Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-26 / 149. szám

1986. JÚNIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet kézműipari részlege sport- és női táskákat varr a Fővárosi Kézműipari Vállalat megrendelésére. Havonta mint­egy 12—14 ezret készítenek a divatos termékből. (Mészáros) Jászkiséren Humanitás és gazdasági kényszer Rehabilitációs műhelyt avattak A MÁV Jászklséri Építőgépi avító Üzeme a vasúti pályák fenntartásával, pályaépítőgépek javításával (újabban készítésével is) az egész országra kiterjedő munkát végez. A feladat teljesítése közben balesetek, foglalkozási ártalmak veszélyeztetik a dolgozók munka- képességét. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása eddig megoldatlan volt nemcsak az üzemben, hanem a MÁV] egészénél is. A dolgozók iránt érzett fe­lelősség és a gazdasági érde­kek hatására két évvel ez­előtt vetődött fel a jászkisé- ri vezetőkben egy rehabilitá­ciós foglalkoztató létesítésé­nek gondolata. Tíz személyt nem tudtak eredeti munka­körében foglalkoztatni és egészségügyi okok miatt még többen is várakoztak köny- nyebb elfoglaltságra. Ugyan­akkor pedig importkorláto­zás sürgette a gumi alkatré­szek megbízható gyártását. Mintegy 40 gazdasági egység­gel (tsz-szel szövetkezettel, kisiparosokkal) álltak kap­csolatban, és termelési ne­hézségek, forgalmi kiesések gátolták az üzem munkáját. A MÁV vezérigazgatósága támogatta az emberileg és gazdaságilag indokolt jász- fciséri kezdeményezést. Pá­lyázat útján pedig 6,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a Magyar Nemzeti Banktól a beruhá­zás megvalósítására. A reha­bilitációs műhely tervezésé­re, kivitelezésére egy év állt a Keviép rendelkezésére, amit határidőre, a tervezett költségen teljesített is. Az összesen 14,7 millió forintos beruházás műszaki átadása idén április végén volt. A 3,8 millió forint értékű gépi berendezések technológiai szerelését az üzem saját ter­vei alapján készítette, és a számítottnál egy hónappal korábban, május végén fe­jezte be. Ezzel 200 ezer fo­rintot takarítottak meg. A termelés május elején megkezdődött a rehabilitá­ciós műhelyben, ahol végle­gesen majd 30 megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Elsősorban a pályaépítőgépekhez, moz­donyokhoz, vasúti kocsikhoz nélkülözhetetlen többszáz fajta gumi, fém- és klinge- rit alkatrészek gyártására rendezkedtek be, de kis sú­lyú hidraulikus alkatrészeket is szerelnek és kipróbálnak. A műhelyben folyó előkészí­tő, nehezebb fizikai munkák­hoz 10 teljes munkaképessé­gű dolgozót is alkalmaznak. Az előzetes felmérés alap­ján munka van bőven, tehát nemcsak az üzem, hanem a környékbeli települések, "munkahelyek hasonló sorsra jutott dolgozóinak foglalkoz­tatását ás segítik. Eredeti fi­zetésüket megtartva jelenleg tizenheten dolgoznak a mű­helyben és fokozatos belső áthelyezéssel, illetve felvé­tellel töltik fel a létszámot. A jövő évtől az importhelyet­tesítésben is jelentős szere­pet játszó műhelyben 15 mil­lió forint termelési érték előállítására számítanak. A Magyar Államvasutak­nál az elsők között létreho­zott rehabilitációs foglalkoz­tató ünnepélyes átadásán tegnap Hajnal Géza, az üzem igazgatója ismertette a beru­házás jelentőségét a meghí­vott vendégek előtt, majd Szemők Béla, a MÁV általá­nos vezérigazgató-helyettese jelképesen átadta a műhelyt az üzemnek és a dolgozók­nak. — 1. p. — Két napig Tiszaföldváron Országos tanácskozás és bemutató Napirenden a vizgazdálkodós Ezen a tájon gyakran em­legetik a mezőgazdasági szakemberek, hogy „ide két isten kéne”. Egyik, amelyik hozza vizet, másik pedig, amelyik viszi. Ebben a mon­dásban van is valami igaz­ság, hiszen Szolnok megye területének háromnegyed ré­sze a Tiszától és mellékfolyó­itól elhódított területen fek­szik. Ezért sokszor kell vé­deni a pusztító ár és belvi­zek ellen. Ugyanakkor szű- kebb pátriánk, az ország esőben legszegényebb vidé­kei közé tartozik, hiszen