Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-30 / 101. szám
Éljen pártunk és népünk egysége! Elismerés a jó munkáért I Kádár János Angyalföldön té Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja átadja a Nemzeti Zászlót Bálint Ferenc tanácselnöknek (Folytatás az 1. oldalról) rehajtó Bizottsága 1985. március 18-i ülésén úgy döntött, hogy a városok településfejlesztési versenyében ismét Szolnoknak ítéli oda, immár harmadszor és végérvényesen a Vándorzászlót, s a vele járó 800 ezer forint jutalmat. Az ünnepi együttes ülés kitüntetések átadásával zárult. A Minisztertanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést ketten, a városi tanács Társadalmi Munkáért jelvényének arany fokozatát tizenegyen vették át. A Társadalmi Munkáért aranyplakettet a BVM kollektívája, a Dohányfermentáló Béke Szocialista Brigádja, a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat, valamint a KÉV- Metró főépítésvezetősége és a TVM Hidas Antal Szocialista Brigádja kapta. Tárgyjutalomban kilencen részesültek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kiváló Társadalmi Munkáért plakettjét és a Hazafias Népfront megyei bizottságának kitüntetését, valamint elismerő okleveleit heten vették át. SZOTÉV Tegnap délelőtt Szolnokon, a Pelikán Szállóban tartott ünnepi munkásgyűlésen az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete elnöksége által adományozott Elismerő Oklevéllel tüntették ki a Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalatának kollektíváját. Az ünnepségen részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára. A SZOTÉV tavalyi és VI. ötéves tervi eredményeit Ádámosi György igazgató foglalta össze, és vázolta az elkövetkezendő évek legfontosabb céljait. Többek között elmondta, hogy a vállalatnál 1980 és 1985 között a jövedelmezőségi mutató 74 százalékkal javult, az egy forint árbevételre jutó nyereség 54, az egy foglalkoztatott által megtermelt pedig 95 százalékkal növekedett ugyanezen időszak alatt. Az eredmények jórészt annak köszönhetők, hogy a SZOTÉV az elmúlt öt évben alkalmassá vált komplex építési feladatok megoldására ■és dinamikusan fejlesztette ipari tevékenységét. Az eredmények és a feladatok értékelése után az elismerő oklevelet Szent- mártoni Gusztáv, az ÉVM osztályvezetőhelyettese és Kácsor József, az EFÉDOSZ megyei titkára adta át a SZOTÉV igazgatójának. Jászsági Építőipari Szövetkezet A Jászsági Építőipari Szövetkezet ünnepi közgyűlése az új szociális épület átadásával kezdődött. A vendégeket — Szűcs Endrét, az építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettest, Ür- mössy Ildikót, a megyei tanács elnökhelyettesét, Szabó Istvánt, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkárát, Szikszai Júliát, a KI- SZÖV elnökét és a tagságot Novotni Jánosné, a szövetkezet elnöke köszöntötte. A múlt évi szocialista munka- versenyben elért eredményük alapján a szövetkezét az építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az OKISZ Kiváló Szövetkezete címet kapta, amelyet Szűcs Endre adott át a kollektívának. A szövetkezet árbevétele évről évre emelkedett, és tavaly a fennállása óta a legeredményesebb évet zárta. A megrendelők igényeihez igazodva, jó minőségben határidőre dolgoztak, így a beruházások megfogyatkozása sem érintette őket kedvezőtlenül. Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet Ugyancsak tegnap rendezték a kitüntetési ünnepségüket a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet dolgozói. A kollektíva az elmúlt esztendei termelési eredményei alapján kiérdemelte a Kiváló Szövetkezet címet, a VI. ötéves terv során immáron harmadszor. A kitüntetést Fábián Pétertől, a megyei pártbizottság titkárától vette át Lafferton Lászióné, a szövetkezet elnöke. Az ünnepségen részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. A Tiszaföldvár és Vidéke Afész dolgozói is ünnepeltek tegnap: megkapták a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖ- VOSZ által adományozott Elismerő Oklevelet, amelyet a tavalyi kereskedelmi tevékenységükkel érdemietek ki. Az oklevelet Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője adta át Jánoki Lászlónénak, az áfész elnökének. Szolnoki Alfa A szolnoki Alfa Autójavító Vállalatnál tartott ünnepségen tavalyi eredményeikért megkapták a kiváló munkáért Elismerő Oklevelet. A kitüntetést Miklós Ervin, a Közlekedési Mi; msztérium főosztályvezető^ helyettese adta át Jaczkanin Józsefnek, a vállalat igazgatójának. Az eseményen jelen volt dr. Hegyi Kálmán, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese és Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Tiszajenőn is ünnepeltek tegnap délután. A település fejlesztési versenyben elért első helyezéssel járó versenyzászlókat — a községi művelődési házban rendezett ünnepségen — Bencsik István, a HNF Országos Tanácsának elnöke és dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke adta át Eszes László tanácselnöknek. Zagyvarékas Tegnap Zagyvarékason is ünnepivé avatta a községi tanács ülését — amelyen a jövőről, a VII. ötéves tervi feladatokról tanácskoztak — az a tény, hogy átvehették a vándorzászlót és a vele együtt járó háromszázezer forintot, amelyet a településfejlesztés megyei versenyében, a háromezren felüli lakosú települések kategóriájában elért második helyezésükkel nyertek el. A mintegy 16 milliós társadalmi munkával megépített utak, járdák, parkok, gáz; vezetékek, a művelődési ház felújítása stb. azt igazolják, hogy Zagyvarékason és Szászberken lehet építeni továbbra is a lakosság áldozatvállalására. IBUSZ Budapesten, a Hungária Nagyszállóban rendezett vállalati ünnepségen az IBUSZ RT képviselője átvette a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Vállalat kitüntetését, valamint a minisztérium és a KPVDSZ vándorzászlaját. Az IBUSZ szolnoki irodája második alkalommal nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet, a jászberényi iroda pedig munkaversenyben Kiváló Gazdasági Egység lett. (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János — s a ven- I déglátókhoz itt csatlakozó ] Kapolyi László ipari miniszter — a gyárban megtekintette a széles szövetüzemben folyó munkát. A műszálas szövet alapanyagot előállító műhelyben a párt főtitkára Beszteri Tibor gépmesterrel beszélgetett, majd elismerő szavakat jegyzett be a vállalat Kiváló I Brigádja címére várományos Olefin szocialista bri- | gád naplójába. A gyár életével történt is- I merkedés után Kádár János találkozott a vállalat szocialista brigádvezetőivel, a munkások képviselőivel. Tátúszik Péterné raktárvezető, alapszervezeti párttitkár | a gazdasági munka politikai eszközökkel való segítésének helyi tapasztalatairól számolt be. A munkaerő-gondokról, a műszakpótlékról, a válalati gazdasági munkaközösségekről, valamint az adózási problémákról Lí- szátz Károly termelésirányító tájékoztatta a vendégeket. Munkerő gondokkal küszködik a vállalat, feloldását a műszakpótlék sem segítette megfelelően, a gépek mellől hiányoznak a fiatalok. A felszólaló figyelmeztet az adózási rendszer gyengeségeire is: a tapasztalat szerint a bérből és fizetésből élőket terhelik elsősorban az adóval. A három műszakban