Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 4. 1986-90 között — az országban és a megyében Hová, merre, élelmiszeripar? Termelésnövelés, választékbővítés, beruházások Kénsavgyártással kezdődött A hazai élelmiszerfogyasztás az elmúlt fél évtizedben a tervnek megfelelően alakult. egyes termékekből azt meghaladta. Az egy főre jutó hús- és tejtermékfogyasztás több mint tíz százalékkal emelkedett. Nem csökkent viszont a tápláikozástani szempontból kedvezőtlen liszt- és zsírtartalmú ételek, a különböző zsiradékok fogyasztása. Ugyancsak kedvezőtlen. hogy zöldségfélékből kevesebbet ettek az emberek. . A hetedik ötéves tervidőszak első éveiben a külső piacokon jelentős mértékű javulásra nem lehet számítani. Élelmiszer-kivitelünkben a szocialista export súlya tovább nő, így ezen a területen számottevő exportnövelés prognosztizálható. A szocialista piacokon a kereslet növekedése egyben a minőségi követelmények erősödésével, egyenletesebb szállítási igénnyel párosul. A termelés szerkezetének módosítása révén összesen mintegy 20 százalékos exportnövekedést vár az új népgazdasági terv 1990-re az élelmiszeripartól. A gabonaiparban a felvásárlás, a tárolás a lisztminőség javítása a legfontosabb feladat. Gyorsítani kell a malmok rekonstrukcióját, és javítani az ömlesztett liszt tárolásának, szállításának feltételeit. A keveréktakarmányok gyártásánál az elért szint megtartása a cél országosan. A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat a hetedik ötéves tervidőszakban raktár- kapacitását 48 ezer tonnának megfelelő tárolóhely létesítésével kívánja bővíteni. A vállalat folytatja az előző ötéves tervben. világbanki hitelkonstrukcióban megkezdett fejlesztési programot. aminek a keretében Űj- szászon és Jászberényben már megkezdték egy-egy hatezer tonna kapacitású fémsiló kivitelezését. A megyei gabonaprogramban várA borászatban — a feldolgozó kapacitások megőrzése mellett — folytatni kell a tárolótér-bővítést, a minőségjavító berendezések beszerzését. Elengedhetetlen a háttéripar és a csomagolóanyag-ellátás mennyiségi és minőségi szintjének emelése. a versenyképességet növelő palackozó gépsorok beszerzése, a meglévő üzemek rekonstrukciója. A borászatban a következő öt esztendőben országosan az export és a belső fogyasztás szinten tartásával, esetleg minimális növelésével számolnak. Ez a feladat az ágazatot ért súlyos természeti csapás — a tavalyi kifagyások — miatt csak következetes szakmai munkával, a központi ellenőrzés fokozásával valósítható meg. Nem odázható tovább megyénkben a Tiszazugban sem az évek óta vajúdó szőlészeti-borászati vertikum kialakítása, amely az előző tervidőszakban nem jutott tovább a telepítési program megkezdésénél. A következő években a csépai közös gazdaságban már részben megvalósított feldolgozó- és palackozóbázisra építve célszerű folvtatni a vertikum kialakítását. A sörtermelésben mintegy 10 százalékos bővülés várható országosan, ami a jelenlegi 90 literes személyenkénti fogyasztás mintegy 10 literrel történő növekedését jelenti. A megyénkben felépült Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárban a jelenlegi 260 ezer hektoliteres termelést a tervidőszak végéig 400 ezer hektoliterre kívánmint az kívánatos volna. A hetedik ötéves tervben az élelmiszeripari ágazat szerkezetének módosítása a legfontosabb cél. A hagyományos. jól bevált, keresett és külföldön is eladható termékekből szeretnének többet előállítani az ágazatban dolgozók. A húsok és húskészítmények fogyasztásában országosan a következő öt évben hat-hét, baromfiból több mint tízszázalékos növekedéssel számol a terv. hatóan megnövekvő búza- mennyiség zavartalan átvétele érdekében az örményesi, az újszászi, a kisújszállási és a karcagi tárháznál az iparvágány felújítását tervezi a GMV, a törökszentmiklósi malomüzemnél pedig kialakítják a két vágányon történő párhuzamos rakodás feltételeit. A vállalat hetedik ötéves tervi fejlesztési, korszerűsítési programjában szerepel még lisztsilók telepítése a törökszentmiklósi üzemnél. Ez az ömlesztett szállítás növelésére szolgál majd, amihez az eddiginél jobb feltételeket teremtenek a tiszafüredi és a jászberényi malomban is. Sort kerítenek a műszakilag rossz állapotban lévő kunszentmártoni malom teljes rekonstrukciójára. A korszerű és egészséges táplálkozás érdekében gyártott termékek körét is bővíti a vállalat, a szója- a borsó- és a rizsliszten kívül étkezési korpa és búzacsíra gyártását tervezi. A következő öt évben a lakosság és a feldolgozóipar által igényelt szója- lisztgyártás mintegy 20—30 százalékos növekedésével számolnak. Közvetve az élelmiszertermelés javítását szolgálja a GMV azzal is, a keveréktakarmány gyártásának szinten tartása mellett műszaki intézkedésekkel — például a szolnoki keverőüzem teljes rekonstrukciójával javítja a tápok minőségét. ják növelni. A termékválaszték bővítésére a közeljövőben megkezdik pilseni típusú sör gyártását, amelynek alkoholtartalma alacsonyabb. íz- és zamatanyaga viszont gazdagabb lesz, mint a mostani termékeké. A dobozolt sörök választékát is bővíti a martfűi gyár, a jelenlegi 0,33 literesek mellett félliteres dobozok töltésével. A malátagyártásban mutatkozó szárító és aszaló kapacitáshiány megszüntetésre egy szárítógép beszerzését tervezik, és mintegy 20 milliós beruházással bővítik a sörgyár raktározási lehetőségeit. A hazai ásványvíz- és üdítőital-gyártásban további növekedés várható. A terv szerint a palackos üdítőkből mintegy 10 literrel nő az egy főre jutó fogyasztás, elérjük a 68 literes szintet. Az egészségügyi szempontból fontos szénsavas vizek fogyasztásán belül, az ásvány- víztermelés jelentős növelése a cél: 1990-re mintegy 4 literes fogyasztás elérése látszik reálisnak. A martfűi sörgyár hetedik ötéves tervében is szerepel az üdítőitalgyártás és ásványvízpalac- kozás megkezdése, ami a hazai és exportválaszték növelésén túl az üzem jövedelmezőségét is javítaná. A tejipari fejlesztések köz-' pontjában a minőség emelése az eltarthatóság növelése és a költségek mérséklése áll. A Szolnok Megyei Tejipari Vállalatnál a hetedik ötéves tervben befejezik azt a korábban megkezdett, átfogó rekonstrukciót, amelynek eredményeképpen három — a szolnoki, a jászberényi és a karcagi — tejüzem nemcsak műszakilag, hanem tevékenységében és termelési szerkezetében is megújul. A szolnoki üzemben például a korszerű gyártósorokon még az idén megkezdik az úgv- nevezett rózsavaj gyártását, a következő években pedig az ízesített tejitalok — a kakaós. a vaníliás, a csokoládés tej —. valamint a savanyított termékek választékát bővítik. A jászberényi tejüzemben. világbanki hitel- konstrukcióban még az idén elkészül az évi lő millió liter kapacitású, úgynevezett féltartós tejet gyártó vonal. Karcagon pedig már az idén hozzálátnak a túró alapanyagú sajtkrém termék csalód gyártásához. Korszerűsítik a tervidőszakban a vállalat kunszentmártoni és kisújszállási sajtüzemét is. Ezekben a mennviség növelése mellett bővítik a lakosság körében kedvelt szeletelt sajtok választékát, és még 1986-ban megkezdik a konv- ha'kész. nanírozott rántani való sajtok forgalmazását. A minőség Itthon is követelmény A húsipari feldolgozást a vágómarha- és a vágósertéstermelés fejlesztésével szoros összhangban határozta meg a népgazdasági terv. Az exportpiacokon már csak a jó minőségű, magas feldolgozottságú termékekkel lehet sikert elérni. Ugyanakkor megnőttek a minőségi követelmények a belföldi ellátásban is. ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az olcsóbb húsipari termékek választékának bővítésére. A legmagasabb feldolgozottságú . stratégiai jelentőségű húsipari termékekből országosan számottevő növekedést irányzott elő a terv. és szükségét látja a felvásárlásiminősítési rendszer további javításának. A magasabb feldolgozottságú termékek körének bővítését szolgálja a Szolnok Megyei Allatíorgalmi és Húsipari Vállalat fejlesztési terve is. Hamarosan megkezdik egy új üzemrész építését, ahol lényegesen növelni tudják majd a fogyasztók körében kedveltté vált gyors ór- lelésű. fermentált termékek — a szolnoki teakolbász, a csikós kolbász, a kunsági páros kolbász — gyártását. Tervbe vette a vállalat egy új, korszerű húsböntó-cson- tozó üzemrész kialakítását. A késztermék gyártásában — amellett. hogy fokozzák a feldolgozottságot és megteremtik a korszerű csomagolás feltételeit — növelik a megyei húsiparban az olcsóbb áruk arányát. Országosan 60 százalékos részesedés elérése a cél. de a Szolnok Megyei ÁHV készterméklistáján a 66 százalékot fogja közelíteni az olcsóbb készítmények aránya. A felvásárlás és a minősítés színvonalát a íelenlegi rendszer továbbfejlesztésével. valamint importból származó gépek beszerzésével kívánják javítani. Ezenkívül olyan, az országos fajtaátalakítási programot segítő koca- és apaállat kihelyezési akciókkal, amelyek eredménye maris megmutatkozik a megyében: az 1985. évi 53 százalékkal szemben jelenleg mar 58 százalékot tesz ki a kistermelői sertésállományban a feldolgozóipari és exportcéloknak megfelelőbb minőségi sertések aránya. KS—TF Érdekes, — sajnos ma is aktuális — kuriózuma a szolnoki vegyipar megszületésének, hogy a Tiszamenti Vegyiművek első kénsavgyárá- nak berendezéseit szinte lopva kellett az országba hozni. A kereskedelmi kapcsolatokat az ötvenes évek elején bénító hidegháborús A TVM első üzeme, a ma is működő pirít alapú (a kéntartalmú ásványból savat készítő) kénsavgyára 1952-ben kezdett dolgozni. A gyár munkásainak nem is csak a kénsavgyártás, a vegyipar sajátosságaival kellett megbarátkozni: többségüknek az ipari üzem, az ottani munkafegyelem, a szigorú technológia is újdonság volt. A hatvanas évekkel kezdődött el a hazai vegyipar több mint másfél évtizedig tartó „aranykora”. Ezt az időszakot Szolnokon a beruházások sora jellemzi. Először az eredetileg évi 64 ezer tonnát termelő első kénsavgyá- rat 95 ezer tonnára bővítették, szinte ugyanekkor kezdődött meg az évi 250 ezer tonna kapacitású szuper- foszfátüzem építése, majd a hatvanas évek közepére elkészült az akkori idők két legkorszerűbb, szovjet, illetve lengyel technológia alapján termelő új kénsavgyára. Persze, hogy a TVM ekkorára nőjön — 1964-ben a termelési érték nem érte el a félmilliárd forintot, 1985-ben pedig megközelítette a négy- milliárdot, — sok pénzre, nagy beruházásokra volt szükség. A VI. ötéves terv kezdetére azonban a fejlesztés forrásai — összhangban az ország gazdasági helyzetének változásával — jórészt elapadtak, nagyberuházásokra az országnak nem futotta. A TVM-ben is a fejlődés reálisabban járható útjait kellett megkeresni. A házi zsargonban „kis lépések taktikájának” is nevezett fejlesztési koncepció az elmúlt öt évben az üzemek már meglevő lehetőségeinek ésszerűbb kihasználására és a megfelelő célokat választva még mindig megkapható hitelekre alapozott. Viszonylag kis beruházásokkal sikerült így kétszeresére növelni az egyik mosószeralapanyagot gyártó, úgynevezett szulfansavüzem termelését, és 20 ezer tonnára bővíteni (bár a kereslet még nem tette lehetővé a termelési lehetőségek teljes kihasználását) a mosóporkészítő kapacitást. A műtrágyagyártás sem topogott egy helyben: a mezőgazdasági üzemek igényeihez alkalmazkodva egy 30 ezer tonna termék előállítására képes üzemmel a vállalat 1985 augusztusára felkészült (a hatóanyagot folyadékban lebegő apró szemcsékként tartalmazó) szusz- penziós műtrágyák előállítására. A többi üzemben a fejlődést inkább a termelés, a termékszerkezet korszerűsödése jelezte. Az elmúlt öt évben például több új — gazdaságosabb és jobb terméket garantáló porfestékgyártási technológiát dolgoztak ki és kezdtek alkalmazni a TVM szakemberei. Megoldották a vasúton szállított foszfor lefejtése után embargó miatt a technikai eszközöket gyártó francia cég a gépeket a tiltó rendelkezéseket kijátszva, a lengyelországi Gdynia kikötőjébe szállította, a magyar vevő itt fizette ki az árut és hozta vasúton a Tisza partjára. És nemcsak új üzemekkel, új tevékenységekkel is gyarapodott a vállalat, megkezdődött a porfestéktermelés, 1969 óta pedig Szolnokon készülnek az igényes Tomi mosóporok is. A Tiszamenti Vegyiművek már a legutóbbi nagy beruházás, a ’80-as évekre elkészült foszforsav- és nátriumtripolifoszfát üzem átadása előtt a hazai szervetlen vegyipar nélkülözhetetlen bázisává vált. Itt állítják elő a hazánkban felhasznált kénsav 90 százalékát, a mezőgazdaságunkban „elfogyasztott’ foszforműtrágya felét, tripolifoszfátot (ebből ma már egy grammot sem kell importálni) és úgynevezett krómsárga, illetve cinksárga porfestéket nálunk csak Szolnokon készítenek. És mind nagyobb részesedést szerez a vállalat az itthoni mosószerpiacon is: 1980-ban még csak 12 ezer tonna, 1985-toen viszont már 16.5 ezer tonna Tomi került az üzletekbe. a tartálykocsiban maradó 95 százalék foszfort tartalmazó iszap hasznosítását, arzénmentes — tehát élelmiszer- ipari felhasználásra is alkalmas foszforsav és tripo- lifoszfát készítésére alkalmas termelési eljárást dolgoztak ki. (Tavaly már 6lt)00 tonna arzénmentes tripoli- foszfát importját tette fölöslegessé a vegyiművek gyártmánya.) A termelés az elmúlt öt évben 22 százalékkal nőtt a Tiszamenti Vegyiművekben a nyereség viszont 27,5 százalékkal. Nem íaz éladott termékek ára tartalmazott a korábbinál több hasznot, hanem a termelés hatékonysága javult igen sokat: 1980 és 1985 között az úgynevezett hozzáadott érték nagyságát jelző gazdasági mutatószám 33,5 százalékkal növekedett. A gyarapodásból természetesen részesedett a vegyiművek számban apadó (1980-ban a vállalat 2013, 1985-ben már csak 1870 dolgozót foglalkoztatott), az újabb „kihívásoknak” azon ban eddig mindig eleget tenni képes kollektívája, hiszen az egy dolgozóra jutó évi kereset az öt esztendő alatt az ipari átlagnál gyorsabban, 52 százalékkal növekedett. De a munkásokat, műszakiakat, alkalmazottakat nemcsak a jó kereset köti a céghez. A TVM 1985-ben például több mint 12 millió forintot költött dolgozói otthonteremtő törekvéseinek támogatására: gyakorlatilag vattamenmyi. lakást építő vagy vásárló „vegyis” kaphatott vállalati segítséget. A TVM-nek saját óvodája van, a vállalati lakótelepen bölcsőde is működik, ezen kívül a város más területein több óvodai és bölcsődei férőhelyet is megváltott a TVM. Az üzemorvosi rendelőben ma már fogászati, nő- gyógyászati, 1985 óta pedig szemészeti szakrendelés is várja a rászorulókat. Érdemesnek tűnik tehát hűnek maradni a Tiszamenti Vegyiművekhez. Még akkor is, ha időnként igen nehéz feltételek között dolgozik a vállalat. Az elmúlt években például a kénsavgyárakat többször is le kellett állítani a kén hiánya miatt, és a kényszerű termelési szünetek idejére átütemezett karbantartási munkáikkal nem mindig tudták ellensúlyozni a kiesés veszteségét. Az utóbbi időben a piritbeszenzés lehetőségeinek romlása már- már a legelső kénsavgyár leállításának veszélyével fenyegetett, de a vegyiművekben találtak megoldást: az üzem termelését mérsékelve, a meglevő készletekből addig dolgoztak, amíg a külkereskedők újabb alapanyagbeszerzési forrásokat nem kutattak fel. Csők ha hasznot hoz Hasonló nehézségekre és a beruházási lehetőségek korlátozottságára a prognózisok szerint az új ötéves terv idején is számítani kell a Tiszamenti Vegyiműveknek. A vállalat eddigi fejlődési ütemének megőrzéséhez lezért szánnak a vezetők minden eddiginél nagyobb szerepet a belső, szellemi-szakmai tartalékok mozgósításának. A TVM új ötéves tervét még nem öntötték végleges formába. a fejlődés lehetséges irányait azonban már felkutatták. A Szolnokon nagy mennyiségben készülő kénsav minősége például jóval jobb az átlagosnál: érdemes tehát belőle mégtertékesebb, analitikai vagy gyógyszer- könyvi minőségű terméket készíteni. A szuszpenziós műtrágyát készítő üzem termelését kifizetődőnek látszik megduplázni, sőt már dolgoznak azokon a terveken is, amelyeket valóra váltva az üzemet alkalmassá teszik műtrágyaként használt nitrogénoldatok gyártására is. A szuperfoszfát minőségét a granulált termék részben hulladékhőt hasznosító szárításával kívánják javítani, a foszforsav- és tripolifosz- fátüzemben pedig az értékesebb, jövedelmezőbben elkészíthető foszforsók gyártási technológiájának kidolgozása vár a szakemberekre. A vállalat termelési főosztályán még jó néhány hasonló fejlesztési lehetőséget felsoroltak, a „listához’’ hozzátéve, hogy ezek csak „ötletek”. Csak ötletek akkor is. ha sok feladat megoldásának műszaki terveit már ki is dolgozták. „Későbbi gazdasági elemzések után dől ugyanis el, hogy melyik elképzelés mellett érdemes kitartani. A VII. ötéves terv feladatai közé csak olyanok kerülhetnek, amelyek hozzájárulnak a vállalati jövedelem növeléséhez. Ma is igen nehéz a fejlődésnek nagy lendületet adó beruházásokra szükséges pénzt előteremteni. azonban a szűkös esztendők csak akkor érhetnek véget, ha a most meglevő, viszonylag kevés pénz elköltésekor is mindig azt mérlegeljük, mennyi hasznot hoz majd”. V. Szász József Az egészségesebb táplálkozásért Javul az üdítő- és tejtermék— választék „Kis" lépések Műtrágyát Is, mosóport Is
