Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

1986. JONIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Túrkevei Vörös Csillag Tsx műanyag üze méhen különböző méretű tasakokat készíte­nek. Jelenleg a Piért részére gyártanak na gyobb mennyiséget (T. Z.) anítóKÉozö Főiskola Terveztek a városok Összefogva nagyobbat léphetnek Általános és egyedi gondok - Megőrzés és gyarapodás II kommunisták érdekei Jászberény A nyár végére elkészül az új kollégium Tegnap délelőtt Földiák Gábor művelődésügyi mi­niszterhelyettes megtekin­tette Jászberényben a Taní­tóképző Főiskola kollégiu­mának építését. Fábián Zol­tán. a főiskola főigazgatója tájékoztatta a 70 millió fo­rintos beruházásról, az épít­kezésen pedig Szabó László, a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató­ja kalauzolta. A kollégium 216 személy elhelyezésére ad lehetőséget és megteremti a pedagógu­sok továbbképzésének, va­lamint konferenciák, ülés­szakok, tanfolyamok rende­zésének a feltételeit is. A háromágyas szobák mellett szemináriumi helyiségek, műhelytermek, zongoraszo­bák és sportolási célokat is szolgáló nagyterem is helyet kapnak az ötszintes épület­ben. Az ez év augusztusi átadás után a főiskola fő­épületében felszabaduló zsú­folt kollégiumi szobák helyét előadótermek, tanszékek, irodák veszik át. A Szolnok Megyei Tanács Tervező-Be­ruházó Vállalatának tervei alapján épülő kollégium ki­vitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. A jó ütemben haladó kivite­lezés a tervek szerint a nyár végére befejeződik, és szep­temberben a diákok, birto­kukba vehetik az oktatást segítő, megjelenésével pedig a városképet szépítő létesít­ményt. Habpatronok — Afrikába is Csaknem kétmillió dollár exportbevételre számít az idén a Répcelaki Szénsav- termelő Vállalat, amely je­lenleg a hazai ellátás mel­lett 23 országba szállít szi­fon- és habpatronjaiból. A napokban kötöttek szerző­dést egy svájci és egy belga kereskedővállalattal: ezek a márciusi próbaszállítások után még ebben az évben ötmillió habpatront rendel­tek Répcelakról. Az idén először Afrikába is eljutottak a gyár termékei, s ezzel vált lehetővé, hogy az eddigi 13 millióval szemben 20 millió habpatront exportáljanak. Nő a hazai kereslet is ter­mékeik iránt: az év eddig eltelt hónapjaiban szifon- patronból 200 millió, hab­patronból pedig tízmillió da­rabot adtak el. A városi tanácsok ötéves terveiről elmondható: nem ábrándokat kergettek, nem állmokat szövögettek, nem vágylistát állítottak össze. Megnövekedett önállóságu­kat nem irreális célok kitű­zésére használták föl. Józan számvetéssel mérlegelitek a tervfeladaitok kijelölésekor. A természetéből adódóan szár­nyalni kész fantáziának ez­úttal a szűkösebb anyagi fe­dezet szabott határt. S ez egyúttal megnövelte a ter­vezés fontosságát. Valahogy úgy, mint amikor egy forrás hozama apadni látszik, mert mind töhben és bővebben igyekeznek élni vele,, előtér­be kerül az ésszerű elosztás, hasznosítás kérdése. Nem csekély az összeg, amivel a tanácsok gazdálkod­Ezek után a kérdés min­denütt igy fogalmazódott meg: hogyan gazdálkodha­tunk a leghatékonyabban, a legelőrelátóbban a fennma­radt összeggel? Milyen új létesítményre költsünk, ami­kor annyi minden kellene? Az egészségügytől a kereske­delemig, az oktatástól a kom­munális ellátásig, egyre több pénzre lenne szükség, hogy lépést tartsunk a kor igé­nyeivel. Vajon mi a fonto­sabb: az iskolák bővítése, a szennyvízhálózat kiépítése, egy kórház műszerellátásá­nak javítása, a lakótelepek kereskedelmi ellátásának biz­tosítása, a telefonközpont korszerűsítése, a lakásépítés támogatása, az időskorúak szociális ellátásának kiszéle­sítése, vagy a falusi örökség­ként hátrahagyott földutak burkolása ? Bizony súlyos dilemmák ezek hiszen valamennyi sür­getően megoldást váró fel­adat az urbanizáció igény- és Mezőtúron hatvannal nő a szociális étkeztetésben ré­szesülők, tizenkettővel a se­gélyezettek száma. A kórhá­zi rekonstrukció 50 ágyas fejlesztéssel