Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 8. Tavasz az országúton — szolid napsütéssel Egy közúti ellenőrzés tapasztalatai Veréb István őrmester a TIszasttlyi Béke Tsz gépkocsijának — és vezetőjének állapotát ellenőrzi (Fotó: Lévai György) Tavaszi nagy közlekedési ellenőrzés Szolnok térségében. Miután beszállok a gépkocsiba Lévai György rendőr hadnagy mellé, közlöm vele, hogy én a közlekedők pártján állok. Azt szeretném, ha a razzia bebizonyítaná: a gépjárművezetők nem is olyan „feketék”, ahogyan a statisztikák lefestik őket. Félő, hogy az autósok, motorosok előbb-utóbb beletörődnek a rossz tanuló szerepébe, és éppen ezért nem lesznek eminensek. Lévai hadnagy megjegyzi, hogy ő is akkor lenne elégedett, ha minél kevesebb intézkedésre kerülne sor. De azért figyelmembe ajánlja az ellenőrzés indoklását, miszerint az utóbbi időben jelentősen nőtt a közúti balesetek száma, és az elmúlt esztendőben ebből kifolyólag hetvenegyen vesztették életüket a megye útjain. Rohanva az Abonyi úton Hát akkor döntsön a valóság. A megméretésre nagy technikai apparátusit mozgósított a közlekedésrendészet: a szomszéd megyékből is érkeztek erősítésként trafi- paxszal felszerelt gépkocsik. A miénket, a Szolnok megyeit már jól ismerik az utakon, így Csörögi Gyula főtörzsőrmester nem is igyekszik elrejtőzni, Török- szentmiklós belterületén áll a négyesen, és nem is regisztrál túl nagy forgalmat. Egy óra alatt 242 jármű haladt Szolnok felé, és hat vezetőre kellett helyszíni bírságot kiróni jelentősebb sebességtúllépés miatt. Szolnokon, a Bajcsy-Zsi- linszky úti felüljárón túl, a négyes Abonyi úti szakaszán a Bács-Kiskun megyeiek piros mérőkocsija követi nyomon a forgalom lüktetését. Elgondolkodtató adatokat sorol a vendég trafipax kezelője. — Ezer mérést végeztem, és több mint négyszázan lépték túl a megengedett sebességet. Elképesztően nagy ez a szám. Ügy tűnik, a közlekedő társadalom közfelkiáltással tolta kijjebb a megengedett sebesség felső határát. Az út széles, a terűiért nem is túl sűrűn lakott. Talán érdemes lenne azon gondolkodni, vajon nem bíma-e el — más példákhoz hasonlóan — gyorsabb haladást ez a szakasz? Miközben ezen meditálunk, egy kis Polski érkezik. Rádión jelezték, hogy túlságosan sietősre fogta a vezetője: 84 kilométerrel repeszt az „egérkamionnal” a volánnál ülő hölgy. — Hogy mehettem ilyen gyorsan... — kérdi szinte önmagától, aztán szó nélkül fizeti az 500 forintos helyszíni bírságot Tiszaföldváron minden csendes, Martfű határában viszonft a közlekedési felügyelőség szakembere éberen szaglászik. — Gáz van. Mármint némelyik gépkocsiban. Most ugyan ilyennel nem találkoztunk, de a praxisomban előfordült, hogy az akkumulátor egy üres doboz volt, benne a nyomáscsökkentő, az igazi „aksi” pedig valahol hátul kapott helyet. A palack a kocsi belsejében volt felállítva, kabát ráakasztva, így csak a szimat segített a felderítésben. Természetesen szabálytalan, a pb-gázzal való üzemelésre engedélye senkinek nem lehet. Zagyvarékason a késő délutáni órákban nem tudtak súlyosabb kihágásról beszámolni a közbiztonság őrei. — Egy lovas fogat állt a kocsma előtt, a gazdája benn az italboltban, kihívtuk, megszondáztuk, olyan üde volt a lehelete, akár a frissen nyílt liliom — mondja nevetve az egyik katonai rendész. Ugyanis ezúttal a Volán, a katonai rendészet és a közlekedési felügyelet is részt vesz az akcióban. Csúcsforgalomban A vasárnap tehát nem rontotta a közlekedők bizonyítványát különösebben. Hétfőn reggel folytatjuk az ellenőrzést. Lévai György elmondja, hogy az esti összegzés két balesetet hozott a felszínre; egy Volán-busz hátsó ajtaja odacsípte az utas kezét, aztán egy kanyart egyenesített ki egy motoros Tiszaföldváron. A reggeli csúcsforgalom tapasztalatai meglepőek: alig van olyan gépkocsi, amelyiknél minden rendben lenne. És ezek között a közületi járművek vannak többségben, ahol pedig szerelői háttér áll a hibák kijavításának szolgálatában. A Palotási Állami Gazdaság, a Tisza- sülyi Béke Tsz vagy a szolnoki Kommunális Üzem vajon mivel magyarázza, hogy járműve műszakilag nincs kifogástalan állapotban ? Kulturált intézkedések Az összegzés már a szolnoki rendőrkapitányság közlekedési alosztályán történik, ahol Németh Jenő alhadnagy, alosztályvezető elmondja: mintegy 20 ezer gépjárművet ellenőriztek, közöttük kilenc ittas vezeftőt találtak, kettő volt személy- gépkocsi „pilótája”, hat se- gédmotorkerékpáron közlekedett, ami pedig a területi megoszlást illeti, négy ittas vezetőt Tószeg terüleftén fogtak meg! Ügy tűnik, a hobbira járók felfüggesztik szabadidejükben a közlekedési fegyelmet, pedig a gép- járművezető, amikor a volán mögött ül, nem lehet szabadságon. Ugyancsak gyakori hibaforrás volt a segéd- mcl torkerékpár-vezetőknél a bukósisak hiánya, márpedig január elsejétől lakott területen kívül viselniük kell. Mit tapasztalt a kívülálló? Elsősorban az tűnt fel, hogy az utóbbi években növekedett az intézkedések kulturáltsága, ezért volt kevesebb indulatos szóváltás mindkét oldalon. Aki pedig a közlekedők jó híréért „szorított” — ezúttal nem maradt szégyenben. Palágyi Béla Tavaszi fáradtság Reggel a lépcsőházban szomszédom iskolába igyekvő nagykamasz fiával találkozom, aki arról panaszkodik, hogy apja a spániel helyett a húgát akarta levinni sétálni, s csupán csak az akadályozta meg benne, hogy a gyerek nyakára kicsi volt a póráz. Megértőén hallgatom a gyereket, aki aligha az az alma, amelyik messze esett a fájától, hiszen szépen felöltözött az iskolába: farmer, dzseki, színes zokni — épp csak a lábán lévő szalmamapucsot és a nyakában lévő törölközőt nem értem. „Jajjaj — motyog a gyerek. — Kezdek már én is olyan lenni, mint a nagymama, aki amikor influenzás volt, Maripen helyett kétszer is egy inggombot vett be, de használt neki az is.” Sejtem, hogy nem pusztán rájuk jellemző az ilyesmi. Mostanában egyebet se hallok; a feleségem fokhagymát rakott a tejbegrízbe, az anyám a szeneskannával ment a kútra vízért; a férjem horgászni indult a teniszütőjével, de a labdát itthon hagyta; a lányom estélyiruhában, de hajcsavarók- kal a hajában ment a bálba, szerencsére farsangi bál volt. És így tovább. Házunk táját eddig szerencsére elkerülte ez a szórakozottságjárvány. Már egészen büszke kezdtem lenni, mignem tegnap velem is megesett. Indulok munkába, vállamon a táska, kezemben két nejlon- szatyor, az egyikben a Néprajzi lexikon második kötete, a másikban a kukába dobandó szemét. A folytatást könnyű kitalálni. Bírókra keltem a rugós fedelű, kerekes kukával, csatáztunk vadul, s mire felnyitottam, úgy kimerültem, hogy tétovázás nélkül bevágtam a kukába a könyvet tartalmazó szatyrot. Ami azután következett az bizony wasn't a cake, ahogy művelt angolszász mondja, vagyis nem volt piskóta. Csak a buszon vettem észre, hogy egy zacskó enyhén erjedő krumplihéjat hurcolok magammal. Később, a tetthelyre visszatérve, újra kezdődött a viadal a kukával, azzal a különbséggel, hogy ezúttal megtapasztalhattam azt is, hogy egy ilyen vasdög nemAf/f Ara// tudni az adózásról 2. Présház és egyéb kivételek A jogszabály részletesen megjelöli, hogy az alapterület számításánál mely helyiségek területét és hogyan kell figyelembe venni az adózás alapjaként. Erről az érintettek a bevallási felhívás mellékleteként részletes tájékoztatót fognak kapni. Figyelmet érdemel azonban, hogy az adózás szempontjából közömbös, hogy a helyiségek a lakóépülettel egybeépültek-e vagy önálló telken állnak.. A jogszabály az adófizetésnél mentességeket és az érdekeltek külön kérelmére kedvezményeket is biztosít. Mentes az építmény az adó alól a mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára rendeltetésszerűen használt vagy használaton kívüli gazdasági épület. Ezek: szerszámos- kamra, istálló, présház, termény- va.gy gyümölcstároló stb. A mentesség akkor is fennáll, ha ezen létesítményekben a 12 m2-t el nem érő pihenőhelyiség is van. Kedvezmény adható: illetve az alapterület megállapításánál figyelmen kívül lehet hagyni: a Magyar Nép- köztársaság Művészeti Alapjának tagja vagy házastársa tulajdonában álló és általuk rendeltetésszerűen használt műterem alapterületének 70 %-át; a kisiparos vagy házastársa tulajdonában álló és kizárólag általuk használt műhely alapterületének 50 %-át. ha a tulajdonos, illetőleg házastársa kisipari tevékenységéből származó jövedelme a megelőző három év egyikében sem haladta meg a 120 ezer forintot; a műemlékvédelem alatt álló adóköteles építmény alapterületének 20 %-át. A fizetendő adó mértéke tehát döntőén két tényezőtől függ: egyrészt attól, hogy az építmény milyen településen (városban, községben, gyógyvagy üdülőhelyen és annak milyen övezetében) fekszik, másrészt az építmény alapterületétől. Ennek' megfelelően pl. az alapadó egy városban fekvő 40 m2-nél nem nagyobb alapterületű építmény után m2-ként évente húsz forint. Abban az esetben viszont, ha az alapterület 40— 80 m2 közé esik, az évi adó összege 800 forint, plusz a 40 m2-en felüli rész után 40 Ft/rn2. Tehát azt jelenti, hogy egy 80 m2 alapterületű építmény után városban 2400 forint adót kell fizetni. Másként alakul a fizetési kötelezettség a községekben. Ha az alaoterület 40 m2 alatt van. az alapadó összege egységesen 500 forint. Abban az esetben viszont, ha az alapterület 40—80 m2 között van, az adó évi összege 500 Ft. plusz a 40 m2 feletti terület után négyzetméterenként 20 forint. Tehát községben egy 80 m2 alapterületű építmény után az adó évi összege 1300 forint. Fontos alapszabály, s a példaként említett esetekben is érvényesül: a legkisebb adó 500 forintnál kevesebb nem lehet. A példában szereplő alapadó összegétől eltérően is meghatározhatja a helyi tanács saját rendeletében a fizetési kötelezettséget. Településen belül övezetenként alkalmazható az adót növelő illetve csökkentő tényező. Hatásaként az adó összege azonos nagyságú és rendeltetésű építménynél övezetenként eltérhet. A tanácsrendelet tartalmáról az állampolgárok időben tájékoztatást kapnak. A helyi tanácsok az építményadóval kapcsolatos ren- deleteiket várhatóan április hónapban alkotják meg. Ugyancsak áprilisban bevallási felhívást tesz közzé a megyei tanács pénzügyi osztálya. Egyébként az adóbevallásra jelenlegi nyilvántartásaik alapján a helyi tanácsok külön is felhívják az érintett üdülők és egyéb építmények tulajdonosait. Jó azonban tudni, hogy azokat a tulajdonosokat is terheli e adóbevallási kötelezettség, akik külön felszólítást nem kannak, de adóköteles építményük van. Az adóbevallási kötelezettség elmulasztása esetén ugyanis az egyébként fizetendő adót felemelt mértékben kell megállapítani. A társulatok és társaságok a tulajdonukban lévő nem lakás céljára szolgáló építményekre vonatkozóan kötelesek bevallást adni, majd adókötelezettségüket — önadózás útján — a helyi tanácsnál teljesíteni (polgári jogi társaságok, gazdasági munkaközösségek, ügyvédi, jogtanácsosi, gépjárművezetőképző, zene, tánc stb munkaközösségek). Nem kell viszont bevallást adniuk — mivel nem kötelezhetők adófizetésre — azoknak az üdülőszövetkezeti tagoknak, akiknek meghatározott 15— 30 napos használati joguk van csupán. Az építményadóval kapcsolatban még sok részlet- kérdésről lehetne szólni. Minden sajátos, egyedi esetet azonban úgysem lehetne sorba venni. Ezért azt ajánlom. hogy az érintett állampolgárok az adózással, az adóbevallás kitöltésével kapcsolatos problémáikkal, tisztázatlan kérdéseikkel az illetékes helyi tanácsok szakigazgatási szervét keressék meg. Ott készségesen adnak minden részletre további felvilágosítást. Misurák Dénes a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője Iskolaszövetkezetek a Jászságban Kisdiákok a pult két oldalán Nehéz lenne felsorolni, hogy mi minden volt gyermekkorában