Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
1986. JÚNIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öntözés— számitégéppel Az egyik legkorszerűbb nagy teljesítményű öntözőberendezést a Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben állították üzembe. A teljesen új rendszerű, számítógépvezérlésű berendezés újfajta szórófejekkel csökkenti a szélihatás és a párolgás okozta veszteségeket is. a tábla egész szélességében öntöz, nincsenek száraz sarkok és az ezzel járó terméskiesés, és a tökéletes porlasztással működő permetezés kíméli a növényeket is. Automata ellenőriz mindent, a legkdsébb zavar esetén önműködően leállítja a berendezést Az öntözési üzem nem igényel felügyeletet, egy öntözőmunkás egyidejűleg több berendezést is üzemeltethet Képünkön a Lenin Tsz 90 hektáros hibrid kukoricáját öntözi az új gép. Majd megetetjük a jószággal... „Uborkakrlmi” Jászfelsőszentgyörgyön Jászfelsősaentgyörgyön bosszúsággal kezdődött az uborkaszezon. A hirtelen jött kánikulában a párás meleg és az öntözés hatására gyorsan nőtt az uborka. A nagyobb termelők az áfésszel kötött szerződés alapján jelentkeztek is a megszedett terméssel a felvásárlónál.! A megbeszélt reggel azonban a korábbi Ígéretek ellenére sem vették át tőlük az uborkát. Összesen 24 mázsával forultak vissza a telepről. Legalább forintért Ezsiás János 4 és fél mázsát szállított haza, és a szerda reggeli méregtől még délután is indulatosan beszélt. — Már meg sem öntözöm, száradjanak itt el a szemem előtt — mutatott a forróságtól tikkadó, fonnyadó levelekre az udvarán. — Jövőre még ennyit se vetek. Harmadik napja nem tudok mit kezdeni a terméssel. Az első szedés ugyan elment szerencsésen a környékbeli üzletekbe, de azután hétfőn már nem vihettük a Bos- nyákra sem, mert nem kellett A szolnoki nagybani piacon pedig meg sem kérdezték, miért mentünk, és itthon se jártunk szerencsével. Majd megeszik a jószágok — a többit is. Tóth Sándorné fájó szívvel mutatta a 10 mázsa gyönyörű uborkáját Tanácstalan, hogy mit kezdjen vele, pedig 50 mázsára szerződött az áfésszel. Ez volt az első szedés, és még 10 hátra van a 600 négyszögölön. — Legalább forintért vették volna át, de egyszerűen visszaküldték. Kedden reggel, amikor bejelentettem a szállítást még 6 forintot ígérték kilójáért. Ma reggel pedig kiszóltak Fényszaruból telefonon, hogy vigyük oda, ahová eddig. Sondol- hatja milyen méreg fogott el, hiszen nem pdacoltunk Az Egyesült Jászsági Áfész felvásárlója Jásztél- sószen tgyörgyön évtizedek óba Czigány Imréné. Jól ismeri a termelői szokásokat, ki hová szállít, mit, hogyan és mennyit termel. Elmondta, hogy a faluban 160 személlyel kötött felvásárlási szerződést, összesen mintegy 110 vagon zöldségfélére. 100 vagon a paprika és csak 3 vagon az uborka. Tavaly túlteljesítették de tavalyelőtt se volt rossz évük, idén azonban nagyon nehezen indult a szezon. A szerződés értelmében a fóliás termék, vagyis a primőráru egynegyedét április 30-ig le kell szállítaniuk a kistermelőknek. Ez termévele. A méretest még átvették volna 3 forintért, de nem kezdtem hozzá szétválogatni. Hát az én uborkám szemétre való, a boltban meg 36-ért árulják? Nem csoda, hogy nem fért a szentgyörgyi a kertészke- dők fejébe ez a visszásság. A felvásárlóhoz közeli áfész boltban 36 forintért kínálták a méretes (12—14 centis) uborka kilóját. A magyarázat pedig