Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

1986. ÁPRILIS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megkülönböztetett módszerekkel II képességek fejlesztésének lehetőségei Pedagógusok tanácskozása a Ságvári körúti gyakorlóiskolában A Szolnoki Ságvári Kör­úti Továbbképző Gyakorló- iskolában tegnap a közok­tatás időszerű kérdéseivel foglalkozó tanácskozással folytatódott az iskolanapok programja. Az ankéton részt vettek a megye és Szolnok párt-, állami szerveinek és tömegszervezeteinek kép­viselői — köztük Fábián Péter, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának tit­kára —, a közoktatás irá­nyítói, s az általános isko­lák igazgatói. A tanácskozáson Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának ve­zetője A továbbképző gya­korlóiskola cél és feladat- rendszeréről tartott előadást. Méltatta az újfajta intéz­ménytípus jelentőségét, a pedagógus-továbbképzés­ben betöltött szerepét, le­hetőségeit, majd szólt az eddig elért eredményekről is. Az előadást követően megnyitották az iskolagalé­riát, s az első kiállítást Sza­bó Béla, az intézmény mű­vésztanára érmeiből, pla­kettjeiből, kisplasztikáiból. A tárlat két hónapig díszíti az iskola folyosóját, s ezt követően tervezik hivatásos A TIT Környezetvédelmi Ismeretterjesztési Tanácsa tegnap országos ülést ren­dezett Budapesten a társu­lat székházában. Vitaindító előadást Rakonczay Zoltán, a QKHT elnökhelyettese tartott. A környezetvédelem stratégiája Magyarorszá­gon címmel. A csaknem 50 tagú tanács tájékoztatót hallgatott meg az UNESCO mellett működő Nemzetközi Természetvédelmi Unió Sikerrel zárult a MALÉV által meghirdetett gyermek- rajz-pályázat. Április köze­péig 20 ezer 6—14 éves korú ifjú pályázó több mint har­mincezer repülési témájú rajzot küldött be a Malév címére. A közjegyző jelen­létében tegnap megtartott művészek alkotásainak ki­állítását, továbbá az intéz­mény diákjai legsikerültebb munkáinak bemutatását is. A kiállítás megtekintése után Bakonyi Pál, az OPI nyugalmazott főigazgató­helyettesének Az általános iskola egysége, a differen­ciált képességfejlesztés cí­mű előadásával folytatódott a tanácskozás. Beszédében elemezte az általános isko­lát érintő különböző re­formtörekvéseket, majd a nevelő-oktató munka minő­ségi színvonalának emelé­séről szólva a differencián képességfejlesztés lehető­ségeit vette számba. Az ankétot követően dél­után bemutató foglalkozá­sokat tartottak a gyakorló- iskola szakevezető tanárai. A tanácskozás résztvevői matematika, anyanyelvi, környezetismereti órát, va­lamint anyanyelvi és szá­mítástechnikai szakköri foglalkozást láthattak. Ma és holnap nyílt tanítási órákra várják a szülőket, s az érdeklődő pedagóguso­kat. Végül, holnap délután a szülők akadémiájának programjával zárul az intéz­ményben az iskolanapok rendezvénysorozata. ÍIUCN) magyar nevelési bi­zottságának tevékenységé­ről, valamint a megyei TIT-szervezetek és az OKTH oktatóközpont-hálózata köz­ti együttműködés lehetősé­geiről. Az ülésen értékelték a megyék TIT-szervezetek környezet- és természetvé­delmi ismeretterjesztő te­vékenységét, s ismertették a 30. soproni nemzetközi kör­nyezetvédelmi nyári egye­tem programját. sorsoláson 140 szerencsés pályázó nevét húzták ki, akik május 25-én, a Nem­zetközi Gyermeknapon sé­tarepülésen vehetnek részt. A beérkezett rajzok közül grafikusművészekből álló zsűri választja ki azokat, amelyekből a Malév kiállí­tást rendez. Könyvtár­tudományi emlékülés A szocialista magyar könyvtárügy két kiemelkedő képviselője, Sallai István és Sebestyén Géza emlékére ülést rendeztek tegnap az Országos Széchényi Könyv­táriban, az előbbi születésé­nek 75. és az utóbbi halálá­nak 10. évfordulója alkal­mából. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete által rendezett emlékülésen —, amelyet Billédi Ferencné, az egyesü­let elnöke nyitott meg — előadások méltatták a fel- szabadulás utáni magyar könyvtárügy két meghatáro­zó egyéniségének életútját és munkásságát, és azt a szer­teágazó tevékenységet, ame­lyet Sallai István a hazai közművelődési könyvtári hálózat kialakításában, illet­ve Sebestyén Géza a nemze­ti könyvtár vezetésében és irányításában, a modern ma­gyar könyvtártan és könyv- társzervezés megtermtéséért folytatott. A felszabadulás után Sallai István vezetésé­vel alakult meg a Nép­könyvtári Központ, amely létrehozta az egész országot átfogó közkönyvtári hálózatot. Sebestyén Géza csak­nem két évtizeden át töltötte be az OSZK helyettes főigazgatójának tisztségét, továbbá ő volt a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ első veze­tője, s tevékenysége sokol­dalúan Segítette egyebek között a nemzeti könyv­tár fejlődését és a korszerű teri-nika könyvtári alkalma­zását. ÚJ sorozat a televízióban Nők a pult mögött Nők a pult mögött cím­mel 12 részes csehszlovák filmsorozat indul a televí­zióban május 6-án. Az új kedd esti sorozat forgató­könyvírója és rendezője Ja- roslav Dietl és Jaroslav Du- dek, a nagy sikerű Kórház a város szélén szerzőpárosa. Produkciójuk ezúttal ismét a mindennapok jól ismert helyszínén játszódik — egy prágai ABC-áruházban, — s az élélmiszerkerekkedele.’m- ben dolgozók munkáját és életét mutatja be. Főhőse egy kétgyermekes elvált asszony, s az érdekes, iz­galmas történet szálai a munkahelyi konfliktusok és a magánélet problémái körül bonyolódnak. Környezetvédelem és ismeretterjesztés II Malév gyermekrajz-pályázata A lakásfelújításban Miért kevesebb a több? Országos felmérések sze­rint az idén várhatóan 21 ezer lakást újítanak fel, mintegy négyezerrel többet, mint tavaly. Alapvető cél. hogy a felújítással növeked­jen a régi lakások használa­ti értéke, és komfortfoko­zata még jobban megköze­lítse, vagy elérje a korszerű új lakásokét. A felújítások mellett az országban 16 ezer régi lakást is korszerűsíte­Stefanik Istvánné: — Megyénkben az idén 160-nál több állami bérla­kás felújítására és 20 lakás korszerűsítésére van lehető­ség. A felújítás 12 telepü­lést érint. Martfűn 40, Jász- árokszálláson 28, Szolnokon és Túrkevén 20—20, Karca­gon 12, Kisújszálláson 9, Jászberényben 7, Kunmada­rason 5, Kunszentmártonban, Mezőtúron, Tiszafüreden és Törökszentmiklóson 3—3 la­kással számolunk. A megye lakásfelújításra és -korsze­rűsítésre fordítható össze­ge jelenleg erre elegendő. Ha figyelembe vesszük, hogy a 11 ezer 500 bérlakásból körülbelül 8000 Szolnokon található, akkor nyilvánva­ló, hogy a legfeszítettébb helyzet a megyeszékhelyen alakult ki. László József: — Lényegében azt lehet mondani, hogy 1986—87-re a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalatnak nincs felújítási kerete. A javítási munkák ki­adásának egyik forrása a lakbérek és a lakások üze­meltetési költségének kü­lönbsége. Idén ez az összeg 20 millió forintot tesz ki. Eh­hez a tavalyi 34 millióval szemben 18 millió forintos állami támogatást kaptunk. Az íiey összejött 38 millió fo­rint viszont csak a karban­tartásra (hibaelhárítás, ál­lagmegóvás) elegendő. Czibulkáné dr. Németh Emília: László József: — Mintegy 16 millió fo­rintos hitel felvételéről tár­gyalunk. Az ötéves terv má­sodik felében ugyanis már nö­vekvő állami támogatásra számíthatunk. A kölcsönfel­vétel azt előlegezi meg, így mód nyílik majd arra. hogy ne húzódjanak el a fel­újítások, s a Vörös Csillag úti 32 lakásos és a Hunyadi úti 17 lakásos ház megkez­dett munkálatait befejez­zük. Ezek az erőfeszítések azonban csak a legszüksége­nek. Szolnok megye és a me­gyeszékhely lakásfelújításá­nak és -korszerűsítésének lehetőségeiről Stefanik Ist­vánné, a megyei tanács épí­tési és vízügyi osztályának osztályvezetőhelyettese, Czi­bulkáné dr. Németh Emília, a Szolnoki Városi Tanács áL talános elnökhelyettese és László József az Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. — A szolnoki lakóépületek javítására a VII. ötéves terv­ben a megye rendelkezésre álló 190 millió forintos állami támogatásából 119 millió 400 ezer forintot kaptunk, s ez valóban