Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
Megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) új, frissítő gondolatok megvalósításához pénz is kell. Ám tarthatatlan, hogy a hiányzó forintok az elutasítás állandó érveivé váljanak. Meg kell találni a módját, hogy a különleges képességűek kitűnhessenek, s munkájuk eredményét ne szubjektív ítéletek minősítsék. — Immár évtizedek óta hangoztatjuk, mi minden múlik az alkotó műszaki munka, az értelmiség kellő megbecsülésén. Mert ott, ahol nem központi intézkedésekre várnak, hanem a gazdasági eredmények egyik lendítőjének tartják, ott gyors a szakmai előrehaladás, s világos, tervezhető jövő áll az indulók előtt. Épp legégetőbb gondjaink, a hatékonyság, a fegyelem erősítése oldhatók meg akkor, ha a munkahelyek rendje szilárd alapon, a teljesítmény elvén nyugszik. Mi tehát nem kivételes elbánásra vágyunk, hanem olyan munkahelyeket szeretnénk, ahol kizárólag az ad értéket az elvégzetteknek, hogy ki*ki milyen mértékben tudott hasznára lenni a szűkebb- tágabb közösségének. Sokat bírált jövedelemszabályozási rendszerünk ma már módot ad arra, hogy ilyen alapokon építkezzünk. A ma dolgozó fiatalok az utóbbi évtizedek legaktívabb nemzedékét alkotják. A statisztikák szerint minden három fiatal dolgozóból kettő többletmunkát vállal. Nincsen szégyenkeznivalónk. Természetesen ők is azt szeretnék, hogy képességeiket, szorgalmukat elsősorban a főmunkaidejükben kamatoztassák, ott, ahol teljesítményük jól mérhető, s munkájuk haszna számukra is jövedelmező. A gombamód szaporodó munkaközösségek, társulások, alkotóközösségek legtöbb tagja huszonéves. Általában a pályakezdők, a családalapítók azok, akik gyakran még a pihenésre, a kikapcsolódásra, a barátokra is nehezen szakítanak időt, mert minden megkereshető forintra szükségük van. A többletmunka lehetőségét ne korlátozzuk, de segítenünk kell abban, hogy az energikus, tettrekész huszonévesek ne váljanak kifáradt, kiégett harmincasokká, negyvenesekké. A fiatalok többségének első igazi nagy erőpróbája az önálló otthon megteremtése, a lakásszerzés. A családot alapítóktól ez ma több energiát kíván, mint az egykét évtizeddel ezelőtt indulóktól. Aki nem számíthat a szülők jelentős anyagi támogatására, annak minden leleményességére, energiájára szükség van. ahhoz, hogy kézbe- vehesse az első lakáskulcsot. A szocialista demokrácia az egész társadalom érdeke Én úgy tapasztalam, hogy ebben a fontos kérdésben a fiatalok többségének nincsen irreális elképzelése. Nem azt várják, hogy a munkakönyv vagy a házassági anyakönyvi kivonat mellé a lakáskiutalást is átvehessék. A lakásárak olyan messze eltávolodtak a kereseti 1 ehetőségektől, hogy sokan esélyt sem látnak az otthonszerzésre. Emellett egyszerre kell megküzdenünk a mennyiségi és a minőségi gondokkal, örvendetes tény, hogy ma már a lakások száma csaknem eléri a háztartásokét, ám a lakáshelyzettel összefüggő társadalmi közérzet nem javult. Ennek legfőbb oka a hiányos lakásgazdálkodásban rejlik. Kevés a nagy lakás, vagy nem éri meg leadni, így nics hová továbblépni. Iifjúsági szövetségünk álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben A iküldöttgyűlé- 6ék tapasztalatai is megerősítették célunkat: olyan helyzetet kell teremteni, amely megfelelő nagyságú és idejű előtakarékossággal belátható időn belül otthonhoz juttatja az arra rászorulókat. Ennek érdekében tárgyaltunk ma egy hónapja az OTP vezetőivel. Javasoltuk egy olyan betétforma kialakítását. amely megőrzi reálértékét, amelynél a kamat mindenkori felső 'határa eléri a lakásár emelkedésének mértékét. Azt is kezdeményeztük: váljon általánossá, hogy a hosszúlejáratú kölcsönöket csak öt év türelmi idő után kezdjék törleszteni a fiatalok. A KISZ KB első titkára a továbbiakban rámutatott: a szocialista demokrácia kiteljesítése nem csupán a fiatal nemzedékek, hanem a társadalom egészének is érdeke. — Ha a fiatalok a „mindenhez közöm van” érzésének Értékváltás Az elmúlt évtizedekben kialakult szocializmusképünk átértékelődött. Az értékát- rendezödést mindig hangos viták kísérik. Szövetségünknek az a feladata, hogy felelősen politizáló, útkereső fiatalok bennünk mindig biztos hátországra leljenek. A szocializmus maradandó értékeinek elfogadása mellett csak küzdelmek árán lehet korunk új értékeit elismertetni. Fiatal nemzedékeinknek ritkábban adatik meg a siker, a győzelem élménye. Egy tizenéves fiatal nehezen tűd azonosulni régi vívmányok megőrzésével. Nekik lendület s vonzó célok kellenek. Érthetően erősödött a nemzeti múltunk iránti érdeklődés. Azok mellett állunk. lendületével vesznek részt közös céljaink valóra váltásában, ötletgazdagságukkal, gyorsaságukkal sokat lendíthetnek gazdasági, társadalmi gondjaink megoldásán. Ám, ha úgy érák, a „fő sodorból”, a nagy kérdésekből kirekesztik őket, elfordulnak, közömbössé válnak. Ennek romboló hatása egyértelmű. Ki kell fejleszteni és el kell sajátítani a demokratikus rend és fegyelem köte- lességérzetét. A kisebbségi vélemények tolerálását és a többségi akarat fegyelmezett elfogadását. A KISZ a fiatal nemzedékek számára a szocializmus eszméivel, értékeivel történő találkozás fontos színtere. Napjainkban jelentős értékátrendeződés folyik. Olyan, évtizedek alatt megkövesedett elméletektől búcsúzunk, mint a töretlen, lankadatlan fejlődés illúziója, programszerű sikerek képlete. Közben új fogalmakat tanultuk: versenyt, vállalkozást, innovációt. A társadalmi fejlődés új konfliktusokat, feszültségeket hozott felszínre. Több jele van annak, hogy a nyolcvanas évek új jelenségei zavarba hozták az ifjúság egy részét. A szocializmusról tanultakat nem mindenben tapasztalhatják a hétköznapokban. Amit látnak: lassul a fejlődés, sok család ma nehezebben éh mint tegnap, nem feltétlenül, az keres többet aki többet vagy jobban dolgozik. A szülők, a tanárok s gyakran az ifjúsági mozgalom sem nyúlt eleget az eligazodáshoz, olykor adósak maradunk a magyarázattal. Felélénkült az ideológiai küzdelem is; az imperialista propaganda elsősorban a legkevésbé tapasztaltakat veszi célba. — vitákkal akik a magyar történelem baladó hagyományait és a szocializmust együtt vállalják. Mi azt valljuk, minden fiatalnak önmagának, de nem egyedül kell rálelnie arra az útra, amelyen haladva azonosulni tud szocialista értékeinkkel, céljainkkal. Ehhez nyílt, őszinte, beszéd, s hívó szó kell. Szövetségünk úgy adhat legtöbbet tagjainak, ha világos, egyértelmű politikai cselekvési lehetőséget kínál. Hámori Csaba ezután az MSZMP Központi Bizottságának ifjúságpolitikai állásfoglalását idézve hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspárt épít és számít a magyar ifjúság tudására. tettrekészsógére, elkötelezettségére. — Az ifjúság önálló életre történő felkészítése az egész társadalom ügye. Az ifjúság sokfélesége tagoltabb ifjúsági struktúrát kíván. A kívánatos nagyobb társadalmi munkamegosztás csak lassan bontakozik ki. A társadalmi és tömegszervezetek önálló ifjúsági munkájától azt várjuk, hogy saját szervezeti kereteik között adjanak cselekvési lehetőséget a különböző érdeklődésű fiataloknak. Azt akarjuk, hogy összességében több figyelem és anyagi erő jusson a fiatalok nevelésére, hogy az ifjúsági érdekek érvényesüljenek. Üdvözöljük a szak- szervezetek elhatározását az ifjúsági tagozatok létrehozásáról. Remélhetően a többi társadalmi és tömegsziervezet is kialakítja ifjúsági munkáját. Az ifjúságpolitikai elvek állami megvalósítását segítő lépésként szeptember elsején megalakul az Állami Ifjúsági Sporthivatal. — A KISZ a párt ifjúsági szervezeteként működő egységes politikai szövetség. Fennállásának csaknem 3 évtizede alatt mással nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen feladatot látott el szocialista társadalmunk politikai rendszerében, A szövetség kapocs a párt és az ifjúság között. Közvetítője az MSZMP politikájának, értelmezi törekvéseit a fiatalok körében, s egyben feltárja az ifjú nemzedékeire jellemző vonásokat, gondokat. Az elmúlt években ifjúsági szövetségünk munkájáról sok vita folyt. Sokan, sokfe- Lől sokszor jogosan bíráltak bennünket Meggyőződésem, hogy az elmúlt öt esztendő értékeléséhez sem lenne méltó az egyoldalú önkritika. Munkánkban sok maradandó, ha nem is mindig látványos eredmény született. Erőnk zömét ifjúsági köntösbe bújtatott társadalmi kérdések kötötték le. A gondok feltárásában és enyhítésében sokszor elismerésre méltó sikereket értünk el. Az ország építésében a KISZ-esek mindig áldozatkészek voltak, s így van ez napjainkban is. Igyekeztünk a gazdaság hosz- szú távú, stratégiai jelentőségű kérdéseinek megoldásában aktívan részt venni. Sokat tettünk a hatodik ötéves terv céljaiért, a műszaki- techni.kai fejlesztés programjáért. Jó példákkal szolgálnak meghirdetett pályázataink: az elektronika, a számítástechnika, az anyag- és energiatakarékosság, valamint a csomagolástechnika témájában több mint 500 pályamű érkezett. Ezek 60 százaléka már hasznosult. A népgazdasági haszon: csaknem 200 millió forint. Az általunk gond ozott gyermek és ifjúságvédelmi alap évente milliókkal segíti hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulását, életkezdését. Az elmúlt öt esztendőben gazdagabbá, színesebbé váltak politikai tömegrendezvényeink is. A forradalmi ifjúsági napok megyei, városi, fővárosi programjai, a Hősök terén tavaly bemutatott „Itt élned, halnod kell!” történelmi játék, a III. magyar— szovjet barátsági fesztivál, a XII. VIT és annak hazai eseményei és békemozgalmi akcióink — nemcsak az ifjúság számára nyújtottak maradandó élményt. Eredményeinkről mégis ritkán értesült tagságunk, s a fiatalokat érintő intézkedések alkalmával keveseknek jutott eszébe a KISZ. — Az elmúlt öt évben de- mokratákusabbá vált szövetségünk belső élete. Ezt mutatják a közvetlen választási, delegálási rendszer kiterjesztésének tapasztalatai, kongresszusunk választási rendszerének megújítása, s ennek szellemében javasoljuk szervezeti szabályzatunk módosítását is. Arra törekszünk, hogy a tagság mind szélesebb körű részvételével történjék minden döntéselőkészítés, s maga a döntéshozatal is nagyobb nyilvánosságot kapjon. Vonzó, öntevékeny szervezeti élet Ugyanakkor az ifjúság egyes rétegeiben nem tudtuk erősíteni, és sok helyütt megőrizni sem befolyásunkat. Ennek csak látszólag mond ellent, hogy taglétszámunk az utóbbi öt évben tovább nőtt. Ezzel egy időben sajnos a KISZ meghirdetett, magas erkölcsi, politikai követelményei kevésbé érvényesültek a mindennapi gyakorlatban. A megbomlott arányt mielőbb helyre kell állítaná. Ahol a nagyfokú szervezettség nem párosul arányos politikai tekintéllyel, ott a KISZ a jövőben képtelen lesz betölteni küldetését. Szakítva ma jellemző gyakorlatunkkal, új követelményrendszert kell állítanunk tagságunk elé. Olyant, amely elkötelezettséget kíván mindenkitől, amely megpróbáló célokat támaszt. Melyek ezek? Napjainkban a társadalom legfontosabb kérdésedhez, az ésszerűbb, a hatékonyabb munka s egy tudás- és teljesítményközpontú elismerés mindenkit érintő céljaihoz keli kötődni. Nyíltan kell vállalni a konfliktusokat, a küzdelmet. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a felnőtté válás nálunk ma természetellenesen lassú folyamat. — Több- gyermekekes családapák, rendezett egzisztenciával rendelkező harmincasok éppúgy fiatalnak sorolódnak, mint a húszévesek. Ügy tűnik — s ez ellentétes a politika, az ifjúságpolitika szándékaival —, hogy társadalmunk nem fogadja be, nem integrállá elég gyorsan — következés- kéopen nem is hasznosítja kellőképpen — az ifjúságban lévő energiákat. Mindez visszahat a mi szövetségünkre is — 126 ezer 30 évesnél idősebb tagunk van. Fiatalítási törekvéseinket élénk politikai vita kísérte az elmúlt hónapok során. A Találkozók—Eszmecserék A tanácskozás délelőtti szünetében Hámori Csaba találkozott a munkásmozgalom jelenlévő veteránjaival, köztük a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének több vezetőjével és tagjával. A tanácskozás szünetéiben, a kora délutáni órákban Hámori Csaba találkozott a megyei pártbizottságoknak a kongresszuson jelen lévő első titkáraival és munkatársaival, a kötetlen, elvtársi légkörű beszélgetésen jelen volt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, valamint Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A résztvevőket köszöntve Hámori Csaba hangsúlyozta: a megyei pártbizottságok jelentős támogatást nyújtottak a KISZ előtt álló feladatok megoldásához. E hatékony segítségre a jövőben is számít az ifjúsági szervezet. A kongresszus délutáni ülésének szünetében Hámori Csaba találkozott a tanácskozás pedagógusküldötteivel. A beszélgetésen jelen volt Köpeczi Béla is. A KISZ KB első titkára a résztvevőket köszöntve elmondta: a szövetség a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani a középiskolás tanulóifjúság nevelésére. Ez azonban nem képzelhető el a pedagógusok • közreműködése nélkül. A KISZ számít segítségükre, várja észrevételeiket, tanácsaikat. legtöbben egyetértettek abban, hogy figyelmünket elsősorban a tanulás éveire és a családalapítás, a pályakezdés időszakára kell összpontosítanunk. A tanulók körében végzett munkánk a KISZ, az ifjúság egésze szempontjából döntő lehet. A leghevesebb vitákat a tagfelvételi korhatár kérdése váltotta ki, Itt-ott szándékainkat is megkérdőjelezték. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy a KISZ úgymond meg akar szabadulni idősebb tagjaitól. Mi nyíltan és őszintén valljuk, a KISZ-nek szüksége van harmincon túli- akra is. A szövetség számára értékesek az idősebb nemzedék közéleti tapasztalatai, a szervezetben végzett munkájuk. De a tagfelvételi korhatár egyben követelményt is támaszt: arra kényszerít, hogy 26 éves koráig mindenki döntse el: akar-e KISZ- tag lenni, vagy sem, vállalja-e követelményeinket, céljainkat, vagy sem. A viták nyomán mégis ügylét juk: indokolt esetben, az alanszervezet javaslatára lehetőségét kell adni a belépésre a huszonhat éven felülieknek is. A KISZ Közoonti Bizottsága azt javasolja, hogy így módosítsuk a szervezeti szabályzatot. A KISZ rétegoolitikájárói szólva Hámori Csaba leszögezte: — Szövetségünk noli ti kai egységet hirdet, s egyben el- utasítia az egyformaságot. Céljaink közösek, minden taElötérben a A jövőben is különös figyelmet fordítunk az értelmiségi fiatalokra, hiszen pártunkkal együtt valljuk: e réteg jelentősége növekszik társadalmunkban. A KISZ- nek is tennie kell azért, hogy a pályakezdők képességieiket, felkészültségüket kipróbálhassák, hogy bennük az alkotókedv erősödjön és vállalják a küzdelmet az újért, a jobbért, saját boldogulásukért. Az ifjúsági szövetséggel először a középiskolában találkozik a fiatalok zöme. A legfontosabb feladat tehát az alapok lerakásával kezdődik. Az oktatás s a mozgalom közös felelőssége segíteni tagjainkat abban, hogy reális, árnyalt képet kapjanak társadalmunk fejlődéséről, megértsék céljainkat, eligazodjanak a mai magyar valóságban. A közösségi tevékenység élményét csak sokszínű, változatos, tartalmas diákélet adhatja meg. Tevékenységünk módszerein és formáin a legfőbbet itt keli változtatnunk. Napjainkban a tanulók többségének nem jelent sokat, hogy a KISZ tagjai. Ez a helyzet határozott döntéseket, gyors változást sürget. Olyan — minden diák számára cselekvési lehetőséget adó — iskolai diák- mozgalom megteremtése a célunk, amelyet egy markánsabb, magasabb követelményeket támasztó KISZ lendít előre. Az önképzőkörök, az öntevékeny diákcsoportok munkájában résztvevő, legjobb tizenévesek legyenek tagjai szövetségünknek. A KIS Z-szer vezetek tevékenysége elsősorban