Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

KÖZLEMÉNY

a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről

1986. június 10—11-én Budapesten ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé.

Az ülésen részt vettek:

— a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke vezetésével;

— a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével;

— a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével;

— a Magyar Népköztársaság küldöttsége Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára vezetésével;

— a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke vezetésével;

— a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke vezetésével;

— a Szovjet Szocialista Köztársaságok küldöttsége Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára vezetésével. Az ülés munkájában részt vett továbbá Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese, a Politikai Tanácskozó Testület főtitkára.

Az ülés résztvevői véleményt cseréltek az európai és a világhelyzetről, megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az általános biztonság megerősítéséért és az államok közötti együttműködés fejlesztéséért vívott küzdelem időszerű feladatait

I.

Az ülés résztvevői komoly aggodalmukat fejezték ki a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásának következményeként, az Egyesült Államok és a NATO lépéseivel kapcsolatban kialakult feszült világhelyzet miatt.

Az Egyesült Államok és a NATO nem hajlandó a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való ki- terjesztése megakadályozásának, a nukleáris kísérletek ■beszüntetésének útjára lépni. Kitérnek a konstruktív válasz elől az olyan nagy jelentőségű kezdeményezésre, mint a Szovjetunió által a tömegpusztító fegyverek XX. század végéig történő teljes megsemmisítésére javasolt program. Folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítése, szaporodnak az imperialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások keltettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban.

Koriunk alapvető feladata a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehetőség a feladat megoldására — a háborús veszély növekedési tendenciájának megtörésére s arra, hogy visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés medrébe. lehetséges és szükségszerű, hogv az emberiség a nukleáris katasztrófához vezető utat éltorlaszolja.

Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése hogy minden ország és nép biztonságát, fejlődésének és haladásának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásainak, bizonyítja, hogy a résztvevők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberiség sorsa iránt.

II.

A Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésének 1985. október 23-i. nyilatko(rfividített szöveg)

zatában meghatározott célok és feladatok időszerűségét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy állhatatosan és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztéséért. A szövetséges szocialista államok a nemzetközi biztonság olyan átfogó rendszerének létrehozására törekednek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed.

Az ülés résztvevői határozottan síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért, azért, hogy biztosítsák annak maximális konkrétságát és eredményességét. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megkezdett legfelső szintű kapcsolatainak, valamint az európai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tárgyalásainak folytatására is.

III.

Az ülésen képviselt államok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a Földön és megelőzésére a világűrben, a leszerelés érdekében, és ebz erőfeszítések egyesítésére hívnak fel elsősorban a következő területeken:

— A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentőségű és ugyanakkor köny- nyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányában, megakadályozná a nukleáris fegyverek tökéletesítését és újabb típusainak létrehozását. Az e feladat megoldásához vezető út: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen megvalósítandó moratóriuma a nukleáris robbantásokra, és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb ellenőrzés melletti teljes betiltását célzó tárgyalások haladéktalan megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának újabb meghosszabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nukleáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szüntessék be a nukleáris kísérleteket, és tegyenek lépéseket általános betiltásukra vonatkozó megállapodás mielőbbi elérése irányában.

— A szovjet és amerikai

közép-hatótávolságú rakéták kölcsönös alapon történő teljes felszámolása az európai térségben, azzal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország

nem növeli szóban forgó nukleáris fegyverzetét, az Egyesült Államok pedig nem adja át hadászati és közép-hatótávolságú rakétáit más országoknak. Az Európában telepített amerikai közép-hatótávolságú rakéták teljes felszámolása esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat is eltávolítják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista köztársaság területéről.

— Olyan konkrét megállapodások elérése a muk- leáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes többi állam érdekeit. A Varsái Szerződés tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén aláírt szerződések és megállapodások iránt, és nyomatékosan felhívják az Egyesült Államokat a SALT-megállapodások szigorú betartására. Veszélyes a „csillagháború” a csapásmérő űrfegyverek programja, ahhoz más államok csatlakozása, valamint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hasonló tervek kidolgozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni.

— Az olyan tömegpusztító fegyverfajták, mint a vegyi fegyverek megsemmisítése, valamint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolása még ebben az /évszázadban. Kitartóan fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián sikeresen befejeződjenek a tárgyalások a megfelelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tömeg- pusztító fegyver készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — bináris — változatának előállítására és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósításától.

— A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regonális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló felhívást fogadott el.

— Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzet- csökkentés és a leszerelés valamennyi területén és valamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is.

A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai támaszpontok felszámolására ©s a csapatok kivonására idegen területekről.

A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglevő gazdasági elmaradottság felszámolására.

A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatékonyan végezzék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegyverkezési hajsza igazolásálra.

IV.

A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekintik az európai biztonság és együttműködés megerősítését. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének

mérsékléséért a földrészen, az itt levő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének teljes, a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes mentesítésében.

Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon.

A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a bizalom és biztonság megszilárdítását Európában, és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához össz-európai méretekben.

Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló katonai csoportosulások, változatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült helyzet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése céljából.

A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi-tengeri térség helyzetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke, a biztonság, a jószomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi-tengerről.

A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok Bécsben megtartandó találkozójának és a helsinki záróokmányban foglalt valamennyi területen készek hozzájárulni az összeurópai folyamat kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez.

A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tag- országok és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése.

Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítésének ellentmondanak az európai államok közötti halárok felülvizsgálását, társadalmi és politikai rendszerük megváltoztatását célzó felhívások.

A II. világháború utáni határok földrészünkön sérthetetlenek. A meglevő területi-politikai realitások tiszteletben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális

kapcsolatok elengedhetetlen feltétele.

Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szilárd biztonságát, felszámolni a kontinens ketté- osztottságát, megteremteni a békét, a baráti együttműködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfeszítésekkel megvalósítható.

V.

A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglevő feszültséggócokról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az imperialista erőknek a szuverén államok belügyeibe való beavatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különböző térségeiben elkövetett agressziós cselekedeteket.

Az ülés résztvevői szolidaritásukról biztosították az agresszív imperialista politika ellen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági haladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népeket.

Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e jelentékeny tényezőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Harare-ban megtartandó csúcstalálkozója hozzájárul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez.

Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a. nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni valamennyi állammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget.

Az ülésen képviselt államok vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden állam, egyenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megteremtéséért, a gyengénfejlettség felszámolásáért és a külső eladósodottság problémájának általános és igazságos rendezéséért. Határozott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki kell zárni a megkülönböztetés minden formáját, a bojkott, a szankciók és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományos-műszaki és technológiai csere területén.

Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy fejlesz- szék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének kialakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének növeléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferenciai összehívásáért az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának megvitatására.

Mindent megtesznek és mindent meg fognak tenni azért, hogy 1986, a nemzetközi békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a biztonságosabb világ iirányában.

VI.

Az ülésen megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforr o ttsága, védelmi szövetségük erősítésével és minden területen megnyilvánuló együttműködésük fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kérdésekben, egyeztetett külpolitikai

irányvonaluk kidolgozásában és megvalósításában, amely a népek biztonságának szavatolását, a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a leszerelést és a világbéke megerősítését célozza.

Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak széles körű, kölcsönös megismerése és a tömegtájékoztatási eszközök ilyen célú intenzív felhasználása mellett.

Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kapcsolatok, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívák, a társadalmi közösségek közötti kontaktusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bővítésének és az egyéb területeken megvalósuló együttműködés elmélyítésének fontosságát. Az ülésen képviselt államok megerősítették, hogy készek aktívan fejleszteni kapcsolataikat és minden oldalú együttműködésüket az össizes többi szocialista állammal a békéért, a szocializmusért, az imperializmus ellen vívott harc érdekében.

* * *

A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában tartják. A Politikai Tanácskozó' Testület főtitkárának a következő időszakra az NDK képviselőjét, Herbert Krolikowski államtitkárt a külügyminiszter első helyettesét nevezték ki.

Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légköre, minden megtárgyalt kérdésiben a nézetek azonossága jellemezte. (MTI)

Mihail Gorbacsov aláírja a VSZ PTT ülésén elfogadott dokumentumot (Telefotó — KS)