kevesebb, mint amennyi az előző ötéves tervben volt. De milyen to­vábbi forrást mozgósítha­tunk ennek érdekében? Ve­gyük a leggyakrabban emle­getett megoldást, a lakossá­gi erők bevonását. Kívánatos lenne a gazdasági együttmű­ködés, ám miután öreg épü­letekről van szó, az ott élők is többnyire idősek, akikre kevésbé számíthatunk e te­kintetben. Egy-egy épület vagy akár csak egy lépcső- hátz felújítása csak akkor oldható meg, ha valamennyi ott élő hozzájárul. A szerve­zési nehézségeken túl figye­lembe kell venni azt is, hogy a lakossági hozzájárulás a későbbiekben árbevétel-ki­esést jelent, mert a bérlők „lelakják” a befizetett ősz- szeget. Az új tanácsi gazdál­kodás azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés terhére újítsuk fel a lakóházakat. A VII. ötéves tervben fejlesz­tésre rendelkezésünkre álló mintegy 2,2 milliárd forintot azonban aligha költhetjük erre, mert az ágazati ará­nyosságot mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Végül a hitelfelvétel szere­pel még a megoldások kö­zött.. Ez látszik a legjárha­tóbb útnak. sebbéket fedezik. A vállalat teljes felújítási jegyzékében szereplő munkákra 1,6! mil­liárd forintra lenne szükség, de a minimális program költsége is megközelíti a 140 milliót. Magyarázatképp elég csak utalni a Ságvári körút ötvenes években épült lakásaira, vagy a Vosztok úti lakótelep épületeire. Stefanik Istvánné: — A kialakult helyzetre a két ötéves terv adatainak összehasonlítása ad magya­rázatot. A VI. ötéves terv­ben lakásjavításra (tehát üzemeltetésre, karbantartás­ra, felújításra és korszerűsí­tésre) összesen 419 millió fo­rintot fordítottak a megye ingatlankezelő szervezetei. Az állami támogatás ebből a mostani 190 millióval szem­ben 224 millió forint volt. Az állami támogatás csökkené­se nyilvánvaló. Másfelől vi­szont az előző ötéves terv- ciklusban mindössze 162 millió forintot költöttek üze­meltetésre! összességében a részleges felújításokkal együtt több mint 2000 lakást újítottak fel. A VII. ötéves terv kétféle állami támoga­tással számol. Ha a már említett alacsonyabb, 190 millió forintot kapja meg a megye, a lakóházjavítás ösz- szes forrása ezzel együtt 783 millió forint, s ekkor 677 lakás felújítását lehet meg­valósítani. Ha a támogatás mértéke növekszik — s erre az Országos Tervhivatallal folytatott egyeztető tárgyalá­sok alapján számíthatunk —• csaknem 1400 lakás felújítá­sára nyílik lehetőség. A 783 milliós forrás lényegesen több, mint a korábbi ötéves terv 419 millió forintja, és mégis kevesebb. Miért? A megváltozott ágazati rende­letek értelmében többet kell fordítanunk az üzemeltetés­re és karbantartásra. Emlé­keztetnék arra, hogy az előző ötéves tervben 162 milliót költöttünk üzemeltetés­re. Az új előírások szerint most erre 285 milliót, a kar­bantartásra pedig 300 milliót kell fordítani. Folyamatos karbantartás Az elmondottak több ol­dalról közelítették meg és világítottak rá egy sokakat érintő problémakörre. A más-más helyzetből megítélt vélemények mozaikjaiból is megállapítható, hogy a fel­színi ellentétek mögött kö­zös érdekek húródnak meg. A megye, a megyeszékhely, és az Ingatlankezelő Vállalat ugyanazt, a bevezetőben már említett célt szeretné elérni, hogy minél több lakást újít­sanak fel, amit az országos átlaghoz képest talán szűk­re szabott lehetőségek' határoznak meg. Azt hiszem — ha átmenetileg kedvezőt­lenül is hat — a megválto­zott rendelet célszerűségét is el kell ismerni, hiszen lénye­ge éppen az, hogy a folya­matos karbantartással meg­előzzék a mostanihoz hason­ló jelenség kialakulását: a mulasztások összetorlódását, a gondok elodázhatatlan, de többe kerülő megoldását. Szőke György Felújítások tizenkét településen Hitelből is csak a legszükségesebbre jut A mutatványos könyörgött: Ne tessék engem tönkretenni! Barna Rudolf, mint frissen szabadult géplakatos szak­munkás 1954-ben valahogyan a szolnoki lőtér környékén őgyelgett, ahol éppen a hoz­zá hasonló korúak és alig idősebbek szorították a vál- lukhoz a kispuskákat, csi­szolták célzási tudományu­kat. Figyelte egy darabig a hunyorító fiúkat, és úgy megkedvelte a lőporos vilá­got, hogy már másnap je­lentkezett a MÁV lövész­szakosztályába. Szorgalmas tanítványnak bizonyult. így az eredménye is egyre ja­vultak. Fekvő testhelyzetből 60 lövésből hamarosan 550 körig jutott, majd követke­zett a sorkatonai szolgálat. Itt eredményei tovább javul­tak, és hadipuska lövészet­ből két alkalommal is orszá­gos bajnokságot nyert. Leszerelése után Szolno­kon, a MÁV Járműjavítóban — ahol dolgozott —, lö­vészklub alakult. Eddigi ki­váló eredményei elismerése­képpen klubtitkárnak vá­lasztották. Jól kezelte a fegy­vert. 1960—66 között a Tízek bajnokságán is részt vett, ahol a rangos, országos meg­méretésben végül is a negye­dik helyen végzett. Nem vé­letlen, hogy akkortájt, ami­kor az ismerőseivel elláto­gatott a Vidám Parkba, a tizedik lövés, illetve találat után a mutatványos kö­nyörgött: kérem szépen van itt annyi egyéb látványosság, ne tessék engem tönkreten­ni! Időközben, 1968-tól a Szol­noki 605-ös Ipari Szakmun­kásképző Intézet és Szakkö­zépiskola szakoktatója. Hat éve ö a honvédelmi klub tit­kára. Kétszázhatvan tagja van a klubnak: motoros-, lö­vész-, hajó- és repülőmodel­lező, valamint rádiósszakosz­tályokban hódolhatnak szen­vedélyüknek. Hogy milyen ember a szak­oktató klubtitkár? Látszatra rezzenéstelen arcú nevelő, akit az égvilágon semmi sem hoz ki a sodrából, pedig a valóságban ez a nyugalom esetenként nagy feszültséget takar. Sikerek, eredmények most is születnek. Zabolai Gábor személyében válogatott MHSZ-sportolójuk van, a motorosszakosztály kerekesei számtalan megyei és orszá­gos első helyezés birtokosai, a rádiósok 1983-ban orszá­gos ötödikek lettek. Ezek a tiszteletre méltó sikerek kol­lektív munka eredményei: számíthat bármikor pedagó- gustórsaira, az iskolavezetés segítségére. Minden tehetsé­ges gyereknek segít, hogy edzésekre, versenyékre rend­szeresen eljárhasson. Ugyan­akkor, ha ennek a nagy el­foglaltságnak a tanulás lát­ja kárát: nincs hardon, hír­név ide, eredmények oda, az ifjú titánnak mindaddig „pi­hennie” kell, amíg a jegyei nem javulnak. Elégedett embernek tartja magát, mivel azt csinálhatja, amit szeret. Nős: a fia és a lánya is családot alapított már. Szabad idejében — amelyből nyúlfarknyi ha akad — gyönyörű hobbinak hódol: csodálatos hajómodel- leket készít. Akad közöttük csatahajó, amelyiken három évig dolgozott. Végtelen örömére talált a megyeszék­helyen két olyan ügyeskezű általános iskolás gyereket, akiket hobbija méltó folyta­tóinak ítél, éppen ezért ren­geteget segít nekik. Egyet­len baj, hogy jószívűségből a modelljeit egymás utón el­ajándékozta. így otthon mindössze egyetlen teherha- jója árválkodik hírmondó­ként. Évente egyszer, két­szer még lövészversenyen is elindul. Január 13-án múlt ötven­éves 1954 óta tagja az MHSZ-nek, illetve elődjé­nek. Most, hogy a gyermekei felnőttek, egyedül él a fele­ségével. ezért sokszor elha­tározta már. megigéri neki, hogy kevesebbet vállal, így többet lehet otthon. Egy da­rabig el-el.iátszadozik a gon­dolattal, azután elhessegeti magától: teljesen felesleges az ígéret. amelyet úgysem teljesít az ember. Noha két jelentős országos kitünteté­se, számtalan megyei elisme­rése van, nem ezekért dolgo­zott, dolgozik. Sokkal egysze­rűbb oka van a lelkesedésé­nek: még 1954-ben a régi. szolnoki MHSZ-lőtérnél meg­kedvelte a lőpor szagát, és akit a lőpor füstje megcsa­pott.... D. Szabó Miklós Az egri áfész méhész szakcsoportjának csaknem 6M tagja van. A tavasz beköszöntével a méhészek megkezdték a kaptárak kitakarítását, fertőtlenítését, valamint cukorle* pény és cukorszörp behelyezésével a méhek felerősítését. Felvételünkön Rohonczy Gyula egri méhész a kerecsenül akácosban 35 méhcsaládot készít fel az akácvirágzás kezde­tére. Méhei az elmúlt évben 26 mázsa mézet termeltek (MTI Fotó — Szabó Sándor — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents