Teréz Készségfejlesztő tréningek Külföldön szigorúbbak Közel hétszáz hektoliter Kőbányai Világost palackosnak naponta a Kőbányai Sörgyár kisújszállási üzemében. A gyár termékeit négy megyébe szállítják a városból (T. K. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents