Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A /\ _____ _ A ja. IA tévé „ I I képernyője előtt 1 Sokminden történt érdem­leges az elmúlt héten a kép­ernyőn; csak Itörténelmi tár­gyú műsorokból össze lehet­ne kötni egy színes csokrot — emlékeztetőül. A nagysze­rű Századunk mellé — his­tória „nagyközeliben” — odatársult a magyar repülés történetét bemutató három­részes dokumentumfilm (péntek este, első rész a re­pülés kezdeteiről), és meg­döbbentően hatott egy igazi ritkaság, a Titkos birodalmi ügy, a Hitler elleni merény­let vádlottainak pere, amely páratlan bizonyság, a film­felvételből csupán egy kópia maradt, és drámaian leleple­ző dokumentum a náci igaz­ságügyi gépezet munkájáról. De ide sorolnám a Petőfi csarnokban rendezett törté­nelmi zenés játékot is, ápri­lis 4-én délelőtt, amelyben a felszabadulás- élményét idéz­te újra a színes, stilizált já- ték— nemes pátosszal és gazdag érzelmi tartalommal. Es egyáltalán nem volt ér* dektelen a hidasnémeti híd­ról szóló film sem. Rekviem egy hídért (kedden este), amelyben egy híd megmenté­sének világháborús körül­ményei „elevenedtek meg” egykorú szemtanúk szavai nyomán: a hazáért érzett fe­lelősség, a szülőföld iránti áldozatkész szeretet elégiája. És még korántsem teljes a sor, azoknak a programoknak a sora, amelyekkel nemzeti ünnepünk alkalmából igye­kezett történelmi hangulatot teremteni a televízió. Mégis, mindezek ellenére ezúttal két művészről szól­nék részletesebben, egy-egy műsor kapcsán, mert jelent­kezésük a képernyőn emlé­kezetes pillanatokat jelentett, szerezhetett a nézőnek. Má- di Szabó Gáborról, aki mes­terségéről beszélt és Dayka Maraitról. aki esy Csikv-vfg- iáték a Nagymama címsze­repét játszotta tüneménye­sen. Mestersége: színész Ki néz televíziót szombat délután ötkor, ráadásul ami­kor zord március végi és áp­rilis eleji napok után végre hétágra süt a nap. ahogy szombat délután tette — örö­münkre. Kevesen, így azután bizonyára csak kevesen is­merkedhettek meg „közelről” Mádi Szabó Gáborral, a ki­váló színésszel, akinek a hangja nélkül — mily csodá­latos hangszer — a rádiót például elképzelni sem lehet­ne. Akiről megtudhattuk, -hogy meglehetősen viszontag­ságos évek után, megküzdve derekasan önmagával jutott el művészetének-sorsának ze­nitjére. Nem kis dolog, mert ahogy ő mondta bölcsen a vele készült beszélgetésben, az ember ellenségeivel még csak-csak elboldogul va­lahogy, de önmagát legyőzni, az a legne­hezebb dolog. És neki si­került, pedig nemegyszer ke­rült súlyos válságba saját hi­bájából is. így jutott el mondhatni „száműzetésben” vidékre is. többek között Szolnokra, és itt a Szigligetiben alkotta meg — szerencsénkre — hal­hatatlan Lear királyát az 1964-es évadban. Már több mint húsz esz­tendeje. és mégis jól emlé­kezhetünk. már akik látták, erőtől duzzadó. robusztus Learjére. Hallhattuk egyéb­ként. hogy neki a színház nemcsak munka, hanem szó­rakozásul is szolgál; gyakor­ta jár be mások próbáira csak gyönyörűségből. A szí­nészeknek abból a fajtájából való, amelyiknek az életét teljesen kitölti a színház. Mi­lyen szeretettel, gyengédség­gel szólott róla, munkahelyé­ről! „Nyáron a sötét színház ragyogó, alszik, pihen, vár” — mondotta az őt nagy kedvvel és lendülettel fag­gató Török Ilonának, aki egyébként lehetett volna ter­mészetesebb. Ebben a mű­sorban furcsa mód a civil ját­szott és a színész maradt ter­mészetes ember. Szó esett e gazdag párbeszédben mester­ségről, emberi helytállásról, hogy Mádi Szabó élete során kétszer is akkor állt a közös­ség fegyveres szolgálatába, amikor úgy érezte, szükség van rá. bár ezzel sem dicse­kedett sohasem. Pedig 1956- ban a karhatalom tagjaként vett részt a rendcsinálásban, s védte a munkáshatalmat, ö mindig „pulóveres ember” maradt a legünnepibb pilla­natban is: oldott; közvetlen, hétköznapi. De akinek a vers mindig ünnep, muzsika melyet megszólaltatni kivéte­les képesség és szépség. Má­di Szabó ©ábor egyike a ver­set legszebben mondó színé­szeinknek; ö mindig hallja a költői szavak muzsikáját. És Mádi Szabó Gábor még­sem igazán boldog ember, mert — tudhattuk meg — színháza, a Vígszínház (ame­lyet azóta már el is hagyott, nyugdíjasként vállalt má­sutt kedves feladatokat) nem használta tehetségét, magya­rán nem kellett hőn szere­tett színházának. De egészsé­gileg is helyre kellett jönnie. A régebbi keserves állapoto­kat tükröző portréhoz csa­tolt, a kellemes változásokat rögzítő mai beszélgetés — lábjegyzet vagy utóirat az 1985 elején készített arckép­hez — már egy újra derűlá­tó Mádi Szabó Gábort tükrö­zött, akit élvezet hallgatni — ércesen férfias hangját, tisz­ta beszédét, mely csillogott a derűtől. Csak azt nem értem vala­hogy, hogy a Mestersége: szí­nész sorozatnak ezt a darab­ját a szokástól eltérően esti sugárzás helyett miért holt­időben. délutáni órákban ve­títette a televíziói Dayka-nagymama Feltételezem, hogy az ün­nepnap előestéjén viszont igen sokan látták Dayka Margitot A nagymamában, és gyönyörűségüket lelték tündéri játékában. Azt hi­szem. mindannyian ilyen nagymamát szeretnénk ma­gunknak; ilyen megértő, jó­ságos, aranyos, színes, játé­kos, gyengéden humoros nagymamát. Aki ha szigorú szemekkel néz. haragosra vonja szemöldökét, akkor is simogat a hangjával; aki ha felismeri, hogy jószándéka ellenére nem jó úton jár, képes rögvest akár vissza­fordulni: aki nem abban le­li örömét, hogy korával já­ró tapasztaltságát másokra rakja, hanem abban. hogy bölcsességével másokat sza­badítson fel. mások boldog­ságának útját a fiatalokét egyengeti. Ahogy Dayka nagymama teszi Csiky Ger­gely vígjátékának televíziós változatában, elismervén a fiatalok szerelemhez való természetes jogát, hisz a ma­ga sorsán tanulta meg, hogy csak az őszinte, igaz szere­lem szerezhet boldogságot az embernek. A Csiky-dráma nem remekmű, de televíziós élménnyé avatta a címszere­pet játszó Dayka Margit pá­ratlan színészi varázsa. Elég megjelennie a színen, neki levegője van. a képernyő megtelik élettel. Elemezhe- tetlen az ő csodája. Egy do­logra külön is felhívnám a figyelmet, egy bravúros pil­lanatra. amikor zsémbes Tré- zsijével (Gobbi Hilda) palo­tást kezdenek járni kettes­ben idézve a hajdani ifjú­kort. Két öresasszonv. de milyen kecsesen járják, mennyi elevenség és báj a mozdulataikban! Az ember érzi, hogy itt a művészet győzi le a fizikai lét korlátá­it. Remek volt! V. M. Huszonharmadszor A költészet napja A hagyományos mozi-tv filmterjesztési egyensúly megváltozott, ám a mozihá­lózatban forgalomba hozott filmek — vitathatatlanul — még mindig nagy érdeklő­désre tartanak számot, külö­nösen a kulturálisan legak­tívabbnak mondott 18—24 éves korosztály körében. Nem véletlen, hogy az idér megjelenő új filmek is első sorban ezt a korosztályt cé­lozzák meg. Hány filmről is van szó? A megye filmszín­házaiban 1986-ban 33 ország 176 új alkdtását mutatják be, ezen túlmenően műsorra tűz­nek 10 felújítást, 8 rövidfil- (nekből összeállított meseso­rozatot is. A 35 milliméteres mozikban tehát összesen 194 új filmet 1 árthat a megyében a közönség. A 16 milliméte­res hálózatban pedig 80 film 'bemutatását tervezik. Ez lé­nyegesen alacsonyabb szám, Április 11., József Attila születésének évfordulója immár 23. alkalommal ün­nepe a magyar lírának. A költészet napja. alkalmából országszerte írók és ölvasók találkozóira kerül sor. A ha­gyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentettek, illetve jelentetnek meg, s azokat néhány könyvesboltban, könyvpavilonnál szerzőik dedikálják. A Magvető Könyvkiadó a magyar líra ünnepe alkal­mából közreadja népszerű antológiáját, a Szép versek 1985 kötetét. A könyv ápri­lis 11-én, illetve majd az ünnepi könyvhét idején fél- áron lesz kapható. Az anto­lógiában több mint 80 költő verséit közük. A lírikusok kö­zül Deák László, Csíki Lász­ló, Keszthelyi Rezső és Ku- korelly Endre a költészet napján 17 órakor a Szent István körút 26. szám alatti Magvető könyvesboltban de­dikálja a kötetet. A költészet napja alkalmá­ból április 11-én 16 órakor a Nyugat Irodalmi Emlékmú­zeumban Tóth Árpád költő születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik. A magyar irodalom kiváló köl­tőjének és műfordítójának alakját, munkásságát irodal­mi hagyatékának bemutatá­sával, fotódokumen'tumokkal idézi fel. Tóth Árpádra em­lékeznek a Radnóti Miklós Színpadon is, ahol április 14-én hétfőn Az árnyból szőtt lélek című esttel tisztelegnek a költő emléke előtt. Iskoláknak Új számítógépek A középfokú oktatási in­tézményekben használt szá­mítógépek közül mintegy háromezret a Híradástechni­ka Szövetkezet készített. A modern oktatási eszköz iránt változatlanul nagy az ér­deklődés. ezt igyekszik kielé­gíteni a szövetkezet, amely új típusú nagy teljesítményű iskolaszámítógépet fejlesz­tett ki. A magasabb műszaki szín­vonalú, nagyobb tudású géD színes képernyővel, és beé­pített finom írószerkezettel készül. A korábbi gépek programja is felhasználható az új berendezéseken, s így több gép összekapcsolásával akár egész rendszer kialakí­tására is lehetőség nyílik. Az iskolaszámítógépek leg­újabb típusából a szövetke­zet még az idén több százat gyárt, de ha igény lesz rá, jövőre akár több ezer darabot készít. A Jászkiséri művelődési házban hetente egy alkalommal másodikos tanulók próbálnak. A dramatikus csoport Gulyás Ferencné irányításával vásári képmutogatós népi játékot ele­venít fel (Fotó; T. Katona) Országos verseny Lenin ifjú távírásza Az idén április 9—11-én Leninvárosban rendezik meg a Lenin ifjú távírásza orszá­gos versenyt, valamint a fel­nőttek rádiótávírász-verse- nyét. A Magyar Honvédelmi Szövetség országos és Bor­sod megyei vezetősége által rendezett versenyen az út­törő kategóriájában egyéni versenyen 37 fiú és 25 leány, valamint harminchat csapat, az ifjúsági kategóriában 45 fiú és lány. illetve húsz csa­pat, a felnőttek kategóriájá­ban pedig negyvenegy egyé­ni versenyző és 19 csapat mé­ri össze tudását. A verseny eredményeit áp­rilis 11-én, pénteken a Der- kovits Gyula Művelődési Ház színháztermében hirde­tik ki. Lomezflgyolö A játékos újabb dobása Komár László, a magyar rock and roll koroná­zatlan királya megjelentette sor­rendben ötödik önálló nagyleme­zét, meüyel az Elvis Presley bű­völetében élő éne­kes és nagy szá­mú kísérőzeneka­ra ismét bizonyí­tani kívánja, hogy a rock and roll stílusról — 30 év­vel virágzása után — nemcsak négy bőrt lehet le­húzni. A Te vagy a játékom című album szá­mai hallatán azonban az em­bernek amolyan „deja vu” képzete támad, vagyis mint­ha ezeket a nótákat már hallotta volna valamikor, valakitől. Talán éppen ma­gától Romártól néhány évvel ezelőtt. Csak egy ala­pos csavarás, egy jó adag kozmetika, és kész az újabb változat: azaz kifordítom, befordítom; mégis rock a rock and roll. Komár László legfrissebb evaeua jateK©1* korongjával tehát konokul a már kitaposott és lehetőleg «lágerekkel szegélyezett úton halad, de ideje lenne észre- vennie, hogy egyre inkább erőltetett menetet diktál, ugyanis a slágergyanús rock and roll-források manapság már kiapadóban vannak. Nem is csoda, ha ez a szlo­gen járja róla: „Hallgass meg egy Komár-lemezt, és a többit már ismered... — j — Két és félmillió néző Mit láthatunk a mozikban 7 Megyei filmforgalmazási tervek is jelenti, hogy a magyar és a szocialista országok film­jei továbbra is hangsúlyo­zott szerepet kapnak, azaz mindenekelőtt kiemelt for­galmazási lehetőséget bizto­sítanak az új szovjet és ma­gyar filmeknek. Az esztendő végéig szinte minden hónaphoz kapcsoló­dik valamilyen filmes ren­dezvény. Megrendezik a Szovjet kultúra napjait, melyét a szovjet filmmű­vészet egy nemzetközileg is­mert alkotójának, Elem Kli- movnak Jöjj, és lásd! című filmje nyit meg. De a nem­zeti filmstúdiók terméséből is nyújtanak válogatást, va­lamint a korábban már si­kert araltott orosz nyelvű vetítéseket is felújítják. A hagyományos májusi Gyermek- és ifjúsági film­hónapon a Szerelem első vé­rig című filmet láthatják a fiatalok, majd ugyanebben a hónapban — a Hazafias Nép­front akciójához kapcsolód­va a szocialista országok filmművészetét mutatják be. A következő hónapokban — novemberrel bezáróan — környezetvédelmi, képzőmű­vészeti, polgári védelmi, honismereti, egészségnevelé­si és honvédelmi filmnapo­kat tartanak a megyében. Érdekesnek ígérkezik a jú­niusi Sportfilmkaleidoszkóp, melynek során a labdarúgó világbajnokság bevezetője­ként a korábbi évék sikeres sport témájú dokumentum- és játékfilmjeit mutatják be. A focivilágbajnokság ideje alatt egyébként az elmúlt napokban indult Videomozi- ban megtekinthetők majd a mérkőzések. A nyári hónapokban első­sorban a könnyed, szórakoz­tató programok kapnak sze­repet. A Széchenyi lakótele­pen megindul a szabadtéri vetítés, elsőként Szomjas György új filmjét, a Falfú­rót láthatják a városrész la­kói. Ezzel párhuzamosan a megye több településén in­dul szabadtéri vetítés.- j. j. ­Az elmúlt évtizedekben megváltoztak a művelődés fel­tételei, a kultúra iránti igények, a művelődés szerkezete alapvetően átformálódott. A kultúra közvetítésében új tech­nikai eszközök jelentek meg és terjedtek el viharos gyorsa­sággal. Ennek szemléletes példája a videotechnika, amely az utóbbi néhány évben gyökeres változást hozott a filmek világában. Az új tömegkommunikációs, szórakoztató esz­közzel már nem a távolabbi jövőben, hanem nagyon is a je­lenben kell számolni csakúgy, mint a rohamosan fejlődő ká­beltévé-hálózat kiépítésével. Következésképp a filmközvetí­tés eme új formái nehezítik a hagyományos filmforgatás fel­tételeit, és más módszerek kidolgozását teszik szükségessé. mint az előző években volt, főként gazdaságossági okok indokolják a csökkentést. Az év során 100—120 rövidfil­met (tűznek műsorra, döntő részben a játékfilmekhez kapcsolva, úgynevezett kísé­rőműsorként. Tavaly egyébként 29 880 előadást tartottak a megye filmszínházai, mintegy két­ezerrel 'többet a tervezettnél. Éhnek eredményeképp a látogatói létszám is megnö­vekedett: két és félmillióan voltak kíváncsiak a forgal­mazott filmekre. Az előző évekhez viszonyítva a ma­gyar és a szovjet alkotások nézettsége kedvezően alakult, az előbbire a vártnál közel negyvenezerrel, míg az utób­bira tízezerrel többen láto­gattak el, s ez 7,1, illetve 2,1 százalék növekedést jelent. Ami a filmkínálat tartalmi részét illeti, a szórakoztató tömegfilmek mellett néhány olyan, a közelmúltban vagy régebben készült értékes al­kotás kerül a mozikba, amely ma is felkelti a közönség érdeklődését. A világ jelen­tősebb fesztiváljainak díj­nyertes filmjeiből is gazdag választékot nyújt a Megyei Moziüzemi Vállalat. Az idén — a korábbi évek hagyomá­nyait folytatva — számos külföldi rendező munkássá­gából kínálnak ízelítőt, jó- részit olyanokéból, akiknek nevét már megtanulta a vi­lág; így láthatók majd Elem Klimov, Coppola, Woody Al­len, Spielberg, Werner Her­zog időtálló művei. A mű­sorkínálat sokszínűségének megőrzése természetesen azt

Next

/
Thumbnails
Contents