Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
1986. JONIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Túrkevei Vörös Csillag Tsx műanyag üze méhen különböző méretű tasakokat készítenek. Jelenleg a Piért részére gyártanak na gyobb mennyiséget (T. Z.) anítóKÉozö Főiskola Terveztek a városok Összefogva nagyobbat léphetnek Általános és egyedi gondok - Megőrzés és gyarapodás II kommunisták érdekei Jászberény A nyár végére elkészül az új kollégium Tegnap délelőtt Földiák Gábor művelődésügyi miniszterhelyettes megtekintette Jászberényben a Tanítóképző Főiskola kollégiumának építését. Fábián Zoltán. a főiskola főigazgatója tájékoztatta a 70 millió forintos beruházásról, az építkezésen pedig Szabó László, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója kalauzolta. A kollégium 216 személy elhelyezésére ad lehetőséget és megteremti a pedagógusok továbbképzésének, valamint konferenciák, ülésszakok, tanfolyamok rendezésének a feltételeit is. A háromágyas szobák mellett szemináriumi helyiségek, műhelytermek, zongoraszobák és sportolási célokat is szolgáló nagyterem is helyet kapnak az ötszintes épületben. Az ez év augusztusi átadás után a főiskola főépületében felszabaduló zsúfolt kollégiumi szobák helyét előadótermek, tanszékek, irodák veszik át. A Szolnok Megyei Tanács Tervező-Beruházó Vállalatának tervei alapján épülő kollégium kivitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. A jó ütemben haladó kivitelezés a tervek szerint a nyár végére befejeződik, és szeptemberben a diákok, birtokukba vehetik az oktatást segítő, megjelenésével pedig a városképet szépítő létesítményt. Habpatronok — Afrikába is Csaknem kétmillió dollár exportbevételre számít az idén a Répcelaki Szénsav- termelő Vállalat, amely jelenleg a hazai ellátás mellett 23 országba szállít szifon- és habpatronjaiból. A napokban kötöttek szerződést egy svájci és egy belga kereskedővállalattal: ezek a márciusi próbaszállítások után még ebben az évben ötmillió habpatront rendeltek Répcelakról. Az idén először Afrikába is eljutottak a gyár termékei, s ezzel vált lehetővé, hogy az eddigi 13 millióval szemben 20 millió habpatront exportáljanak. Nő a hazai kereslet is termékeik iránt: az év eddig eltelt hónapjaiban szifon- patronból 200 millió, habpatronból pedig tízmillió darabot adtak el. A városi tanácsok ötéves terveiről elmondható: nem ábrándokat kergettek, nem állmokat szövögettek, nem vágylistát állítottak össze. Megnövekedett önállóságukat nem irreális célok kitűzésére használták föl. Józan számvetéssel mérlegelitek a tervfeladaitok kijelölésekor. A természetéből adódóan szárnyalni kész fantáziának ezúttal a szűkösebb anyagi fedezet szabott határt. S ez egyúttal megnövelte a tervezés fontosságát. Valahogy úgy, mint amikor egy forrás hozama apadni látszik, mert mind töhben és bővebben igyekeznek élni vele,, előtérbe kerül az ésszerű elosztás, hasznosítás kérdése. Nem csekély az összeg, amivel a tanácsok gazdálkodEzek után a kérdés mindenütt igy fogalmazódott meg: hogyan gazdálkodhatunk a leghatékonyabban, a legelőrelátóbban a fennmaradt összeggel? Milyen új létesítményre költsünk, amikor annyi minden kellene? Az egészségügytől a kereskedelemig, az oktatástól a kommunális ellátásig, egyre több pénzre lenne szükség, hogy lépést tartsunk a kor igényeivel. Vajon mi a fontosabb: az iskolák bővítése, a szennyvízhálózat kiépítése, egy kórház műszerellátásának javítása, a lakótelepek kereskedelmi ellátásának biztosítása, a telefonközpont korszerűsítése, a lakásépítés támogatása, az időskorúak szociális ellátásának kiszélesítése, vagy a falusi örökségként hátrahagyott földutak burkolása ? Bizony súlyos dilemmák ezek hiszen valamennyi sürgetően megoldást váró feladat az urbanizáció igény- és Mezőtúron hatvannal nő a szociális étkeztetésben részesülők, tizenkettővel a segélyezettek száma. A kórházi rekonstrukció 50 ágyas fejlesztéssel számol. Nyolc, tantermet alakítanak ki a középiskolások fogadására, 636 új lakás építését tervezik. a fiatalok és többgyermekes házasokat vissza nem térítendő támogatásban részesítik. Karcagon az ezer lakás megépítéséhez további 150 telek kialakításával járulnak hozzá a kedvezőbb feltételek biztosításához, de itt is növelik a szakmunkás- képző és a középiskolai tantermek számát. Berekfürdőn pedig befejezik a tornaterem építését. Túrkevéin a szociáhatnak a VII. ötéves tervben. De az is igaz, nincs olyan forint. amit ne lehetne elkölteni. A jelenlegi helyzetben azonban nagyon is meg kell gondolnia minden, döntésért felelős testületnek, hogy azt a képletesen említett forintot mire fordítsa, ha jó sáfára akar lenni a rábízott millióknak. Mindenekelőtt a már meglévő javak fenntartását, értékének megőrzését kell biztosítani. A kommunális és szociá'.'s létesítmények, a közművelődési intézmények működése, a városok út-, víz-, és energiaellátó rendszerének állagmegóvása takarékos számítások szerint is fölemészti a tanácsok egységes pénzalapjának kétharmadát. követelményrendszerében. A rangsorolás sem könnyű, alapos körültekintő elemzést igenyel. A kétlépcsős tervezés bevezetése lehetőséget teremtett erre. Szakemberek bevonásával készültek a prognózisok, ezeket politikai, társadalmi fórumokon vitatták meg. A lakosság véleményét figyelembe véve hozhattak döntést a tanácsülés elé kerülő tervekről. A latolgatás, mérlegelés időszaka után végül is miként döntöttek a tanácsok? A tucatnyi kérdés közül mire feleltek igennel vagy nemmel? Példák adják a választ. Kisújszálláson bővítik a Rézműves úti iskolát, a Munkácsy úti iskola tornateremmel gyarapodik, felújítják a Móricz Zsi gmond Gimnáziumot és Szákközépiskolát. új 6 tantermes szakmunkásképző intézet épül. a bánhalmi szociális otthonban pedig ötvennel többen kapnak majd helyet az ötéves terv idején. lis otthonba ugyancsak ötvennel több rászorulót vehetnek majd fel. Tiszafüreden nyolc általános iskolai és nyolc szakmunkásképző tanterem, valamint 30 garzonlakás építése szerepel a tervben. A sort folytathatnánk, — a kép mindenütt hasonló. A kiragadott példák is kellőképpen érzékeltetik, hogy a lakásépítés és -gazdálkodás, az ifjúságról és az idősekről való gondoskodás kiemelt szerepet kapott a középtávú városi tervekben. Várhatóan csökkenni fog a bölcsődei és óvodáskorú gyermekek száma. s a most még az általános iskolában tanuló népesebb évfolyamok a VII. ötMunkaruhák Kamuiból A Békés megyei Kamuion megkezdte működését a Szegedi Ruhagyár legújabb falusi konfekcióüzeme, s ezzel már tizenötre emelkedett a termelőszövetkezetekkel közösen létrehozott üzemeinek a száma. Hasznos az együttműködés mindkét félnek, hiszen a gazdaságok kis befektetéssel — régi, fölöslegessé vált épületek átalakításával — gyarapíthatják bevételeiket, s gondoskodhatnak 30— 50 nődolgozójuk állandó foglalkoztatásáról, a munkaerőhöz másként nem jutó ruhagyár pedig bővítheti termelését. A vállalat termékei mind keresettebbek külföldön is; az idén — elsősorban központi üzemeinek termékeiből — 100 millió forintnál nagyobb értékben szállítanak a dollárelszámolású piacokra. éves terv idején, folytatják tanulmányaikat a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben. A városi tanácsok éppen ezért fordítottak nagy figyelmet a feszültségmentes, zavartalanabb átmenet feltételeinek megteremtésére. Emellett persze mindenhol vannak egyedi, csak egyógy városra jellemző, ám ott feszültséget okozó gondok, s ha orvoslásuk nem is valósítható meg egycsapásra, a tanácsoknak lépéseket kell tenniük legalább enyhítésükre. Túr- kévén például jelenleg 100 lakásra mindössze 4,2 telefon jut. Mezőtúron a szennyvízhálózatot csak a tisztító fejlesztésével lehet bővíteni. Karcagon a burkolt utak aránya mindössze 20 százalék. Máshol a közlekedés elmaradottsága vagy éppenséggel a belvízelvezetés megoldatlan- sása ró terheket a város gazdálkodására. Megnövekedett önállósággal Nem utolsó sorban említhető feladat — bár megvalósítása ugyancsak erőfeszítéseket követel — a gázvezetékek építésének szorgalmazása ott, ahol erre lehetőség kínálkozik, de ide sorolhatjuk a környezetvédelmi okokból is kívánatos szeméttelep létesítését, a szabadidő eltöltését biztosító üdülőtelkek kialakítását, az ivóvízellátást javító víztoronyépítést, s a szolgáltatások színvonalát emelő üzletek létesítését is. Sok rekesze van a tanácsok pénztárcájának, s a megnövekedett önállóságukat most kipróbáló városi tanácsok maguk döntöttek, hogy melyikbe mennyi jusson. A lehetőségeken belül úgy próbáltak sáfárkodni az erőforrásokkal. hogy elősegítsék a legégetőbb gondok megoldását, s ugyanakkor az egyes égUzntokinak is juttassanak annyit, hogy tovább gyarapodhassanak, hogy fejlődésük, ha nem is dinamikus, de töretlen legyen. A tanácsok nem dugig tömött erszénnyel vágnak neki az ötéves tervnek, legalábbis ott, ahol döntően csak a szabályozott bevételekre és az állami támogatásra alapoznak. Mert igencsak megnőtt az érdekeltségi bevételek jelentősége. A fejlesztésben is szaporábban és nagyobbakat lépdelve haladhatnak ott, ahol olyan célokat jelöltek meg. amelyekben a közösség lakói, a város termelő vállalatai is érdekeltek, s részt is vállalnak a megvalósításban. Sz. Gy. Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszonyok szempontjából sem homogén — bár főbb mozgásait tekintve ebbe az irányba fejlődik. A politikai gyakorlatban a kommunistáknak számolniuk kell társadalmunk összetett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevékenységét végső soron éredekeik határozzák meg. A pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadalmi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, társadalmi csoportok közös, általános érdekein túl, azok sajátos, részérdekeihez kötődnek, s amelyek nem egyszer egymással is ellentmondásban állnak. E hatások a pártszervezetek tevékenységében, a párttagok gondolkodásában, a felmerülő kérdések elemzésében, illetve a rájuk adandó válaszok tartalmában egyaránt megjelennek. A szocializmus viszonyai között megvannak a feltétetek a társadalmait alkotó osztályok, rétegek, csoportok és egyének alapvető érdekei egységének kialakításához. Ezt a szocializmus természete, társadalmi, politikai és gazdasági viszonyai teszik lehetővé. Az érdekek összehangolásának lehetősége azonban nem automatikusan jön létre, hanem az érdekviszonyokkal számoló tudatos tevékenység révén. Ebben pedig az kulcskérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan döntéseket hozni, amelyekben a különböző társadalmi helyzetű emberek ráismernek saját érdekeikre, s amelyek megvalósításáért éppen ezért személyes elkötelezettséget érezve magasfokú cse- lekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelentős társadalomtudományi felismerései közé tartozik az érdekviszonyok szerepének mélyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott figyelembevétele. A pártnak az érdekviszonyok feltárásában, egyeztetésében — vezetőszerepének lényegéhez kötődő — alapvető funkciója van. Az érdekek sokféleségét, összetettségét jobban figyelembe vevő politikai gyakorla'5 azonban vissza is hat a pártra, érinti munkáját, vezetési stílusát, de konzekvenciákkal jár a pártdemokráciára, ezen beliül a pártban folyó vitákra is. Ügy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe kellőképpen a pánt belső életében, politikai gyakorlatában. Részben ezzel függ össze, hogy a különböző érdekekkel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezetekben folynak az érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társadalomban, illetve a pártszervezet működési területén ható különböző érdekek feltárásénak, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig Nagy tisztaságú acélokkal foglalkozó nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Balatonfüreden, az Országos Marvar Bányászati és Kohászati Egyesület, illetve az Angol Kohászati Társaság közös rendezésében, 16 külföldi szervezet és intézet közreműködésével. A háromnapos eszmecsere részvevői 28 országból érkeztek. Az európaiak mellett argentin, ausztrál, amerikai, brazil, japán, kanadai és kínai szakemberek is jelen vannak. A konferencia egyik fő célja, hogy képet adjon a kohászat különböző országokban elért tudományos és gyakorlati eredményeiről, továbbá a felhasználók igényeiről. A megnyitó ülésen Soltész István, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke és Jack Nutting, az Angol Kohászati Társaság egyik vezetője a párt szervezeti felépítésénél, szervezeteinek minden fontos területen való jelenléténél, és tagságának szociális összetételénél fogva egyaránt alkalmas árra, hogy közvetlenül is érzékelje társadalmunk valóságos érdekviszonyait, szüntelenül újratermelődő ellentmondásaikkal együtt. A párttagok szociális összetétele azt mutatja, hogy a pártban különböző társadalmi helyzetű emberek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett személyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felmerülő kérdéseket az általuk képviselt érdekektől motiváltán szemlélik. A pártnak alapvető érdeke, hogy a társadalom érdekviszonyai ne csak társadalmunk politikai rendszerének különböző szervezem keresztül áttételesen, hanem a párton belül közvetlenül is felszínre kerüljenek. Ez fontos feltétele annak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelően vegyék figyelembe az érintett érdekeket. Ezért keresni kell annak módját, hogy az érdekviszonyok felszínre kerülését és megismerését a párton belül is céltudatosabban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a pártszervezet? Az egyéni, a csoport-, vagy a társadalmi érdeket? Egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül, de azt mindig a konkrét körülmények alapján kell meghatároznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Alapállása, irányadó célkitűzése mindig a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése vagy közelítése kell, hogy legyen. A pártszervezet képviseli a társadalmi érdeket is, hiszen ezt fejezi ki a párt politikája, amelynek helyi képviselője, megvalósítója. De a pártszervezet része a vállalati munkakollektívának is. Érzékeli és képviseli annak napi és távlati érdekeit, de nem mondhat le arról sem, hogy a hozzáforduló és sérelmei: szenvedett emberek jogos érdekei mellett kiáll- jon. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdekviszonyok erőteljesebb figyelembevétele politikai gyakorlatunkban a pártegység esetenkénti gyengüléséhez? Ügy vélem, nem. Abból kell kiindulni, hogy a társadalom, s benne a párttagok érdekviszonyainak összetett jellege, sokfélesége realitás, amely létezik és hat akkor is, ha felszínre jutását nem szorgalmazzuk. Céltudatos feltárásuk, elemzésük viszont a pártion belíil lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, hatékonyabb felhasználásukat a politikai gyakorlatban. Takács István köszöntötte a résztvevőket, majd Frank Fritzgerald az Angol Vas- és Acélipari Központ műszaki vezérigazgatója tartott bevezető előadást. Az acélipar helyzetét jellemző tendenciákat elemezve többek között arra mutatott rá, hogy világszerte nehézségekkel küszködik ez az ágazat. A nyugati országokban az utóbbi öt esztendőben 25 millió tonnával csökkent a termelés, ugyanakkor a fejlődő országokban 50 millió tonnával nőtt. Az acél egyre nehezebben tud megbirkózni versenytársaival, az alumíniummal és a műanyaggal. Versenyképessége és az ágazat gazdaságossága ma már csak a minőség és főként a tisztaság növelésével biztosítható. Ehhez új eljárások és új vizsgálati módszerek szükségesek. A megnyitót követően a holnap befejeződő konferencia hat szekcióban folytatódott. Lépést tartani a kor igényeivel A kép mindenütt hasonló Nemzetközi acélkonferencia
