Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

xxxvii. évi. 108. sz., 1986. május 9., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Add a kezed! — Segítsünk együtt! Nemcsak a bírság nevel Mindig segíteni akartam az embereken Napirenden a budapesti agglomeráció rendezési terve ülóst tartott a Minisztertanács Hazánk számára létkérdés a békés nemzetközi környezet Szűrőm Mátyás mondott beszédet az Országos Bókotanáos ünnepi ülásén Az Országos Béketanács ünnepi ülésével tegnap megkezdődött a béke- és barátsági hónap esemény- sorozata. A Parlament kongresszu­si termében tartott ülésen — a Magyar Állami Ope­raház gyermekkórusának műsora és Lukács Sándor színművész szavalata után — Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács el­nöke, a Béke-világtanács álelnöke mondott megnyitó beszédet. Az ülésen ezután Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra tartott előadói beszédet. Bevezetőben köszöntötte azokat a honfitársakat, akik — világnézeti, felekezeti, nemzetiségi hovatartozásuk­tól és társadalmi helyzetük­től függetlenül — cselekvő­én kívánnak hozzájárulni hazánk és a világ békéjének megőrzéséhez, biztonságának megszilárdításához, a népek közötti megértés elmélyítésé­hez. — A nyolcvanas évek kö­zepének jellemző vonása — mondotta —, hogy az embe­riség a bizakodás és az ag­godalom szüntelen változá­saiban él. A nemzetközi kap­csolatokban egyidejűleg, egy­mással párhuzamosan érvé­nyesül a szembenállás erő­södése, a feszültségek tuda­tos élezése és az egymásra­utaltság, a konfrontációval járó veszélyek felismerése, a fegyverzetek korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére irányuló törek­vés. Ezt követően szólt az SZKP XXVII. kongresszusának je­lentőségéről, kiemelve a szov­jet békekezdeményezések fontosságát. Beszélt a nem­zetközi politikai helyzetről, a NATO szélsőséges körei­nek arról — a nemzetközi kapcsolatok konfrontációs elemét erősítő — igyekeze­téről, hogy katonai fölényre tegyenek szert, minőségileg új fegyverek és fegyverrend­szerek létrehozására, a ka­tonai erőegyensúly megbon­tására törekedve. A béke híveinek van és kell is, hogy legyen elég tü­relme, kitartása a megpró­báltatásokkal járó időkben pozícióik szakadatlan erősí­téséhez — folytatta. — Most különösen fontos, hogy a bé­kéért munkálkodó kormány­zati körök, szervezett erők 1986 legyen a Namíbia függetlenségét elősegítő nagy akciók éve — erre szólít fel a 2. Nemzetközi Namíbia konferencia deklarációja. A szerda este Brüsszel­ben befejeződött tanácskozá­son 70 — köztük 32 afrikai — ország 400 küldötte vett részt. Húsz éve, hogy az ENSZ megszüntette Dél-Afri- ka mandátumát Namíbia fé­lét t, s az országot — átmene­tileg, amíg teljes független­ségét elnyeri — ENSZ-fel- ügyelet alá helyezte. Preto­ria azonban azóta sem tett mellett a társadalmi moz­galmak, a legszélesebb nép­tömegek is állandóan hallas­sák hangjukat, s folyamatos erkölcsi, politikai nyomást gyakoroljanak azokra, akik­nek realitásérzékét ma még elnyomja a profitérdek, az ideológiai elfogultság, az osz­tálygyűlölet. A békemozga­lom ma a nemzetközi vi - szonvok sajátos, semmivel sem helyettesíthető összete­vője. A szónok beszélt arról, hogy hazánk számára létkér­dés a békés, a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztését előmozdító nemzet­közi környezet. Külpolitikánk célja is az — mondotta —, hogy kedvezőbbé tegyük szo­cialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzá­járuljunk a társadalmi ha­ladás világméretű ügyének előmozdításához és a béke megőrzéséhez. — A külpolitika alakítása, a nemzetközi munka hazánk­ban nem csupán a hivatásos politikusok, a diplomaták dolga. Különösen akkor nem, ha legfontosabb feladatunk­ról, a béke, a biztonság, a népek barátsága és a nem-, zelek közötti jó viszony erő­sítéséről van szó. E célok el­érésében semmivel sem pó­tolható szerepet töltenek be a társadalmi és tömegmoz­galmak, .közöttük a magyar békemozgalom. Az Országos Béketanács nemzetközi te­vékenysége fontos része ha­zánkat és a világot összekö­tő nemzetközi kapcsolatrend­szernek. Állásfoglalásaival, akcióival hozzájárul a le­szerelés ügyének előmozdí­tásához, a bizalom építésé­hez A magyar békemozgalom hazai feladatai sorában a legfontosabb, hogy tömörítse a béke minden magyar hívét, jusson el társadalmunk min­den rétegéhez, csoportjához, minden egyes állámpolgár- hoz, s mozgósítson minél több embert a béke védel­mére. A békemozgalom nem a gépromboló hagyományok folytatója; igent mond a tu­dományos haladásra, ugyan­akkor számolnia, foglalkoz­nia kell az emberekben élő indokolt vagy olykor meg­alapozatlan félelemérzettel is, legyen az kapcsolatos akár a közvetlen katonai cé­lokat szolgáló nukleáris kí­sérleteknek, akár egy atom­erőmű sajnálatos katasztró­fájának, környezetkárosító eleget a világszervezet fel­hívásának és csapatai tör­vénytelenül (megszállva tart­ják a természeti kincsekben gazdag országot. Namíbia küldöttei — Sam Nujoma a SWAPO (Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet) elnöke, valamint az ország magas rangú egyházi szemé­lyiségei — javasolták: 1986. legyen a Namíbia független­ségéért kialakítandó világ­méretű mozgalom éve. A küldöttek az akciók nemzetközi támogatásáról biztosították a konferenciát. hatásával — hangsúlyozta Szűrös Mátyás; végezetül ki­emelte : Az ENSZ nemzetközi bé­keéve jó alkalmat nyújt ah­hoz, hogy a békemozgalom hazai és nemzetközi teendő­it áttekintve, erőit felmérve minél több embert mozgó­sítson, s minél több külföldi barátot nyerjen meg a kö­zös cselekvés gondolatának. Ha a békemozgalmak és szervezetek, a békepolitikát folytató kormányokkal kar­öltve képesek lesznek fellép­ni a közös, nagy célok való­ra váltásáért, akkor 1986 va­lóban kiemelkedő éve lehet a nemzetközi békemozga­lomnak. Az ünnepi ülés hozzászó­lói közül Bischoff Antal komlói csoportvezető vájár beszélt arról, hogy bányász­társaival együtt mindent meg kívánnak tenni a béke meg­őrzéséért, tudván, hogy az ma a legalapvetőbb emberi feladat. Földi Ferenc, a sá­rospataki Comenius Tanár­képző Főiskola főigazgatója az oktatók felelősségéről szólt az ifjúság gondolkodá­sának, béke iránti elköte­lezettségének alakításában. Pólyák Ferenc fafaragó mű­vész felhívta a népművésze­ket: a nemzetközi békeév sikeréhez járuljanak hozzá azzal is. hogy békevágyukat alkotásokban örökítik meg. Mihail Jakovlev, a Szov­jet Békevédelmi Bizottság hazánkban tartózkodó kül­döttségének vezetője tolmá­csolva a szovjet békemoz­galom üdvözletét, rámuta­tott: a Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolatok erősítésének, a magyar béketanács és a Szovjet Békevédelmi Bizott­ság együttműködése fejlesz­tésének. Sebestyén Nándorné zár­szava után az ünnepi ülés a Szózat hangjaival ért véget. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén elfogadta budapesti agglomeráció regionális ren­dezési tervét, amely az ez­redfordulóig terjedő időtar­tamra határozza meg a te­rületiéi használás és az érin­tett települések rendezésének legfontosabb elveit. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Koszorúzás a győzelem napja alkalmából A fasizmus felett aratott győzelem 41. évfordulója al­kalmából az Országos Béke­tanács tegnap koszorúzási ünnepséget rendezett Buda­pesten a szovjet hősök Sza­badság téri emlékművénél. Az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándor­né, az OBT elnöke és Bara­bás Miklós főtitkár koszorú­zott. Ezután elhelyezte az emlékművön a Szovjet Bé­kevédelmi Bizottság koszo­rúját Mihail Jakovlev, a bi­zottság tagja, a Szovjetunió Külügyminisztériuma mellett működő Diplomáciai Akadé­mia professzora, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkban tar­tózkodó szovjet veteránkül­döttségét pedig Vitalij Ribal- ka repülő altábornagy. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Mol­nár Béla. az Országos Ta­nács titkára. Peják Emil, az Országos Tanács elnökségé- nék tagja, a HNF budapesti bizottságának vezető titkára és Maros Mária, a HNF V. kerületi bizottságainak elnö­ke koszorúzott. Megkoszorúzták az emlék­művet más társadalmi szer­vezeték, valamint a főváro­si dolgozók és tanuló1 fjóság képviselői is. Munkavédelmi Főfelügyelő­ség vezetőjének a munkavé­delem 1985. évi alakulásáról, valamint az időszerű felada­tokról adott jelentését. A kormány a feltárt tapaszta­latok alapján, szükségesnek tartja a megelőző és a felvi­lágosító munka további ja­vítását, valamint a munka- védelmi előírások betartásá­nak fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács áttefkin­Tegnap az MTA várbeli kongresszusi termében meg­kezdődött a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrendben 146. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. Az Akadémia 146. közgyű­lését Berend T. Iván akadé­mikus nyitotta meg. Ezt követően Berend T. Iván átadta az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az 1986. évi Akadémiai Aranyérmet Bach Zsigmond Pál akadé­mikusnak, az MTA Történet- tudományi Intézete ku­tató professzorának ítélte oda a magyar marxista gaz­daságtörténetírás megalapo­zásában, művelésében elért — nemzetközileg elismert — eredményeiért. tudományos iskolateremtő munkásságá­ért, szakmai, közéleti, tudo­mánypolitikai és több mint négy évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért. Akadémiai díjat kapott Walkó György, az irodalom­tudomány kandidátusa, a Nagyvilág című folyóirat ro­vatvezetője, Győrffy György, a történettudomány doktora, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos ta­nácsadója, Simonné Kiss Ibolya, a mezőgazdasági tu­domány kandidátusa, a MÉM Szarvasi öntözési Kutató in­tézetének tudományos osz­tályvezetője, Mafcana B. Gá­bor. az orvostudomány kan­didátusa, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató In­tézetének tudományos fő­munkatársa, Kőszegfalvi György, a műszaki tudomány doktora, a Városépítési Tu­dományos Tervező Intézet tudományos igazgatóhelyet­tese, Kajtár Márton, a ké­miai tudomány kandidátusa, az ELTE Szerveskémiai tan­székének docense, Lörincz Lajos, az állam- és jogtudo­mány doktora, az Államigaz­gatási Főiskola főigazgató­helyettese. Hámor Séza, a föld- és ásványtani tudomány kandidátusa, a Magyar Ál­lami Földtani Intézet igaz­gatója, Saejtli József, a ké­miai tudomány doktora, a Chinoin Gyógyszervegyésze­ti Gyár főosztályvezetője. Többen megosztott díjban részesültek. Első ízben ítélte oda az MTA Elnöksége az akadé­miai újságírói díjat. A ki­tette a testnevelés és a sport fejlesztésének feladatairól hozott minisztertanácsi ha­tározat végrehajtását. Meg­állapította, hogy egyes terü­leteken előrelépés történt, az iskolai testnevelésben és a szabadidősportban azon­ban nem kielégítő az előre­haladás, ezért felszólította az illetékeséket, hogy gyor­sítsák meg a végrehajtást. tüntetést Pető Gábor Pál, a Népszabadság elméleti és tu­dományos rovatának főmun­katársa kapta, hosszú idő óta kifejtett alapos, a tudomá­nyos eredményeidet közért­hetően ismertető, a tudo­mány társadalmi szerepét fi­gyelembe vevő és az áltudo- mányos nézeteket bíráló új­ságírói tevékenységéért. A díjaik átadása után Falu- végi Lajos emelkedett szó­lásra. Bevezetőjében az MSZMP 'Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a közgyű­lés résztvevőit.- Rámutatott a moistanf tanácskozási társa­dalmi és politikai fontossá­gát kiemeli, hogy a közgyű­lés gondolati középpontjában az MSZMP XIII. kongresz- szusán elhatározott, és a VII. ötéves tervben testet öltő társadalmi és gazdasági ki­bontakozás áll. — Nemzeti, társadalmi programunk a VII. ötéves terv előkészítése során jó munkaikapcsolat jött létre a tudomány, a gazdaságpoliti­ka és a tervezés között. Fe­lelősségteljes együttműködé­sünk elveit és feltételeit — most először — külön megál­lapodásban. munkaprogram­ként rögzítettük. A kormány elnökhelyettese rámutatott arra, hogy a terv kimunkálásában a tudósok és a gazdaságirányítás közötti együttműködés fontos ta­pasztalatokkal szolgált. — Mi most abban látjuk a feladatot — s várjuk tudó­saink együttműködését —. hogy megteremtsük a köz­vetlen továbblépés módjá­nak, időzítésének és társa­dalmi fogadtatásának leg­jobb feltételeit — hangoz­tatta. Az elkövetkezendő idő­szak feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a kor­mányzat a jövőben is számít az Akadémia közreműködé­sére. elsősorban az ezredfor­dulón túltekintő hosszú távú tervezés megalapozásában. A közgyűlés tudományos előadását Csábi Sándor aka­démikus és Erdős Tibor, a közgazdaságtudomány dokto­ra tartatta .,A hazai ipar pi­acképessége és a hazai szel­lemi élet” címmel, majd megkezdődött a tudományos előadás feletti vita, A közgyűlés első napján megválasztották az új tiszte­leti tagókait. Az MTA Elnök­ségének javaslata alapján a tudományos testület 33 kül­földi tudóst vett fel az Aka­démia tiszteletbeli tagjainak a sorába. A közgyűlés betöl­tötte az elnökségi tagok so­rában megüresedett helyeket. Az elnökség tagja lett Po- linszky Károly és Somos András akadémikus. Hetven ország Namíbia függetlenségéért 1986 a nagy akciók éve lesz c Kétmillió 200 ezer üveg gyógyvizet palackoz az idén a Vízkutató és Fúró Vállalat tiszajenői gyógy- és ásványvíz üzeme (TKL) Megkezdődött az akadémia 146. közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents