Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Államélet és demokrácia Jogásznap Szolnokon EIOadéaok, könyvkléllltás, szekcióülések Tegnap jogásznapot rendeztek Szolno­kon. A megyei tanács dísztermében tar­tott nyitó ülésen jelen volt és előadást tartott Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. Az ülés elnökségében foglalt helyet Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtit­kára, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese. AU* Varga Péter előadását tartja (Fotó: T. K. L.) Kedvezőtlen adottságok ellenére is az élmezőnyben Kiváló Szövetkezet a Jáazfényszarul Béke Tsz A rendezvény résztvevőit, köztük az elnökség tagjait, a megye állami, társadalmi és gazdasági szerveinek, vala­mint a szomszédos megyék jogászszervezeteinek képvi­selői a jogásznapot megnyitó dr. Zstnurin Lajos megyei fő­ügyész, a Magyar Jogász Szövetség Szolnok Megyei Szervezetének elnöke köszön­tötte. Ezt követően Varga Péter az államélet egyes időszerű kérdéséről tartott előadást, aki a beszédének bevezetőjé­ben a XIII. pártkongresszus­nak az államélet erősítését előmozdító határozatairól, az ebből fakadó feladatokról, ezek végrehajtásáról szólt. A társadalmi és politikai célok megvalósítását befolyásoló körülményeket elemezve el­mondta, hogy a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulá­sa és belső gondjaink elle­nére sikerült megőriznünk létbiztonságunkat, szocialis­ta céljaink változatlanok. — Sem a nehézségeket, 6am az elért eredményeket nem szabad sem lebecsülni, sem túlértékelni — hangsú­lyozta. — Sem elbizakodásra, sem elkeseredésre nincs okunk. A nehezebb körül­mények 'közepette is életké­pesek vagyunk, s ha mun­kánkat jobban, hatékonyab­ban szervezzük meg, erőfe­szítéseink nyomán előrelé­pésre is van lehetőség. Az államélet fejlesztéséről, erő­sítéséről is elmodlhatjuk mindezt — állapította meg, majd kérdésekkel folytatta előadását. — Hogyan működik a szo­cialista állam szervezete, miként látja el funkcióit, mi­lyenek a törvényei, tükrö­zik-e a valóságot és pozitív irányba viszik-e előre a tár­sadalom fejlődését? Ezek a kérdések nemcsak a jogi szakembereket, a közvéle­ményt is méltán érdeklik. Ugyanakkor az is igaz, az állaimszervezetek és testüle­tek csak akkor végezhetik jól, eredményesen a munká­jukat, ha ehhez megfelelő tömegtámogatást kapnak, ha a szocialista demokrácia A magyar—szovjet ba­rátsági hét záró, szolnoki rendezvényeként tegnap délután az SZMT Ságvári Endre Művelődési Köz­pontjában barátsági nagy­gyűlést tartottak. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Tóth László, az SZMT tit­kára üdvözölte a megje­lenteket, közöttük Sándor Lászlót, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkárát, majd Bagyul Iván lvánovics, a budapesti szovjet nagykövetség taná­csosa, a szovjet baráti tár­saságok szövetségének ma­gyarországi képviselője tartott tájékoztatót a Szov­jetunió leszerelési prog­ramjáról. Hangsúlyozta, hogy ez a program már 1917-ben a for­radalom győzelmével elkez­dődött, és a fő politikai irányvonala: a béke megszi­lárdításáért vívott harc azó­ta sem változott. Elmondot­ta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa óriási feladato­kat tűzött a szovjet nép elé, amelyek csak békében való­síthatók meg, hiszen az épí­tőmunkához elsősorban ez szükséges. Sajnos a feszült nemzetközi helyzet, az USA által diktált fegyverkezési verseny újabb és újabb for­dulója nagy terheket ró az emberek, így a szovjet állam­polgárok vállaira is. Az utóbbi időben a Szovjetunió élő, fejlődőképes. A szocia­lista állam erősítése felté­telezi az államélet demokra­tizmusának fokozatos, a tár­sadalmi érdekeket szem előtt tartó fejlődését — szögezte le. Majd — miközben elis­meréssel szólt arról, hogy a jogalkotásban az új jogsza­bályok előkészítésében egyre szélesebb rétegek vesznek részt — elmondta, hogy a jogismertetésben, a végre­hajtásban már korántsem ilyen kedvező a kép. A ha­tározatok ismertetésére nem fordítunk kellő gondot és ezek ellenőrzése is gyakorta formális, pedig egy határozat tekintélyét az adja meg, hogy mennyire jut érvényre a gyakorlatban. Ugyancsak kedvezőtlen jelenségre hívta fel a megye jogászainak fi­gyelmét, amikor a demokrá­cia sajátos megítéléséről be­szélt. Hazánkban a helyi döntési hatáskörök kiszélesítésével tovább erősödött a szocialis­ta demokrácia. Ugyanakkor egyfajta helytelen társadalmi felfogás is kialakult ezzel összefüggésben. A demokrá­ciát néhol úgy fogják föl, hogy egyenlő a fejetlenség­gel, anarchiával, holott a de­mokrácia feltételezi a fegyel­met és a rendet. Társadal­munkban vannak jogok és kötelességek, de ezek együt­tes érvényesítését kell meg­követelni. A munkafegyelem. számos békekezdeményezést javasolt — noha eddig ezek a NATO-országok elutasító magatartása miatt kevés kézzelfogható eredményt hoztak — a haladó, békesze­rető emberek mégis bíznak abban, hogy a szocialista or­szágok összefogása, gazdasá­gi, katonai ereje lefogja a a hivatali fegyelem, az ál­lampolgári fegyelem, a veze­tők ellenőrzési tevékenysége, a társadalmi tulajdon védel­me egyaránt része a demok­ráciának, ám ezen a téren mielőbbi olyan szemléletbeli változásra van szükség amely szocialista céljaink el­érését segítik. Az előadások! a továbbiak­ban az államélet egyes terü­leteinek konkrét feladatait érintette. Szó volt az állam- szervezetek egymás közötti munkamegosztásának, vala­mint az államélet és a párt- irányítás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Varga Péter előadása után a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiállítását tekin­tették meg a résztvevők, majd délután szekcióülése­ken folytatódott a rendez­vény. Dr. Raft Miklós, a Mi­nisztertanács titkársága veze­tője A századvég magyar közigazgatásáról; dr. Nyíri Sándor a társadalompolitikai célkitűzésekről és a jogalkal­mazásokról; dr. Csiky Ottó, családjogunk továbbfejlesz­tésének jogpolitikai problé­máiról; dr. Nagy László, a szövetkezeti tulajdonjog fej­lesztésének lehetőségeiről; dr. Komáromi Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara tit­kársági és jogi főosztályának vezetője a kamarának a gaz­dasági életben betöltött sze­repéről tartott előadást. háborús agresszorok kezét — mondotta többek között az előadó. Ezt követően Bagyul Iván lvánovics válaszolt a hallga­tóság kérdéseire. A békegyűlés után a mű­velődési ház előcsarnokában és nagytermében Szovjet­Tegnap a déli órákban ünnepségre gyűlt össze a Jászfényszarui Béke Tsz kol­lektívája. A szövetkezet gép­műhelyét az egymásután kö­vetkező években immár har­madik alkalommal díszítet­ték fel, hogy méltó környe­zetben vegyék át a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. A terített asztalok mellett helyet foglaló szövetkezeti tagokat és a meghívott ven­dégeket — Simon Józsefet, a megyei pártbizottság tit­kárát, Szabó Istvánt, a Jász­berényi Városi Pártbizottság első titkárát, a nagyközség és a Jászsági párt-, állami, gazdasági vezetőit, a társszö­vetkezetek, a gazdasági és kereskedelmi partnerek kép­viselőit, a szlovákiai testvér­szövetkezetek delegációját — Kiss Sándor elnökhelyettes köszöntötte. Ezután Csikós Ferenc elnök tájékoztatta a jelenlévőket a tavalyi és az elmúlt 5 év eredményeiről. unió ma címmel kiállítás nyílt a soknemzetiségű or­szág állampolgárainak min­dennapi életéről. A magyar— szovjet barátsági hétnek még egy megyei eseménye lesz: holnapután este Rákócziúj- faluban barátsági gyűlés kez­dődik, amelyen a szolnoki Bartók kórus ad műsort. A 6800 hektáron 370 dolgo­zóval gazdálkodó szövetke­zet kedvezőtlen termőhelyi adottságai ellenére huzamo­san az országos élmezőnyhöz tartozik. Az elmúlt tervidő­szakban az egy dolgozóra ju­tó termelési értéket megkét­szerezték, a nyereség há­romszorosára nőtt, a szemé­lyi jövedelem pedig 79 szá­zalékkal emelkedett. Ered­ményüket nem a jó földnek köszönhetik — bár az aszá­lyos években is fokozatosan emelkedtek a terméshoza­mok —, hanem a jól meg­szervezett, becsületes mun­kának és a folyamatos, szi­gorú költségtakarékosság­nak. Az országos tendenciá­tól eltérően növelték a kuko­rica termőterületét, és jó eredményt értek el a gabo­naprogram teljesítésében. Emelkedett a szövetkezet technikai színvonala, gépvá­sárlásra a szükségleteknek Aligha választhatott volna ideálisabb helyszínt a hagyo­mányos — tegnap ötödik al­kalommal megrendezett — szakszervezeti nap program­jának a Medosz megyei bi­zottsága a Kötivizig millér- parti szabadidő központjánál. Az egész napos rendezvény az ágazati szakszervezet év ele­jén megtartott kongresszusa egyik fontos határozatának jegyében szerveződött. A mozgalom termelést, gazdálkodást segítő tevé­kenységéről a kongresszusi határozatokból adódó fonto­sabb feladatokról beszélt elő­adásában Czirmay Tibor, a Medosz központi vezetőségé­nek titkára, és ez volt a té­mája a mezőgazdasági, víz­ügyi és erdészeti dolgozók­ból álló, négy-négy tagú bri­gádok szellemi-újítási vetél­kedőjének is. A tizenöt ver­senyző kollektíva a kong­resszus anyagát feldolgozó totó helyes kitöltésével, köz­gazdasági témájú kérdések megválaszolásával és egy-egy jelentősebb gazdasági hasz­not eredményező újítás be­mutatásával küzdött a leg­magasabb pontszámok eléré­séért. Az újításokból, szabadal­makból a helyszínen kiállí­tást is rendeztek, hogy a szakszervezet! nap résztve­vői megismerkedhessenek a Medoszhoz tartozó szakmák megfelelően 5 év alatt 53,5 millió forintot fordíthattak. A korábbi évek sikerei megalapozták az 1985-ös év kezdését és kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás mellett ár­bevételi tervüket 8, a nyere­séget pedig 38 százalékkal teljesítették túl. A 216 mil­liós árbevételt és a 33 mil­liós nyereséget 4 százalékkal kevesebb energiafelhaszná­lással érték el. A tájékoztató után Simon József élismerő szavak kísé­retében átadta Csikós Fe­rencnek a Kiváló Szövetke­zet címről szóló oklevelet, majd három dolgozónak Ki­váló Munkáért miniszteri, kettőnek pedig Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért TOT-ki- tüntetést adott át. Az ebéd­del záruló ünnepségen töb­ben részesültek pénzjutalom­ban, elismerésben. újítóinak a termelő munkát könnyítő, olcsóbbá tevő mód­szereivel. A szellemi erőpró­bával egyidőben vetélkedő zajlott a szabadidő-központ fái között is, tíz egyenként két-két tagú csapat főzőver­senye színesítette a szakszer­vezeti nap programját. Birka, őz és borjúpörkölt, halászlé és csigatésztával bélelt tyúk­húsleves főtt a bográcsok­ban, és nem volt kicsi a tét sem: ezer forintos díjat ért a verseny legfinomabb főztje. Az igazi zsűrit természete­sen az egész napos program- résztvevői alkották, a ver- senytétélekből! állt ugyanis a menü a millérparti akáco­sok alatt elköltött edében. Délután kultúrműsorral foly­tatódott a program, a Török­szentmiklósi Béke Tsz citera- zenekara és a Híd amatőr­színpad parodistái szórakoz­tatták a jelenlévőket. Az ezt követő eredményhirdetésen az újítási-szellemi vetélkedő első, háromezer forintos dí­ját az Agroker Vállalat bri­gádja vehette át Romhányi Lászlótól, a Medosz megyei titkárától, és mint kiderült, a Mezőtúri Állami Gazdaság dolgozója, Ungi István főzte a legjobb, az ezerforintos birkapörköltet. Képünk a vetélkedő és a főzőverseny egy-egy mozzanatát örökítet­te fneg. T. ír. A Szovjetunió ma című kiállítást — szombat és va­sárnap kivételével — június 6-ig, na­ponta 10-től 17 óráig tekinthetik meg az érdeklő­dők (Fotó: T. K.L.) Millér-parti randevú Milliót érő újítások, ..ezerforintos" birkapörkölt B magyar—szovjet barátsági hét záróprogramja Nagygyűlés és kiállítás a megyeszékhelyen

Next

/
Thumbnails
Contents