Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-31 / 127. szám
1986. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A művészetpártoló szövetkezet „Kiadásaink megtérülnek. Évente félmilliót költ a hivatásos művészek és amatőrök támogatására az Egyesült Jászsági Áfész A köztudomásúan nem Ünnep! könyvhót — 1986 Előtérben a mai magyar irodalom Megyei megnyitó Kenderesen könnyű gazdasági helyzetben azt vélhetné az ember, hogy egy szövetkezetnek kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy a „szárnyai alá” vegye a hivatásos művészeket, vagy hogy pártfogolja — anyagilag támogassa — az amatőr művészeti mozgalmakat. örvendetes, hogy mégis akadnak szövetkezetek, amelyek alapvető feladataik ellátásán túl, törődnek a művészetek támogatásával is. Közéjük tartozik az Egyesült Jászsági Áfész. A tizenkét községre és Jászberényre kiterjedő tevékenységet folytató szövetkezetről tudnunk kell, hogy az Alkotó emberért pályázaton az egyik első helyet szerezfte meg a megye több mint kilencven benevezett munkahelye között. Talán ez is mutatja, hogy az áfész gondot fordít dolgozói és 'tagjai művelődésére. Bartus Pál elnök szívesen sorolja, mit tettek az utóbbi esztendőkben, hogy dolgozóik minél szélesebb körű műveltséget szerezzenek. — Évek óta megállapodás fűz bennünket Gecse Árpádhoz, a Jászság festőjéhez. A megállapodás természetesen kétoldalú, nem csupán az áfész ad, hanem a neves művészi is. Hogy néhány példát is bemutassak: Gecse Árpád három alkotása is a szövetkezet birtokában van, szocialista brigádjaink rendszeresen részt vesznek műteremlátogatásokon, a művész gyakran tart nálunk élménybeszámolót, mi pedig kiállítások szervezésében segédkezünk. Az áfész havonta anyagilag is támogatja a festőt. — Tudom, hogy számos „külső” művészeti csoportot is patronálnak. — A városi kamarazene- kar mecénásai között is ott vagyunk mintegy tízezer forinttal, de rendszeresen segítjük a jászfényszarui Fortuna amatőr színjátszó csoportot, a Jászsági Népi Együttest, a jászárokszállási pávakört, a jászalsószent- györgyi fúvószenekart... Hangsúlyozom azonban, hogy az anyagi hozájárulá- sokért mi is kapunk valamit. A jászfónyszaruiak például fellépnek az áfész ünnepségein, ugyanígy a népi együttes tagjai vagy az árokszállási pávakör dalosai is. Gyakori vendégeink a jászalsó- szentgyörgyi iskola fúvósai, akiknek mi vásároltuk a hangszerek többségét. — Mindezeken kívül saját amatőr művészeinknek is lehetőséget adunk a bemutatkozásra — teszi hozzá az elnök szavaihoz Biróné Fülöp Rozália, a szövetkezet köz- művelődési munkájának egyik irányítója. — Hobbi- kiállításaink évről évre nagy sikert aratnak, hiszen sokan ás sokféle művészeti ágban készítenek alkotásokat. Vannak fafaragóink, festőink, gobelinkészítőnk, még lopótökfaragónk is! Idén őszszel a zeneiskolában rendezünk számúkra kiállítást, ahol a bemutatott műveket meg is vásárolhatják a látogatók. Szép sikereket ért el a saját fenntartású énekkarunk, amely már kétszer kapta meg az arany minősítést. Számon tartják a város legjobb kórusai között, sőt külföldön is bemutatkoztak. — Évenként mennyit fordítanak a hivatásos és amatőr művészek támogatására? — kérdezem Bartus Pál elnöktől. — -Körülbelül félmillió forintot. Mondanom sem kell, hogy kiadásaink megtérülnek, hiszen célunk az, hogy a szorosan vett gazdasági munka mellett dolgozóink lehetőséget kapjanak az esztétikai és alkotói élmények megszerzésére, azok nélkül ugyanis nem teljes az ember. — b j — Kulturális életünk évről évre visszatérő eseménye az ünnepi könyvhét, amelynek rangját a könyvtárosok, könyvterjesztők, könyvkiadók munkája alapozza meg. A csaknem 60 esztendős múltra visszatekintő eseménysorozatnak Szolnok megyében is jelentős hagyományai vannak: a korábbi évek könyvheti író-olvasó találkozóin, ankétjein találkozhattunk a magyar próza és líra élvonalbeli képviselőivel, sőt világirodalmi rangú külföldi írók is dedikálták műveiket egy-egy Szolnok megyei esemény alkalmával. Blanka Gimnáziumban Körmendi Lajossal, Jászjákóhal- mán a községi könyvtárban Katkó Istvánnal találkozhattak az olvasók, a tiszafüredi könyvtár vendége pedig Kovács P. József előadóművész volt. Budapesti filharmonikusok Siker az NDK-ban Óriási sikerű Liszt-koncertet adott csütörtökön Berlinben Jandó Jenő zongoraművész és a Budapesti Filharmonikusok Zenekara Kórodi András vezényletével. Az NDK fővárosának tavaly helyreállított csodálatos koncerttermében, a kiváló akusztikájú Schauspielhaus- ban Liszt Ferenc halálának 100. és születésének 175. évfordulója alkalmából tartották a hangversenyt. A programban a Les Preludes, a II. zongoraverseny és a Missa Solemnis szerepelt. A Missa Solemnis megszólaltatásában négy szólóénekes, Dénes Zsuzsanna, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila és Tóth János, valamint Sapszon Ferenc irányításával a Magyar Rádió és Televízió énekkara működött közre. A közönség helyéről felállva, óriási tapsviharral köszönte meg a magyar művészeknek a nagyszerű előadást. A budapesti művészek szerdán este hatalmas sikerrel vendégszerepeitek a drezdai zenei fesztiválon is. Bogyiszlói kalendárium A bogyiszlói népi hagyományokat és szokásokat csokorba gyűjtő kalendáriumot adott ki a Népművelési Intézet. A kötetet a Tolna megyei faluban végzett gyűjtőmunka alapján a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ munkatársai állították össze és a nyomtatást is az intézmény házinyomdájában végezték. A sárközi falvak sorába tartozó Bogyiszlón sok régi történetet őriz a szájhagyomány, egyebek között a kancatej erjesztéséről és fogyasztásáról, a falu híres paprikájáról, amit gyógyszerként is használtak, vagy a házasságról, a párválasztásról. A dokumentum értékű históriák mellett anekdotákat is közreadnak a kalendáriumban; s megtalálja benne az olvasó a legfinomabb helyi ételek készítésének leírását, ezek között van például a rétesgom- bóc-leves és a fokhagymás csibehús. Egy naiv festő naivnak aligha mondható képei Batáné Bertus Terézia törökszentmiklósi kiállítása után Téli reggel A törökszentmiklósi városi művelődési házban rendezték meg májusban a városhoz családi szálakkal is kötődő Batáné Bertus Terézia naiv festő kiállítását. A Qsongrádon született, de Szegeden élő Batáné Bertus Terézia mindössze néhány éve fest, a teljes ismeret- e őségből lépett elő több önálló tárlatra is elegendő képpel, — nem tudjuk megkerülni a tényeket. * nem is volna értelme: jelentkezése szenzáció volt, s ma is az. Napjainkig — hangsúlyozzuk: négy, öt éve festette az első képét — tíz önálló kiállítását rendezték meg, Szegeden, Gsongrádon, Kecskeméten, s napjainkban Törökszent- miklóson. Batáné Bertus Terézia már eddigi életművével is feladja a leckét művészete értékelőinek. Képeinek fele, harmada kétségtelenül a naiv festészet műfajához rokonítható, — de ez sem fenntartások nélkül! Alkotásainak másik vonulata viszont felfogásában messzi túllép az előzőn, annyira egyedi és sajátos, hogy a hasonlítgatásoknak nem is volna értelme. Szólni kell még Batáné Bertus Terézia portréfestészetéről, ez talán a leg- vitathatóbb, de a szabad asszociációkra épülő biblikus eredetű figurák — főleg az egyházi festészet keretein belül — igen szépek, értékesek. Abban azonos és egységes Batáné Bertus Terézia festészete — kivéve a mitológiai megjelenítéseket — hogy az élményhez, a tapasztalathoz kötődik, általában azt festi, amit lát, de ez a látásmód különbözik a „naivak” madártávlat szemléletétől. Bartáné Bertus Terézia a „földön állva” saját szemszögéből érzékeli és szerkeszti a látottakat, önmaga teremtette szimmetriával. Mondanivalójával is sokszor túlmutat a naiv festők érzelemvilágán, kompozíciói tudatosabbak. Talán példa lehet erre a Naplemente című képe, amelyről szívszorongatóan árad a magány szomorúsága. Alkalmunk volt beszélni Batáné Bertus Teréziával. Elmondta, hogy a kétkezi emberek nehéz életét élte. különösen azokban az időkben, amikor családja férfitagjait katonai szolgálatra hívták be, frontra vitték. A tanya, a föld összes, férfiembert is próbára tevő munkája a nyakába szakadt, éjt nappallá téve dolgozott, hogy gyermekeit eltartsa. Később, nyugdíjazásáig varrónő volt. legutóbb önálló kisiparos. IFesteni sohase tanult, de nyugdíjas éveiben eszébe jutott, hogy lánykorában a barátnők emlékkönyvébe virágokat festett. Néhány tányér „megfestésével” próbálkozott, kiderült, nem tud annyit készíteni, amennyit meg nem vennének. Ettől már egy lépés volt az öreg tanya, a Gólya, a Nyárfás tanya stb. —tiltAz idei ünnepi könyvhét megyei megnyitóját tegnap délután, Kenderesen, a megye legújabb könyvtárában rendezték. Az eseményen képviseltették magukat a megye párt-, állami és kulturális szerveinek képviselői; megnyitó beszédet Czakő Sándorné, a Kenderesi Nagyközségi Tanács elnöke mondott. A kenderesi megnyitó ünnepség szerves részeként a kenderesi iskolások furulyazenekara adott ízelítőt tudásából, majd a kisújszállási zeneiskola kis zenészei mutatkoztak be igényes műsorral. A kenderesi megnyitó ünnepséggel mintegy száz rendezvényt magában foglaló eseménysorozat vette kezdetét; Szolnokon tegnap este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezett irodalmi est jelentette a nyitányt, Mezőtúron a Teleki A könyvhét hagyományaihoz híven, megkezdődött az erre az alkalomra megjelent művek árusítása; a Szolnok megyei településeken felállított könyvsátrak, pavilonok kínálatában különös népszerűségnek örvendtek a mai magyar irodalom könyvheti újdonságai, elsősorban Esterházy Péter Bevezetés a szép- irodalomba, Sarusi Mihály Miagyar Krisztus, Kiss Anna Az idő című munkái, nem szólva a „Közös dolgaink” című sorozat új könyveiről vagy a Kyorsuló idő sorozatban megjelent, az orvosi hálapénzek eredetét és célját firtató tanulmánykötetről, örvendetes, hogy a kiadói sajtótájékoztatókon ígért művek döntő többsége. — lett légyen szó lektűrről, vagy szűk körnek szóló tanulmánykötetről —, megjelent és kapható is a könyvhéten. Fenti képünkön a Kenderesen tartott megyei megnyitó ünnepség egy pillanata látható. A fiatal tehetségek felkarolása Országos énekestalálkozó Jászberényben Jászberényben a Székely Mihály zenei napok rendezvénysorozatának rangos eseményeként országos énekestalálkozó kezdődött tegnap délután. A zeneoktatási intézményeket megmozgató háromnapos rendezvényre az ország 34 iskolájából (21 zeneiskolából, 7 zeneművészeti szakközépiskolából és a Zeneművészeti Főiskola valamennyi tanárképző intézetéből) érkeztek növendékek tanáraik kíséretében. A találkozó megnyitóját a házigazda Palotásy János Zeneiskola nagytermében tegnap délután 3 órakor tartották. A rendező szervek es a Székely Mihály Emlékbizott-. ság nevében Vass Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mondott beszédet, köszöntötte az énekeseket, a szakmai bizottságot és a közreműködő zongoraművészeket. Az idén 15. alkalommal megrendezett Székely Mihály zenei napok első ízben karolja fel a fiatal énekeseket, hogy a szereplési lehetőségek biztosításán túl a tehetségek kibontakozását segítse. A nem versenynek, hanem találkozónak szánt hangversenyek kedvező alkalmat teremtenek az ismerkedésre, a szakmai, művészi fejlődésre, a tanárok tapasztalatainak kicserélésére. A megnyitó után megkezdődtek a bemutató hangversenyek, amelyeken a növendékek egy magyar szerző művét, illetve egy szabadon választott dalt vagy áriát énekeltek. Ma délelőtt a hangversenyek a Palotásy János Zeneiskola nagytermében a szakmai bizottság előtt folytatódnak, majd az 54 énekes közül a legjobbak este 8 órakor a Déryné Művelődési Központban gálahangversenyen mutatkoznak be a jászberényi közönségnek. Az országos énekestalálkozó vasárnap délelőtt a zsűritagok és a felkészítő tanárok részvételével szakmai tanácskozással, értékeléssel zárul. — Lukácsi —