az ember, persze csak úgy játékból. Többek között boltos is, igaz mindig csak rövid ideig, mert hát azok a gyerektársak, akik elvállalták a vevő szerepét ragaszkodtak ahhoz, hogy a következő napokban közülük kerüljön valaki a pultnak elkeresztelt sámli, vagy a földre terített rongypokróc mögé. Vagyis mindenki szeretett volna boltos lenni, legalább egyszer édes paprikának eladni a porrá zúzott tégladarabot, babként és lencseként csak mély, hanem éktelenül büdös is. Kő kövön nem maradt emberi mivoltomból, mire egy kevés hecsedlilek- vár és némi csirkecsont társaságában előkerült a magyar könyvkiadás e gyöngyszeme. Mutatványom határozottan színt vitt a lakótelep szürke délelőttjébe: az emberek kikönyököltek az ablakokba, a gyerekeiket levegőztető kismamák kisebb csoportokba verődve tárgyalták az eseményeket. EgyPegy mondatfoszlány eljutott hozzám: „Eddig csak az orrát piszkálta, most már guberál is.” „Szólok is a gyerekeknek, hogy nem kell neki köszönni..." Mit tagadjam, kis híján sírtam, miközben reménytelenül igyekeztem kiszedni füleimből a papírfoszlányokat.. Ekkor mellém lépett egy barátságos, őszhajú férfi s együttérzően igy szólt: — Nem tesz semmit uram, előfordul az ilyesmi, egyszerű tavaszi fáradtság — semmi más. Vágner János értékesíteni a kertvégi bokrokról lekapkodott kökényvagy galagonyabogyókat. A mai gyerekek is kedvelik ezt a hasznos „játékot”, igaz ők valamivel későbben kezdik el, de akkor jobban és felnőttes komolysággal csinálják. Általános iskolás korukban lesznek boltosok, akkor, amikor tanintézetükben az áfész és az iskola összefogásával megalakul az iskolaszövetkezet. Az ‘ Egyesült Jászsági Áfésznek 4 iskolaszövetkezeti csoportja van. A 4 csoport taglétszáma összesen 531 gyerek (általános iskolás) és 4 felnőtt (tanár). Az egyik ifjú szövetkezet Jászberényben, egy másik Já- noshidán, kettő pedig Jász- árokszálláson fejti ki hasznos tevékenységét. A 4 jászsági iskolaszövetkezeti csoport tagja annak a népes kollektívának, amelynek csoportszáma az országban meghaladja az ötszázat. Az áfész szövetkezetpolitikai osztályén elmodták, hogy az iskolaszövetkezetek a küldöttgyűlésen jóváhagyott alapszabály szerint működnek. Egy-egy csoport tagjai azok az általános iskolások, akik belépésükkel (legalább húszán) és részjegy-hozzájárulásukkal lehetővé teszik a csoport megalakulását. Munkájukat intézőbizottság irányítja, amelynek tagjai ugyancsak tanulók, kivéve az elnök, aki az iskola egyik tanára. Az iskolaszövetkezeti csoportnak boltja van. Abban tejet, kakaót, péksüteményt, gyümölcsöt, cukorkát, csokoládét és üdítő italokat árusít az iskolában. Van olyan csoport is (Jászárokszállá- son az Április 4 úti iskolában). amely írószerekkel, füzetekkel növelte kínálatát. Legnagyobb érdeme az iskolaszövetkezetnek a munkára nevelés. A gyerekek korán megszokják a rendet, a fegyelmet, az udvariasságot, megtanulnak bánni a pénzzel és azt, hogy a jó munkának van értéke. Jó tanulásra is ösztönöz a fiatalok szövetkezete, hiszen a boltosi beosztás és az intézőbizottsági tagság csak úgy tartható meg, ha a tanulmányi eredmény nem romlik. A szövetkezeti mozgalom korai megismertetését szolgálják az áfész. a MÉSZÖV és a SZŐ VOSZ közös rendezvényei. Az iskolaszövetkezeti csoportok rendszeres résztvevői — és gyakran jó helyezettjei — a sportversenyeknek, kulturális találkozóknak. Házigazdái az Iskolaszövetkezeti napoknak, a Jászság 3 csoportja már megkapta a SZÖVOSZ és* a KISZ KB által meghirdetett „A legjobb iskolaszövetkezet” megtisztelő címet. Az iskolaszövetkezetek megalakításával és támogatásával az áfész a szakmunkásképzés és tagsági utánpótlás gondjain is enyhíteni igyekszik. Eredményesen, mert kereskedelmi tanulónak az iskolaszövetkezetekből jelentkeznek legtöbben. A szövetkezeti mozgalommal korán megismerkedő fiatalok pedig várhatóan1 felnőtt korukban se válnak meg szövetkezeti tagságuktól. — illés —