arra irányuljon, hogy élményt adó formában találkozzanak a fiatalok a politikával, pártunk céljaival. Kulcsfontosságú, hogy az iskolák megértsék szándékainkat, s a pedagógusokban is szövetségeseket találjunk. Az egyetemeken és a főiskolák többségében az elmúlt években csökkent a KISZ tekintélye és befolyása. Ebben a KISZ 'belső gondjai mellett gunkra érvényesek, ám más és más módon kell azokat a különböző korosztályokban és rétegekben megvalósítani. Ifjúsági szövetségünk tagságának több mint felét a dolgozó fiatalok alkotják. Ezért a KISZ számára mindig is döntő volt — s a jövőben is az lesz —, hogy milyen a KISZ szervezettsége és befolyása az iparban, mező- gazdaságban, szolgáltatásban. Továbbra is nélkülözhetetlen, hogy a KISZ részt vállaljon a termelés, a gazdál- ikodás programjaiban, ezért munkánkat, akcióinkat úgy kell szervezni, hogy világos, érthető, cselekvésre mozgósító feladatok álljanak a KISZ-tagság előtt. A gazdaság gyorsítása, a reformfolyamat továbbvitele, a VII. ötéves terv céljainak valóra váltása ifjúsági érdek. Társadalmunkban az egyéni kezdeményezések megvalósításának lehetőségei ma jobbak, mint korábban. Elgondolkoztató azonban, hogy ami a gazdaság egészére igaz, az épp a dolgozók döntő többségét foglalkoztató nagyiparban a legkorláto- zottabb. S ez nem indokolható csupán a gazdálkodás méreteivel. A KISZ-nek a gyárakban, üzemekben szorgalmaznia kell az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását, amely a munka mindén mozzanatában módot ad. és anyagilag is ösztönöz mindenkit a nagyobb teljesítményre. rétegmunka a felsőoktatás el-elakadó megújítása is 'közrejátszott. Épp az egyetemi KlSZ-saer- vezetek voltak azok, akik e folyamat gyorsítását javasolták. Meggyőződésünk, hogy az eddiginél korszerűbb felsőoktatásért kezdeményezett politikai küzdelmünket folytatnunk kell. A szövetség maradjon a jövőben is a hallgatók és a fiatal oktatók egyetlen politikai ifjúsági szervezete. Váljon az ifjúsági mozgalom meghatározó, de ne egyetlen tényezőjévé. Mellette legyen más szerveződési lehetősége is az egyetemi, főiskolai ifjúságnak. Szervezetileg önálló, önkormányzati elven felépülő szakmai, kulturális körök, klubok, egyesületek kellenek. Célunk egyértelmű: meg kell nyernünk a leendő értelmiséget a szocializmus, a párt politikája számára. A fegyveres szolgálatot teljesítők legfontosabb feladata a szocialista haza védelme. A sorkatonai szolgálat a rend és a fegyelem hasznos iskolája minden fiatal férfi számára. A KISZ nemcsak kulturális és sportélményeket nyújthat tagjai számára. Ügy kell dolgoznunk, hogy az ifjúsági szövetség közéleti, cselekvési tereplet is biztosítson ; teremtsen alkalmat az egymás iránt érzett felelősségérzet elmélyítésére, honvédelmünk haladó hagyományainak megismerésére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, mikor a nemzet nagy kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink áLtal. Bizonyítanunk kell, hogy az emberiség történelmének legmagasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Pongrácz Antal, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a beterjesztett írásbeli jelentéshez. Vita Felszólalások A kongresszus első napjának vitájában a következők szólaltak fel: Mlhalics Veronika, Somogy megye küldötte a politikai megújulás szükségességéről; Rusznák András, Záhony küldötte a vonzó programokról; Varga- Sabján László, a KISZ KB titkára a középiskolai diák- mozgalom megújításáról; Sokbegyi Brigitta, Veszprém megye küldötte a falusi fiatalok helyzetéről; Kovács Sándor, Bács-Kiskun küldötte a lakóhelyet segítő kezdeményezésekről; Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára a gazdasági építőmunka fejlesztéséről; dr. Pávó Imre, a SZOTE klinikai orvosa a párt ifjúság- politikai határozatából következő feladatokról szólt. Ezután Németh Károly emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon)
