Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 7. Kommentár fl sokadik menet Immár sokadjára rugaszkodnak neki a Contadora- csoport tagjai a közép-amerikai válság békés rendezésének. A tárgyalások, több holtpont után, újra élénkülni látszanak. Alighogy befejeződött a Latin-amerikai Parlament tizenhat tagja — köíJtük a tavaly felvett Kuba és Nicaragua — küldöttségeinek guatemalai tanácskozása, már össze is ült Panamavárosban a Contadora- és a Limai-csoport, valamint a .térségben levő öt érintett ország külügyminiszteri értekezlete. Az összesen tizenhárom vezető politikus úgy látszik nem babonás: minden kedvezőtlen előjel ellenére átfogó megbeszéléseket folyta Utak a közvetítő államok által kidolgozott béketervről. Ennek első változatát egyedül Nicaragua fogadta el, s a számára hátrányos módosítások Után is kész keresni a kivezető utat. Guatemala, Honduras, Salvador és Costa Rica azonban — ha különböző mértékben is — engedett az amerikai nyomásnak és megakadályozta az áttörést. Washingtonban egy héten belül várható a szenátus új, immár végleges döntése a kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segélyről, s a latin-amerikai országok tanácskozássorozata nem titkoltan a Capitolíum honatyáira is hatni kíván. A maga részéről ugyanezt igyekezett elérni a Fehér Ház, amikor a Pentagon és a CIA közreműködésével mindenáron bizonyítani szerelné a sandinisták „támadását” Honduras ellen. Az amerikai sajtó „nagymenői” köztük a nálunk is jól ismert Art Buchwald kíméletlenül a világ tudomására hozzák véleményüket: Reagan személyes meggyőződéséből kiindulva, egész presztízséit latba vetve — és némiképp kockáztatva is — igyekszik beavatkozni egy szuverén ország belügyeibe, nevetséges állításokra ragadtatja magát az Egyesült Államokat fenyegető állítólagos „vörös veszély” miatt, s milliárdokba kerülő konfliktus felé sodorja Amerikát. Mert az máris világos, hogy a százmilliós segély csak az első lépés lenne a konfliktus „vietnamizálásá- hoz” vezető úton. Ez a sajátosan amerikai szóhasználat teljesen egyértelműen a válság eszkalációját, a közvetlen katonai részvételt jelenti. Ettől azonban mind egységesebb fellépéssel óvnak a latin-amerikai országok. Kitartó erőfeszítéseiket illene végre a Potomac partján is észrevenni. Horváth Gábor Líbia „megfegyelmezése”, amerikai támaszpontok sorsa Bush a Közel-Keleten, Weinberger a Fülön-szigeteken A várakozásoknak megfelelően „Líbia megfegyelme- zésének” ügye is felmerült George Bush amerikai al- elnök vasárnapi beszédében, amelyet Rijádban tartott amerikai üzletemberek előtt. Bush a hajózás szabadságáról beszélt, és azt bizonygatta, hogy a Líbia elleni tengeri akció is az amerikai szándékok „ebbéli komolyságát volt hivatva alátámasztani”. Bush közel-keleti körutazásának további két tárgyalási témája a közel-keleti és az iraki—iráni konfliktusok kapcsán az amerikai fegyverszállítások, továbbá az olajár kérdése. Az amerikai alelnök hétfőn Fahd királlyal tárgyal, majd Bahreinbe, Ománba és Észak-Jemenbe látogat. Kétnapos hivatalos látogatásra vasárnap Japánból a Fülöp-szigetekre érkezett Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Az a tény, hogy a Pentagon vezetője alig egy hónappal Marcos bukása után érkezett Manilába, jelzi: Washington az ázsiai és a csendes-óceáni térséggel kapcsolatos stratégiájának keretében rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a délkelet-ázsiai országgal való kapcsolatok erősítésének, a Fülöp-szigeteken eddig élvezett amerikai politikai, gazdasági és katonai befolyás megőrzésének. Minderre maga Weinberger többször is utalt mani- lai látogatását közvetlenül megelőző japáni tartózkodása során. A szigetországi vezetők, elsősorban Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök előtt kijelentette: az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, ho a Fülöp-szigetek területén található két „kulcsfontosságú” támaszpontjának 1991- ben lejáró fenntartási szerződését a későbbiekre is meghosszabbítsa, azaz a Subic Bay haditengerészeti és a Clark légibázis státuszában 1991 után se történjék változás. A Fülöp-szigetek új kormányzata — mint ismeretes — még nem foglalt egyértelműen állást az amerikai támaszpontok jövőjével kapcsolatban. Corazon Aquino elnökasszony korábbi nyilatkozataiban azt mondotta, hogy Manila 1991-ig mindenképp tiszteletben tartja az érvényben levő szerződéseket, a későbbieket illetően viszont „nyitva hagyja a döntés alternatíváit”. Ami az amerikai hadügyminiszter japáni látogatását illeti, megfigyelők szerint a tokiói megbeszélések eredményeként tovább szilárdult a két ország közötti katonai együttműködés. Ennek keretében Japán egyebek között ígéretet tett arra, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb szerepet játszik a térséggel kapcsolatos — szovjetellenes — amerikai stratégiai tervek megvalósításában. Weinberger látogatását ugyanakkor felhasználta arra is, hogy nyomatékosan sürgesse a szigetország csatlakozását az Egyesült Államok űrfegyverkezési programjához. MOSZKVA Hazaérkezett vasárnap Moszkvába Nyikolaj Rizs- kov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök. Rizskov vezette azt a szovjet pártküldöttséget. amely a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusán vett részt Szófiában. TEL AVIV Négynapos hivatalos látogatásra vasárnap Izraelbe érkezett Manfred Wörner nyugatnémet hadügyminiszter. A vendéget Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter fogadta. A nyugatnémet miniszter az izraeli vezetőkkel a terrorizmus elleni harc és az izraeli biztonságpolitika kérdéseit tekinti át. KAIRO Az alexanrdiái kikötő bejáratánál zátonyra futott és megdőlt a tavalyi túszdráma miatt híressé vált Achille Lauro olasz luxusghajó. A fedélzeten tartózkodó hatszáz utas közül senkinek sem esett bántódása. A Földközitengeren cirkáló luxushajó a viharos időjárás következtében. kikötői manőverezés közben járt szerencsétlenül. SZÓFIA A bolgár vámhatóságok az egyik bolgár—török határátkelőhelyen vasárnap feltartóztattak egy török állampolgárt. A férfi gépkocsijában 9,7 kilogramm heroint akart átcsempészni Bulgárián keresztül Nyugat-Európá- ba. Mint a BTA bolgár hír- ügynökség jelenti, a török férfit őrizetbe vették és átadták a bolgár ügyészségnek. Kádár János táviratban üdvözölte fodor Zsivkovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban üdvözölte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárává történt újraválasztása alkalmából. Dél-Hrika Folytatódtak a zavargások Hatan haltak meg a tegnapra virradó éjszakán a fekete gettókban, az ottani tiltakozó akciók során — jelentette be a dél-afrikai rendőrség. Három összeégett emberi testet a fokföldi Motherwell- ben találtak. A további három erőszakos haláleset a Transvaal tartomány nyugati részén lévő Kenemában volt ahol a rendőrség éles tölténnyel lőtt a tüntetők tömegébe. akik válaszul benzinespalackokkal dobálták meg a karhatalom embereit. A rendőri jelentés szerint tüntetők felgyújtották egy fekete rendőr johannesburgi házát és a fokföldi George város villanytelepét. Számos fokföldi, transvaali és Natal-tartománybeli településen voltak még összecsapások a hét végén. Újfasiszták ölték meg Pálmát? Feltehetőleg egy újfasiszta szervezet tagjai is bűnrészesek a Palme-gyilkosság- ban — jelentette a TASZSZ a Svenska Dagbladet című stockholmi napilap értesülésére hivatkozva. Az újság szerint a hatóságoknak mind ez ideig nem volt tudomásuk a szervezet létezéséről, s csak a nyomozás Során figyeltek fel annak több tagjára. Az újfasiszta szervezet titkos központja valószínűleg egy Európán kívüli országban van. s több csoportja működik az európai országokban, egyebek között Svédországban is. Neve azonos az egykori náci párt elnevezésével, s vezetői is e szellemnek megfelelően szervezik mozgalmukat, arra szólítva fel, hogy „minden eszközzel harcolni kell a kommunizmus ellen”. Közép-amerikai válság (Folytatás az 1. oldalról) ment — 16 ország küldöttei részvételével — egyetlen napirendi pontként a közép- amerikai válság problémáját tekingette át három napon keresztül. A felszólaló küldöttségvezetők — különböző hangsúllyal ugyan, de — egyetértettek abban, hogy a közép-amerikai térségben is meg kell valósítani a demokratikus pluralizmust, érvényt kell szerezni a be nem avatkozás elvének, ki kell vonni a térségből a külföldi tanácsadókat. Az Egyesült Államok több térségbeli szövetségese, elsősorban Salvador és Honduras képviselője, nem csatlakozott ahhoz az általánosnak mondható elítélő hangnemhez, amellyel a legtöbb delegációvezető illette Washington Nicaraguával szembeni politikáját. Az elfogadott zárónyilatkozat ezzel együtt is tartalmaz egy olyan kitételt, amely bírálja Washington lépéseit Nicaragua irányában. A guatemalai nyilatkozat ugyanakkor egyértelműen fogalmaz, akkor, amikor elutasít bármilyen külső támadást valamely közép-amerikai ország ellen. A térség problémáit csakis latin-amerikai, tárgyalásos és pluralista megoldással lehet orvosolni — mutat rá az okmányban a szubregionális parlament, amely felszólította az Egyesült Államok törvényhozását: a két testület kezdjen megbeszéléseket Közép- Amerika problémáiról, ezáltal is elősegítendő a bizalom légkörének kialakítását, a békés megoldáshoz vezető utak keresését. Folyik a vizsgálat a nyugat-berlini szombaton pokolgép robbant La Belle diszkóban ahol (Telefoto — KS) Brit segítség az afgán ellentorradalmároknak London is csatlakozni kíván az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háború aktivizálásához és ahhoz, hogy Pakisztánnak a csendőr szerepét biztosítják Délkelet- Ázsiában. Így összegezte a TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentésében Üj-Delhi reagálását Geoffrey Howe brit külügyminiszter négynapos hivatalos pakisztáni látogatására. Az indiai fővárosba érkezett jelentések szerint — folytatódik a TASZSZ hír- magyarázata — a brit miniszter pakisztáni tárgyalásait arra használta fel, hogy tárgyalópartnerét rávegye az Afganisztán körüli helyzet rendezésének további akadályozására. Jutalmul — folytatódik a szovjet hírügynökség értékelése — London 420 millió fontos fegyverszállítási megállapodást javasol Iszlámábádnak. Howe provokációs látogatást tett az afgán—pakisztáni határvidéken, ahol több olyan tábort keresett fel, amelyben nyugati szakértők vezetésével afgán ellenforradalmárokat képeznek ki. OKP-kongresszus Merre menjünk ■■■ ■ Nincs még két esztendeje, hogy az Olasz Kommunista Párt elvesztette Enrico Berlinguert, mindenütt mély tisztelettel övezett vezetőjét, s hogy a gyász és rokonszenvhullám nyomán az OKP a közöspiaci parlamenti választásokon az ország első pártja lett. Azóta nem sikerült megismételnie ezt a sikert: választótábora 30 százalékaié esett a helyi közigazgatási választásokon, s elveszítette a mozgóbérskála megőrzéséért szorgalmazott népszavazást is Craxi szocialista párti kormányfővel szemben. A párt befolyása az értelmiség köreiben és a szakszervezeti mozgalomban is csökkent. Megannyi aggasztó jel, amely arra késztette Nyugat-Európa legnagyobb kommunista pártját, hogy önemésztő vitákban újragondolja stratégiáját, irányvonalát. Mit akar, hová tart történelmileg? És milyen úton, eszközökkel? — Mindez a másfél milliós tagság teljes bevonásával, a sajtó hasábjain nyilvánosan is folytatott vita után immár eldöntésre vár a Firenzében szerdán összeülő rendkívüli kongresszuson. A helyzet nem könnyű. Az utóbbi évek újliberális, konzervatív irány fölülkerekedését hozták a nyugati világban, megkérdőjelezték a szociáldemokrata baloldal minden eddigi vívmányát is, kétszeresen megnehezítve a forradalmi hagyományt őrző kommunista pártok helyzetét. A francia példa ékes bizonyság erre. Az OKP tíz évvel ezelőtt „harmadik utat” hirdetett a létező szocializmus (általa Nyugat-Európában megvalósít- hatatlannak ítélt) modellje és a szociáldemokrácia felemás eredményei között. A „történelmi kompromisszumot” (együttműködni a kereszténydemokratákkal), mint zsákutcát, már Berlingu- er feladta 1980-ban. A meghirdetett új stratégia, a „demokratikus alternatíva” (baloldali egységre építeni a reformpolitikát) azonban lassan formálódik, és meglehetősen sterilnek, járhatatlannak tűnik olyan viszonyok között, amikor a fő szövetségesnek tekintett szocialista párt vezetője, Craxi, a kormányfői székből egész politikáját arra irányítja, hogy szembekerüljön a kommunistákkal és szétzilálja, lejárassa őket. Mégis merre menjünk?... A kérdésre a kongresszus előtti vita nem adott egyértelmű választ. Mindenesetre a társadalom átalakítását az olasz kommunisták a politikai demokrácia elmélyítésével képzelik el, amelynek révén a dolgozók tényleges ellenőrzést gyakorolhatnak a társadalmi és gazdasági folyamatok fölött. „Nem válságok és törések nyomán, hanem gazdasági formák bonyolult szövevényével, amelyben egyfajta termelési és életmód felülkerekedik a másikon.” Mindezt a nyugat-európai közösségek nemzetekfölötti intézményrendszere keretében, ahol tehát természetesen szövetségeseik a szociáldemokraták és más baloldali erők is, nem csupán a kommunista pártok. Az OKP megítélése szerint Nyugat-Európára önálló szerep hárul: az eddigi „kétpólusú világ” függőségi viszonyainak megbontása, „harmadik pólus” (Kínával eggyütt), de nem „harmadik szuper- hatalom” szerepe. Konkrét javaslatként merült fel, amely minden bizonnyal kikristályosodik majd a kongresszusi vitában; az úgynevezett „programkormány”. Konkrét és megvalósítható javaslatok ösz- szessége a gazdasági politikára, társadalmi, kulturális, nemzetközi kérdésekre — ezzel az ajánlattal párosítva: „az OKP kész összefogni és együttműködni mindenkivel, minden olyan erővel, amely ugyanilyen irányba keresi a megoldásokat.” Ez az ajánlat túlmegy az eddigi csapdákon, az egyes pártoknak ajánlott szövetségen és együttműködésen, amelyre mindig elutasítás volt a válasz az érintettek részéről. „Társadalmi tervről” van szó immár, nem pártközi taktikázásról — szövetséges lehet a katolikusok mozgalma éppúgy, mint a pacifistáké vagy környezetvédőké, de akár azok a vállalkozók is, akik „érdekeltek az egyensúlyhiány és műszaki elragadottság leküzdésében, és készek közreműködni a vállalati demokrácián alapuló új ipari kapcsolatok rendszerének kiépítésében”. Magyar Péter
