Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! A Minisztertanács megtárgyalta Újabb településekre dolgoznak ki területrendezési tervet Hány óra a nagy ven óra 7 2L Normarendezés béremeléssel A Jászberényi Aprítógép­gyárban a munka ütemessé­gét nem az egyenletesen mozgó szalag irányítja. Egyedi gépeket gyártanak, kevés a visszatérő termék, a szériatermelés során rögző­dött mozdulatok itt éppen­séggel károkat okoznának. A fizikai munka a rajzolvasás, a bonyolult amyagformálás miatt jelentős szellemi igénybevételt is jelent. Má­sok a munkaszervezés fel­tételei, a számonkérés mód­ja, mint a Hűtőgépgyárban. A minősítés alapja azonban itt is csak az elvégzett mun­ka. A gazdasági környezetük és az abból eredő gondjaik is. (munkaerő, anyagellátás, bel- és külföldön egyaránt Nem az Intenzitást növelik — Sajnos a folyamatos munkavégzés feltételeit nem tudjuk mindig biztosítani — mondja Fehérváry Rudolf, a vállalat igazgatója, — és természetes, hogy ez szerve­zetlenséget, fegyelmezetlensé­get szül. Átcsoportosításra a sajátosságaink miatt csak szűk körön belül van lehe­tőség ezért szorgalmazzuk a 2. és a 3. szakma megszer­zését. Ezt tanfolyamokkal, helyi képzéssel is segítjük. Bár a munkaidőkihasználás és a fegyelem jobb az orszá­gos vagy az ágazati átlag­nál, van még teendőnk ezen a téren. Az elmúlt két évben je­lentősen javult a termelés ütemessége, korábban mun­kanapok estek ki évközben, karácsony napján pedig dol­gozniuk kellett. A múlt év­ben év végi hajrá nélkül teljesítették a tervüket. — A későbbiekben a munka intenzitását Amíg a Perez László 1964 óta áll a vállalat legnagyobb üze­mének, a forgácsolóüzem­nek az élén. A közel két évtized legszembetűnőbb változását abban látja, hogy a vasas szakmákban az utánpótlás veszélyesen meg­csappant. Most olyan mun­kaérőkhöz is ragaszkodnak, amilyen azelőtt nem maradt meg az üzemekben. Amíg a munkavállaló diktálja a feltételeket, addig a fegyel­mezés sem olyan hatékony. A régi dolgozókkal eddig sem igen volt baj, — mert egy jó szakmunkás ad ma­sern akar­Amig a munkavállaló diktál A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése meglazult szerző dlésfegye­lem) megegyeznek. A teljesítménybérezés nor­mák alapján történik és így a szakmunkás maga osztja be az idejét. A vezetők, irá­nyítók érdeke, hogy jobb munkafeltételeket teremt­senek a dolgozóknak, mert azok produktumától függ a vállalat nyeresége, vagyis mindannyiuk jövedelme. A norma teljesítésében, vagy túlteljesítésében maga a dol­gozó is érdekelt. Az érdek- azonosságot azonban nem ritkán felrúgják a körülmé­nyek. Anyagellátás terén romlott a helyzet, a piaci hatások nem a várt módon érvényesültek. Szállítási ké­sedelmek mellett minőségi gondok is vannak. juk fokozni — mondja Goda Zoltán műszaki igazgatóhe­lyettes —, mivel tartaléko­kat a munkaidő jobb kihasz­nálásában látunk. Ennek érdekében áprilistól norma- karbantartással együtt dif­ferenciált bérfejlesztést haj­tottunk végre. A dolgozók be­leegyezésével a forgácsoló­üzemben 5 százalékkal szi­gorítottuk a normaidőt, ez­zel együtt a béreket 10, a nagy értékű gépeknél 20 százalékkal megemeltük. A gépet sürgetni nem lehet, de a munkakezdéskor, befeje­zéskor kieső perceket így jórészt bevonjuk a terme­lésbe. A Nehézipari Műszaki Egyetemmel közösen raciona­lizálási programot készítet­tek, amely a munkaidő jobb kihasználására is ad javas­latokat. A több év alatt be­vezetendő változtatásoktól jelentős nyereségnövekedést várnak az Aprítógépgyár­ban. gára —, de szerencsére az utánpótlás gondjaikkal Is túl vannak már a legválsá­gosabb éveken. A nagy csarnok gépei kö­zött valósággal elvész az ember. Közülük a nagy ér­tékű horizont esztergákat, fogazó és a nagy gyalugépe­ket 3 műszakban dolgoztat­ják, mások mellett egy és 2 műszakban áll szakmunkás. Nyugodtan, tempósan folyik a munka, nincs hajtás, van idő rajzot tanulmányozni, szerszámot cserélni, még rövid eszmecserére is. Az egyik gép mellett tétlenül A kormány öt évvel ezelőtt határozott a települések új területrendezési terveinek kidolgozásáról és a régiek korszerűsítéséről. E munkák időarányos teljesítéséről adott számot a Miniszterta­nácsnak az építésügyi és városfejlesztési miniszter. A jelentés megállapítja, hogy elkészült az ország 124 városának és az országos je­lentőségű üdülőterülettel rendelkező 68 településének a rendezési terve vagy ren­dezési programja, amely megfelel a követelmények­nek Ezek már alkalmasak arra, hogy a tanácsok kö­rültekintőbb, tervszerűbb te­lepülésfejlesztést folytassa­nak, és építésügyi hatósága­ik a közérdeket jól képvise­lő döntéseket hozzanak. A városokon és az üdülőhelye­ken túl 1827 egyéb település­re is kidolgoztak már vala­milyen, bár egymástól na­gyon eltérő színvonalú, ren­dezési tervet, programot. Időközben a megyei tanácsok elkészítették a hosszú távú megyei településfejlesztési koncepciókat, és ezzel össz­hangban 1990-ig további 515 község rendezési tervének kidolgozását tartják szüksé­gesnek. így a tervidőszak végére 2534 településnek lesz rendezési terve. A további települések, aprófalvak, ame­lyeknek fejlesztése egysze­rűbb eszközökkel, az orszá­gos építésügyi szabályzat és a helyi építési előírások alap­ján is megoldható. így a je­lenlegi tervidőszak végére teljes körűvé válik az ország településhálózatának terü­letrendezési tervállománya, tehát mindenütt megteremtik a közérdeknek és az egyén­nek egyaránt jobban megfe­lelő településfejlesztés irá­nyításának feltételeit. A 100 megawattos blokk nagyjavítása miatt leállt a villamosenergia-termelés ha­zánk egyik leggazdaságo­sabb széntüzelésű hőerőmű­vében, a bánhidaiban. A Tatabányai Hőerőmű Válla­lat és az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat szak­emberei alapos revízió alá veszik a kazánt, a turbinát, a generátort, a transzfor­mátort, valamint a szén-, a pernye- és a salakszállító rendszert; felújítják, illetve kicserélik az elhasználódott alkatrészeket. A mintegy 34 millió fo­Kedvező tapasztalat, hogy az újabb területrendezési tervek készítésekor és a ré­gebbiek korszerűsítésekor jobban igazodtak az adott térség társadalmi és gazda­sági lehetőségeihez, változá­saihoz, a megyei és országos fejlesztési elképzelésekhez, így sok helyen lehetőség nyílt az indokolatlan építési tilalmak feloldására, a csa­ládi ház-építők telekellátá­sának javítására. Az utóbbi években felerősödött az a gyakorlat, hogy a tanácsok a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek köz­reműködésével társadalmi vitákon, nyilvános tervbe­mutatókon kérnek véleményt a lakosságtól a készülő ren­dezési tervekről. A rendelke­zésre álló terváll^mánynak mintegy 40 százaléka öt év­nél régebben készült, s az azóta megváltozott gazdasá­gi és egyéb körülmények korszerűsítésüket sürgetik, ami ugyancsak nem nélkü­lözheti az érintett lakosság közreműködését, a település­fejlesztési társadalmi viták általánossá tételét. A jelentés alapján a kor­mány szorgalmazza a koráb­bi területrendezési tervek fo­lyamatos felülvizsgálatát, korszerűsítését, újak kidol­gozását Ezért fontosnak tart­ja, hogy a megyei, valamint a városi és községi tanácsok éves terveik összeállításánál gondoskodjanak az e mun­káikhoz szükséges pénzügyi fedezetről is. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy ezek a kiadások bőven megtérül­nek, mert a gondosan kidol­gozott területrendezési ter­vek alapján az adott község vagy településcsoport fej­lesztési erőforrásait össze- hangoltaibfoan, felesleges ki­adás és pazarlás nélkül lehet hasznosítani. rint értékű felújítást háló- tervezéses módszerrel szer­vezték meg. A munkában részt vevők tennivalóját na­pokra előre pontosan meg­határozták. A nagyjavítás befejezési határideje május 25-e. A két vállalat szakem­berei az egyes munkafolya­matok pontos betartásával, valamint nyújtott műszakok és egy kommunista műszak vállalásával, igyekeznek a határidőt betartani, illetve lerövidíteni, hogy minél ha­marabb bekapcsolhassák az erőművet az országos villa- mosenergia-hálózatba. Kádár János fogadta Viktor Csebrikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hivatalos baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó Viktor Csebrikovot, az SZKiP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Állam­biztonsági Bizottságának el­nökét. Szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélést folytat­tak a két ország közötti kap­csolatok fejlesztésének. az MSZMP és az S23ÍP tevé­kenységének és együttműkö­désének időszerű kérdései­ről. A találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Kamara János bel­ügyminiszter. MHSZ—megyei tanács Megállapodás Tegnap délután Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnö­ke a honvédelmi szövetség tevékenységével ismerkedett. A megyei vezetőség székhá­zában Vass Lajos ezredes, megyei I titkár fogadta, majd tájékoztatta a szövetség idő­szerű feladatairól, amely után öt évre szóló megálla­podást írtak alá a szövetség és a megyei tanács együtt­működéséről. Ezt követően Mohácsi Ot­tó megtekintette a székház­ban kialakított emlékszobát, felkereste az épülő. új MHSZ-lőteret, valamint a gépjárművezető-képző isko­lát. Látogatása a tiszaligeti könnyűbúvár klubban feje­ződött be. Sugárbiológiai tanácskozás Tegnap befejeződött Ten- gelicen az Országos Sugár- biológiai és Sugáregészség­ügyi Kutató Intézet által ren­dezett négynapos tudomá­nyos tanácskozás, amelyen megvitatták az intézet öt év­re szóló kutatási tervét. A tanácskozás vitájában szó esett arról, hogy gyor­san terjed hazánkban is a mikrohullámú berendezések, lézerek, ultrahang-generáto­rok felhasználása, ezért idő­szerűvé vált a nem ionizáló sugárzások biológiai hatásá­nak tanulmányozása és az ártalmas hatások elleni vé­dekezés szabályainak kidol­gozása. Mezőtúron Program a belvíz ellen Mezőtúron széles körű tár­sadalmi összefogás született a belvízveszély végleges el­hárítására. Életre hívták a település első belvízelvezető társulatát. A vállalkozás 1600 tagja, egyenként tízezer fo­rint érdekeltségi hozzájáru­lást ajánlott fel, illetve fi­zetett be. Erre a célra fordít­ják, a jelentős többséggel megszavazott településfejlesz­tési hozzájárulás egy részét is. A kivitelezési munkák már megkezdődtek. A két gát­közben és a Vágóhídi kert­ben, ahol több száz családi ház áll, komplex vízrendezés alapján több utcában nyílt és zárt csapadékcsatorna-háló­zatot alakítottak ki. Vízren­dezés kezdődött a Munkás úton. a Török Pál utcában, megoldották a Vásárhelyi Pál úti mély terület víztele­nítését. A program végre­hajtására tízéves időtartamot határoztak meg. A város gazdasági intézményei, la­kói jelentős értékű társadal­mi munkát is felajánlottak. (Folytatás az 1. oldalról) intézkedések szülessenek né­hány, a társadalom egyes különösen rászoruló rétegei­nek szociális helyzetét és közérzetét befolyásoló kér­désben. A kormány és a SZOT kép­viselői egyetértettek abban, hogy a megtett intézkedések akkor vezetnek eredmény­re, ha azok a vállalati kol­lektívák részéről aktív tá­mogatásra találnak. A SZOT képviselői kijelentették: a kormány, a gazdasági veze­tők számíthatnak rá, hogy a szakszervezetek és tisztség- viselőik minden munkahe­lyen támogatják a hatékony termelés bővítésére irányuló kezdeményezéseket, fellép­nek a teljesítménykövetel­mények fellazítása ellen, mert ez felel meg valameny- nyi dolgozó, a társadalom ér­dekeinek. Ugyanakkor ismé­telten raf gerősítették: a szak- szervezete . elengedhetetlen­nek <ártják, hogy előrelépés történ, en a főmunkaidőben végr.ett munka rangjának növelésében, igényelték, hogy a kormány gyorsítsa meg az ehhez szükséges bérezési for­üldogélő embert szólítok meg. — Ezen a két gyalugépen dolgozom — válaszol kész. séggel Nagy Lajos. — Most éppen mindkettő teszi a dol­gát, de a kicsin mindjárt cserélem a lemezeket és vi­szem élezni a kést is. A nagy gép métg eldolgozik egy ideig, csak rá kell nézni, azután az jön sorra. Ha a munkafolya­matok egyszerre érnek véget, akkor az egyik várakozik. A tétlenség csak látszat, különben is aki ismeri a gépét, az már a hangjából Is ért. Vállalati gazdasági munka- közösségben ugyanezen a két gépen dolgozik havi 40 —50 órát. A tempó akkor sem más, mert a gépet nem lehet „meghajtani”. Talán csak a veszteségidők csök­kenthetők, de erről nem ő. hanem Kármán Antal tech­nológiai főosztályvezető be­szél bővebben. Inkább rádolgozik kásöbb — Az időszakonként tar­tott munkán ap-tfényképezé- sek alapján a munkaidő 10 —15 százaléka, vagyis na­ponként mintegy egy óra esik ki a termelésből. En­nek fele a dolgozók fegyel­mezetlenségéből, a kezdés­kor, befejezéskor és a szü­net körül elkallódó percek­ből ered. Ez a veszteség lé­nyegében most megszűnik. Külső körülményekből ere­dő állásidőt elvileg a dolgo­zó nem érzékelhet, sajnos minden napra jut mégis 10 perc. Ténylegesen ennél töb­bet várakozik a munkás, de inkább elhallgatja és később rádolgozik, mert erre az időre csak 60 százalékos bért kap. Belső szervezési fogyatékosságok — rajz, speciális szerszám beszerzé­se, daruvárás — is emésztik a munkaidőt. Mindezen túl az előre nem tervezett vesz­teségek — rendelő által tör­tént módosítás, minőségi hi­bával érkezett anyag, ered­ményes normareklamáció, selejt — következtében 15 ember éves munkája hiány­zik a termelésből. És még akkor nem volt szó a ma­gánügyben történő eltávozá­sokról igazolatlan hiányzá­sokról. A munkaidő jobb kihasz­náltságának tartalékai kö­zött ezek is megtalálhatók. Lukácsi Pál mák és munkaszervezési fel­tételek megteremtését, vala­mint a munkafegyelem meg­szilárdítását szolgáló intéz­kedések kidolgozását és be­vezetését. A tanácskozás résztvevői abból kiindulva, hogy a vál­lalatok a helyi szakszerveze­tek részvételével jelenleg ké­szítik saját középtávú tervei­ket, fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a tervek kidolgozásába és megvitatá­sába be kell vonni a vállalati kollektívákat annak érdeké­ben, hogy a terv minél meg- alapazottabb legyen, a dol­gozók azt sajátjuknak érez­zék és mindent megtegyenek sikeres megvalósítása érde­kében. A megbeszélés résztvevői megelégedéssel szóltak azok­nak a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek a munkájáról, amelyek eredményesen gaz­dálkodnak. Kifejezték elis­merésükkel e kollektíváknak, szocialista brigádoknak, mindazoknak, akik a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom élenjáróiként a napok­ban vehetik át a párt, a kor­mány és a szakszervezetek magas kitüntetéseit. Idén tovább növeli forgalmát a Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltsége. A tavalyi 160 ezer hektoliter sörrel szemben idén 200 ezer hektolitert kívánnak el­adni. A Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Sza bölcs-Szatmár megye egy-egy részét ellátó kirendeltség 12 féle magyar sör mellett lengyel, cseh és osztrák sört is forgalmaz. Elsősorban az import, a minőségi és a hordós sörökkel növelik az érté­kesítést. Képünkön; a kisújszállási kirendeltség gépsora óránként 6400 üveg sört palackoz. Fotó: TKL Nagyjavítás Bánhidán

Next

/
Thumbnails
Contents