a csapadék éves átlaga alig haladja meg az 540 millimé­tert, de ennek eloszlása is igen kedvezőtlen. Így talán jogos az a meg­állapítás, hogy keresve sem találtak volna jobb helyet a szervezők annak a kétnapos tanácskozásnak és bemuta­tónak a megrendezésére, amely ma kezdődik Tisza­földváron és az országos me­zőgazdasági vízgazdálkodási napok címet viseli. Mint a tegnap megtartott sajtótájé­koztatón elmondták a ren­dezvényen 25 — közöttük 6 külföldi, így 4 osztrák, 1 bol­gár és egy csehszlovák — cég állítja ki legújabb be­rendezéseit. Az eseményre az ország különböző részei­ből mintegy kétezer szakem­ber érkezik, akik előadáso­kat hallgathatnak meg töb­bek között a növénytermesz­tés vízgazdálkodási összefüg­géseiről. valamint az öntözés és a vízgazdálkodás legújabb eredményeiről. A rendezők nem titkolt célja, hogy az ön­töző gazdaságok szakemberei áttekinthessék a legfrissebb módszereket és az új gépek bemutatásával segítség azok mind szélesebb gyakorlati el­terjesztését. Éppen ezért a tanácskozás helyszínén felál­lított pavilonokban bemutat­ják a résztvevőknek azokat a jelenleg' is folyó legújabb kí­sérleteket, amelyekkel a ku­tatók foglalkoznak, segítve ezzel is a tudományos ered­mények mihamarabbi gya­korlatban való alkalmazását. Pál Lénárd Szolnokon i(Folytatás az 1. oldalról) zó Vállalat szolnoki számí­tóközpontjába látogatott, ahol Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizott­ság eláő titkára és Molnár Iván, a számítóközpont igaz­gatója fogadta, aki ismer­tette az 1970. január elseje óta működő központ fel­adatait, eredményeit. Szólt például arról, hogy a több mint másfél évtized alatt sokat javult az intézmény eszközellátottsága — a kez­deti lyukkártyás gépek he­lyett ma már úgynevezett közepesen nagy számítógé­pekkel tesz eleget ügyfelei megbízatásainak. Élénk eszmecsere alakult ki a KB titkára és a szá­mítóközpont vezetői között. Pál Lénárd érdeklődésére a SZÜV szakemberei elmond­ták, hogy ma még csak mun­kájuk töredékét teszi ki az úgynevezett szoftverfejlesz­Pál Lénárd és kísérete dél­utáni programját a Szolno­ki Mezőgép Vállalat központ­jában kezdte. itt Sziráki András vezérigazgató tájé­koztatta a nagyüzem dina­mikus fejlődéséről, fejlesz­tési elképzelésedről. A Köz­ponti Bizottság titkárának érdeklődésére elmondta pélr dául, hogy — bár az év ele­jén még csak a tőkés ex­port mintegy 10 százalékos növelését tervezték az idén — az export növelésére ki­írt pályázat megjelenése után, piaci és termelési le­hetőségeiket számba véve a konvertibilis kivitel 25 szá­zalékos növelésére vállalkoz­tak. A kockázatosnak tűnő lépést mindenképpen érde­mes volt megtenni: ma már látszik, hogy a vállalás tel­jesítését 90 százalékban már most megkötött szerződések garantál iák. a termelőegysé­gek is képesek feszített fel­adataik megoldására, hisz a Lénárd a Technika Házában — ahol Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyet­tese és Hangyái Károly, a MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke fogadta — veze­tő szakemberekkel, műszaki értelnjiségiekkel találkozott. Az eszmecsere bevezetőjé­ben a KB titkára először azt hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága a kö­zeljövőben vitatja meg a műszaki fejlődéssel kapcsola­tos feladatokat. Az előkészí­tő munka már javában tart, ezt szakmai konferenciák vagy például a különböző társadalmi szervezetek — Hazafias Népfront, MTESZ, TIT — véleményének megis­merése szolgálja. Majd ar­ról szólott, hogy a Központi Hiwxttság döntésétől nem szabad azt várni, hogy meg­jelöli. hol milyen feladatokat kell megoldani', hogy a mű­szaki fejlődést meggyorsít­sák. Persze a határozatból A számítóközpont géptermében tés (néhány, cégnél már dolgoznak kis számítógéppel, de a SZÜV-nél kidolgozott programokat használva), ám az igen jelentős szellemi ka­pacitásokat a jövőben igye­keznek a központ tevékeny­ségi körét ebben az irány­ban fejlesztve