számol. Nyolc, tantermet alakítanak ki a középiskolások fogadására, 636 új lakás építését terve­zik. a fiatalok és többgyer­mekes házasokat vissza nem térítendő támogatásban ré­szesítik. Karcagon az ezer lakás megépítéséhez további 150 telek kialakításával já­rulnak hozzá a kedvezőbb feltételek biztosításához, de itt is növelik a szakmunkás- képző és a középiskolai tan­termek számát. Berekfürdőn pedig befejezik a tornaterem építését. Túrkevéin a szociá­hatnak a VII. ötéves tervben. De az is igaz, nincs olyan fo­rint. amit ne lehetne elkölte­ni. A jelenlegi helyzetben azonban nagyon is meg kell gondolnia minden, döntésért felelős testületnek, hogy azt a képletesen említett forintot mire fordítsa, ha jó sáfára akar lenni a rábízott milli­óknak. Mindenekelőtt a már meglévő javak fenntartását, értékének megőrzését kell biztosítani. A kommunális és szociá'.'s létesítmények, a közművelődési intézmények működése, a városok út-, víz-, és energiaellátó rend­szerének állagmegóvása ta­karékos számítások szerint is fölemészti a tanácsok egysé­ges pénzalapjának kéthar­madát. követelményrendszerében. A rangsorolás sem könnyű, ala­pos körültekintő elemzést igenyel. A kétlépcsős tervezés bevezetése lehetőséget te­remtett erre. Szakemberek bevonásával készültek a prognózisok, ezeket politi­kai, társadalmi fórumokon vitatták meg. A lakosság vé­leményét figyelembe véve hozhattak döntést a tanács­ülés elé kerülő tervekről. A latolgatás, mérlegelés idősza­ka után végül is miként dön­töttek a tanácsok? A tucat­nyi kérdés közül mire felel­tek igennel vagy nemmel? Példák adják a választ. Kisújszálláson bővítik a Rézműves úti iskolát, a Munkácsy úti iskola tornate­remmel gyarapodik, felújít­ják a Móricz Zsi gmond Gim­náziumot és Szákközépisko­lát. új 6 tantermes szakmun­kásképző intézet épül. a bán­halmi szociális otthonban pedig ötvennel többen kap­nak majd helyet az ötéves terv idején. lis otthonba ugyancsak öt­vennel több rászorulót ve­hetnek majd fel. Tiszafüre­den nyolc általános iskolai és nyolc szakmunkásképző tanterem, valamint 30 gar­zonlakás építése szerepel a tervben. A sort folytathatnánk, — a kép mindenütt hasonló. A kiragadott példák is kellő­képpen érzékeltetik, hogy a lakásépítés és -gazdálkodás, az ifjúságról és az idősekről való gondoskodás kiemelt szerepet kapott a középtávú városi tervekben. Várhatóan csökkenni fog a bölcsődei és óvodáskorú gyermekek szá­ma. s a most még az általá­nos iskolában tanuló népe­sebb évfolyamok a VII. öt­Munkaruhák Kamuiból A Békés megyei Kamuion megkezdte működését a Szegedi Ruhagyár legújabb falusi konfekcióüzeme, s ezzel már tizenötre emelke­dett a termelőszövetkezetek­kel közösen létrehozott üzemeinek a száma. Hasznos az együttműkö­dés mindkét félnek, hiszen a gazdaságok kis befektetéssel — régi, fölöslegessé vált épületek átalakításával — gyarapíthatják bevételei­ket, s gondoskodhatnak 30— 50 nődolgozójuk állandó fog­lalkoztatásáról, a munka­erőhöz másként nem jutó ruhagyár pedig bővítheti ter­melését. A vállalat termé­kei mind keresettebbek kül­földön is; az idén — első­sorban központi üzemeinek termékeiből — 100 millió fo­rintnál nagyobb értékben szállítanak a dollárelszámo­lású piacokra. éves terv idején, folytatják tanulmányaikat a középisko­lákban és a szakmunkáskép­ző intézetekben. A városi ta­nácsok éppen ezért fordítot­tak nagy figyelmet a feszült­ségmentes, zavartalanabb át­menet feltételeinek megte­remtésére. Emellett persze mindenhol vannak egyedi, csak egy­ógy városra jellemző, ám ott feszültséget oko­zó gondok, s ha or­voslásuk nem is valósítható meg egycsapásra, a tanácsok­nak lépéseket kell tenniük legalább enyhítésükre. Túr- kévén például jelenleg 100 lakásra mindössze 4,2 tele­fon jut. Mezőtúron a szenny­vízhálózatot csak a tisztító fejlesztésével lehet bővíteni. Karcagon a burkolt utak ará­nya mindössze 20 százalék. Máshol a közlekedés elmara­dottsága vagy éppenséggel a belvízelvezetés megoldatlan- sása ró terheket a város