Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
10 Kulturális kilátó 1986. JÚNIUS 28. Színház a város szélén Kilencvenéves a Vígszínház A művelődéskutatás műhelyében Beszélgetés Hidy Péterrel Az Intézet alapítási éve 1980. Célja, a kul- túra kutatása Magyarországon. A föld mélyében az olajat, a történelemben a tényeket, az emberi testben a betegségeket, a versiben az értelmet, vagy zsebünkben egy húszast a hó végén, azt igen, azt lehet kutatni — gondolná az ember. No, de művelődést? Hiszen nem lehet olyan bonyolult folyamat a világegyetem mozgása, mint egy zenemű befogadásának, egy könyv megemésztésének, vagy egy film megértésének a folyamata. Mert ugyan ki mondhatja meg pontosan, hogy a tegnap esti tévéfilmből mi marad meg bennünk? És ami megmarad, miféle gondolattá válik — ha válik — holnapután? És befolyásolja-e életünket, a cselekvésünket, a munkánkat? Mert hogy egy-egy műből alkalmasint több marad a fejünkben, mint ami amúgy is benne van, az bizonyos. És nemcsak azért, mert Hidy Péter, az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének igazgatóhelyettese is ezt mondja, de a tény miatt is: a műveltebb munkán munkája termelékenyebb, a műveltebb embernek tökéletesebb az érdekérvényesítő és a kapcsolatteremtő képessége. Ám éppen azért, mert még a paradicsomi jólétet teremtő kőolajnál is fontosabb és hosszú távon értékesebb a kiművelt emberfő, a különböző országok joggal kíváncsiak a kultúra elsajátításának folyamatára. Csak ennek tudatában hozhatnak ugyanis olyan törvényeket, alkothatnak olyan jogszabályokat, és adhatnak ki olyan rendeleteket, amelyek nem Íróasztal melletti okoskodások, hanem tények alapján születnek. Ezért terjedt el mintegy másfél-két évtizeddel ezelőtt a kultúrakutatás az egész világon. Szerencsére ezen a kutatási területen a hazai eredmények is a legelső vonalba tartoznak, részben a Művelődéskutató Intézet jóvoltából, amely Vitányi Iván vezetésével végzi munkáját. Részben, mondom, mert efféle tevékenység folyik a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, a Társadalomtudományi Intézetben és az egyetemeken is. — Miben különbözik a Művelődéskutató Intézet a többitől? — Minket nemcsak az foglalkoztat, hogy hányán nézik meg ezt vagy azt a tévéműsort, hányán és miért olvasnak egy bizonyos könyvet, kik mennek múzeumba, és mindezt az állampolgárok iskolai végzettsége hogyan befolyásolja — mondja Hidy Péter a Corvin téri épületben. — Persze az is, ha segít megvilágítani a művelődés folyamatát. A mi kérdéseink között effélék szerepelnek: hogyan áll össze egységes egésszé, az élet részévé, világképpé a tévé, a mozi, a színház és a többi élmény. Hogyan kerülnek kapcsolatba az emberek a kulturális értékekkel? Milyen az ország ama kétharmadának a kultúrája, akiket nem szoktunk a művelődök közé sorolni, mert nem lát toaatják a hivatalos kulturális intézményeket? Hogyan jellemezhetjük a különböző életkorú, nemű, társadalmi rétegű emberek műveltségét? — Miképpen lehet mindezt mérni? — Ugyanúgy, ahogy a tár-, sadalomtudományi kutatások más kérdéseit általában. Kérdőívekkel, beszélgetésekkel, megfigyelésekkel, és mindezek eredményeinek összegezésével. Van olyan kutatónk, aki szinte együtt él azzal a csoporttal, an\alyi- ket meg, akar ismerni: például fiatalokkal, vagy egy falu népével, egy háztömb lakóival. Különben hogyan írhatná le az alkohol kulturális szerepét, mint Ambrus Péter tette, vagy a szívósan továbbélő hagyományokat, mint Mátyás Aliz? — Melyek voltak az elmúlt hat év legeredményesebb kutatásai? — A már említett néhány tárgyon kívül megvizsgáltuk például az ország kulturális intézményekkel való ellátottságát. Ez nemcsak a művelődési házak és a mozik összeírását jelentette, hanem a teljes infrastruktúra felmérését két megyében, a a kocsmától az útviszonyokon át a templomig, mert mindez a művelődés lehetőségeinek meghatározója. Külföldi intézetekkel összehangolt családkutatást végeztünk arról, hogyan befolyásolták a családokat a nagy történelmi váltások; milyen a családon belüli kultúraelsajátítás. Kérdéseinkre többek között lengyel, litván, görög, francia, olasz és kanadai kutatókkal közösen kerestük a válaszokat. — ,A kutatások eredményeit hasznosítja-e a kulturális irányítás? — Az Intézetet a legtöbb esetben bevonják a művelődéspolitikai döntések előkészítésébe. De hogy a tanácsainkból, kutatási jelentéseinkből mennyit használnak fel, az változó. Biztatóbb, hogy felfedezéseink lassan bekerülnek az egyetemi tananyagba, és így leendő népművelők révén a gyakorlati életbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy receptet adunk a művelődés különböző bajainak elmulasztására. Mi legfeljebb diagnózissal szolgálhatunk, a terápiát minden szakembernek a helyszínen kell megtalálnia. T. M. . 1986 — a milleneum éve. Pesten teljes hosszában át' adták a Nagykörutat, az Andrássy út alatt megindult a kontinens első földalattija, s a Városligetben Ferenc József egy nagyszabású kiállítást nyitott meg. Karneváli hangulatban ünnepelt az ország, a Vasárnapi Újság ugyanakkor — 1896 május harmadiki számában — új színház megnyitásáról számolt be olvasóinaik. Az első kapavágásra 1895 áprilisában került sor, s még ugyanebben az évben: szeptember 24-én tető alá került az épület. A megnyitóra a színház az idős írófejedelemtől. Jókai Mórtól kért darabot, aki megírta a Baranghok vagy a peóniái vajda című szatírát. A darab csúfosan megbukott, s három előadás után végleg a süllyesztőbe került. Ügy tűnt, hogy azoknak lesz igazuk, akik már előre megjósolták, hogy a város szélén épült színház már eleve bukásra ítéltetett. Ki merészkedik majd el az esti órákban a külvárosba. a félelmetes Tü- köry gáthoz? — kérdezték. Hiszen a villamos is csak >a /Nyugati pályaudvarig közlekedik! Ha színházba akarunk menni, ott a Nemzeti vagy a Népszínház! A Vígszínház pompás, új barokk épülete, a fényes hall, az ékszeres dobozhoz hasonló nézőtér hónapokon át csaknem üresen árválkodott, s az igazgató. Ditrói Mór, valamint a társulat — Hegedűs Gyula. Varsányi Irén és a többiek — csodában bíztak. A „csoda” a megnyitást követő két évben. 1897 májusában következett be, amikor a Trilby című francia vígjáték tizenhetedik előadásán a címszereplő, Del'll Elma megbetegedett, s egy fiatal színésznő ugrott be helyette. A kezdő színésznőt Varsányi Irénnek hívták, s az ő bravúros alakításának köszönhető a siker. A Vígszínház hamarosan a főváros egyik kedvence lett — s a színházé Molnár Ferenc. A doktor únnal kezdődött, s folyván ányi Irén, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja másodéves akadémis- taként lépett fel először a színházban. Legemlékezetesebb szerepe Bródy Sándor A tanítónő című darabjának címszerepe volt tatódott a Józsi, majd az Ördög bemutatójával. Ezt követte a Liliom, melynek premierjére már a forradalom szelétől felkavart napokban került sor. Egy hónap múlva, 1919. március 21-én Magyarországon kikiáltották a Tanács- köztársaságot. A Vígszínházban — amelyet a' többi színházzal együtt államosítottak — a Liliom. Bródy Tanítónője és a Pygmalion maradhatott műsoron, s hamarosan megszülettek az új drámai alkotások is: Barta Lajos Forradalom és a Sötét ház, valamint Bródy Sándor színdarabja, mellyel az író az első szabad május elsejét köszöntötte. A Tanácsköztársaság leverését követő esztendőben bátor művészi és politikai tett volt a Vígszínház Csehov bemutatója: 1920. május 9-én került sor a Ványa bácsi premierjére (ez volt Magyarországon az elsőCse- hov-premier), s 1920—24 között még három másik darabját — a Három nővért, az Ivanovot és a Cseresznyéskertet — is műsorra tűzték. 1921-ben a Faludi család — mely kezdettől a Vígszínház tulajdonosa volt — eladta a színházat Ben Blumenthal amerikai tőkésnek. Az igazgató Jób Dániel lett. A kitűnő író. rendező művészeti igazgatása alatt mutatták be Capék háborúellenes drámáját, a RUR-t, színre került Brecht Koldusoperája. s számos magyar író, Molnár. Heltai. Szomo- ry, Móricz Zsigmond, Zillahy, Lengyel Menyhért színpadi műve. Üj arcok tűntek fel a színészek között: GaálFranciska. Tőkés Anna. Mály Gerő, Kabos Gyula, s hamarosan megtanulta a közönség Gombaszögi Elma nevét is. A harmincas évektől előtérbe kerültek a fiatalok: Ráday Imre. Muráti Lili, Dayka Margit, Tolnay Klári, s ezután a Vígét „az eszményi összjáték-kultúra otthonaként” emlegették a kritikusak, s a nézők. A ’40-es évek elején lett a Vígszínház tagja Kiss Manyi, pályájának csúcsán játszott itt Somlay Artúr, népszerűsége csúcsán Ajtay Andor, s a háborús évek során teljesedett ki Tolnay Klári pályája is, aki a színház szinte minden darabjában játszott, s közben sok-sok filmben kapott főszerepet 1944 decmberében a Vígszínház pincéje üldözött színészek búvóhelye lett. A háború nem kímélte meg az épületet, bomba döntötte romba, s a felszabadulás után a Nagymező utcád Radius moziban folytatta működését. 1951 decemberében adták át az újjáépített Vígszínházát mely a Magyar Néphadsereg Színháza néven játszott kilenc évig, s csak 1960-han nyerte vissza a régi nevét. Gorkij Éjjeli menedékhelye óta — mely 1945 után az első premier volt —, számos nagysikerű művet mutatott be a Vígszínház társulata Csehovtól Tenesee Williamsig, Shakespearetől Örkény Istvánig. A legközelebbi premier már az új évadban lesz. De ez már a Vígszínház történetének egy újabb fejezete. Kastélymúzeum Hazánk legszebb műemlékeinek egyike a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. Az impozáns külső gazdag belső tartalommal párosul: az épület díszítése, berendezései az adott kor nagyúri életvitélét szemléltetik, amelyben döntő szerepet játszott a barokk és a rokokó ízlésvilág. Festetics Kristóf 1739-ben a Pethő-családtól vásárolta meg a birtokot, hat évvel később kezdte el építtetni a kastélyt, amelynek elsősorban a Festeticsek hatalmát kellett tükröznie. A kastély főhomlokzatát az egykor híres Festetics- ménesek emlékét idéző szoborcsoportok díszítik. Az egykor hetvenkét holdas park szökőkútjának díszvázái Polacsek Máté helyi kőfaragó vésője alól kerültek ki. A kastély legnevezetesebb része a Helikon könyvtár, amelyet Festetics György fejlesztett jelentős gyűjteménnyé. A mintegy nyolcvanezer kötetet őrző könyvtár és a múzeummá átalakult kastély nagyban hozzájárult Keszthely kulturális életének kibontakoztatásához. (Fotó: T. Z.) Tízezer vendég - tíz napig Kemping világtalálkozó Debrecenben „Forr a világ bús tengere. ..” mondhatná ma is a költő. A háborúk, merényletek hírei sajnos mindennapossá váltak, a tévé képernyőjén otthonunkban is sűrűn látjuk a szomorú következményeket. Mindez még becsesebbé teszi számunkra a békés emberi kapcsolatokat, mert arra ösztönöz, hogy mind több barátot szerezzünk más népek fiai közül is. A nemzetközi turizmus kiváló alkalmat nyújt e nemes törekvések valóraváltásával. Hazánk tavaly tizenöt millió külföldi vendéget fogadott, ugyanakkor ötmillió magyar utazott határainkon túlra. örvendetes, hogy egy esztendő alatt ilyen sokan látogattak hozzánk, ismerték meg a magyar valóságot, és bízunk benne, hogy jóbarátként tértek haza szülőföldjükre. Hogy az idén hány nemzet fiai, lányai jönnek hozzánk nyaralni, teleim, ismerkedni hazánk nevezetességeivel és lakóival, ezt még nem jósolhatjuk meg. De egy kiemelkedő idegen- forgalmi eseménysorozatról már most beszámolhatunk. Az idén ismét Magyarországon tartja világtalálkozóját a Fédération Internationale de Camping et de Caravanning (FICC), a kempingezők és lakókocsizók nemzetközi szervezete. Több mint fél évszázados ez a szervezet, amely augusztus 1. és 10. között a Debrecen melletti Vekeri-tónál tartja 47. világtalálkozóját. Az 1965-be» alakult Magyar Camping és Caravanning Club lesz a házigazda, tá- gabb értelemben azonban mindannyian, mi magyarok. Bizakodásunkat, hogy vendégeink jól érzik majd magukat, megalapozza az is. hogy 1966-ban már volt egyszer Balatonfüreden egy sikeres világtalálkozó. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Párizsban 1983-ban a közgyűlés szótöbbséggel úgy döntött, hogy Magyarország adjon otthont 1986-ban az eseménynek. A kibővített Vekeri-tavi mintakemping kulturált otthont nyújt a keletről és nyugatról érkezett turistáknak, és a program módot ad arra, hogy minél többet megtudjanak rólunk, vendéglátóikról A .csónakázással. sporttal, játékkal töltött nap után orgonahangversenyre mehetnek a debreceni nagytemplomba, a táborba látogató művészeti csoportok pedig folklór műsorokat adnak számukra. A vendégek ismerkedhetnek a bihari tájjal, a Hortobágy nevezetességeivel, lovagolhatnak, fürödhetnek a gyógyvízben, illetve a tízezer vendégből hatezer a Balaton mellé is eljut, A rendezők sokszínű programmal igyekeznek kielégíteni a magyarországi kempingezés iránti élénk érdeklődést, hisz nagy jelentősége van annak, hogy egy ilyen rangos nemzetközi szervezet tagjai személyes tapasztalataik alapján milyen képet kapnak Magyar- országról. • — imre —
