Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

1986. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Városszópószet '86 Reklám mindenáron vagy ízléssel Manapság nem egyszer le­het a sajtóban olvasná a rek­lámok túlzott erőltetéséről, különösen pedig az idegien nyelvű feliratok rohamos és indokolatlan terjedéséről. Aim ritkábban esik szó pél­dáiul olyan meghatározó té­nyezőről; mint az esztétikai funkció, jóllehet, ez a meg­lehetősen! fontos kritérium a sor elejére kívánkoznék. Mert vitathatatlan: az ará­nyosság jegyeit magán viselő és a jó ízlés határain belül megtervezett és kivitelezett reklámok sajátos hangula­tot, esztétikai külcsint köl­csönöznek az utcáknak, te­reknek, házaiknak. — helyen­ként alapvetően meg is vál­toztathatják ezek arculatát. Szerencsére ma már bőven akadnak olyan városaink, amelyekben féltő gonddal vigyáznak az utcák képére, s összehangolt munkával, szükség esetén kellő szigor­ral ügyelnek a reklámdöm- pdng arányaira. De nem mindenütt szerez­het ilyen kedvező benyomást az utazó. A Közép-Tisza vi­dékén például az utóbbi év­tizedekben mintha nem tu­lajdonítottak volna különö­sebb jelentőséget a reklám szerepének, következésképp Szolnok városát sem lehet éppenséggel azzal vádolni, hogy a magyar Alföld „Las Vegas”-a szerepében tetszel- gett volna korábban. Pedig vakolatlan, szabad tűz- és oromfalakból „meztelenke­dett” elég a városban. A fog­híjak, az engedély nélküli JBjl Ezzel a „freskóval” remélhetőleg hamar végez a Nap műszaki osztályának vezető­jén. a városi főépítészen, a Közúti Igazgatóság főmérnö­kén és a Magyar Hirdető megyei 'központjának vezető­jén kívül a bizottságba időn­ként meghívást kap egy-egy eseti szakértő (fotós, vagy művész), aki bizonyos alkal­makkor hozzájárul a döntés­hez. A zsűri engedélye nél­kül Szolnok közterületén sem vállalat, sem magánszemély nem tehet ki reklámtáblát vagy bármiféle más feliratot. Az engedélyezéshez szükség van helyszínrajzra, homlok­zati fotóra, méretarányos grafikára és műszaki leírás­ra. A városban elhelyezendő reklámberendezések enge­délyezéséhez — a közterületi zsűri megalakulása óta — a Magyar Hirdető megyei köz­pontjához kell fordulni. Az iroda vezetője, Tánczos Má­IŰATS1JR A sok felirat között elvész az „illat” utcákra csempészett táblács­kák. a régi, megrongálódott hirdetések már régen segít­ségért kiáltottak. Ez év áprilisábain a kiáltás végre maghallgattatott: meg­alakult Szolnokon is a köz­területi zsűri, amelynek fel­adata védeni — a reklámbe­rendezések kihelyezésekor — a városképet, azaz elbírálni, hogy a cégtáblák, feliratok megfelelnek-e az esztétikai, illetve közlekedésbiztonsági követelményeknek és nem utolsósorban a reklámszak­mái elvárásoknak A koráb­bi eljárásokkal szemben a bizottság összehangolja és főleg meggyorsítja az enge­délyezéseket. Tagjai olyan szakemberek, akik nap mint nap találkoznak a város ilyen jellegű gondjaival. A tanács ria másfél éve látja el fel­adatát. — Meglehetősen szigorúak a feltételeink, mégis elég sók tucatfelirat, rossz reklám látható a városban. — Sajnos, a régi reklám- berendezések tényleg csúfít­ják a városképet. Például a 'Patyolat feliratai elavultak nagyrészt tönkrementek, lóg­nak a vezetékek s veszélyt jelentenek az üzletbe lépők­re. Van, ahol valamilyen ok­ból kikapcsolták a világítást, így az csak arra jó, hogy a madarak belefészkeljenek Több helyen a címfestők „szépérzékének” köszönhető­en éktelenkednek csúnya fel­iratok. Nem ártana egyéb­ként felülvizsgálni a koráb­bi engedélyeket, mert azok egy részét nem arra adták ki. mint ami végül is meg­valósult. — A vitrinekkel mi a hely­zet? — Ezekről jobb nem be­szélni. A Beloiannisz utcán nemrég kitettünk egy boka kólás reklámot, és a fotó miatt betörték az üve­get. Nem egyedi eset. — Mi az oka annak, hogy Szolnok utcáin jószerével el­enyésző a reklámtábla? — Nehéz dolgunk van, mert zömmel olyan vállala­tókkal vagyunk körülvéve, amelyek nem' nagyon reagál­nak a lehetőségre. Jó lenne, ha az olyan nagy cégek, mint a Tiszamentá Vegyiművek vagy a Tisza Cipőgyár jó példát, mutatnának. Hely van bőven, hiszen a város- központon kívül a Széchenyi lakótelepen is rengeteg üres fal árválkodik. Ezeket min­denképpen szeretnénk hasz­nosítani. talán oldanánk va­lamelyest az épületek egy­hangúságát is. — A fővárosban és máshol is most reneszánszát éli a tűzfalfestés... — Azzal sok baj van, ugyanis állványozni kell és vakolni. Költséges munka, ráadásul a nap miatt kifa­kulnak a színek, és idővel le­pereg a festek is. A jövő út­ja — úgy hiszem — a zo­máncozott fémlapoké, ame­lyekért 8 éves garanciát vál­lalunk. Itt nálunk egyre töb­bet szerelünk fel ezekből. Ha a tervek valóra vál­nak, akkor rövidesen ízléses kivitelű reklámok gazdagít­ják majd a várost, színesítik az épületeket — de termé­szetesen csak azokon a helye­ken, ahol kellőkképpen ille­nek a környezetbe. Mert az agyonzsúfolt utcaképp éppen az ellenkező hatást válthat­ja ki, mint amit reméltünk. Tovább játszva a gondolat­tal : ha Létrejön a megálla­podás egy régóta óhajtott rézművessel, aki esztétikus betűkkel, cégérekkel helyet­tesítené a jelenlegi elektikus feliratokat, akkor bizonyára előnyére megváltozna néhány épület külső homlokzata, s ez kedvezően hatna az utcakép­re is. De ezek jelenleg még csak álmodozások. Városvé­dő Pallas Athéné egyelőre csupán áléit pilláit nyitogat- ja... Jurkovics János Fotó: Hargitai Lajos Ki tanítson matematikát? Avagy elfogult-e a panaszos levői írója? Nemrégiben panaszos levelet küldött szerkesztősé­günknek egy rákócziújfalui szülő. Többek között arról ír, hogy az iskolában sok képesítés nélküli nevelő tanít, így például „a matematikát egy szakképzetlen kazánfű­tőből lett tanár tanítja” — írja az elkeseredett szülő, — s a gyerekek közül sokan bukásra állnak. Majd aggódva állapítja meg, hogy a diákokat nem készítik fel kellő­képpen a középfokú tanulmányokra. Mi az igazság a panasz­ban? A tantestületben négy Szolnokon érettségizett képe­sítés nélküli nevelő dolgozik. Egyikük a napköziben, hár­man pedig technikát, testne­velést és éneket tanítanak. Mindannyian jelentkeztek az idén itováhbtanulásra peda­gógusképző intézményekbe, ami azt bizonyítja, hogy el­kötelezték magukat a tanítói, tanári pálya mellett. Jól ér­zik magukat a tantestület­ben, s a gyerekek között. Kü­lön öröm, hogy az igencsak elnőiesedett pályán a négy nevelőből kettő férfi. Egyi­kük az előző munkahelyén a Gamesznál másodállásban — mivel nem akadt más vállal­kozó — valóban kazánfűtő is volt. — Az természetesen elő­fordult. hogy más tantárgy­ból is tartottak órát, helyet­tesítettek képesítés nélküli nevelőink — teszi hozzá Ma­rik Mihály az igazgató, majd egy lepedőnyi kimutatást vesz elő a tantestületről. E szerint jelenleg hatan, tavaly nyolcán, tavalyelőtt ugyancsak hatan voltak tar­tósan távol, többnyire gyer­mekgondozási szabadságon. Helyettesítésükről az isikola vezetőjének kell gondoskod­ni. Egy nagyobb létszámú tantestületben könnyebb megoldani, hogy szaktanár helyettesítse a távollévőt. De mit tehet az az igazgató, mint például a rákócziújfa- lui tantestületben, ahol min­den szakosból jószerével csak egy van? Küldje haza a gyerekeket? Mindez nemcsak Rákóczi - újfaluban gond. Papíron tel­jes a tantestület a valóságban azonban mégsem az. A távol­lévők állását csak egy-két évre szóló szerződéssel lehet betölteni, ez azonban nem vonzó sem a pályakezdők, sem a már régebb idő óta dolgozó pedagógusok köré­ben. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy az idén kétszobás, összkomfortos, központi fűtéses lakással, 4400 forint kezdő bérrel, hat­ezer forint segéllyel, illet­ményfölddel, 400 forint pót­lékkal hirdettek biológia, technika, történelem vagy ének-zene szakos állást Rá­kóczi új faluban. Még csak nem is érdeklődött senki sem. Pedig talán ha valaki megnézte volna az iskolát igencsak megnyerte volna a tetszését. Nem sok falu di­csekedhet hasonló intéz­ménnyel. A két és fél holdnyi terü­leten egy évtized munkájá­nak. — s tegyük hozzá a szü­lök önzetlen segítségével — ezernyi ötlet eredményeként idillikus környezetet terem­tettek a régi és az újabb is­kolaépületek köré. A park­ban negyvenhét féle fa — már-már egy kisebb arboré­tum — ad árnyat, ezernyi il­latot, a park zöld pázsitját le­bontott régi épületek a pe­dagógusok által megmentett kőfaragásai díszítik, az örök­ké rossz villanycsengőt egy ugyancsak , ^megmenekített’ ’ hangulatos Idsharanggal cse­rélték fel, most készül egy medence, amelyben halaik, teknősök lelnek majd ott­honra, s egy erőt fejlesztő ügyességi játékkomplexum­mal bővül a tornaterem il­letve a sportudvar. A folyo­sók, a tanári szoba, s még némelyik épület külső falát is a diákok rajzai díszítik. Mindez igazi gyermekszere­tetről tanúskodik. A környezet nem pótolja a matematika szaktudást ér­velhetne most a panaszo­sunk. S ebben igaza van. S ha ez megnyugtatja idézzük a matematika szakfelülgyelő legfosebb, a rákócziújfalui iskolára vonatkozó jegyző­könyvéből. amelyben a ko­rábbi látogatása során ta­pasztaltaikat veti össze az újabb 'benyomásokkal: „Fej­lődött a tanulók matematika problémamegoldó gondolko­dása. A gondolkodási műve­letek-emlékezet, képzelet, összefüggések megléttatását változatos feladatsorok adá­sával erősítette a nevelő. A szafcnyelv használata megfe­lelő. A felmérések eredmé­nyei az előző összegző vizs­gálat eredményedhez képest javulást mutatnak. Alapmű­veletek végzésében a megyei átlag szintjén dolgoznak a tanulók, szöveges feladatok megoldásában egyértelmű a javulás. A nyitott mondatok, egyenletek megoldása a 8. asztálíyban a megyei átlag fe­lett van”. A dicséret mellé még egy megjegyzés, az osztálynaplók tanúsága szierint matemati­kából sem magasabb a buká­sok aránya, mint más tantár­gyakból. S, hogy hogyan készítik fel a tanulókat Rákócziúj faluban a továbbtanulásra? Tavaly a tizennyolc végzős diákból né­gyen gimnáziumiban, hatan Szakközépiskolában, nyol­cán szakmunkásképző inté­zetben tanultak tovább. Az idén huszonhat nyolcadikos választott pályát. Egy diák­lányt felvettek a budapesti orosz nyelvű Körösi Csorna Sándor Gimnáziumba, ahol az ország többszáz jelentkező­jéből választják ki a leendő elsősöket. Tízen szolnoki kö­zépiskolákban tanulnak to­vább tizenöt tanulót pedig felvettek a szakmunkáskép­ző intézeteikbe. Az eredmények ellenére sem elégedett persze önma­gával sem a tantestület, sem az iskola vezetése. Természe­tesen a képesítés nélküli ne­velőknek, s a tantestületnek is az lenne a jó és a köny- nyebb. ha mindenkinek meg volna a diplomája. Hiszen akkor kevesebb erőfeszítés árán is meg tudnák tartani illetve növelhetnék eddigi eredményei két. Egyelőre azonban erre nem sok esé­lyük van. A következő tan­évben még négyen lesznek gyermekgondozási segélyen, akiket helyettesíteni kell. Így átmenetileg bármennyire is szeretnénk sajnos nem lehet lemondani a képesítés nél­küli nevelők alkalmazásáról sem Rákócziújfaluban, sem másutt. Tál Gizella A Havikor tárlata A Kevi kör alkotói, Bod­nár Lajos. Finta Sándor, Fü­leld Gábor, Bácskai Berta­lan, Fábián László, Horváth György, Iván Sándor, Miha- lik Magdolna, ifj. Papi La­jos, Pólya Pál. Rohászka An­tal, Sarkad! Im,re, Szenti Er­nő, Gy. Vad Erzsébet, Vad András és Várallyai Sándor munkáiból nyílik kiállítás ma délután öt órakor a Kis­újszállási Kisgalériában. A tárlatot május 28-ig nézhetik meg az érdeklődők. Komárom megyébtn Befejeződtek a nemzetiségi napok Csolnoki, mogyorósbányai, oroszlányi, tarjáni, táti és kecskédi nemzetiségi mű­vészeti együttesek fesztivál­jával zárult vasárnap Vár­gesztesen a Komárom megyei nemzetiségi hét eseménysoro­zata. Ezúttal hatodik alka­lommal rendezték meg a nemzetiségi napokat a me­gyében, ahol minden tizedik lakos német, vagy szlovák anyanyelvű. A program iránt rendkí­vül nagy volt az érdeklődés, népes tábora volt minden bemutatónak. találkozónak. Kesztölcön a szlovák lakosok népviseleti ruháiból, eszkö­zeiből nyitottak kiállítást. Szombaton Szolnokon a Verseghy Gimnázium ballagási ünnepségén fellépett a csehszlovák Prerovi város pedagógiai középiskolájának énekkara is. Képünkön Jan Leibner vezényli a kórust A hót filmjeiből MALAMBO Az igaz mese úgy szól, hogy volt egyszer egy Houdi­ni nevű , .szabadulómű vész’ ’, aki állítólag még a szabályo­san eltemetett, szögekkel le­zárt koporsóból is .kijött”, — s egyáltalán mindenből, mindenhonnan .kijött”, — hiszen azért volt „szabaduló­művész”. Ezek után gondolom akkor csodálkozna legjobban az ol­vasó, ha a fizika, a mechani­ka törvényeit ennyire meg­csúfoló Harry Houdináről nem derülne ki, hogy tu­lajdonképpen magyar volt. Ne aggódjanak, már kide­rült! Állítólag Budapesten született s Wedsz Erik volt az igiazi neve. Állítólag, csu­pa állítólag. Az viszont bizonyos, hogy Harry Houdini, alias Weisz Erik különös karriert futott be az elmúlt évtizedekben a világ filmművészetében, iro­dalmában. Irt róla Norman Mailer, megjelent alakja Mi­los Forman Ragtime-jében, . .megid éződött’ ’ Gárdos Pé­ter filmjében, meg más mű­vekben. Nem a mutatványai jelentik alakja fontosságát, hanem a gondolat, amelyhez különböző asszociációkat le­het kötni. A kitörés, a sza­badulni vágyás, á helyzetvál- toz tatás igényét könnyű Houdiniiihez fűzni, nagyon is egyszerű paraboláiban. Bey úiabb. a legendás mes­ter emlékét idéző film jelent meg a mozikban, az osztrák Malamibo című film. Ez előző felsorolásból is következően témáját tekint­ve a Malambo nem túl ere­deti gondolatra épít, de ezt Milan Dor a rendező is tud­hatta, mert a film egészével szinte feledteti a sablont. Túl is lép bizonyos fokig a rendező az alaphelyzeten, maga sem bízik abban, hogy főhőse, Chris birtokában van azoknak a tulajdonságoknak, amelyek Houdini nevét világ­hírűvé tették. Dór ifjú sza­baduló művésze inkább csak ábrándozó szépléiek jó szán­dékú de kissé ügyefogyott is. Nem tud szabadulni a hely­zetétől, hiába mesterkedik ügyéért a kedvesen, kelleme­sen! szélhámos jugoszláv ven­dégmunkás!, Miseha. Milan Dor — neve is jel­zi — jugoszláviai születésű, érthető, hogy filmjét az Ausztriában vendégmunkás­ként vagy végleg letelepedett szerbek közegében játszatja. Jól ismeri az ábrázolt élet­helyzetet, minden lényegeset elmond arról, igazán becsü­letesen tárja fel a jellemek ellentmondásait, az együtt­élés buktatóit. Lenyűgözően kedves, kelle­mes, szellemes film a Ma­iamba és a rendezőn kívül ez elsősorban is a Misohát alakító jugoszláv színésznek, Miodrag Andric-nek köszön­hető. aki igazán brilldáns já­tékkal teszi emlékezetessé a megformált figurát.- ti —

Next

/
Thumbnails
Contents