jobban ki­használni. Többek között e célt szolgálja a rövidesen megnyíló ügyfélszolgálati irodájuk is. Szóba kerültek a SZÜV számítóközpontjainak összekapcsolt rendszerré szer­vezését akadályozó nehézsé­gek is: az anyagi gondok, a távközlő rendszer korszerűt­lensége mellett igen komoly akadály — mondták el a szolnoki szakemberek —, hogy a megrendelőként szó­ba jöhető vállalatok érdek­lődése ma még igen gyér. Ráadásul megfelelő koordi­náció hiányában a legtöbb cég saját számítógépeá háló­zat kiépítésére törekszik. Az eszmecsere után Pál Lénérd a számítóközpont géptermeiben végzett mun­kával, az ott dolgozó gépek­kel ismerkedett. „Örömmel gratulálok a magas kitünte­téshez, további sikereket kí­vánok” — jegyezte be láto­gatása emlékéül a május el­sején a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja cím­mel kitüntetett ASSEMB­LER ’74 Szocialista Brigád naplójába. félév végéig exportkötelezett­ségeinek 53—54 százalékát teljesíti a vállalat. Persze szükség is volt a mostani vállalkozásra, hi­szen a pályázat révén a tervezett 7,5 százalékosnál jóval több béremelést is vég­rehajthat a vállalat, ha si­keresen dolgozik. Pál Lé­nárd kérdésére — „hogy az idei szabályozómódosítások kedvezőtlen helyzetbe hoz­ták-e a Mezőgépet” — a ve­zérigazgató elmondta, hogy a változások kedveznek a vállalkozni tudó és merő cé­geknek, a másokénál több erőfeszítésnek végre az értel­mes eredményét is élvezheti a vállalat. A Szolnoki Mezőgépnél végzett pártmunkáról Barta Szilveszter, az üzemi pártbi­zottság titkára adott tájékoz­tatót. Tisztességtelennek tar­tanák párttagjaink — mond­ta el, — ha a népgazdaság mostani helyzetében nem igyekeznének minden erővel úrrá lenni a belső nehézsé­geken. Az üzemi pártmunka fókuszában ezért ma náluk a termelést akadályozó ne­hézségek mielőbbi megszün­tetése van. Ugyanolyan fon­tos feladat á vezetési hibák feltárása, mint a dolgozók­ban felmerült kérdések meg­válaszolása. A Mezőgép törzsgyárában és fejlesztési gyáregységében tett üzemlátogatás után Pál adódnak majd konkrét teen­dők, ám ezeket a vállalatok­nak — ahol a műszaki fej­lődés realizálódik — kell meghatározniok. A műszaki fejlődés a két világrendszer küzdelmében központi jelentőségűvé vált — -folytatta Pál Lénárd, — nem véletlenül tartjuk azé téren jelentkező teendők el­végzését a szocializmus kulcskérdésének, társadalmi rendszerünk perspektíváit alapvetően érintő problé­mának. Hiszen a műszaki fejlődés egyáltalán nemcsak a technikai, a tudományos területeket érinti, mélyen áthatja az egész társadalmi életet. Ez a tény pedig a legjelentősebb politikai prob­lémák közé „emeli”. A rövid bevezető után a Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva többek között beázélt arról, hogy gazdaságunk életének mai szakaszában a termelés nö­vekedésével nem nőhet pár­huzamosan a felhasznált ter­melési tényezők mennyisége — ez az extenzív fejlődés jellemzője. Igen nagy „tarta­lékaink” vannak — a fajla­gos anyag- és energiafo­gyasztás például nálunk 25 —30 százalékkal magasabb a fejlett országokban „mért­nél” — ezt a lemaradást fel­tétlenül fel kell számolnunk. Ügy, hogy a valódi kérdés nem az, hogy a VII. ötéves terv céljainak eléréséhez elegendőek lesznek-e erő­forrásaink? Inkább az az érdekes, hogy a technikai ha­ladás szolgálatába tudjuk-e állítani a rendelkezésünkre álló eszközöket. Pál Lénárd kiemelte, szá­mos tapasztalata bizonyítja, hogy ahol felismerik a mű­szaki munka fontosságát, a kollektíva és az ország gya­rapodásában betöltött sze­repét, ott az alkotni képes műszakiakat megbecsülik, anyagi elismerésükre is mó­dot találnak. A műszaki fejlődés számos kérdését elemző eszmecsere után Pál Lénárd a megye vezetőivel értékelte látoga­tásának tapasztalatait, majd az esti órákban elutazott Szolnokról. V. Sz. J. (Fotó: T. K. L.) Régi traktor új köntösben — a KB titkára megtekinti a Mezőgép egyik új termékét

Next

/
Thumbnails
Contents