Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
xxxvn. évf. iso. S>., me. június 27. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Kiművelt emberfők a mezőgazdaságban A rádió és televízió jövő heti műsora Ülést tartott az Országgyűlés Napirenden a múlt évi költségvetés és a tíz éve alkotott honvédelmi törvény végrehajtása Tegnap délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Országgyűlés Bognár Rezsőt (Hajdú-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása miatt —i a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhangúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye, 1. vk.) a kulturális bizottság elnökévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szálai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékenységét a fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegessé- gi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számára, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter expozéja Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró és pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és döntései jelentős tényezői voltak mindazoknak az eredményeknek, amelyeket elértünk. A gazdaságpolitikáinak megfelelően a költségvetési folyamiatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenntartására és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszítés — mondotta bevezetőben a miniszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyottól: 594 miH'árd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milli- ' árd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. B fejlődés intenzív munkát kíván Hetényi látván pénzügyminiszter expozéját tartja ségeiiben keressük. Nem szükségszerű az, hogy az ipar kilenc ágazata közül csak négy tudta növelni termelését, ötnél csökkenés következett be, és az úgynevezett hozzáadott érték az ipar egészében csökkent. Az állattenyésztés visz- szaesésének mértéke ugyancsak meghaladta az indokol- hatót. A tartós gond az, hogy a termelés strukturális változása évek óta lassúbb, mint amit a tartós kibontakozás követelményei indokolnak. A tervekben a súlyos strukturális döntések csak részben kapnak helyet, a szabályozó- rendszer nem elég következetesen jelzi a munka hatékonyságát, esetenként túlzottan alkalmazkodik a kialakult adottságokhoz. A hatéi konyább gazdálkodás rögös útjával szemben ható tényezők erősebbnek bizonyulnak. A veszteséges tevékenység tartás támogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. A bevételek elmaradását látva a kormány tett évközi megtakarító intézkedéseket, de tudjuk, hogy a kiadások nagy része rövid távon nem mérsékelhető társadalmi kötelezettségvállaláson alapszik. Reálisan el kell ismerni, hogy a vállalatok tavaly is nehéz feltételek közt gazdálkodtak. A változó piaci körülményeken kívül az irányítás változásaihoz is alkalmazkodniuk kellett. 1985- ben változtattuk az adórendszert, régi megkötöttségek, túlhaladottnak tűnt adók szűntek meg, és a hatékonyság szerint jobban differenciáló adónemeket vezettünk be. A vállalati vezetés egy részénél a figyelmet túlzottan lekötötte az új vezetési formák bevezetése is. A változások növelték a vállalatok önállóságát és mozgásterét. A tervben megfogalmazott követelmények azonban nőttek, és ezeket szabályozás, többek között a jelentős adóteher közvetíti a gazdálkodók számára. Döntő a fömunkaidő Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költségvetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalom- biztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalkozások és a kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munka- közösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. — Ugyanakkor — folytatta — kétségtelenül kihívást is i'Mentenek, főleg ott. ahol a lómunkaidőben végzett munka szervezettsége, a kapacitások kihasználtsága nem kielégítő. 1985-ben a kisszervezetek adóterhei közeledtek a vállalatokéhoz, egyidejűleg az új vállalati keresetszabályozási rendszer a korábbinál ésszerűbb mérlegelést tett lehetővé: kisvállalkozás igényibevételével vagy anélkül oldja meg feladatait az üzem. Nem törekszünk kedvezmények nyújtására, de korlátozásukra sem. A szabályosan működő, mind társadalmilag, mind pedig pénzügyileg ellenőrzött szervezetek ott kapjanak helyet, ahol az gazdaságilag szükséges és ésszerű. A fómuinkaidő jobb megszervezése, az ösztönző bérezési formák, a brigádok és csoportok önelszámolásának erősítése bizonyára feleslegessé teszi majd a kisüzemi szervezetek egy részét. Majd arról szólt, az Ország- gyűlés a tanácsok számára (Folytatás a 2. oldalon) (Telefotő — KS) A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. A megtorpanás erősíti azt a tapasztalatot, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés nem a mechanika törvényeinek engedelmeskedik, ahol az egyenletes és egyenes mozgás mindaddig megmarad, amíg arra nem hat újabb erő. A gazdaság törvénye ennél szigorúbb: a fejlődés, sőt az elért pozíció megőrzése is csak intenzív munkával és pótlólagos erőfeszítésekkel érhétő el. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a fagykárok is szerepet játszanak, a költségvetési hiányt több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több területen a csökkenő exportárak is mérsékelték bevételeinket. De közelebb állunk az igazsághoz — és az idei év első hónapjainak tapasztalatai is erre mutatnak —, ha az okokat gazdálkodásunk gyenge- Június 26-án megkezdődött u Országgyűlés nyári ülésszaka Befejezte látogatását Kenan Evren Eszmecsere az Akadémián Ünnepélyes búcsúztatás Kenan Evren, a Török Nyomda Vállalat főigazga- Köztársaság elnöke tegnap tója a magyar és a török délelőtt a Magyar Tudomá- tudósok közötti együttműkö- nyos Akadémiát kereste fel. dés fontosságára hívta fel a A magas rangú vendéget figyelmet. Múltunk közös Berend T. Iván, az MTA el- területeinek jobb megisme- nöke és Kulcsár Kálmán fő- rése megkívánja a két or- titkárhelyettes fogadta az szág tudósainak együttműkü- Akadémia székházában. Ezt dését a korabeli források, követően tájékoztató hang- dokumentumok feltárásában zott el a gróf Széchenyi 1st- — mondta, ván által, 1825-ben alapított Káldy-Nagy Gyula, az Eöt- intézmény tevékenységéről, a vös Loránd Tudományegye- hazánkban folyó turkológiái tem török filológiai tanszé- kutatásokról, illetve a ma- kének egyetemi tanára a gyár és a török tudósok török nyelv és kultúra okta- együttműködésének további tásáról tájékoztatta Kenan lehetőségeiről. Evrent. Berend T. Iván bevezető- A török államfő nagy érül köszöntötte Kenan Ev- deklődéssel tekintette meg rent, akinek személyében az MTA könyvtárának kele- most első alkalommal látó- ti gyűjteményét, s látogatá- gatott el államfő a Magyar sát bejegyzéssel örökítette Tudományos Akadémiára. meg a Magyar Tudományos Az MTA elnöke tájékoztató- Akadémia emlékkönyvében, jában elmondta: az Akadé- v> Kenan Evren programja mia tudományos testületé- hajókirándulással ért véget, nek — az alapszabályzatnak A török államfő a nyári megfelelően — 200 tagja napsütésben a „Táncsics” van. Felépítésének másik motoroshajó fedélzetéről te- fontos alkotóeleme a kuta- kintette meg a főváros ne- tóintézetek kiterjedt háló- vezetességeit. Kenan Evrent zata. Az intézetekben mint- a sétahajózásra elkísérte Bá- egy 10 ezren dolgoznak. Az nyász Rezső államtitkár, a MTA kutatásai a tudomány Minisztertanács Tájékoztatá- minden ágát — a társada- si Hivatalának elnöke, Tö- lomtudományoktól a termé- rök István külkereskedelmi szettudományokig — átfog- minisztériumi államtitkár, ja. A továbbiakban arról valamint Szépvölgyi Zoltán, szólt, hogy az Akadémia el- a Fővárosi Tanács elnöke, sóként karolta fel a turko- Kenan Evren, a Török lógiai kutatásokat, s ennek Köztársaság elnöke hivata- nyomán 110 éve, Európá- los látogatása befejeztével ban elsőként hazánkban ala- tegnap délután elutazott Qu- kult meg a tudományággal dapestről. A Losonczi Pál foglalkozó tanszék. társaságában érkező Kenan Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó és (Folytatás a 3. oldalon) Mihail Gorbacsov levele a Lenin Kohászati Müvek dolgozóinak (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon) Szakszervezeti oktatás és vezetőképzés Ülést tartott az SZMT Tegnap délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa. Az eseményen részt vett Fodor Gyula és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. i A tanács tagjai és a meghívott résztvevők három fő kérdéskört tárgyaltak meg; Elsőként a szakszervezeti tagság politikai oktatásának, a tisztségviselők képzésének 1985/86. évi tapasztalatairól volt szó. A téma fontosságát húzza alá, hogy az említett időszakban közel ti- zenkilencezren vettek részt a megyében a szakszervezetek tömegpolitikai tanfolyamain. Az oktatásba bekapcsolódók száma az utóbbi években lassú csökkenést mutat. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a munkaidő utáni oktatásoknak egyre több az akadálya. A tendencia megállításához egyik legfontosabb feladatként a tanács az oktatók felkészültségének és a tanfolyamok színvonalának javítását fogalmazta meg. Másodikként egy olyan téma „került terítékre”, ami nemcsak az SZMT tagjai, hanem az egész társadalom figyelmére számot tarthat: a lakás- és telekellátás valamint az ehhez kapcsolódó kommunális ellátottság helyzetéről Jenei László, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Részletesen elemezte a VII. ötéves terv megyei lakásgazdálkodási programját. Legfontosabb célként említette, hogy 1990-ig a családok és a lakások száma közelítsen az egyensúlyi helyzethez, s ezt kiegészítendő, mérséklődje- jenek a lakásszerzésnél jelenleg meglevő esélykülönbségek. A tegnapi ülésen hirdették ki a „Rendet, tisztaságot a munkahelyek környékén!” verseny eredményeit is. Elismerő oklevelet kapott a Hűtőgépgyár, a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Tiszamenti Vegyiművek, az Ideál Kereskedelmi Vállalat és a DATE Karcagi Kutató Intézete.
