Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-26 / 149. szám
1986. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet kézműipari részlege sport- és női táskákat varr a Fővárosi Kézműipari Vállalat megrendelésére. Havonta mintegy 12—14 ezret készítenek a divatos termékből. (Mészáros) Jászkiséren Humanitás és gazdasági kényszer Rehabilitációs műhelyt avattak A MÁV Jászklséri Építőgépi avító Üzeme a vasúti pályák fenntartásával, pályaépítőgépek javításával (újabban készítésével is) az egész országra kiterjedő munkát végez. A feladat teljesítése közben balesetek, foglalkozási ártalmak veszélyeztetik a dolgozók munka- képességét. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása eddig megoldatlan volt nemcsak az üzemben, hanem a MÁV] egészénél is. A dolgozók iránt érzett felelősség és a gazdasági érdekek hatására két évvel ezelőtt vetődött fel a jászkisé- ri vezetőkben egy rehabilitációs foglalkoztató létesítésének gondolata. Tíz személyt nem tudtak eredeti munkakörében foglalkoztatni és egészségügyi okok miatt még többen is várakoztak köny- nyebb elfoglaltságra. Ugyanakkor pedig importkorlátozás sürgette a gumi alkatrészek megbízható gyártását. Mintegy 40 gazdasági egységgel (tsz-szel szövetkezettel, kisiparosokkal) álltak kapcsolatban, és termelési nehézségek, forgalmi kiesések gátolták az üzem munkáját. A MÁV vezérigazgatósága támogatta az emberileg és gazdaságilag indokolt jász- fciséri kezdeményezést. Pályázat útján pedig 6,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a Magyar Nemzeti Banktól a beruházás megvalósítására. A rehabilitációs műhely tervezésére, kivitelezésére egy év állt a Keviép rendelkezésére, amit határidőre, a tervezett költségen teljesített is. Az összesen 14,7 millió forintos beruházás műszaki átadása idén április végén volt. A 3,8 millió forint értékű gépi berendezések technológiai szerelését az üzem saját tervei alapján készítette, és a számítottnál egy hónappal korábban, május végén fejezte be. Ezzel 200 ezer forintot takarítottak meg. A termelés május elején megkezdődött a rehabilitációs műhelyben, ahol véglegesen majd 30 megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Elsősorban a pályaépítőgépekhez, mozdonyokhoz, vasúti kocsikhoz nélkülözhetetlen többszáz fajta gumi, fém- és klinge- rit alkatrészek gyártására rendezkedtek be, de kis súlyú hidraulikus alkatrészeket is szerelnek és kipróbálnak. A műhelyben folyó előkészítő, nehezebb fizikai munkákhoz 10 teljes munkaképességű dolgozót is alkalmaznak. Az előzetes felmérés alapján munka van bőven, tehát nemcsak az üzem, hanem a környékbeli települések, "munkahelyek hasonló sorsra jutott dolgozóinak foglalkoztatását ás segítik. Eredeti fizetésüket megtartva jelenleg tizenheten dolgoznak a műhelyben és fokozatos belső áthelyezéssel, illetve felvétellel töltik fel a létszámot. A jövő évtől az importhelyettesítésben is jelentős szerepet játszó műhelyben 15 millió forint termelési érték előállítására számítanak. A Magyar Államvasutaknál az elsők között létrehozott rehabilitációs foglalkoztató ünnepélyes átadásán tegnap Hajnal Géza, az üzem igazgatója ismertette a beruházás jelentőségét a meghívott vendégek előtt, majd Szemők Béla, a MÁV általános vezérigazgató-helyettese jelképesen átadta a műhelyt az üzemnek és a dolgozóknak. — 1. p. — Két napig Tiszaföldváron Országos tanácskozás és bemutató Napirenden a vizgazdálkodós Ezen a tájon gyakran emlegetik a mezőgazdasági szakemberek, hogy „ide két isten kéne”. Egyik, amelyik hozza vizet, másik pedig, amelyik viszi. Ebben a mondásban van is valami igazság, hiszen Szolnok megye területének háromnegyed része a Tiszától és mellékfolyóitól elhódított területen fekszik. Ezért sokszor kell védeni a pusztító ár és belvizek ellen. Ugyanakkor szű- kebb pátriánk, az ország esőben legszegényebb vidékei közé tartozik, hiszen a csapadék éves átlaga alig haladja meg az 540 millimétert, de ennek eloszlása is igen kedvezőtlen. Így talán jogos az a megállapítás, hogy keresve sem találtak volna jobb helyet a szervezők annak a kétnapos tanácskozásnak és bemutatónak a megrendezésére, amely ma kezdődik Tiszaföldváron és az országos mezőgazdasági vízgazdálkodási napok címet viseli. Mint a tegnap megtartott sajtótájékoztatón elmondták a rendezvényen 25 — közöttük 6 külföldi, így 4 osztrák, 1 bolgár és egy csehszlovák — cég állítja ki legújabb berendezéseit. Az eseményre az ország különböző részeiből mintegy kétezer szakember érkezik, akik előadásokat hallgathatnak meg többek között a növénytermesztés vízgazdálkodási összefüggéseiről. valamint az öntözés és a vízgazdálkodás legújabb eredményeiről. A rendezők nem titkolt célja, hogy az öntöző gazdaságok szakemberei áttekinthessék a legfrissebb módszereket és az új gépek bemutatásával segítség azok mind szélesebb gyakorlati elterjesztését. Éppen ezért a tanácskozás helyszínén felállított pavilonokban bemutatják a résztvevőknek azokat a jelenleg' is folyó legújabb kísérleteket, amelyekkel a kutatók foglalkoznak, segítve ezzel is a tudományos eredmények mihamarabbi gyakorlatban való alkalmazását. Pál Lénárd Szolnokon i(Folytatás az 1. oldalról) zó Vállalat szolnoki számítóközpontjába látogatott, ahol Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság eláő titkára és Molnár Iván, a számítóközpont igazgatója fogadta, aki ismertette az 1970. január elseje óta működő központ feladatait, eredményeit. Szólt például arról, hogy a több mint másfél évtized alatt sokat javult az intézmény eszközellátottsága — a kezdeti lyukkártyás gépek helyett ma már úgynevezett közepesen nagy számítógépekkel tesz eleget ügyfelei megbízatásainak. Élénk eszmecsere alakult ki a KB titkára és a számítóközpont vezetői között. Pál Lénárd érdeklődésére a SZÜV szakemberei elmondták, hogy ma még csak munkájuk töredékét teszi ki az úgynevezett szoftverfejleszPál Lénárd és kísérete délutáni programját a Szolnoki Mezőgép Vállalat központjában kezdte. itt Sziráki András vezérigazgató tájékoztatta a nagyüzem dinamikus fejlődéséről, fejlesztési elképzelésedről. A Központi Bizottság titkárának érdeklődésére elmondta pélr dául, hogy — bár az év elején még csak a tőkés export mintegy 10 százalékos növelését tervezték az idén — az export növelésére kiírt pályázat megjelenése után, piaci és termelési lehetőségeiket számba véve a konvertibilis kivitel 25 százalékos növelésére vállalkoztak. A kockázatosnak tűnő lépést mindenképpen érdemes volt megtenni: ma már látszik, hogy a vállalás teljesítését 90 százalékban már most megkötött szerződések garantál iák. a termelőegységek is képesek feszített feladataik megoldására, hisz a Lénárd a Technika Házában — ahol Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese és Hangyái Károly, a MTESZ megyei szervezetének elnöke fogadta — vezető szakemberekkel, műszaki értelnjiségiekkel találkozott. Az eszmecsere bevezetőjében a KB titkára először azt hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága a közeljövőben vitatja meg a műszaki fejlődéssel kapcsolatos feladatokat. Az előkészítő munka már javában tart, ezt szakmai konferenciák vagy például a különböző társadalmi szervezetek — Hazafias Népfront, MTESZ, TIT — véleményének megismerése szolgálja. Majd arról szólott, hogy a Központi Hiwxttság döntésétől nem szabad azt várni, hogy megjelöli. hol milyen feladatokat kell megoldani', hogy a műszaki fejlődést meggyorsítsák. Persze a határozatból A számítóközpont géptermében tés (néhány, cégnél már dolgoznak kis számítógéppel, de a SZÜV-nél kidolgozott programokat használva), ám az igen jelentős szellemi kapacitásokat a jövőben igyekeznek a központ tevékenységi körét ebben az