Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-13 / 111. szám
1986. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ősi motívumok kavics karcolással Első önálló bemutatkozását láthatja a szolnoki közönség a fiatal, tehetséges mezőtúri Homyáikné Sila Katalinnak. Az ügyes kezű, szelíd tekintetű, mindig mosolygós fiatalasszony a múlt évben nyerte el a szakma egyik igen rangos elismerését, a Népművészet Ifjú Mestere címet. Érdekes módon a korongozás első alapfogalmaival nem a népművészetéről híres Túron, hanem a fővárosban, Paggyas Lajos fazekasmester mellett ismerkedett. Művészetét azonban tökélyre már Nádudvaron fejlesztette. Olyan kitűnő mester vezette be a hőn áhított fekete kerámia készítésébe, nHint a ma nyolcvanéves Fazekas Józsi bácsi, többszörösen kitüntetett népi iparművész. Felesége, Szőnyi Rózsi néni pedig a megany- nyi virágmintát, figurát életrekeltő díszítőművészetbe avatta be. Bár még igen fiatal, szakmai tudásával, művészi munkájával máris kivívta a szigorú kritikusok, kereskedők és vásárlók elismerését. Pompás szűkéit, köcsög jeit, lisztes bödönjeit és egyéb kerámiatárgyait folyamatosan zsűrizi a Népi Iparművészeti Tanács. A 'kaviccsal, hallatlan finomsággal és ügyességgel mintázott, ibogyós, csíkos díszítéssel és geometrikus formákkal ékesített munkái a fazekasok országos amatőrpályázatán is sikert arattok. Jogot szerzett arra, hogy szeptemberben Dunaújvárosban részt vegyen a Szakszervezetek Országos Népi Iparművész seregszem- léjén. — Örülök, hogy a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ lehetőséget adott arra, hogy első önálló kiállításomat Szolnokon rendezhettem meg — mondja nem kis büszkeséggel, ötven munkámat hoztam el a megyszók- hely közönségének, természetesen a legbecsesebbeket. A vitrinekben elhelyezett fekete kerámiákat május végéig láthatják az érdeklődők. Remélem nem vallók szégyent — teszi hozzá szerényen. S mint a beszélgetésből megtudtam, szolnoki bemutatkozását városában, Mezőtúron rövidesen egy másik követi. Május 23-án a népi hímző szakkör kiállításával közösen mutatja be kerámiáit. Gouda István, Busi Lajos híres kunsági fazekasok utóda egyre inkább kilép a névtelenségből. Benevezett például a Balatoni emléktárgyak elnevezésű pályázatra, amelynek nem titkolt célja, a giccsek kiszorítása és felváltása értékes, jellegzetes, a gazdag magyar motívumvilág jegyeit magán hordozó nlépművétszeti tárgyakkal. Helyet kapnak művei rövidesen a Háziipari Népművészeti Szövetkezet megújuló fővárosi, Váci utcai kiállítótermében. További célja? Szeretné külföldre is eljuttatni alkotásait. Természetesen a babérokat nem várja ölhetett kézzel, megy, utazik, kopogtat, kilincsel az illetékesek ajtaján. Mintadarabokat visz, ajánb tárgyal, telve ötlettel és ambícióval. Hornyát Sila Katalin jó hírnöke a túri fazekasságnak, méltó folytatója az elődök nemes hagyományainak. — endrész — A kavics nyomán életre kelnek a híres nádudvari és túri motívumok (Fotó: Csikós Ferenc) Tizenévesekkel új módon Diákcentrum Szolnokon, Jászberényben és Törökszentmiklósim Már hagyományosnak tekinthető az a művészeti bemutató, amelyet a Jászság hét középiskolájának fiataljai tartottak a közelmúltban Jászberényben. A jászberényi diákcentrum által szervezett bemutatón művészetkedvelő tanulók vers- és prózamondásban, hangszeres zenében, énekben mérték össze tudásukat, de irodalmi színpadok és párod isták is bemutatkoztok, s a társas- és néptáncversenyen túl breakbe- miutató is szeretjeit a műsoron. Legyen házigazda Az 1'982-ben létrehozott diákcentrumok rendezvényei — a célnak megfelelően — módot és lehetőséget adnak a szabadidő célszerű, hasznos, az önképzést is elősegítő eltöltésére. Jászberényben a diákcentrum egyre népszerűbb rendezvényeinek 1984- től a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Háza ad otthont, melyet a város tanulói fjúsá - ga hetente két alkalommal vesz birtokba. Péntekenként ifjúsági randevút tartanak, ahol videomozi és diszkó ad lehetőséget a hétvégi kikapcsolódáshoz. A keddi napokon popklub várja a város fiatalságát. A ..Legyen házigazda!” akció bevezetésével azonban még több lehetőség nyílt az öntevékeny kezdeményezések megvalósítására. Ennek során a „Te mit tudsz?” és a legek vetélkedője volt sikeres ötlet. Egyfajta „bizományi áruház” is létrejött a diákcentrumban. A fiatalok megunt lemezeit, kazettáit, posztereit, könyveit és különféle gyűjteményeit középiskolás diákok árusítják, cserélik. * Az ifjúsági randevúkon azonban a számítógépes bemutatók vonzzák a legtöbb érdeklődőt, a számítástechnika terjedő és hasznos divatjának egyre többen hódolnak a középiskolás fiatalok közül. Mint arról a centrum vezetői tájékoztattok, a tervek szerint az idén beindítják a magnósklubot is. Ebben az évben további ú j lehetőségekkel gazdagodik a diákcentrum. A Jászkun Volán egy kiselejtezett autóbuszt adott át a fiataloknak, akik — miután társadalmi munkában felújítják az elöregedett masinát — a Lehel filmszínház előtti forgalmas parkban szeretnék elhelyezni. A buszban információs irodát, valamint filmvetítésre, vetélkedők és találkozók megtartására alkalmas Tini- presszót is kialakítanak. A Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házának udvarán kerthelyiséget hoznak létre, hogy a nyári időszakban megfelelő sportolási-, szórakozási- és játéklehetőséget biztosítsanak a város fiataljainak. Drakula grófnő nem kell A szolnoki diákcentrum létrehozását is jó kezdeményezésnek tartja a megyeszékhely mintegy tízezres tanulóifjúsága — legalább is a rendezvények látogatottságáról erre lehet következtetni. Igaz. itt csak kéthavonta nyitják ki előttük a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ kapuját, az úgynevezett „diákszombat” alkalmából. Ilyenkor azonban egésznapos műsor várja őket. Jászberényhez hasonlóan Szolnokon is a számítógép és a video a sláger. A fiatalok maguk készítette programokkal neveznek be. A videofilmek közül — a várakozással ellentétben — a Drakula grófnő című rémfilm vonzotta a legkevesebb nézőt. Nénszerű volt viszont az ajándékkészítés és -vásár, a fotóbörze, a fodrász—kozmetikai bemutató, a rockzenei vetélkedő és az amatőregyüttesek bemutatkozása. Szolnokon egyébként — mint azt a diákcentrum vezetői elmondták — sakkal nehezebb megszervezni, ösz- szehozni egy-egy olyan diákszombatot, amely az eltérő érdeklődési körű középiskolásoknak annyira megfelel, mint például az évzáró tájékán megtartott diákkame- vál. I disco már unalmas — Ügy vélem, helyesen döntöttünk, amikor a városi diáktanácsnak szabad kezet adtunk a diákcentrumok szervezésében — fogad dolgozó szobájában Karakas János, a KISZ Törökszentmiklósi Városi Bizottságának titkára. — A város három középiskolájába közel ezer diák jár. a tizenkét tagú városi diáktanács él a lehetőségekkel, és kitűnően szervezi szabadidős programjaikat. Havonta egy-egy alkalommal más-más középiskola ad helyet a rendezvényeknek; a programok az egész délutánt és estét kitöltik. Papp Katalin, a Törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium harmadik osztályosa, a városi diákta- nács titkára; — Nagyon untuk a „megemlékezés — kul túrprogram — diszkó” típusú ünnepnapokat. Sikerült megvalósítanunk. hogy az ünnepélyeket nekünk tetsző, diákos. fiatalos formában tarthassuk. Magunk csináljuk magunknak, s egyre többen eljönnek...! Sz. Gy. Nyelvápolás sz iskolában és iskolán kívül Anyanyelvi konferencia Szolnokon Az anyanyelvi nevelésről tanácskoztak megyénk pedagógusai tegnap Szolnokon, a Technika Házában. A konferenciát, amelyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is, Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében méltatta az anyanyelvi nevelés közoktatási programúkban, a nevelés-oktatásban betöltött helyét, szerepét, és szólt a további feladatokról is, amelyek közül kiemelte többek között az egyes iskolatípusok munkájának jobb összehangolását, egymásra épülését. Ez utóbbi célt szolgálta a konferencia is, hiszen a résztvevők valamennyi intézményt — az óvodától a pelagógusfcépzőig — képviseltek, s a tanácskozás fő feladata a közös gondok, eredmények, tennivalók, mérlegelése volt. A megnyitót követően Benkő Lóránd, akadémikus az EILTE tanszékvezető egyetemi tanára Anyanyelvűnk az iskolában címmel tartott előadást. Megállapította, hogy az utóbbi másfél évtizedben a magyar oktatásügy történetében eddig soha nem tapasztalt mértékben került az anyanyelvi nevelés a figyelem középpontjába. Üj nevelési-oktatási tervek, jó, esetenként kiváló tankönyvek, sok hasznos módszertani útmutató segíti a magyartanárok munkáját. A tanárképző főiskolákon, egyetemeken meghonosodott többek között a szocioling- visztika, a szövegtan, a számos más nyelvészeti tantárgy, amely lehetővé teszi a Heendő nevelők alaposabb, sokoldalúbb felkészítését. Ugyanakkor megállapította, hogy a sok jó törekvés ellenére még nem lehetünk elégedettek a megvalósulással, az eredményekkel. Sajnálatos tényként említette meg, hogy az egyes iskola- fokozatokban bizony gyakran pótolni kell az előző intézmény oktató-nevelő munkájának hiányosságait, az irodalom és a nyelvtan tanítás egymástól való távolodását, az óraszám önkényes csökkentését a nyelvtan rovására. S persze nem mellékes az a hatás sem, amely az iskolán kívül ért a tanulóifjúságot. Hiszen „az iskolai anyanyelvtonítás nem elszigetelt, önmagában is biztos sikerre vezető tevékenység Benkő Lóránd akadémikus az iskolai anyanyelvi nevelésről tartott előadást szélesebb társadalmi — művelődési keretbe tartozik, amelyben a magyartanár nyelvi oktatása, annak tartalma, szintje, korszerű szemlélete ugyan központi, meghatározó tényező, de amely az iskola egészén belül is érvényesülő, sőt az iskolán kívül, társadalmi méretekben is jelenlevő művelődési összhatás igényét is magában foglalja”. Benkő Lóránd előadása után Nagy J. József, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanára az óvodai és az iskolai anyanyelvi nevelés közös gondjait elemezte. Majd kiemelten szólt a beszéd-, a nyelvhelyesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének lehetőségeiről, ß az anyanyelvi nevelés szocializációban betöltött szerepéről. Természetesen a főiskola és saját tudományos kutatásainak tapasztalatai alapján, hiszen a Jászberényi Tanítóképző az anyanyelvi nevelés kutatásának, fejlesztésének egyik bázisa. Az általános és középiskolai anyanyelvi nevelés egységéről Bencédy József, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának igazgatója tartott előadást. Többek között az új nevelési-oktatási tervekről, a nyelvhasználat, a helyesírás és a gondolkodás Összefüggéseiről beszélt. Majd Farkas Ferenc, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola docense a hallgatók fel- készültségéről szerzett tapasztalatok alapján néhány hiányosságra hívta fel a középiskolai, s persze az általános iskolai pedagógusok figyelmét is. Szólt az első (évesek helyesírásában előforduló főbb hibákról, valamint a hallgatók olvasottsági szintjéről. Az előadásokat követően szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. A résztvevők négy csoportban tanácskoztok a nyelvihasználat fejlesztésének egymásra épülő fel- adatoiróL a nyelvhasználat, valamint a nyelvtan és a helyesírás összefüggéseiről, az anyanyelvi nevelés speciális gondjairól, a nyelvművelés iskolai és iskolán kívüli lehetőségeiről. Mind a négy szekcióban számos hozzászólás hangzott el az eddig elért eredményekről, gondokról, az új tankönyvek erényeiről, hiányosságairól, a közéleti nyelvről, a családi nevelésről, a különböző oktatási intézménytípusok közötti együttműködés lehetőségeiről. A szekcióvezetők Nagy J. József, Farkas Ferenc, Vinczéné Bíró Etelka, az OPI főigazgatóhelyettese és Költői Ádám, az ELTE Tanárképző Fiskolai Karának adjunktusa beszámolója Után Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője • zárszavával ért véget az anyanyelvi konferencia. T. G. hangsúlyozta az akadé-í - rnikus — hanem egy olyan), j A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Megkezdődtek az érettségi vizsgák Június 9—21 között tartják a szóbeliket Tegnap az ország valamennyi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák. Az 1985/86- os tanév végén a gimnáziumokban összesen 814 osztály. 25 000 tanuló, a szakközép- iskolákban 998 osztály. 29 500 tanuló érettségizik. Az esti és levelező tagozaton a gimnáziumokban 4083-an, a szakközépiskolákban 14 700- an végeznek. A gimnáziumiban érettségizők az idén is négy kötelező tárgyból: magyar nyelv és irodalomból, .matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből vizsgáznak, ötödikként olyan elméleti vagy gyakorlati fakultatív tárgyat kellett választani, amelyet a harmadik és negyedik osztályban tanultok. Magyar nyelv és irodalomból, valamint idegen nyelvből írásbeli és szóbeli vizsga is van, a többi tantárgyból csak az egyik kötelező. A szakközépiskolások írásban és szóban vizsgáznak magyar nyelv és irodalomból, és csak szóban történelemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehet a matematika, fizika, biológia vagy más tárgy. Minden szakközépiskolásnak érettségiznie kell legalább egy szakmai elméleti tárgyból írásban és szóban egyaránt, és egy szabadon választható idegen nyelvből. Az idén elsőként használhatnak a diákok zsebszámológépet az érettségin. A tegnapi magyar nyelv és irodalom vizsgát követően május 13-án matematikáiból, 14-én és 15-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban szakmai elméleti tárgyból rendeznek írásbelit, 16-án a gimnazisták fizikából, kémiából. valamint idegen nyelvből, a szakközépiskolások pedig idegen nyelvből adnak számot felkészültségükről. Az esti és levelező tagozaton május 26-tól kezdődnek meg az írásbeli vizsgák. A szóbeli vizsgák időpontját az iskolák határozzák meg: ezek június 9. és 21. között zajlanak le. Az idén több mint 41 ezer tanuló jelentkezett felsőoktatási intézménybe: ők matematikából, fizikából kémiából és biológiából a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát május 19-én és 20- án Írják meg. A magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgákon a gimnáziumokban a következő tételek közül választhattak az érettségizők: —’ Ady Endre szimbolizmusa néhány szabadon választott költeményének értelmezése alapján; — Értelmezze Vörösmathy Mihály Előszó című költeményét!; — Értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (Rajz a régi világiból) című elbeszélését! A szakközépiskolákban a magyar nyelvből és irodalomból vizsgázók a következő tételek valamelyikét kapták: — Az ellentétek szerepe és jelentése Ady Endre költői világában; — Legkedvesebb regényhősöm életútja — Egy szabadon választott regény értelmezése alapján; — Gondolati és érzelmi elemek jelentésének egysége József Attila Óda című költeményében a mű értelmezése alapján.