dolgozó. családos anyák helyzetéről Lakatos Lajosné szövőnő kifejtette: a szocialista brigádok tagjai megértik azt a kényszerhelyzetet, hogy a létszámhiány miatt rendszeresen túlórázniuk kell — jelentős részét brigádvállalásban végzik —. de így kevesebb idejük marad a gyereknevelésre, a családra. A tervszerű megelőző karbantartás problémáiról, a nagy értékű gépek folyamatos üzemeltetésének feltételeiről szólt Fekete Sándor TMM üzemmérnök. Mint hangsúlyozta: a profilváltással együttjáróan leginkább tőkés importból beszerzett gépek karbantartása különleges feladatokat ró a műszaki gárdára. Az üzemi termelés folyamatossága érdekében főként túlórában tudják munkájukat elvégezni. Nem megoldott a gépalkatrészek beszerzése sem: a hazai háttéripartól várják: ennek mielőbbi megoldását. A találkozón ezt követően Kádár János kért szót. Előrejutni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik Elöljáróban köszönetét mondott a fogadtatásért, majd arról szólt, hogy készülünk a munkásosztály hagyományos, nagy szolidaritási ünnepére, amely hazánkban mindannyiunk, az egész nép ünnepévé vált. — Az önök kollektívája jó érzésekkel nézhet az ünnep elé — folytatta —, hiszen, ahogy a tájékoztatókból, az itteni felszólalásokból is kitűnt az öt alkalommal egymás után elnyert Kiváló vállalati cím, s a hatodik, amelyre méltán számítanak, bizonyítja munkájuk sikerét. Ehhez gratulálok a vállalat gazdasági és politikai vezetőinek, az egész kollektívának és minden egyes dolgozónak, mert ezek a sikerek csak közös erőfeszítéssel jöhettek létre. Kádár János ezután a vállalat munkájának olyan vonásaira hívta fel a figyelmet, amelyek összefüggnek a népgazdaság egészének kulcsfontosságú feladataival. Mint mondotta, ez a gyár a könnyűipari üzemek sorában az elsők között, s igen korán, már a hetvenes években végrehajtotta a világpiac által igényelt termékváltást. — Helyes volt a hagyományokat a vállalat nevében is megőrizni, kiegészítve a műanyagokra utaló új megnevezéssel, de ha körülnézünk, ma már sem jutával, sem kenderrel-nem dolgoznak a gépsorokon. Olyan termékeket állítanak elő, amelyeket az egész magyar ipartól igénylünk: korszerű, valamennyi piacon verseny- képes cikkeket. Tudom, nem volt könnyű az átállás — másutt sem az —, gyakran a pihenőnapok feláldozását is megkívánta a kollektívától. De kulcskérdés, hogy ebbe az irányba előrelépjünk. Mint ahogyan az is elengedhetetlen az előrehaladáshoz. hogy az emberek öntudatára, társadalmi fele; lősségére és az egyéni érdekeltségre egyaránt építsünk. Ez volt az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer, és sok azóta tett lépésünk lényege. Ügy tűnik. önöknél sikerül a társadalom, az üzemi kollektíva és az egves ember érdekei között összhangot újra meg újra megteremteni. Erre kell törekedni mind szélesebb körben, a népgazdaság minden területén. A párt főtitkára ezután az elhangzott felszólalások néhány gondolatára reagált. Évről évre egyre többet és jobban kell dolgozni — ismételte meg az egyik hozzászóló szavait, hozzáfűzve: érvényes ez mindannyiunkra, az élet minden területén. A magasabb színvonalú munka mindenkor érvényes követelmény — mondotta. A munkaerőgondokkal kapcsolatos megjegyzésekre utalva a munkásgárda utánpótlását jövőnk egyik nagy kérdésének nevezte. Az egész társadalom ügye ez — hangsúlyozta — és nem intézhetjük el csak, azzal, hogy elmarasztaljuk a fiatalokat, mert érdeklődésük gyakran a könnyedebb életforma felé fordul. A három műszakos munkarenddel összefüggésben hangsúlyozta: a jövő útja a folyamatos termelés bevezetése minden olyan munkahelyen, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy korszerű technológiát hozzunk létre, nagy értékű, termelékeny gépeket üzemeltessünk, de csak felében- harmadában használjuk ki azokat. Egyetértéssel reagált az adózás korszerűsítését, az igazságosabb adózási rendszer megteremtését szorgalmazó véleményre, hozzáfűzve, hogy napirenden van a jelenlegi rendszer felülvizsgálata és a társadalmi szükségletekhez igazítása. A továbbiakban arról szólt Kádár János, hogy napjainkban a közéletben — a sajtóban, a különböző tárBevezettük például az ötnapos munkahetet, és ma már sokan azt is értetlenkedve fogadják, hogy megpróbáljuk elkerülni a három- vagy négynapos munkaszüneteket. Én azokkal értek egyet, akik látják ennek a hátrányait, mert a három nap igen nagy kiesés*: jelent az ország egészének teljesítményét tekintve, és különösen káros, hogy ez gyakorlatilag legalább további kétszer fél nap kiesést jelent. A teljesítményfedezet szükségessége elsődleges a bérezésben is. Ebben az üzemben is jelentősen növekedtek a keresetek, de úgy, hogy megteremtették ennek feltételeit a vállalati munkában. Csak ezen az úton lehet járni. Hiszen előrejutni csak úgy tudunk, ha a szavakat tettek követik. A magyar nép történelmi útja a szocializmus, ebben az országban munkával, a szocializmus erejével boldogulhatunk. Kádár János Angyalföldön. Az MSZMP főtitkára Csahadacz Józseffel, a Kender-Juta és Politextil Vállalat üzemvezető helyettesével beszélget (Telefotó KS) sadalmi és szakmai fórumokon egyaránt — sok szó esik a gondjainkról. — Ez persze nem baj — mondotta —, mert a helyzetünk reális megítéléséhez, a gondok megoldásához tudni és beszélni kell azokról. — Vannak eredményeink, korszakosak a változások, csak gyakran nem vesszük észre azokat. Évtizedek óta beszélünk például — joggal — a lakáshelyzetről, mint a legfeszítőbb társadalmi kérdésről. De eközben szerte az országban új otthonok százezrei épültek fel. Ma Budapesten 800 ezernél több az önálló lakások száma; ez nagyjából megfelel az itt élő családok számának. Egy lakásra átlag 2,4—2,8 lakos jut. A megoszlás persze az igényekkel nem teljesen arányos, de az vitathatatlan, hogy mindez nagy változás bizonyítéka. Vívmányaink megbecsülésének fontosságáról szólva Kádár János emlékeztetett arra: a szocializmus kezdeti időszakában először az igényeket, a vívmányokat, a jogokat hirdettük meg és csak azután fogtunk hozzá az ehhez i, .ükséges anyagi feltételek megteremtéséhez. S ez a gyakorlat azóta is visszavisszatér. A párt főtitkára végezetül arról szólt, hogy feladatainkat bonyolult nemzetközi körülmények közepette ke’l elvégezni. A külpolitikai kérdéseket érintve rámutatott: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés legutóbbi békejavaslatai igazságosak, mindkét fél érdekeinek megfelelnek. A tömegpusztító fegyverektől mentes világ megteremtésére vonatkozó program, az egyenlő biztonság koncepciója, a kölcsönös ellenőrzés mellett megvalósuló leszerelés indítvány a, mind-mind egy békésebb világ megteremtésére ad lehetőséget. Biztató válasz azonban a másik oldalról még nem érkezett: ellenkezőleg, újabb feszültséget keltő lépésekről érkeznek hírek. Pedig nincs más út az emberiség előtt, mint a béke, s ezt fel kell ismernie mindenkinek, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete Két társadalmi rendszer van, s ha élni akarunk, akkor meg kell tanulnunk egymás mellett, békében élni. Bízom abban, hogy ezt minden érdekelt fél megérti, s a józanság kerekedik felül — mondotta Kádár János, majd további sikereket kívánva búcsúzott el vendéglátóitól.
