Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI xxxm évf. i4i. sz„ 1986. június *4. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ésszerűsítés csapatban Manapság már senki sem vitatja, a kutatóműhelyek, és a kutatások szellemi termé­keit alkalmazó vállalatok eleven kapcsolatának rend­kívüli fontosságát. Mégis gyakran ötletszerűek ezek a kapcsolatok, s az sem tagad­ható, hogy néhány esetben a lehetőségekről és a szükség­letekről való kétoldalú tájé­kozatlanság a jellemző. így fennáll a veszély, hogy a gyakorlati szakemberek, a kutatóhelyek információinak hiányában nem, vagy csak késve értesülnek a szervezé­si innovációkban rejlő haté- konyság-fokozási módokról és eszközökről. A kutatók pedig — az állandó ésrend- Iszeres kommunikációt nél­külözve — szinte hermeti­kusan elszigetelődnek az ipar mindennapi gondjaitól. — Még szerencse, hogy az említett jelenség nem álta­lános, hiszen szűkebb pát­riánkban is — igaz még csak elvétve, da — találkozunk ellenkező példákkal. Bizo­nyítja ezt a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat valamint a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem Ipargazdasági Tanszé­kének gyümöllcsöző kapcso­lata, amelyet valójában a gazdasági kényszer szült. A vállalatnál viszonylag gyor­san felismerték, hogy jöve­delmezőségük növelése csak úgy érhető el, ha élnék a korszerű szervezés, a tudo­mányos veszteségelemzés le­hetőségeivel. így kerültek kapcsolatba a szolnokiak a miskolci egyetemmel, ahol már évek óta tudományosan foglalkoznak a racionalizá­lás kérdéseivel, s a veszte­ségforrások felszámolásának különböző módozataival. Ez a kapcsolat azért is figyelemre méltó, mivel a miskolciak kifejlesztették a csapatmunkában végzett ésszerűsítés — módszerét. Ez a módszer annál is inkább korszerű, mivel az adott vál­lalatok szakembereinek rész­vételén alapul, hiszen csak ők ismerhetik valójában a cégnél rejlő még kihaszná­latlan tartalékokat. Vagyis olyan módszerekkel dolgoz­nak, amelyekkel szinte pro­vokálják a résztvevők fantá­ziáját A módszer életképes­ségét bizonyítja, hogy a vál­lalat huszonöt szakemberé­nek részvételével mintegy kétezer ötlet született. A kö­zelmúltban ezeket az ötle­teket, javaslatokat — ame­lyek érintették a vállalat gazdálkodásának egészét, — az egyetem szakemberei két­kötetes fejlesztési programba foglalva átadták az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nak. Persze a neheze még csak most következik, hiszen a javaslatok, tervek áttekinté­se után a gyakorlatban is alkalmazni kell őket. Mert csak így érhető el a prog­ramban ígért évi 10 millió forintos megtakarítás. Ugyanakkor az ÁHV-nál jól tudják, hogy a racionali­zálás nem csupán egy szűk­re szabott akció, amit egy­szerűen ki lehet pipálni, ha­nem hosszabb folyamat, hi­szen a veszteségek könnyen újra termelődhetnek. Tehát nem befejezett dologról van szó, hanem sokkal inkább egy ésszerűsítési folyamat első lépéseinek lehetünk ta­núi majd a közeli hónapok­ban a Szolnok Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál. N. T. Spanyolországi választások Szocialisták sikere A Spanyol Szocialista Mun­káspártnak a vasárnap tar­tott általános választások eredményeként a jövőben is abszolút többsége lesz a parlamentben. A voksolás az Egyesült Baloldalhoz tarto­zó politikai erők előretöré­sét is hozta és nem történt lényegi változás a jobboldali pártok parlamenti helyzetét illetően. Spanyolország vezető poli­tikai ereje továbbra is a Spanyol Szocialista Mun­káspárt, amely 1982 októbe­rében aratott győzelme nyo­mán lett az ibériai állam kormányzó pártja. Felipe González miniszterelnök, a PSOE főtitkára vasárnap rö­viddel éjfél előtt Madrid­ban tett nyilatkozatot a vá­lasztások mérlegéről. A kor­mányfő bevezetőképpen utalt arra, hogy 1977, vagyis a demokratikus átalakuláshoz vezető út kezdete óta negye­dik alkalommal tartottak választásokat Spanyolország­ban. Hangsúlyozottan szólt a vasárnapi általános válasz­tások nyugodt légkörének fontosságáról. Megfogalmazása szerint spanyol földön a demokrá­cia újabb lépést tett előre. Hitet tett a folyamatosságot és stabilitást kilátásba he­lyező politika folytatása mellett. Állást foglalt egy­úttal Spanyolország és Nyu- gat-Európa kapcsolatainak szorosabbra fűzése mellett is, s igen fontosnak mon­dotta a nemzeti méretű párbeszéd szükségességét. A PSOE aktivistái egyébként (Folytatás a 2. oldalon) MA: Milliárdos beruházás után 3. oldal Számítunk a város lakáira, véleményükre 4. oldal Színházi „leltár” 5. oldal A hozamok növelése a cél Bővülő partnerkör, megújuló tevékenység A GITR középtávú fejlesztési terveiből A mezőgazdasági termelés feltételrendszerének válto­zásai, a nagyüzemekkel szemben támasztott fokozott követelmények egyfajta fo­lyamatos megújulást igé­nyelnek az egyes ágazatok tevékenységét koordináló termelési rendszerektől. A Rákóczifalvai Rákóczi Tsz gesztorságával működő Ga­bona és Iparinövények Ter­melési Rendszere a VII. öt­éves tervben a műszaki - technikai fejlesztés megújí­tását tűzte zászlajára. Nem véletlenül, mert a termelés feltételrendszerének ebben a szférájában igénylik ugyan­is a legtöbb szakmai-anyagi segítséget a rendszer part- nergazdaságai, lévén 'a na­gyobb részük — 74 százalé­kuk — kedvezőtlen termő­helyi adottságú vagy gyenge eszközellátottságú. A tervidőszak első három esztendejében működési te­rületének 60 ezer hektárnyi növekedésével számol a ga­bonafélék és az ipari növé­nyek termelését Kelet-Ma- gyarország térségében jelen­leg 450 ezer hektáron me­nedzselő GITR. A rendszer a műszaki-technikai meg­újulással úgymond elébe megy a partnerkör bővülé­sével természetszerűen meg­növekvő feladatoknak. Az egyik legolcsóbb termelésfej­lesztési tényezőnek a bioló­giai alapok korszerűsítését tartják. E téren továbbra is közösen munkálkodnak a ku­tatóintézetekkel, de tovább­fejlesztik együttműködésü­ket. Amíg korábban az inté­zetek által kinemesített leg­jobb fajtákat igyekeztek szé­les körben elterjeszteni, ezentúl a rendszer által, az azonos klimatikai viszonyok között mezőgazdálkodó or­szágokból összegyűjtött és a világ növénytermesztésének élvonalát képviselő fajtákat együtt honosítják; meg a köz­termesztésben. Rövidebb „át­futási idő” alatt, több új kor­szerű fajtához jutnak így a gazdaságok, amelyeknek az elit szaporulati fokú magva­it, vagy licencét vásárolja meg a termelési rendszer. A nagy értékű biológiai alapok adottságainak kellő kihasználását elősegítő ag- rotechnológiai fejlesztés ke­retében új talaj művelési rendszereket dolgoznak ki a GITR szakemberei. Ezek lé­nyege, hogy nem a művelési munkaszélességet növelik, hanem az erőgépek nagy ló­erőteljesítményét több mű­veletnek az egyidejű elvég­zésével használják ki. Mint­egy 20—30 százalék energiát takarítanak meg, és javítják a talaj vízgazdálkodását a mélylazítást, a magágykészí­tést és a vetést egy menet­ben végző géprendszerrel, amelynek — a működési te­rület differenciáltságának megfelelően — hegyvidéki lejtős, alföldi kötött és ho­mokhátsági típusú talajokon alkalmazható változatait fej­lesztik ki. A biztonságos gabona- és iparinövény-termelésben meghatározó tápanyaggaz­dálkodás és növényvédelem korszerűsítésében is előbbre kíván lépni az ország tíz me­gyéjében működő GITR. A (Folytatás a 3. oldalon) Tiszafüreden a Debreceni út városközpon tot megkerülő új szakaszát a Debreceni Közútépitő Vállalat építi. Az alapozáshoz szükséges homokbeton elkészítésére a vá­ros szélén állították fel keverőüzemüket (T. K. L) •- '• '■ ..................._______________........