Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

1986. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 flz éneklés megszépíti az életet... w Uttörökórusok díszhangversenye Az úttörők között a díszhangverseny egyik legnagyobb si­kerét a Mezőtúri 1. számú Általános Iskola kisdoboskórusa aratta. Karnagyuk; Seress Attiláné Fotó; TKL Az Éneklő ifjúság mozga­lom hosszú évek óta tartó sikere bizonyítja, hogy a közösen felcsendülő énekszó ember- és közösségformáló erejű. Az éneklés megszépíti az életet — vallotta Kodály Zoltán, s hisszük, hogy a megyénk városaiban és fal­vaiban egymásnak és má­soknak örömmel és felsza­badultan daloló gyerekkó­rusok tagjai igazolják Ko­dály Zoltán szavait. A közös éneklés e nagyszerű élménye tükröződik a gyerekek arcán minden kórustalálkozón; ak­kor is, ha a tét nagy, ha versenyezve egymással, hoz­záértő bírálók előtt kell megmutatniuk: nemcsak sze­retnek, tudnak is szépen, tisztán énekelni. A gyerekek énekkari kép­zése az iskola és az úttörő- mozgalom közös feladata. Az éneklő ifjúság mozgalom legutóbbi seregszemléjén, megyénk úttörőkórusainak a Magyar Üttörők Szövetsé­ge megalakulásának. 40. év­fordulója tiszteletére rende­zett díszhangversenyen, me­lyen részt vett Jakatics Ár­pád, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismét tanúi lehettünk annak, hogy ez az együttműködés a nehézségek ellenére is töretlen. Szolno­kon a Ságvári Körúti Álta­lános Iskola aulájában Sza­bó Erzsébet megyei úttörő­elnök nyitotta meg a sereg­szemlét, ahol tíz város tizen­három úttörőkórusa adott egymásnak találkozót. A vá­rosi versenyeken korábban már arany minősítést szer­zett együttesek műsora a közös dalkincs kialakítására való törekvést példázta; Ko­dály Zoltán, Bárdos Lajos, Balázs Árpád, Kocsár Mik­lós és Karai József kórus­művei mellett magyar nép­dalok és népdalfeldolgozá­sok, valamint úttörődalok hangzottak el ízlésesen for­mált, lendületes, kisebb meg­ingásokat nem tekintve egy­séges színvonalú előadásban. A verseny értékelésekor a zsűri elismeréssel szólt a karvezetők igényes munká­járól, akik nyitott egyéni­séggel a gyerekekkel együtt formálódnak a zene inter­pretálásában, a szép ének­lésben. Természetesen a jók között is mindig vannak legjobbak. A minden kórus által elnyert nívódíj vala­mint az úttörőszövetség díja mellett a zsűri elnöke, Ba­ross Gábor, a KÓTA társel­nöke három együttesnek; a berekfürdői, a szolnoki dr. Münnich Ferenc úti és a házigazda Ságvári Körúti Általános Iskola kórusának nyújtotta át az Év kórusa címet. —bálint— A hét filmjeiből A Vissza-visszatérő jogos pa­nasz, hogy a mozikban ke­vés az ifjúsági kalandfilm. Még pontosabban a „tinik” korosztályaihoz szóló film. Hovatovább már hozzá se merjük tenni, hogy a jó if­júsági kalandfilmeket hiá­nyolják a lelkes nézők, de az apukák, anyukák is. Nem menti meg a helyze­tet A fehér törzsfőnök című új, — nekünk új! — ameri­kai ifjúsági kalandfilm sem, — mert vegyük annak, nem kis jóindulattal. A rendező John Hugh úgy akarja — netán — elkerülni a fekete, fehér, igen, nem — tehát a teljes sematizmus látszatát, hogy az indiánok élére egy fehér embert tesz meg törzsfőnöknek. Teszi ezt talán azért, hogy senki se vádolhassa: a bűrük színe szerint osztályozza az embe­reket. Vagyis, hogy az indiá­nok mind jók, a becsület mintaképei, bezzeg a fehé­rek.-! Mindenesetre a film fehér telepesei fejére minden rosszat, gonoszát ráolvas ez a film. Nem valószínű, hogy fel­adata lenne az effajta ka­landfilmeknek valamiféle társadalmi háttérrajz. az ok és az okozat összefüggésének vizsgálata, de mégis aggasz­tó, hogy a tizenévesek így találják magukat szembe az emberi gonoszsággal. Mert a sugallat egyértelmű tégy meg mindent a boldogulásod érdekében, ha erős vagy, ha jól ütsz. ha pontosan lősz, akkor megmaradsz, viszed valamire, de ha nem, „kam­pec” — hogy a film színvo­nalán maradjunk. Persze nem azért amerikai film A fehér törzsfőnök, hogy a végén ne forduljon minden jóra. s ne távozzanak elége­detten a nézők a moziból. Csakhát az a mód, ahogyan Hugh sugallja, hogy a jó el­nyeri méltó jutalmát, annyi­ra naív és gyermeteg, hogy a mai „dörzsöltebb” tinik sem hisznek el belőle sem­mit. Marad az erőszak igaz­sága, — ha erről egyáltalán beszélhetünk. Sajnos inkább csak arról szólhatunk, hogy ritkán van ugyan a mozik műsorán egy-egy jó ifjúsági kalandfilm, de most van egy rossz! — ti i— , Jól szerepeltek a jászapátiak Hazánk mezőgazdasága diákszemmel Űj, időszaki kiállítást nyi­tottak szombaton a Mezőgaz­dasági Múzeumban. A Ha­zánk mezőgazdasága diák­szemmel című kiállítás előz­ménye az a pályázat volt, amelyet az 1985—86-os tan­év elején 16. alkalommal hirdetett meg az intézmény. Az általános iskolások raj­zokkal, textíliákkal, kis­plasztikákkal és dolgozatok­kal; a középiskolás diákok pedig írásbeli dolgozatokkal pályázhattak. Több mint há­romszáz iskolából 3500 tanu­ló küldött valamilyen alko­tást. A legtöbben rajzot ké­szítettek: összesen 2324-et. A középiskolások 340 dolgoza­tot készítettek. A legtöbb díjazott és kiál­lított alkotást a gencsapáti, a kismarjai, a jászapáti, a gyáli, a fonyódi, a vaszari, a pápai ének-zenei, a kiskőrösi, a kazincbarcikai és a Buda­pesti Diana Úti Általános Is­kolákból küldték a Mezőgaz­dasági Múzeumba. Az Országos Szórakoztatózenei Központ Szolnok megyei stúdiója a Pelikán Szálló bárjában tartotta végzős növendékeinek vizsgabemutatóját. Képünkön Veres Jó­zsef zenészjelölt zongorán játszik (Fotó; Dede G.) Méltóan a hagyományokhoz önkéntes és vállalati tűzoltók varaanye Szombaton Szolnokon a Véső úti sportpályán ren­dezték meg a megye önkén­tes és vállalati tűzoltóinak versenyét. A versenyre elő­készített pályán 8 órakor a korábbi területi küzdelmek győztes rajai sorakoztak fel — ötvennégyen — az ünne­pélyes megnyitóra. Az ön­kéntes és vállalati tűzoltók számára megtartott verseny elnökségében ott volt Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Bozsó Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, For- gách Géza tűzoltó ezredes, a Tűzoltóság Országos Pa­rancsnokságának osztályveze­tője és dr. Szabó András tűzoltó alezredes, megyei tűzoltóoarancsnok. A felsorakozott csapatok előtt dr. Tóth Éva, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet, aki a párt, a tanács és a társadalmi szervek ne­vében köszöntötte a verseny­zőket és a rendezvény ven­dégeit, majd az ötévenként megrendezésre kerülő ver­senynek az önkéntes tűzol­tó egyesületek és vállalati tűzoltóságok szakmai tovább­képzésében betöltött szere­pét méltatta. — Megyénkben is — mond­ta — tisztelettel gondolnak az önkéntes és vállalati tűz­oltók tevékenységére, akik sokszor testi épségüket nem kímélve nehéz fizikai mun­kával küzdenek az emberi élet az anyagi javak meg­mentéséért. Ezt követően a megyei önkéntes, majd a vállalati tűzoltók helyzetéről számolt be. Elmondta, hogy a megye területén 51 önkéntes egye­sület és 23 tűzoltóegység te­vékenykedik. az önkéntes tűzoltók létszáma megköze­líti a kétezret. Tűzmegelőzé­si. tűzoltási és kárelhárító munkájukról, elismeréssel szólt, külön kiemelve a men­tőtűzvédelemben kimagasló eredményeket elért kisújszál­lási, tiszafüredi, jászárok­szállási, túrkevei és kun­szentmártoni, kunhegyesi és berekfürdői önkénteseket. A vállalati tűzoltókról elmond­ta: — A megyében összesen 162 üzemben szervezték meg a vállalati tűzoltóságot, lét­számuk kétezer-háromszáz. Elmondhatjuk, hogy szaksze­rűen. a követelményeknek megfelelően végzik munká­jukat. Mint ismeretes. 1981-ben Szolnok megye állami ön­kéntes és vállalati tűzoltó­csapata nyerte el a Magyar Népköztársaság belügymi­niszterének vándordíját. Dr. Tóth Éva hasonló sikereket kívánva nyitotta meg a me­gyei tűzoltóversenyt. A megnyitó után a tűzoltó- rajok látványos versengésen adtak számot felkészültsé­gükről, fizikai állóképessé­gükről. Az egyik pályán kis­motor- fecskendőszerelésben, a másikon tűzoltóstafétában mérték össze tudásukat. A versenyszámokban nemen­ként és korcsoportonként in­dultak a csapatok. A verse­nyen a megye tűzoltósportjá­nak hagyományaihoz méltó, kimagaslóan jó eredmények születtek. Végül 16 kategó­riában hirdettek eredményt. Az ünnepélyes eredményhir- détésre a közbejött nyári záporok miatt az épülő fe­dett futópályán került sor, ahol dr. Szabó András me­gyei tűzoltóparancsnok adta át a díjakat és jutalmakat. Az összesítés alapján a 400 literes kismotoros kategóriá­ban a jászszentandrási le­ány és fiú, a kengyeli női és a jászszentandrási férfi; a 800 literes kismotoros kate­góriában a jászdózsai leány, a pórtelki fiú, a jászapáti női és a jászárokszállási férficsa­pat nyerte az önkéntes tűz­oltók versenyét. A vállalati rajok közül a 400 literes ka­tegóriában a Tisza Cipőgyár leány és fiú, a Szolnoki Centrum Áruház női és a szolnoki Fűrész-Lemez és Hordóipari Vállalat férfi­csapata; a 800 literes kate­góriában a Szolnoki Papír­gyár leány, a Járműjavító fiú, a Martfűi Növényolaj­gyár női és a Szolnoki Cu­korgyár férficsapata végzett első helyen. A kategóriájuk­ban legjobb eredményt elért rajok a megyei állami tűzol­tóival kiegészülve június­ban a szentesi országrész! versenyen indulhatnak. Sz. Gy. ■j # jjk .. 4?^^® Gyorsaság és ügyesség, szakszerű anozdnlatok és lendüle­tes vágta a kismotor-fecskendőszerelő Versenyén Mérlegen öt óv munkája Híd a tudomány és a gyakorlat között Közgyűlést tartott a pedagógiai Társaság megyei tagozata A Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata szombaton tartotta meg vezetőség- és küldöttválasztó gyűlését Szolnokon, a Pálfy János szakközépiskolában. A közgyűlésen, amelyen részt vett Horváth Márton, a társaság főtitkára és Rózsavári László, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese, a tagozat és a terüle­ti csoportok vezetői érékelték az elmúlt öt évben vég­zett munkát. Beszámolójukban elmond­ták, hogy a megyei tagozat tagságának létszáma 1981- től csaknem a duplájára, 216-ra emelkedett, s ezzel Szolnok megyében van a tár­saság egyik legnépesebb cso­portja az országban. A tago­zatban tevékenykedők dön­tő többsége általános iskolai pedagógus. Az elmúlt öt év­ben kis mértékben növeke­dett a középiskolai tanárok érdeklődése a társaság iránt, főként Kunszentmártonban, Karcagon, Kisújszálláson, s az e városok vonzáskörzeté­ben lévő községi középfokú oktatási intézményekben. Sőt a karcagi, kisújszállási közép­iskolai tanárok vezető sze­repet is vállaltak a közel­múltban megalakult területi munkacsoportban. Ugyan­csak kevesebb a kívánatos­nál a tagozat munkájában részt vevő fiatalok aránya. A harminc évesnél fiatalabb nevelők száma mindössze ti­zenkilenc. A tagozat jó színvonalon, a korábbi éveknél sokkal in­tenzívebben teljesítette fel­adatait, aktívan működött közre a tudomány eredmé­nyeinek és a különböző kí­sérletek tapasztalatainak népszerűsítésében, közvetíté­sében, s természetesen más intézményekkel közösen fó­rumot teremtett a megye ne­velőinek a tapasztalatcseré­re. A tanácskozások rendez­vények közül kiemelkednek, a megyei pedagógiai napok, a Debreceni Akadémiai Bi­zottsággal együtt megtartott fórumok, a Jászberényi Ta­nítóképző Főiskolával közö­sen rendezett évente ismét­lődő Tanítók nyári akadé­miája. Számtalan alkalom­mal került sor felolvasó ülé­sekre. filmvitákra, előadá­sokra, konzultációkra. Az ankétok témája felölelte a pedagógia szinte minden te­rületét. A megyei tagozat sikerei­ben eredményeiben fontos szerepet töltenek be a terü­leti munkacsoportok. Jelen­leg négy a jászberényi, a szolnoki, a kunszentmártoni valamint a közös karcagi, kisújszállási csoportban te­vékenykednek a nevelők. A munkacsoportok a pedagógia műhelyévé váltak, lehetősé­get teremtenek a folyamatos továbbképzésre is hiszen programjukban többnyire a közoktatás időszerű kérdései­ről szóló előadássorozatok, viták szerepelnek, nem egy­szer országos hírű szakem­berek közreműködésével. Ezen kívül a csoportok — s persze a tagozat is — pályá­zatok kiírásával is igyekszik segíteni a nevelés-oktatás fejlesztését, a jó módszerek népszerűsítését. Horváth Márton, a társa­ság főtitkára elismeréssel szólt a megyei tagozat ered­ményeiről, a megye oktatá­si intézményeinek figyelem­re méltó kísérleteiről, s a további feladatokról. A pedagógiai társaságnak a jövőben fokozottabban kell képviselnie a közoktatás, az iskola érdekeit a döntéshozók előtt. Az anyagi érdekek képvi­selete mellett természetesen elsősorban a pedagógusok szakmai védelmét kell magá­ra vállalnia a társaságnak. A jövőben fokozottabb figye­lemmel kell illetni az intéz­ményekben folyó kísérlete­ket, s az eddiginél is haté­konyabban kell megvalósíta­ni a kedvező tapasztalatok, módszerek terjesztését, ha­tározottabban kell állást foglalni a közoktatás tartal­mának fejlesztését célzó programok vitájában. A főtitkár előadása után Vincze Sándor, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője a megye főbb köz- bktatás politikai célkitűzéseit ismertette, majd Tari Kál­mán, a pedagógiai intézet igazgatója a tagozat és az intézet kapcsolatát, s az együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségeit elemez­te. A hozzászólásokat követő­en a közgyűlés résztvevői megválasztották a tagozat új vezetőségét, s a küldötteket, akik majd az országos érte­kezleten képviselik a me­gyét. A megyei tagozat elnö­kévé Fábián Zoltánt, a Jász­berényi Tanítóképző Főiskola főigazgatóját, társelnökké Kopácsy Bélát, az eddigi el­nököt. nyugalmazott főigaz­gatóhelyettest, és Tárd Kál­mánt választották meg. A titkári tisztséget Miskolczi Tamásné, a Szónoki Mátyás király Üti Általános Iskola igazgatónője vette át Fábián­ná Kocsis Lenkétől, aki szá­mos más megbízása miatt mondott le e funkcióról. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents