Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-19 / 116. szám

XXXVII. évf. 116. sz., 1966. midus 19. hé*« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szekcióülések, viták Műsorkavalkád — Békefelvonulás és nagygyűlés Befejeződött a harmadik Országos Szakmunkástanuló Napok rendezvénysorozata A négyévenként ismétlődő országos szakmunkástanuló napok első ízben ka­pott helyet vidéki városban: május 16-tól 18-ig Szolnok adott otthont a találkozó­nak. Hazánk csaknem valamennyi szak­munkásképző intézete képviseltette ma­gát, a résztvevők mindegyike jutalomból tölthetett el három napot Szolnokon. A találkozó célja: lehetőséget teremteni a jövő munkásainak a tapasztalatcserére, az együttes gondolkodásra és kikapcsolódás­ra. A rendezők, a megyei és a városi KISZ bizottság vezetői, munkatársai igyekeztek úgy összeállítani a találkozó programját, hogy ki-ki találjon érdekes és hasznosít­ható eseményt. Az ezernél több fiatal be­bizonyította, hogy képes az egész társada­lom érdekeiről is felelősséggel véleményt mondani, vitatkozni is. A szervezőket dicséri, hogy szinte lehe­tetlen beszámolni valamennyi rendez­vényről. Olyan dús és változatos volt ez a három nap, hogy az ember csak „kap­kodta a fejét.” A hangulat valóban fiata­los és vidám volt, ugyanakkor felelősség- érzet hatotta át. A város örömmel fogad­ta a szakmunkástanulókat, tiszteletükre zászlódíszt öltött, és arra törekedett, hogy emlékezetes maradjon a fiatalok számá­ra a Szolnokon töltött néhány nap. A me­gyeszékhely művelődési intézményei, vál­lalatai jó házigazdáknak bizonyultak. Határozottan szólni... Szombaton a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Köz­pontban „A mozgalmi mun­ka korszerűsítése a szak­munkásképző intézetekben” címmel rendeztek tanácsko­zást, amelynek résztvevőit Iváncsik Imre, a KISZ Szol­nok Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd Sólyom Ferenc, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkára és Varga- Sabján László, a KISZ KB titkára tartott előadást — a lag felkészült generációk ne­velése érdekében. Ösztönöz­ze őket a szakma színvona­las elsajátítására, mozgósít­son a szakszervezeti keret­ben megvalósítható amatőr művészeti és sportmozgalom­ban való részvételre. To­vábbra is legyen meghatáro­zó szerepe az iskolai érdek- képviseletben, a tanulók élet- és munkakörülményei­nek alakításában, a diákok problémáinak feltárásában. A két előadás után szek­cióvitákkal folytatódott a délelőtt programja. E viták lényegét Németi Paula, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának népművelő fő­munkatársa — a „szabad­idős” szakció vezetője — lakonikusan így határozta meg: — Ennek a rétegnek, en­nek a generációnak meg kell tanulnia határozottan szólni. Mert nem kevés mondaniva­lója van. Sólyom Ferenc a KISZ és a szakszervezetek együttműködéséről is szólt „Szakmai dili” résztvevői nemcsak jól szórakoztak, hanem bemutathatták fölkészültségüket is Eszmecsere a szabadidőről későbbi szekcióviták beveze­téseképp. A két előadó egy­aránt hangsúlyozta, hogy fontos időpontban került sor erre az eszmecserére: a szakszervezetek közel­múltban lezajlott kongresz- szusa után és a KISZ XI. kongresszusa előtt. Sólyom Ferenc — egyebek között a következőket mondta: — Törekednünk kell ar­ra, hogy sokoldalúan kép­zett, több munkafolyamatot is ismerő, több szakma meg­szerzésére is alkalmas mű­velt munkásifjúságunk le­gyen. A szakszervezet és a KISiZ e feladatok megvaló­sításában jó szövetségesei az oktatáspolitikai céloknak. Az ifjúsági szövetség politi­kai erejének, tömegbefolyá­sának növelése továbbra is fontos feladat. A szakszerve­zetek az ifjúsági tagozatok (új szín ez a hazai szakszer­vezeti mozgalomban) életre- hívásával a munkásifjúság közéleti aktivizálásának újabb szervezeti kereteit igyekszik megteremteni, a politikailag aktív, a közélet­ben egyre törekvőbben he- yét és önmegvalósításának ehetőségeit kereső munkás- fjúságunk számára. Varga-Sabján László is zólt a szervezeti keret le- letőségeiről, feladatairól: — A tanulói szakszerve- «t mozgósítsa továbbra is i diákok mindegyikét az általánosan művelt, szakmai­Szombaton délelőtt leg­alább kétszázan gyűltek ösz- sze az SZMT székházában, hogy meghallgassák Lehel Lászlónak, a Budapesti Pe­tőfi Csarnok igazgatójának vitaindító előadását a sza­badidő hasznos eltöltéséről. Lehel László példákkal tá­masztotta alá, hogy maguk­nak a fiataloknak kell dön­teni, mivel kívánják kitölte­ni „üres óráikat.” Elmondta, hogy egy kiállítás akkor éri el célját, ha van mondani­valója. Erre hozta fel azt a példát, hogy az egyik szak­munkásképző intézet ifjúsá­gi parlamentjén a tanulók kérték az iskolán belüli do­hányzás legalizálását. Az igazgató azonban kereken elutasította a kérést, a gye­rekek felzúdultak. Végül akadt köztük valaki, aki (Folytatás a 3. oldalon) ■H A Kunmadaras! Kossuth Tsz lakatosműhe lyének a Nagykunsági Építőipari Szövet­kezet biztosít munkát. A műhelyben a Hunor típusú radiátorok csőrendszerét ál­lítják össze — az idén mintegy 100 ezer darabot Lázár György Prágába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocilaista Köztársaság kor­mánya elnökének meghívá­sára ma baráti munkalátoga­tásra Csehszlovákiába uta­zik. Méltóan a hagyományokhoz Tudósításunk az önkén­tes és vállalati tűzoltók versenyéről az 5. oldalon B szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink le­veleiből a 4. oldalon Válasz az importkorlátozó intézkedésekre Antalpéter Tibor tájékoztatása a Közös Piac önkényes megkülönböztetéséről A Közös Piac nemrég bejelentett importkorlátozó intézke­déseiről, ezek kihatásairól és a magyar válaszlépésekről nyi­latkozott a Magyar Rádió 168 óra című műsorának Antal­péter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztály­vezetője Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac miniszte­ri tanácsa megerősíti az im­port-tilalmat a szocialista országokkal szemben? — Jellemző, a Közös Pia­con belül kialakult helyzet­re, hogy a miniszterek taná­csa és a különböző egyéb bi­zottságok közel egy hétig vitatták az elkészített javas­latot. A vita során tulajdon­képpen két kérdésre kon­centráltak az import tekin­tetében. Az egyik, hogy mi­lyen országokra terjesszék ki a tilalmat. A másik, pedig az, hogy milyen termék-kör legyen bevonva. Végülis úgy döntötték, hogy Jugoszláviát bevonják az érintett orszá­gok kömébe, a termékek te­kintetében pedig egy annyi­ra bizonytalan határozat szü­letett, hogy például az még ma sem teljesen világos: a zöldség- és gyümölcsfélék közül melyeket érintenek ezek az intézkedések. Ügy értsem ezt, hogy nem érkezett meg egy élelmiszer­jegyzék mondjuk hazánkba, amely tartalmazta volna, hogy mit nem vesznek át, vagy pedig ez a jegyzék nem egyértelmű? — Az elfogadott határozat és az ennek alapján kiala­kított rendelkezés megjele­nik a Közös Piac hivatalos lapjában és ahhoz mellékel­nék egy árulistát. De pénte­ken még azt tapasztaltuk, hogy egyes országok ezt a titlalmat friss zöldség­re és friss gyümölcsre alkalmazzák csak, míg más országok például a tartósí­tott zöldségre és gyümölcsre is kiterjesztik. Mit ért azon, hogy „úgy tapasztaltuk"? Próbáltunk eladni? Indultak útnak szál­lítmányok? — Egyrészt voltak szállít­mányok a határon, másrészt pedig beszéltünk az egyes országok illetékes képvise­lőivel. Dániában például kö­zölték velünk, hogy mélyhű­tött zöldségre és mélyhűtött gyümölcsre nem alkalmaz­zák a tilalmat. Egyébként teljesen logikusan, hiszen ezek a termékek tavalyi ter­mékből készültek. Más or­szágokban közölték, hogy a teljes zöldség- és gyümölcs­kategóriára kiterjesztik — bár, a szöveges részekben mindig csak friss zöldségről és friss gyümölcsről beszél­nek. Ezek szerint ez az intézke­dés módot nyújt arra, hogy ki-ki, akár önkényesen is át­értelmezze és értelmezze? — Egyelőre még igen. De mi erre felhívtuk az egyes tagországok hatóságainak a figyelmét, és a Közös Piac bizottságánál interveniál­tunk emiatt. A Közös Piacon belül mi­lyenek a belső erőviszonyok? Lehet-e tudni azt, hogy ki volt az embargó mellett és ki volt ellene? — Ez teljesen világosan látható. Először Olaszország, majd Dánia vezetett be még nemzeti hatáskörben ilyen korlátozó intézkedéseket. Később, a külügyminiszteri értekezlet hosszú vitáját lát­va, Franciaország ugyancsak nemzeti hatáskörben lépett. A mezőgazdasági protekcio­nizmus, a mezőgazdasági ér­dekek ezekben az országok­ban a legerősebbek. Olasz­ország exportjában a zöld­ségféleségek értéke megkö­zelíti a személygépkocsik exportjának az értékét. Dá­nia — ugyancsak köztudot­tan — nagy hústermelő és húsexportőr. A francia me­zőgazdasági érdekekről pe­dig — azt hiszem — nem is érdemes külön beszélni. Tény az is, hogy a Közös Piac-i termelők közül elég sokan szenvedtek vesztesé­geket. — Ezeknek a veszteségek­nek egyik oka az, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyrészt felkorbácsolták a közvélemény hangulatát. Elég erős tartózkodás tapasz­talható ma a nyugateurópai országokban a zöldségfo­gyasztással szemben. Ugyan­akkor a szükségesnél talán szigorúbb követelmények is szerepet játszhatnak, mert például Kanadában elkoboz­tak szennyezett olasz zöld­ségféléket. Ha már Kanadánál tar­tunk — hogyan reagált az embargóra az Európán kí­vüli világ? — Európán kívül a fejlett országokban sehol sem ve­zettek be import-tilalmat, azonban mindenhonnan je­lezték, hogy az Európából — és nem csak Kelet-Európá- ból — származó élelmiszer­féleségeket a határon szigo­rú vizsgálatnak fogják alá­vetni. A fejlődő országokban a Közös Piac példája először hatott: néhány fejlődő or­szág bevezetett import-kor­látozásokat. Pénteken este azonban már az összesített információink szerint, egyet­lenegy fejlődő országban sem volt érvényben globális im­porttilalom — ezek az or­szágok is berendezkedtek az áruféleségek mérésére. Ezek szerint azok a fejlő­dő országok például, ame­lyek a magyar élelmiszeripa­(Folytatás a 3. oldalon) Tavaszi legjobb játé­kát nyújtotta tegnap a Szolnoki MÁV MTE NB II-es labdarúgó-csapata. Eseménydús. izgalmas, gólokban bővelkedő kö­zönségszórakoztató mér­kőzésen 4:2-re győzött a Ganz-MAVAG ellen. Ké­pünkön a nagy kedvvel játszó László (fehér mez­ben), aki sok helyzetet teremtett, rengeteg tá­madást vezetett, és gólt is lőtt — ezt a helyze­tet azonban kihagyta. (Részletes tudósítás a 7. oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents