Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

1986. JÚNIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szerszámgépipari Művek karcagi gépgyára űj termékeivel lépett a nagyközön­ség elé a BNV-n. Az újonnan kifejlesztett berendezések között szerepel a LMC tí­pusú számítógép-vezérlésű lemezmegmunkáló központ, valamint egy Miniturn el­nevezésű minieszterga, amely elsősorban oktatási célokat szolgál. Felvételünk az utóbbi berendezésről készült (TKL) ...tiszta gyapjú kihozatala... törzskönyvi osztálya... eladási ára... Ganz Electric Veszteség után, szanálás elült Helyzetértékelés a szolnoki gyár Igazgatójától Múlt évi eredménytelen gazdálkodása után a nagy- vállalat 1985. évi mérlegé­ben 40 millió forintos vesz­teséget mutattak ki az ille­tékes központi hatóságok, s a Ganz Electric szanálása mellett döntöttek. A vállalat Nehézségek évek óta — Bár a szanálási bizott­ság még dolgozik, így a kér­désre adott válasza nem le­het teljes, mégis érdemes lenne összefoglalni, mi okoz­ta a 40 milliós veszteséget. — A fó okokról azt hi­szem, szólhatok, hiszen a múlt év decemberének kö­zepén alakult vállalati ta­nács elkészített egy úgyne­vezett kibontakozási progra­mot. A nehézségek megszün­tetésének ebből a stratégiá­jából is látszik — munkája során természetesen a sza­nálási bizottság is felhasz­nálja ezt — a veszteséghez vezető gondok évek óta ér­lelődtek. A mi véleményünk szerint legdöntőbb szerepet a piac kedvezőtlen változá­sa játszotta (a transzformá­torok iránti kereslet remélt növekedése elmaradt, pe­dig korábban hiteleket ' is felvéve, ilyen irányban fej­lesztette termelési lehetősé­Munka van elég — Munkahiányra nem panaszkodhattunk, az idén is volt mindig mit csinálni, hiszen a megrendelések je­lentős részét már tavaly vagy még korábban meg­kapta a vállalat; az idei ter­melési programot a szolnoki gyárban nem volt nehéz „kitölteni”. Csakhát a fize­tési nehézségek miatt sok­szor nem akkor tudtuk a szükséges anyagokat meg­vásárolni, amikor kellettek volna. Pontosabban, itt Szol­nokon az ilyen gondok vi­szonylag enyhébbek voltak, mert ha jelentős felárakkal is, de a Ganz Electric ter­mékeihez készített vasszer­V. Sz. J. A magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokról Veress Péter térgye lései szolnoki gyárának igazgató­jától, a vállalati tanács tag­jától, Nagy Jánostól, arról érdeklődtünk, hogy üzemük­ben miként érzik ma a si­kertelen elmúlt év követ­kezményeit. geit a vállalat), a belső vál­lalati irányítási és érdekelt­ségi rendszer korszerűtlen­sége (a gyárak például nem voltak nyereségérdekeitek), a rossz pénzügyi gazdálkodás (a rendszertelen bevételek miatt gyakran kényszerült drága hiteleket felvenni a Ganz Electric). A veszteséget okozó fo­gyatékosságok mélyebb elemzésére én nem érzem magam illetékesnek, más­részt egy ilyen értékeléssel feltétlenül meg kell várnunk a szanálási bizottság véle­ményét is. — A veszteséges gazdál­kodás, főként a pénzügyi rendezés minden lépését tisztázó döntés megszületé­séig általában újabb nehéz­ségek várhatók. A szolnoki gyárban az idén milyen, a termelést nehezítő jelensé­gekkel küzdöttek? kezetekhez általában sike­rült anyagot szerezni. A budapesti gyárban, ahol a késztermékeket állítják elő — többek között a nálunk készített vasszerkezetek fel- használásával — viszont a pénzügyi és más, például im- portálási nehézségek miatti anyaghiány gyakoribb lehe­tett. Ezért eredeti gyártási programunkat az idén igen gyakran kellett módosítani, hogy a törzsgyár igényeihez alkalmazkodjunk. Hogy mi­ként sikerültek az év első hónapjai? A késztermék ki­bocsátó törzsgyárhoz sike­rült alkalmazkodni és ez jó, hiszen a mi dolgunk a pes­„Fülszáma 5149, fürtma­gassága 10 és fél centi, tisz­ta gyapjú kihozatala négy kilogramm 46 deka, törzs­könyvi osztálya elit, eladá­si ára 14 ezer 500 forint. A tószegieké a választás joga. Kérik? Nem? Akkor a be- senyszögiek választanak. Ok sem kérik? A nádudvariak vevők rá? Köszönöm, elkelt a jószág. A hármas számot kapja.” Miközben a Vörös Csillag Tsz jószággondozói zöld fes­tékkel, hármas számmal megjelölik a tortúráért lát­hatóan nem lelkesedő birkát, sikerül néhány mondatot váltanom a kosvásár „kikiál­tójával", Szendrei Lajossal, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat szolnoki állomásának csoportvezetőjével: — Minden évben ilyenkor nyár elején tartunk kosvá­sárt a besenyszögi, a jász- boldogházi, a kunmadarasi és itt a túrkevei törzstenyé­szetünkben. Kilenc megyei és egy megyén kívüli téesz fő­állattenyésztőjét, juhászati ágazatvezetőjét hívtuk meg a mostani kevi vásárra, 113 fiatal apaállatot kínálunk nekik eladásra. Az átlagár tizenegyezer forint körül van, a kosok lapockáján mért gyapjú fürthosszúságtól, a gyapjútermelési és a súly­gyarapodási mutatóktól, va­lamint a minőségi osztályba- sorsolástól függően több, vagy kevesebb. Tizennégy­ezer 500 forint a legdrágább, a legolcsóbb pedig hat és félezer. I választás Isga Időközben a jószággondo­zók elővezettek mustrára a hodályból egy újabb kost, Szendrei Lajosnak azt kell „bekonferálnia”. Mindig más-más szövetkezet képvi­selőjét illeti meg az első választás joga, de amint lá­tom, az egyik fiatalember mintha határozott vásárlási szándék nélkül nézelődne. Mint kiderült mégsem: — Jakots József vagyok, az ÁHV felvásárlója. Három téesz megbízásából jöttem Túrkevére kost vásárolni, de a tenyészállatokat a szövet­kezetek képviselői választják ki. A vállalatunk vásárolja meg a jószágokat, és kihe­lyezi három évre a gazda­ságokba. így azoknak nem kell -költeniük az exportáru- alapot javító tenyészanyag- ra. Az ÁHV-n keresztül kell viszont értékesíteniük a vá- gójuhot, és szinten kell tar­taniuk az anyajuh állományt. A mostani vásárból tíz-tíz kost igényelt tőlünk a jász­apáti, a fegyverneki és a tószegi téesz. A Nádudvari Vörös Csil­lag Tsz juhászati ágazatve­zetőjének kezében lévő lis­tán sok növendékkos fül­számát látom bekarikázva. — Huszonöt, harminc apa­állatot szeretnénk megvásá­rolni. Hogy nem találtunk közelebb jó tenyésjzanyagot? Sokszor vásároltunk már a környékből, gondoltuk fel­frissítjük az állományt. Az országot járva sok jót hal­lottunk a túrkevei törzsállo­mányról, és tavaly az OMÉK- on is szép jószágokat mutat­tak be. Elsősorban azokra a kosokra vagyunk vevők, ha Száztizenhárom állatot kínál­tak eladásra miénk a választási jog, ame­lyeknél jó súlygyarapodást tüntettek föl a listában. Ahogy a gyapjúhozamokat elnézem, a túrkevei tenyész- anyag csak javíthat a mi hat­ezres anyajuh állományunk gyapjútermelésén. Túri vásár sátor nélkül — jut eszembe a szomszédvár. Kosvásár szarva nélkül? Merthogy eleddig csak fej­dísz nélküli jószágokat vo­nultattak föl a téesz gondo­zói. Fontos a súlygyarapodás Végre kedvemre, ponto­sabban szerintem igazából lencsevégre való kost taszi- gálnak a mustra-ketrecbe. Dicsérem is a szép, nagy csa­vart szarvát... Hát egyáltalán nem a szarva teszi a jó kost — ok­tat ki Tóth Sándor, az Ag- rocoop szaktanácsadója. Vélem, hogy csak azért nem fejti ki részletesen ne­kem városlakónak, hogy funkcióját tekintve mely testrésze a legértékesebb egy tenyészkosnak, mert hölgy áll a közvetlen közelünkben. Már az eladásra kínált jó­szágok csaknem fele gazdá­ra talált, de Kormos István­ná, a Jászberényi Lenin Tsz ágazatvezetője még csak há­romra mondott igent. — Nincs szerencsém. Ami­kor nekem tetsző állatot ve­zetnek elő, mindig másé a választási jog. Igaz, nemcsak a listán feltüntetett adatok alapján válogatok. Fontosnak tartom azt is, hogy milyen a kos kiállása, külleme. Per­sze, a legfontosabb azért a súlygyarapodás. Azért is igyekszem az x-szel jelölt te­nyészállatok közül választa­ni, így különböztették meg ugyanis az ikerellésből szár­mazókat. Azok bizonyára jobb szaporaságot örökítenek majd át a mi állományunk­ba. „Fülszáma 5126, gyapjú- fürtmagassága 10 és fél cen­ti. ..” és így tovább, sorol­ja Szendrei Lajos a követ­kező kos adatait. A 11 ezer 500 forintot érő állatra rábó­lint az éppen elsőként vá­lasztó jászberényi ágazatve­zetőnő. Időközben a hely­színre érkezett Kádas Antal, a túrkevei téesz főágazatve- zetője, akiről a tenyészkos előállítás és értékesítés hasz­náról beszélgetünk. Hagyomány ás színvonal — Másfél éven át sok gonddal-bajjal jár a növen­dékkosok felnevelése. Az évente eladott százegyné- hány tenyészállat haszna messze nincs azzal arányban. A főágazat árbevételének is nem egészen a három száza­lékát teszi csak ki az el­adott kosok értéke, tehát ez a tevékenység nem váltja meg a juhászatunkat. Inkább a tradíciók, a több mint há­rom évtizedes eredményes törzstenyésztői munka kö­telez bennünket a színvonal megtartására. Nem mintha nem számítana minden fo­rintnyi haszon, de legalább annyira örülünk annak is, ha például Nádudvarról, vagy az ország más részéből eljönnek a kevi kosvásárra. T. F. A vancouveri közlekedési világkiállítás magyar nem­zeti napjának rendezvényein való részvételt követően Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter a csendes-óceáni városban találkozott Robert Layton szövetségi bányaügyi államminiszterrel és Bar--> bara McDougall pénzügyi ál­lamminiszterrel, továbbá több brit-kolumbiai tartomá­nyi miniszterrel. Ottawában és Quebecben tárgyalásokat folytatott Mo­nique Landry külkereskedel­mi parlamenti államtitkár­ral a két ország gazdasági kapcsolatait érintő aktuális kérdésekről, valamint Frank Oberle tudomány- és tech­nológiaügyi miniszterrel a tudományos kutatás eredmé­nyeinek hasznosítási lehető­ségeiről a két ország közöt­ti kereskedelemben Jean Noreau mezőgazdasági mi­niszterhelyettessel megvitat­ták a fejlődő magyar-kana­dai mezőgazdasági kapcsola­tiek kiszolgálása. Budapes­ten azonban nem a terve­zett ütemben folyt a termék- kibocsátás, így a vállalati bevételek rendszertelenül ér­keztek. — Az itt dolgozók kere­setükön érzik vállalatuk rossz helyzetét. — Folyamatosan munkát tudtunk adni, és az elvég­zett munka ellenértékét ter­mészetesen idejében ki is fizetjük. Márciusban kétszá­zalékos bérfejlesztést is vég­rehajtottunk, nemrégiben azonban központi intézke­désre „bérstopot” rendeltek el a vállalatnál. Tehát fel­adatainkat a tavalyi, illetve annál egy picivel több bé­rért kell megoldanunk. — Mikorra várható vég­ső döntés a szanálásról?_ Gyors döntés kell — A tervek szerint au­gusztus elejére készül el az a dokumentum, amelyikben a szanálási bizottság megha­tározza, a gazdálkodás mely területein (termékszerkezet, műszaki fejlesztés, a gazda­sági szervezet átalakítása) mit kell tenni a gazdálko­dás rendbehozataláért, ak­korára tisztázódik, hogy a veszteség finanszírozására milyen forrásokból merít­hetünk. Igen fontos lenne, hogy ezek a döntések mi­nél előbb megszülessenek! Nemcsak arról van szó, hogy rengeteg bosszúságot kell lenyelni apróságok miatt is; munkaruhát, seprűt sem tudunk vásárolni csak ak­kor, ha készpénzt viszünk ... Bármilyen alaposan igye­keztünk is tájékoztatni dol­gozóinkat a szanáláshoz ve­zető hibákról, a várható in­tézkedésekről. azért egyfaj­ta feszültségben él nálunk mindenki. A bajokból való kilábaláshoz nélkülözhetet­len tenniakarást csak a jö­vő céljainak és a járható utaknak a pontos felvázolá­sa után várhatjuk el. tokát, különös tekintettel exportcikkeink piacra jutási lehetőségeinek javítására és harmadik piaci együttműkö­dés lehetőségeire. Külkereskedelmi minisz­terünk Quebec tartomány fővárosában találkozott a tartomány külkereskedelmi miniszterével és ipari mi­niszterhelyettesével, akikkel az ipari együttműködés le­hetőségeit vitatták meg. Ve­ress Péter hazaérkezett Ka­nadából. Az előmelegítő kemencében adagolják a vasat a Mezőgép Vállalat törökszentmiklósi öntödéjében. Erre azért van szükség, bogy mire öntésre kéről a sor, ne veszítsen az 1MÖ tokos bőmérsékletéből (Mészáros J.)

Next

/
Thumbnails
Contents