egyszerűnek tűnik. Héja Tibor üzletvezető 10 nappiai ezelőtt 27 forintért vette a Zöldért-től, mivel akkor még nem volt kínálat a faluban. Most ezen az áron adja, amíg el nem fogy. A 30 kilóból még maradt, de bizonyos, hogy annak már nem lesz vevője. Erről beszélt Balogh József- né a tanácsi kirendeltség vezetője és Demeter István községi párttitkár is. — Nagy felháborodást keltett a faluban az eset, mert az ilyennek gyorsan híre megy. Méltatlannak érezzük az áfész eljárását, hogy az egyik nap tett ígéretét a következő nap nem tartja meg. Érthető, hogy elkeseredettek a termelők, mert kárbavész a munkájuk eredménye és még akiadásaik se térülnek meg. Ilyen hangulatban azután elöjön minden sérelem és ez megnehezíti a mi munkánkat is. szetes, hiszen az áfész is részesedni kíván az állami támogatással segített kertészek korai áruiból. Szent- györgyön 1000 mázsa árut várnak a hónap végéig és eddig még nem érkezett be 10 sem. Nagy Lajos, az áfész csoportvezetője ezt azzal magyarázta, hogy nem korrekt partnerek a szentgyör- gyiek. Csak akkor viszik az áfészhoz az árut, amikor már nem tudják máshol értékesíteni. Fényszaruból, Ágóról rendszeresen érkezik az uborka, paprika hetek óta, Szentgyörgyön pedig csak a héten kezdődött meg a felvásárlás. Ha megszűnne a Bosnyák piac, mondta, a tervet akkor sem tudnák teljesíteni június végéig. A szentgyörgyiek viszont azzal érvelnek, hogy náluk hidegebb a föld, a fóliákat nem fűtik, így később jön a szedés ideje is. Hogy melyik fél szegi meg a szerződést, ezek szerint nem is olyan egyszerű megállapítani, mert a tények is akként változtatják értelmüket, hogy honnan nézzük őket. Az üggyel természetesen foglalkoztak a Jászsági Egyesült Áfész Ady Endre úti központjában is. Már a hét első napján érzékelték, hogy az uborkával gond lesz, mert az országos nagy piacról kedvezőtlen hírek érkeztek. Ilyenkor, amikor a kínálat hirtelen megugrik az árak szinte óráról- órána csökkennek. A gyakorlat szerint a kistermelők reggel bejelentik a másnapi szállítási igényeiket, amit az áfész összesítés után a partnereinek, Zöld- értnek, a tápiószelei és váci áfésznek felkínál eladásra. A másnapi árakat is tőlük tudja meg a délutáni órákban. Cserháti Zoltán, az áfész felvásárlási osztály vezetője szerint az elmúlt napokban sem történt ez másként. „Lezuhant" az ár — Most azonban a kedden reggel bejelentett uborkáról, amit a korábbi igények alapján fogadtunk volna, délután kiderült, hogy nem kell. Pontosabban csak a méretesre tartottak számot a partnereink, a salátának valót pedig a Zöldért szerdán reggel mondta vissza. Így azután már mi sem vásároltuk fel csak a berakni- valót. A hirtelen jött döm- pinggel nem tudtunk mit kezdeni, mert a felvásárolt mennyiségnek csak a tizedét értékesítjük a saját hálózatunkban, a többit tovább adjuk. A jászberényi boltok szerdán még 20—26 forintért mérték az uborkát, másnap valamivel olcsóbban. Az áfész áruházaiban azonban megjelent a 4 forintos salátának való uborka, a községi boltokban is szállítottak. Az illetékesek egy-két nap türelmet kérték, hogy a váratlan körülmények között megtalálják az áru útját. A piaci, igényeknek megfelelően 2 forintért újból vásárolnak fel méreten túli uborkát, a hatvani konzervgyár pedig néhány napja korlátlanul fogadja a berakni valót. —Lukácsi— Hol kell..? Nincs pénz a hasznot kivárni Kihasználatlan gázmezők A tanácsülés napirendjén Szolnok tolopülésfeflesztésl torve A Szolnoki Városi Tanács a HNF Városi Bizottsága együttes ülést tart június 27- én, pénteken, ahol többek- között megtárgyalják a megyeszékhely terület- és településfejlesztési koncepcióját. A tanácsülés anyaga a város nagyobb könyvtáraiban és az ügyfélszolgálati irodában tekinthető meg előzetesen. Az állampolgárok az elképzelésekkel kapcsolatos véleményüket választókörzetük tanácstagjának mondhatják el. Külföldön Magyar szoftver-sikerek Keresettek külföldön a Számítástechnika-Alkalmazási Vállalat számítógép- programjai, a vállalat gyorsan bővíti értékesítését a tőkés országokban. Míg a SZÁMALK-nak három évvel ezelőtt a szellemi termékek eladásából még csak mintegy fél millió forintos bevétele származott, addig jelenleg több mint hatvan millió forint értékben exportál a világ különböző országaiba. A magyar szoftverek legfontosabb piacának jelenleg Ausztria, NSZK, és Svájc számít. Legújabban japán üzletemberekkel kezdtek tárgyalásokat magyar programok értékesítéséről. A SZÁMALK eddigi egyik legsikeresebb termékének a Softorg-programcsalád bizonyult. Ezeket a számítógépes rendszereket — NSZK- beli céggel közösen — hatékonyság- és hibaelemzésre fejlesztették ki. A Softorg- termékcsalád egyes programjait többek között a Deutsche Bundesbanknál, a BMW-nél és a Schering AG- nál alkalmazzák. Málnaszüret a Mátraaljai! A Mátraalján megkezdődött a málnaszüret. Ezen a fontos termőtájon az idén a szokásosnál néhány nappal korábban érett be az első termés. A száraz, meleg idő gyorsította az érést, de a bogyók nagyra .nőttek, teltek, ízletesek, és a tervnek megfelelő mennyiséggel számolnak a nagyüzemek és a kistermelők. így várhatóan kielégítik a piaci igényeket. A bő. termés a táj kedvező adottsága mellett a fajták jó megválasztásának és a gondos művelésnek az eredménye. Kétségtelen — a fejlett ipari államoknak az utóbbi években elért eredményei ezt egyértelműen bizonyítják — a világ energia- éhségére megnyugtató gyógyírt csak az energiafogyasztás mérséklésére újra és újra módot adó takarékos technológiák felkutatása és terjedése hozhat. Ám az ebben a munkában élenjáró országok sem hanyagolták el soha ismert természetes energiaforrásaik gyarapítását és azok szolgálatba állítását. Szén- hidrogénekben gazdagnak nem mondható országunk is évente igen sokat költ kutatásokra, az ismert kőolaj- és földgázvagyon felszínre hozatala pedig mind költségesebb. Jelentősége van minden olajat vagy gázt rejtő „lencsének”. Például azoknak is amelyikekből annyi gáz nem nyerhető, amennyiért érdemes lenne az országos gázhálózatnak földgázt adó berendezéseket a „mezőre telepíteni”. Értékesek ezek a kis készletek is, csak másként kellene hasznosítani ókét, mint például az Algyő környékieket. Egy-egy viszonylag kevés energiát fogyasztó ipari vagy mezőgazdasági üzem évtizedekig élhetne a kevés gázból, az energianyerésnek ezt a módját választva tehermentesíthetné az országos hálózatot, illetve hozzájárulhatna a számára elérhetetlen, kényelmes energiahordozóhoz, a földgázhoz Hasznos lenne tehát ezeknek az úgynevezett kiskész- letű gázmezőknek a kincsét hasznosítani. Számos elméleti érv szól termelésbe állításuk mellett Sajnos az országban is csak egy-két gazdálkodó vállalkozott a kínálkozó előnyök kiaknázására, Szolnok megyéből pedig egyetlen ilyen példát sem hozhatunk. Pedig az Alföld középső részének ezen a táján (Tisza- püspöki, Karcag—Bucsa, Turgony—Túrkeve, illetve Kisújszállás térségében) hosszú évek óta négy ilyen, egy-egy úgynevezett célfogyasztó földgázigényeit igen sokáig kielégítő .gázlencse” is található. Hasznosítani ókét azonban eddig komolyan senkinek nem jutott eszébe. (Néhány éve a tö- rökszentmáklósi Tiszatáj Tsz foglalkozott hasonló gondolattal, azóta azonban letett szándékáról). Pedig az első pillantásra nem is tűnik rossz üzletnek a 15—30 évig gázt adó mezőkre „építeni”. Igaz, hogy a kút elkészülte után minden, az energiahordozó Jd termeléséhez, fel- használhatóvá tételéhez szükséges berendezést a jövendő fogyasztónak kell megfizetnie — ám földgázt kedvezményes áron kapja. A szakemberek szerint az árkedvezmény minden esetben akkora lenne (nagysága a beruházás költségeitől és az évi gázfogyasztástól függően esetenként változna), amennyiből a beruházás 10 év alatt teljesen megtérülne. Ráadásul a felhasználó még öt évig kedvezményes áron kapná a gázt, így nem kevés haszonra tenne szert. Miért mégis a lanyhának is nevezhető érdeklődés. A technikai problémákban (például, mert csak egy kút szolgáltatná a gázt, meghibásodása esetére biztosítani keltene egy alternatív tüzelési lehetőséget) csak a teljes magyarázat egy részét találjuk meg. Akkor sem kapunk kielégítő választ, ha tudjuk: a kiskészletü mező 15—20 év elteltével várható kimerülése után senki nem garantálja, hogy a fogyasztó földgázt kap az országos hálózatból- Miért ne lehetne ugyanis az így nyert földgázt például csak olyan berendezések üzemeltetésére használni, amelyeket 15—20 év múlva úgyis ki kell cserélni? Az igazi magyarázathoz a dolog pénzügyi részét is megvizsgálva juthatunk közel A gáztermelő berendezések mintegy 25—30 millió forintos beruházás árán építhetők fel. igaz, ez a pénz az árkedvezményből megtérül, sőt hasznot is hoz. Csakhát melyik tsz-nek — felhasználóként főleg a mezőgazdasági üzemek jöhetnek szóba — van ma ennyi „szabad” pénze. (Sőt, a legtöbb helyen még ennél is jóval, többre lenne szükség, hiszen a gázt használó állattartó-telepet vagy üzemet is meg kellene építeni, hogy értelme legyen a gáztermelő berendezések megvételének). A korábban hasonló ötlet megvalósításán esetleg gondolkodó gazdaságok helyzete az idén még romlott is január elseje óta- Hiszen a kiskészletü mező gázának hasznosításához ma már nem kapnak hitelt, ha csak az energiahordozóként korábban- használt olajat kívánják földgázra cserélni. Az energiaracionalizálási hitelek elbírálásakor most már csak a beruházás megvalósítása után „energia” megtakarítását kimutatni tudók élveznek . előnyt. Örökké a földben marad hát a kiskészletü gázmezők kincse? A válasz valószínűleg: nem. Az azonban biztos, hogy hasznosításuk csak a beruházási lehetőségek élénkülése után kezdődhet meg. Akkor, amikor a potenciális fogyasztóknak lesz pénzük, hitelűik, amikor újra gondolkodni fognak: szabad-e tízmilliókat a későbbi nyereség . érdekében most áldozni. Akkor az is előfordulhat, hogy a beruházni akarók maguk keresik ezt a végeredményben olcsó energiaforrást V. Szász József Bővítik a tlszaszentimrei nyomdaüzemet. An építési munkálatokkal Július végére készül el a helybeli Aranykalász Termelőszövetkezet építőipari ágazata. Augusztus 10-től megindulhat a termelés az új üzemrészben is (Fotó: Mészáros)