irányban fejlesztve jobban kihasználni. Többek között e célt szolgálja a rövidesen megnyíló ügyfélszolgálati irodájuk is. Szóba kerültek a SZÜV számítóközpontjainak összekapcsolt rendszerré szervezését akadályozó nehézségek is: az anyagi gondok, a távközlő rendszer korszerűtlensége mellett igen komoly akadály — mondták el a szolnoki szakemberek —, hogy a megrendelőként szóba jöhető vállalatok érdeklődése ma még igen gyér. Ráadásul megfelelő koordináció hiányában a legtöbb cég saját számítógépeá hálózat kiépítésére törekszik. Az eszmecsere után Pál Lénérd a számítóközpont géptermeiben végzett munkával, az ott dolgozó gépekkel ismerkedett. „Örömmel gratulálok a magas kitüntetéshez, további sikereket kívánok” — jegyezte be látogatása emlékéül a május elsején a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett ASSEMBLER ’74 Szocialista Brigád naplójába. félév végéig exportkötelezettségeinek 53—54 százalékát teljesíti a vállalat. Persze szükség is volt a mostani vállalkozásra, hiszen a pályázat révén a tervezett 7,5 százalékosnál jóval több béremelést is végrehajthat a vállalat, ha sikeresen dolgozik. Pál Lénárd kérdésére — „hogy az idei szabályozómódosítások kedvezőtlen helyzetbe hozták-e a Mezőgépet” — a vezérigazgató elmondta, hogy a változások kedveznek a vállalkozni tudó és merő cégeknek, a másokénál több erőfeszítésnek végre az értelmes eredményét is élvezheti a vállalat. A Szolnoki Mezőgépnél végzett pártmunkáról Barta Szilveszter, az üzemi pártbizottság titkára adott tájékoztatót. Tisztességtelennek tartanák párttagjaink — mondta el, — ha a népgazdaság mostani helyzetében nem igyekeznének minden erővel úrrá lenni a belső nehézségeken. Az üzemi pártmunka fókuszában ezért ma náluk a termelést akadályozó nehézségek mielőbbi megszüntetése van. Ugyanolyan fontos feladat á vezetési hibák feltárása, mint a dolgozókban felmerült kérdések megválaszolása. A Mezőgép törzsgyárában és fejlesztési gyáregységében tett üzemlátogatás után Pál adódnak majd konkrét teendők, ám ezeket a vállalatoknak — ahol a műszaki fejlődés realizálódik — kell meghatározniok. A műszaki fejlődés a két világrendszer küzdelmében központi jelentőségűvé vált — -folytatta Pál Lénárd, — nem véletlenül tartjuk azé téren jelentkező teendők elvégzését a szocializmus kulcskérdésének, társadalmi rendszerünk perspektíváit alapvetően érintő problémának. Hiszen a műszaki fejlődés egyáltalán nemcsak a technikai, a tudományos területeket érinti, mélyen áthatja az egész társadalmi életet. Ez a tény pedig a legjelentősebb politikai problémák közé „emeli”. A rövid bevezető után a Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva többek között beázélt arról, hogy gazdaságunk életének mai szakaszában a termelés növekedésével nem nőhet párhuzamosan a felhasznált termelési tényezők mennyisége — ez az extenzív fejlődés jellemzője. Igen nagy „tartalékaink” vannak — a fajlagos anyag- és energiafogyasztás például nálunk 25 —30 százalékkal magasabb a fejlett országokban „mértnél” — ezt a lemaradást feltétlenül fel kell számolnunk. Ügy, hogy a valódi kérdés nem az, hogy a VII. ötéves terv céljainak eléréséhez elegendőek lesznek-e erőforrásaink? Inkább az az érdekes, hogy a technikai haladás szolgálatába tudjuk-e állítani a rendelkezésünkre álló eszközöket. Pál Lénárd kiemelte, számos tapasztalata bizonyítja, hogy ahol felismerik a műszaki munka fontosságát, a kollektíva és az ország gyarapodásában betöltött szerepét, ott az alkotni képes műszakiakat megbecsülik, anyagi elismerésükre is módot találnak. A műszaki fejlődés számos kérdését elemző eszmecsere után Pál Lénárd a megye vezetőivel értékelte látogatásának tapasztalatait, majd az esti órákban elutazott Szolnokról. V. Sz. J. (Fotó: T. K. L.) Régi traktor új köntösben — a KB titkára megtekinti a Mezőgép egyik új termékét