_____.......... A tetőszerkezet ácsolásánál tartanak a jászapáti művelődési ház építői. A Makovecz Imre tervei alapján készülői épület kivitelezési munkáit a helyi tanács költségvetési üzemének legjobb szakemberei végzik (Fotó: T. Katona) Hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke Ma hazánkba érkezik a Török Köztársaság elnöke. Kenan Evren Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács el­nökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyar- országon. Jászapáti Víz- és Csatornamű Társulatnál Befejezéshez közelednek a munkák Megtakarítással batáridő előtt A Jászapáti (Nagyközségi Víz- és Csatornamű Társu­lat eredetileg a község víz­ellátásának teljes megoldá­sára alakult. Időközben azonban kibővült szennyvíz- hálózat építésével is a fel­adatúk. A vízellátás érdekében 90 millió forint értékű mun­kát ütemeztek be. Vízműte- lep készült 700 köbméteres víztoronnyal és 200 köbmé­teres felszíni tározóval, gép­házat építettek, a víztisztí­tás kapacitását és színvona­lát pedig a többszörösére emelték. A vízbázis növe­lése érdekében új kutat fúr­tak, így 4 kút szolgáltatja Jászapátin az ivóvizet. A vízműtelepek kivitelezését a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálko­dási Társulat ez év végére befejezi, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat pedig ebben a hónapban vé­gez a 23 kilométer hosszú hálózatépítéssel. A teljes be­ruházás a tervezett határidő helyett egy évvel korábban és mintegy 10 millió forintos megtakarítással készül el. A szennyvízcsatorna-háló­zat építése 2,5 kilométer hosszúságban 2 átemelő te­leppel 1984 végén kezdődött. A 13 millió forintos beruhá­zás májusban elkészült, a műszaki átadás után a Ha- nyi-Saijfoki Vízgazdálkodási Társulat dolgozói a hiány- pótlási munkákon dolgoz­nak. A csatornahálózat a Jásztej tisztítótelepére veze­ti a szennyvizet, amely a korszerűsítés után napi 160 köbméter szennyvíz tisztítá­sára lesz alkalmas. A tisztí­tótelep fokozatos terhelése érdekében a 12 intézmény és a 32 lakás rákötése a háló­zatra folyamatosan, az üte­mezés szerint halad. Csaknem ötszáz résztvevővel Tessedik tudományos napok Téma: kutatásfejlesztés a mezőgazdaságban A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem és a Deb­receni Akadémiai Bizottság több más agrár- és tudomá­nyos szervezettel együttmű­ködve Debrecenben rendezte meg a hatodik Tessedik Sá­muel tiszántúli tudományos napokat. A tegnapi megnyitón a csaknem ötszáz tudományos kutatót, gyakorlati szakem­bert, köztük Csehszlovákiá­ból, Jugoszláviából, Len­gyelországból, Romániából, az NDK-ból és a Szovjet­unióból érkezett vendégeket Szász Gábor, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora köszöntötte. Ezután Papócsi László mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes tartott elő­adást A kutatásfejlesztés szerepe, feladatai a mező- gazdaság eredményességének fokozásában címmel. Ki­emelte: a kétszáz esztendő­vel ezelőtt Szarvason élt és dolgozott Tessedik Sámuel szellemi öröksége soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az agrártudós az ok­tatás, a kutatás és a gya­korlat egységét hirdette, kö­vetkezetesen harcolt a meg­szokás és a marad iság el­len. Napjainkban új szemlélet­re van szükség az agrárter­mékek előállításánál: növel­ni kell a termékek beltar- talmi és biológiai értékét, s fokozni a feldolgozottság fo­kát. A hetedik ötéves terv agrárkutatási programja fo­kozottan érdekeltté teszi a gazdaságokat és vállalatokat is a kutatási eredmények minél gyorsabb alkalmazá­sában. A tiszántúli térség­ben elsősorban a talaj ter­mőképességének fokozása és az élelmiszer-termelés nem­zetközi versenyképességének növelése a fő célkitűzés.

Next

/
Thumbnails
Contents