Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
1986. ÁPRILIS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Pinocchio Gyermekszinház Klasszikus mesék, ifjú szereplőkkel A Szakma Kiváló Tanulója Országos versenyek Túrkevén és Szolnokon A Szolnok megyét képviselő kidftjszállási Nagy János autószerelő-tanuló a tizedik lett Több száz szolnoki kisdiáknak szerzett kellemes időtöltést a tavaszi szünet első napján a Pinocchio Gyermekszínház, Oz, a nagy varázsló című előadása. A Híd Amatőrszínház részlegeként nemrégiben alakult társulat vasárnap Karcagon vendégszerepei apáink, nagyapáink kedvenceivel, Ózzál, a Bádogemberrel, a Madárijesztővel, az Oroszlánnal, s Baum meséjének többi szereplőjével. A kétrészes zenés játékot Schwajda György feldolgozása alapján állította színpadra a szolnoki gyermekszínház, az Integrál együttes közreműködésével. Ennyi lenne a hír. Ánj a társulat léte, egy jó kezdeményezés megvalósulása enFizikatanárok országos tanácskozása Tegnap Győrött befejeződött a fizikatanárok országos tanácskozása. \ konferencián több mint 400 pedagógus vett részt. A tanácskozás zárónapján díjakat adtak át azoknak a tanároknak, akik kimagasló eredményeket értek el a fizikaoktatásban. Az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat Mikola Sándor díját Hídvégi Aladár, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese nyerte el. A konferenciához kapcsolódóan kiállítás nyílt azokból az eszközökből, amelyeket fizikatanárok készítettek. A legötletesebb kísérleti eszközök alkotóit szintén megjutalmazták. A lónak négy lába van, mégis botlik. Tiszasason a tréfás kedvű falusiak hozzáteszik: „De nem botlik^ ha megpatkolta Botlik!’ ’ Botlik Elek egyike a magát még úgy-ahogy tartó falusi kismesterség utolsó mohikánjainak. Igaz, a ma már 73 éves kovácsmester nyugdíjas. Persze, az a kevés környékbeli, akinek vasalt szekere és az a néhány fuvaros, akinek lova van, az előbb-utóbb bezörget a kovács kerítésén. Mondják, s ezt ő maga sem cáfolja, ifjabb korában elég nehéz természete volt, jórészt annak köszönhetően, hogy a kovácsműhely kormát, porát, melegét a kelleténél gyakrabban öblítette, hűtötte különféle tiszazugi nedűkkel. Ám azt is tudják, hogy kocsivasalásban, lópatkolásban, eke- vasélezésben is párját ritkította. — Tizenhárom éves koromban állított a fújtató mellé Séra Lajos kovácsmester, mint tanoncot. Aknél feltétlenül többet érdemel. Gyermekszínházból nem sok van az országban. A színházak is általában csak egy gyermekeknek szóló darabot tűznek műsorra évadonként. Annál több a haknizó csoport, alkalmi társulás, kétes értékű produkciót nyújtó bábszínház, amelyeket jobb híján — s nem is olcsón — felléptetnek a művelődési intézmények. Ilyen formán hiányt pótló vállalkozás volt a Pinocchio Gyermekszínház létrehozása, hiszen nem mindegy, hogy milyen darabokon, milyen előadásokon nevelkednek a majdani nagyszínházak nézői. Aki látta az előadást, persze jogosan kifogásolhat egy s mást; kicsit hosszú, lassú a Több ismert színpadi mű tv-változatának forgatása kezdődik a következő napokban és hetekben a televízió és a MAFILM stúdióiban. Gorkij klasszikus művéből, az „Éjjeli menedékhely”- ből Havas Péter rendez tv- filmet. Az 1902-ben született drámában — az író első világsikert aratott remekművében — Gorkij az akkori társadalom számkivetettjeinek. az eredeti cím szerint a „mélyben” élőknek az ábrázolásával tesz hitet az emberi méltóság mellett, a megalkuvás és a hazug.ság ellen. A tv-változat főbb szerepeit Haumann Péter. Moór Marianna, Szilágyi Tibor, Koncz Gábor, Pécsi Ildikó, kor a diszkó helyett az ekevas szólt, amit gyakran kétszer is meg kellett élezni naponta, olyan szárazság volt. Néha még most is hozzák, akik lóval szántanak. No, az én Séra mesterem kemény ember volt. Az semmi, hogy fölvert hajnali négykor és az üllő mellé zavart, meg az se számít, hogy az asztala mellé nem ülhettem sohase enni. Az számít, hogy tudta a mesterségét és ereje is volt hozzá. Ha valakinek a lova bezabált, aztán eret kellett vágni rajta, nem az állatorvoshoz szaladtak, hanem a kovácshoz. Pedig nekünk tilos volt csinálni, de hát a mi kezünk között nem pusztult el az állat. Kaptam is ezért egy nagy verést a csendőröktől, mert megvágtam egy lovat, az állatorvos meg följelentett. Pedig az a ló már fel volt kötve a gerendára, amikor hívtak, de meggyógyítottam. No, mindegy, rég volt, az érvágó szerszámot nemrég adtam oda a kunszentmártoni múzeumnak. játék, s néhol még bizony csiszolni kellene egy-egy jelenetet is. A társulat tagjai, vezetői s László Béla, a darab rendezője előadásról előadásra csiszolgatja, igyekszik pergőbbé tenni a produkciót. Mindezzel együtt egy szép klasszikus mesét, látványos és noha egyelőre még nem kifogástalan, de jó előadást láthat a közönség. A siker — a kisdiákok fel-felcsattanó tapsa, nevetése, a jó győzelmét óhajtó-segítő izgatott közbekiáltásai — még egyetlen alkalommal sem maradt el. Az újdonsült gyermekszínház ifjú társulata egyelőre csupa lelkesedés. Díszleteket, jelmezeket, — természetesen a Szigligeti Színház segítségével —, amit csak lehet, maguk készítenek. Szinte hihetetlen, a közel két és fél órás előadás létrehozása még 15 ezer forintba sem került. Biztatóak a tervek is. A társulat tagjai nemsokára próbálják a következő bemutatót, a Dzsungel könyvét, majd ezt követi a névadó, a Pinocchio című mese előadása. S a még további tervekben Andersen, Grimm alkotásai, csupa klasszikus mese szerepel. Nem véletlenül, hiszen a gyermekszínház legfőbb küldetésének érzi, hogy színvonalas előadásokon megismertesse a felnövekvő nemzedékkel az esetenként már-már feledésbe merülő örök érvényű igazságokat, értékeket tartalmazó alkotásokat. Kubik Anna és Oszter Sándor alakítja. Molnár Ferenc Marsall című egyfelvonásosából Horváth Ádám rendezésében készül tv-játék. A három szereplőre írt történet szálai az idős báró, fiatal felesége és a beléje szerelmes ifjú színész — a vetélytárs — körül bonyolódnak. A szórakoztató történet főszereplői: Szabó Sándor, Fehér Anna, Lukács Sándor. Gáspár Margit népszerű színdarabja, „Az állam én vagyok” is képernyőre kerül. A szellemes fordulatos helyzetekre épülő, s a XVIII. század véaén játszódó darab főszereplőié Bánsági Ildikó, rendezője Nemere László. — Régen jó szakma volt ez, elhiheti nekem. Hatvan évet töltöttem az üllő mellett. Most már csak úgy lassacskán dolgozgatok — ha kérnek rá. Megcsinálok mindent, amit bírok, legföljebb azokkal van bajom, akik elhozzák a rongyos körmű, gazos lovukat, hát körmöt azt nem tudok csinálni annak a nyomorult lónak. Vagy tizenöt éve beteg lettem, azóta nem ittam egy korty szeszt se. Három fiam van, meg hat unokám — öt lány, egy gyerek. így aztán megvagyok, nem egyedül, mint sok magamkorabeli. V. J. Tegnap és tegnapelőtt a megye két városában rendeztek országos döntőt a Szakma Kiváló Tanulója versenyben, amelyet a Művelődési Minisztérium, a KISZ KB, a SZOT és az Országos Pedagógiai Intézet ír ki minden esztendőben a Iharmadéves szakmunkástanulók számára. A gépjárműtechnikai szerelők Túrkevén, az Autójavító Vállalat és a Ványai Ambrus Szakközépiskola és Gimnázium tanműhelyeiben adtak egymásnak találkozót. A verseny első napján elméleti felkészültségükről tettek tanúbizonyságot a fiatalok. Az elméleti kérdések körébe tartozott a szakmai ismeret, a munkavédelem, az anyagismeret, a szakmai számítás és a szakrajz. (A versenyzők egyöntetű véleménye szerint az elméleti vetélkedő kérdései igazán próbára tették a tanulókat.) Tegnap a gyakorlati versenyekkel folytatódott az országos döntő: a Tiszántúli Autójavító Vállalat három éve átadott tanműhelyében Tátra tehergépkocsi biztosítókengyelét kellett megmunkálniuk, majd IFA típusú teherautó mellső futóművének egyik oldalát szerelték össze. A gyakorlati forduló harmadik feladatát, a diagnosztikai mérést már a verseny rendezésével megbízott szakközépiskola tanműhelyében teljesítették a résztvevők. A tét nagy volt, hiszen az első hat helyezett tanuló a vetélkedő végén kész szakmunkásként utazhatott haza, ugyanis eredménye alapján mentesül az év végi szakmunkásvizsga alól. A tét nagyságához igazodva dolgoztak a tanulók a feladatok, megoldásán. Az utolsó feladat, azaz a finis előtt néhány kapásból született vélemény a versenyzők köréből: „Az írásbeli nagyon nehéz volt, a műszaki akadályokat sikerrel vettem.” (Nagy János, Kisújszállás). „Az elméleti felkészülésre több időt fordítottam, így az könnyen ment. viszont az eddigi két gyakorlati feladat kevésbé sikerült.” (Rep- ka János, Hódmezővásárhely) „A diagnosztikától nem félek, a többit is időn belül teljesítettem, az elmélet viszont csaknem kifogott rajtam.” (Suth Gábor, Balassagyarmat). Ekkor persze még semmi sem dőlt el. A diagnosztikai méréssel is voltak nehézségei néhányuknak, akadt köztük, aki a maximálisan elérhető tizenöt pontból mindössze ötöt szerzett. Az eredmény — az első , hat helyezett: Repka János, 602-es számú SzakmunkásAz országos óvónői szakmai tanulmányi versenynek a Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola volt a házigazdája. Az ország tizenöt középfokú óvónőképzőjének harminc diákja — az elődöntők legjobbjai — két napon át mérték össze ' tudásukat, felkészültségüket, elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A szoros, igen színvonalas küzdelemben nem kis fejtörést okozott a szakemberekből álló versenvbi- zottságnak a sorrend meeál- lapítása. A tegnap délutáni eredményhirdetésen éppen ezért minden diákot jutalomban részesítettek. Az első díjat Bencsik Izabella a Csongrádi Batsánvi János Gimnáz’um és Óvónői Szakközépiskola tanulója, a másodikat Varsa Zsuzsa, a Budapesti Bem József óvónői Szakközépiskola diákja vehette át míg Pató Zsuzsa, a házigazda intézménv versenyzőié harmadik díiat kapott. Mindhárman pénzjutaképző Intézet, Hódmezővásárhely; Barna Péter, a váci 204-es; Illés Károly, 308- as zalaszentgróti; Károlyi Csaba, szombathelyi 405-ös, Gábor Ferenc, tatai 311-es valamint Gulyás István, a budapesti 13-as Szakmunkásképző Intézet tanulója. Ók tehát kész szakmunkásnak érezhették magukat az eredményhirdetés után. Repka János az iskolájának is szerzett díjat, nevezetesen a Honvédelmi Minisztérium által első ízben 1981-ben átadott vándorserleget, amelyet az intézet érdemel ki, ahonnan az autószerelők versenyének első helyezettjét delegálták. A győztesről néhány szó: a hódmezővásárhelyi Tisza Volán Vállalat tanműhelyében szerezte meg a gyakorlati tudását, egyébként nagymágocsi illetőségű. A verseny utáni felszabadult „vallomása” szerint a lakóhelye focicsapatának tagja, és a tanműhely lengőtekebajnoka. Az autószerelés gyerekkori vágya volt, azt azonban álmodni se merte, hogy két hónappal a többiek előtt megszerzi a szakmunkás-bizonyítványt. A rendező Ványai Ambrus Szakközépiskola és Gimnázium méltónak bizonyult az országos verseny lebonyolítására. A vetélkedő idején friss információkat tartalmazó újságokat sokszorosítottak, elvitték a résztvevőket városnézésre, múzeumlomban részesülnek majd a központi díjkiosztó ünnepségen, amelyre a fővárosban kerül sor, valamennyi szakmai verseny győzteseinek ba, lehetőséget adtak számukra a szórakozásra is, hiszen sportolhattak, táncolhattak az izgalmak levezetéseként. így megvan a reménye annak, hogy nemcsak a nyertesek, hanem a többi, összesen huszonnégy versenyzőnek is emlékezetes marad a túrkevei döntő. Ugyancsak kedden és szerdán tartották meg a Szakma Kiváló Tanulója verseny országos döntőjét a dízelmozdonyszerelők számára Szolnokon, a MÁV Járműjavító Üzemében. A huszonegy résztvevő az első napon elméleti kérdésekre válaszolt, tegnap pedig a gyakorlati ismereteiket mérték össze. A három fordulóban lakatosmunka, hengerfejszerelés és mozdonysze- lephézag-állítás szerepelt. A döntő rendezője, a 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szép sikert könyvelhetett el magának, ugyanis az első hat helyezett között két tanulója is ott volt. Az élen is szolnoki fiatal, Kiss Ferenc végzett, a további helyezettek: Tóth Csaba nagykanizsai; Kuik Attila debreceni; Simon Csaba szombathelyi; Karakas István szolnoki és Kiss János nagykanizsai harmadéves dízelmozdonyszerelő. Számukra is korábban befejeződött a tanév, hiszen megkapták a szakmunkás-bizonyítványukat. B. J. részvételével. Az országos verseny első tíz helyezettje felvételi vizsga nélkül tanulhat tovább az óvónő-, illetve « tanítóképző főiskolákon. Az Öz, a nagy varázsló egyik jelenete T. G. Készülő tv-produkciók Gorkij és Molnár Ferenc a képernyőn Kézművesük, kismesterek A falusi kovács Óvónők színvonalas vetélkedése A „bronzérmes” Pató Zsuzsa tiszaföldvári tanuló verseny közben