gaz­dálkodására. Megnövekedett önállósággal Nem utolsó sorban említ­hető feladat — bár megvaló­sítása ugyancsak erőfeszíté­seket követel — a gázveze­tékek építésének szorgalma­zása ott, ahol erre lehetőség kínálkozik, de ide sorolhat­juk a környezetvédelmi okok­ból is kívánatos szeméttelep létesítését, a szabadidő el­töltését biztosító üdülőtelkek kialakítását, az ivóvízellátást javító víztoronyépítést, s a szolgáltatások színvonalát emelő üzletek létesítését is. Sok rekesze van a taná­csok pénztárcájának, s a megnövekedett önállóságukat most kipróbáló városi taná­csok maguk döntöttek, hogy melyikbe mennyi jusson. A lehetőségeken belül úgy pró­báltak sáfárkodni az erőfor­rásokkal. hogy elősegítsék a legégetőbb gondok megoldá­sát, s ugyanakkor az egyes égUzntokinak is juttassanak annyit, hogy tovább gyara­podhassanak, hogy fejlődé­sük, ha nem is dinamikus, de töretlen legyen. A taná­csok nem dugig tömött er­szénnyel vágnak neki az öt­éves tervnek, legalábbis ott, ahol döntően csak a szabá­lyozott bevételekre és az ál­lami támogatásra alapoznak. Mert igencsak megnőtt az ér­dekeltségi bevételek jelen­tősége. A fejlesztésben is szaporábban és nagyobbakat lépdelve haladhatnak ott, ahol olyan célokat jelöltek meg. amelyekben a közösség lakói, a város termelő vál­lalatai is érdekeltek, s részt is vállalnak a megvalósítás­ban. Sz. Gy. Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszo­nyok szempontjából sem ho­mogén — bár főbb mozgásait tekintve ebbe az irányba fej­lődik. A politikai gyakorlat­ban a kommunistáknak szá­molniuk kell társadalmunk összetett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevékeny­ségét végső soron éredekeik határozzák meg. A pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadalmi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, társadalmi csopor­tok közös, általános érdekein túl, azok sajátos, részérdeke­ihez kötődnek, s amelyek nem egyszer egymással is el­lentmondásban állnak. E ha­tások a pártszervezetek tevé­kenységében, a párttagok gondolkodásában, a felmerü­lő kérdések elemzésében, il­letve a rájuk adandó vála­szok tartalmában egyaránt megjelennek. A szocializmus viszonyai között megvannak a feltéte­tek a társadalmait alkotó osz­tályok, rétegek, csoportok és egyének alapvető érdekei egységének kialakításához. Ezt a szocializmus természe­te, társadalmi, politikai és gazdasági viszonyai teszik le­hetővé. Az érdekek összehan­golásának lehetősége azon­ban nem automatikusan jön létre, hanem az érdekviszo­nyokkal számoló tudatos te­vékenység révén. Ebben pe­dig az kulcskérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan döntéseket hozni, amelyek­ben a különböző társadalmi helyzetű emberek ráismer­nek saját érdekeikre, s ame­lyek megvalósításáért éppen ezért személyes elkötelezett­séget érezve magasfokú cse- lekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelen­tős társadalomtudományi fel­ismerései közé tartozik az érdekviszonyok szerepének mélyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott figyelembevétele. A pártnak az érdekviszonyok feltárásában, egyeztetésében — vezetőszerepének lényegé­hez kötődő — alapvető funk­ciója van. Az érdekek sokfé­leségét, összetettségét jobban figyelembe vevő politikai gyakorla'5 azonban vissza is hat a pártra, érinti munká­ját, vezetési stílusát, de kon­zekvenciákkal jár a pártde­mokráciára, ezen beliül a pártban folyó vitákra is. Ügy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük fi­gyelembe kellőképpen a pánt belső életében, politikai gya­korlatában. Részben ezzel függ össze, hogy a különböző érdekekkel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezetekben folynak az érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társada­lomban, illetve a pártszerve­zet működési területén ható különböző érdekek feltárásé­nak, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig Nagy tisztaságú acélokkal foglalkozó nemzetközi kon­ferencia kezdődött tegnap Balatonfüreden, az Orszá­gos Marvar Bányászati és Kohászati Egyesület, illetve az Angol Kohászati Társa­ság közös rendezésében, 16 külföldi szervezet és in­tézet közreműködésével. A háromnapos eszmecsere rész­vevői 28 országból érkeztek. Az európaiak mellett argen­tin, ausztrál, amerikai, bra­zil, japán, kanadai és kínai szakemberek is jelen van­nak. A konferencia egyik fő célja, hogy képet adjon a kohászat különböző orszá­gokban elért tudományos és gyakorlati eredményeiről, to­vábbá a felhasználók igé­nyeiről. A megnyitó ülésen Soltész István, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke és Jack Nutting, az Angol Kohásza­ti Társaság egyik vezetője a párt szervezeti felépítésé­nél, szervezeteinek minden fontos területen való jelen­léténél, és tagságának szoci­ális összetételénél fogva egy­aránt alkalmas árra, hogy közvetlenül is érzékelje tár­sadalmunk valóságos érdek­viszonyait, szüntelenül újra­termelődő ellentmondásaik­kal együtt. A párttagok szo­ciális összetétele azt mutat­ja, hogy a pártban különbö­ző társadalmi helyzetű embe­rek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett szemé­lyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felmerülő kérdéseket az általuk képvi­selt érdekektől motiváltán szemlélik. A pártnak alapve­tő érdeke, hogy a társadalom érdekviszonyai ne csak tár­sadalmunk politikai rend­szerének különböző szerve­zem keresztül áttételesen, hanem a párton belül köz­vetlenül is felszínre kerülje­nek. Ez fontos feltétele an­nak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelően vegyék figyelembe az érin­tett érdekeket. Ezért keresni kell annak módját, hogy az érdekviszonyok felszínre ke­rülését és megismerését a párton belül is céltudatosab­ban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a pártszer­vezet? Az egyéni, a csoport-, vagy a társadalmi érdeket? Egyiket sem hagyhatja fi­gyelmen kívül, de azt min­dig a konkrét körülmények alapján kell meghatároznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Alapál­lása, irányadó célkitűzése mindig a társadalmi, a cso­port és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése vagy közelítése kell, hogy le­gyen. A pártszervezet képvi­seli a társadalmi érdeket is, hiszen ezt fejezi ki a párt politikája, amelynek helyi képviselője, megvalósítója. De a pártszervezet része a vállalati munkakollektívának is. Érzékeli és képviseli an­nak napi és távlati érdekeit, de nem mondhat le arról sem, hogy a hozzáforduló és sérelmei: szenvedett emberek jogos érdekei mellett kiáll- jon. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdekvi­szonyok erőteljesebb figye­lembevétele politikai gyakor­latunkban a pártegység ese­tenkénti gyengüléséhez? Ügy vélem, nem. Abból kell kiin­dulni, hogy a társadalom, s benne a párttagok érdekvi­szonyainak összetett jellege, sokfélesége realitás, amely létezik és hat akkor is, ha felszínre jutását nem szor­galmazzuk. Céltudatos feltá­rásuk, elemzésük viszont a pártion belíil lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, haté­konyabb felhasználásukat a politikai gyakorlatban. Takács István köszöntötte a résztvevőket, majd Frank Fritzgerald az Angol Vas- és Acélipari Köz­pont műszaki vezérigazgató­ja tartott bevezető előadást. Az acélipar helyzetét jel­lemző tendenciákat elemezve többek között arra muta­tott rá, hogy világszerte ne­hézségekkel küszködik ez az ágazat. A nyugati országok­ban az utóbbi öt esztendőben 25 millió tonnával csökkent a termelés, ugyanakkor a fejlődő országokban 50 mil­lió tonnával nőtt. Az acél egyre nehezebben tud meg­birkózni versenytársaival, az alumíniummal és a mű­anyaggal. Versenyképessége és az ágazat gazdaságossá­ga ma már csak a minőség és főként a tisztaság növe­lésével biztosítható. Ehhez új eljárások és új vizsgálati módszerek szükségesek. A megnyitót követően a holnap befejeződő konferen­cia hat szekcióban folytató­dott. Lépést tartani a kor igényeivel A kép mindenütt hasonló Nemzetközi acélkonferencia

Next

/
Thumbnails
Contents