Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

1986. ÁPRILIS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II korszerű gyógyító munkáért Beszélgetés az egészségügyi pártbizottság titkárával Ifjúság a bókéért Kirakodóvásár, kulturális, politikai és sportrendezvények Városi diáknapok Kunszentmártonban Megyénk legfiatalabb vá­rosában, Kunszentmártonban ezen a hétvégén első alka­lommal rendezik meg a vá­rosi diáknapokat. A kun­szentmártoni fiatalok így kapcsolódnak az ENSZ által meghirdetett békeév prog­ramjaihoz. Tegnap délelőtt a szak­munkásképző intézet és a Jó­zsef Attila Gimnázium tanu­lói közös diákigazgatót vá­lasztottak Horváth Péter, a József Attila Gimnázium 4. b. osztályos tanulója, a Paj- szer párt vezére személyé­ben. A diákigazgató át is vette a hatalmat, és délelőtt kosárlabda-mérkőzésekre, délután táncházba invitálta a város fiatalságát, majd a József Attila Gimnázium és a város Bor-Show színjátszó (Folytatás az 1. oldalról) ment frissen szüretelt, jobb minőségű alapanyagból jobb minőségű végterméket gyárt­hat. Az előreláthatóan 165 millió forintba kerülő kon­zervüzem építéséhez, közvet­lenül a fegyvemeki gyümöl­csös közepén 1984 októberé­ben láttak hozzá. A megyénkben jelenleg legnagyobb élelmiszeripari beruházás generál kivitele­zője a Szolnok Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat. Az építkezés a finiséhez érke­zett, az üzemcsarnoknak és a vízműtelepnek a műszaki átadása már meg is történt. A vége felé tartanák a szak­emberek a technológia, a két komplett — a gyümölcs­mosástól a befőttes üvegek címkézéséig mindent „tudó” — gyártóvonal szerelésének. Május közepére tervezik az üzempróbát, mirelit gyümöl­csök feldolgozásával „vizs­gáztatják” az új, korszerű üzemet. Akadt tennivalójuk bőven az építkezés ideje alatt a téeszbelieknek is: saját kivitelezésben vezették oda a földgázt a konzervgyárat fűtő, meleg vízzel ellátó ka­zánházhoz, amelynek műsza­ki átadását — a szennyvíz- teleppel együtt — a napok­ban megtartják. A májusi üzempróbát kö­vetően a legkorábban érő gyümölcsféle, a cseresznye feldolgozásával _ megkezdik a tartósítóipar és a termelőszö­vetkezet közös üzemében a folyamatos gyártást. A léte­sítmény kapacitása, egymű- szakos termeléssel számolva, évi ötezer tonna végtermék előállítását teszi lehetővé. Két műszakban kezdik meg a termelést, a tervek szerint az idén százmillió forint ér­körének előadása követke­zett. A művelődési házban hat órakor kezdődött a béke­nagygyűlés, amelyen hazánk­ban tanuló nicaraguai diá­kok is részt vettek. A nagy­gyűlés szónoka Julio Guz­man, Nicaragua budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője volt. Az előadó a hazánknál másfélszer nagyobb közép­amerikai ország imperializ­mus elleni harcáról, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének szükségességéről és a világ békeszerető erőinek összefogásáról beszélt. Ma délelőtt a Harmónia áruház és a gimnázium előtti téren kirakodóvásár várja az érdeklődőket, karatebemuta­tó lesz a szakmunkásképző tékű befőttet és gyümölcs­velőt állítanak elő, zömé­ben exportra. Gyakorlatilag a nyersen exportált meny- nyiségen kívül a fegyver- neki téesz teljes gyümölcs­termését helyben dolgozzák fel. Ezen kívül a környékbeli — például a nagykörűi, az abádszalóki és a tiszaburai — közös gazdaságbokból fel­vásárolt alapanyaggal' kí­vánják biztosítani a kapa­citás megfelelő kihasználá­sát, ami jövőre már három műszakban, háromszázmillió forint értékű termelést je­lent majd. Településpolitikai szempont­ból is jelentős a debreceniek és a fegyvernekiek vállal­kozása. Az idén a két mű­szakban legalább kétszáz, jövőre a folyamatos gyártás megkezdésével újabb száz helybeli lakosnak, elsősorban nőknek teremtenek közeli munkalehetőséget. A befőtt- és a gyümölcsvelőgyártást irányítók felkészítését már megkezdték a debreceni gyárban, ugyanott és az üzempróba során Fegyver- neken folyamatosan betanít­ják a munkásokat is. Addig van még mit tenni a mintegy háromlhektáirnyi építkezési területen is: folyamatosan betonozzák az üzem környé­két az alapanyagot hozó, a végterméket elszállító jár­műveknek. Ez utóbbiakon elsősorban üvegbe töltött, tartósított termékeket indí­tanak útnak, ezért jó lenne, ha a KM Közúti Igazgató­sás is idejében gondoskodna a konzervüzemet érintő, a nagykörűi komphoz vezető útszakasz helyrehozásáról. A gazdasági társaságban végzett közös tevékenység jövedelmezőbbé teszi a fegy­vemeki téeszben a gyü­mölcskertészkedést. A köze­intézetben, és két kiállítás is nyílik a városban; Eifert Já­nos fotóművész „Vallomások a Tiszáról” című kiállítása a politika és művelődés házá­ban, a helyi amatőr művé­szeké pedig a gimnáziumban. Tizenegy órától Izbéki Gá­bor, a Magyar Rádió mun­katársa válaszol aktuális külpolitikai kérdésekre^ a délutánt az Első Emelet kon­certje nyitja a művelődési központban. Fél hattól Kol- tai Róbert és Farkasházi Ti­vadar mutatja be műsorát a gimnáziumban, hat órától a művelődési központban di­vatbemutató kezdődik a „Pannónia” kunszentmárto­ni gyáregységének termékei­ből. Az estet pol-beat műsor, diszkó zárja. li feldolgozás révén lehetővé válik az egyes gyümölcsfélék optimális időben, kevesebb veszteséggel történő betaka­rítása. Az önálló exportjog­gal rendelkező tartósítóipari kombinát által értékesített végtermék hasznán a gazda­sági társaság tagjai vagyoni betétjük arányában osztoz­nak. A téesz gyümölcster­mesztő főágaztának az elő­ző tervidőszakban, éves át­lagban 22—23 millió forint volt az árbevétele. A fiata­labb ültetvények termőre- fordulásával és újabb har­minc hektáros telepítéssel a VII. ötéves tervben évi 27 milliós árbevételt kívánnak elérni. A helyi feldolgozás­sal pedig az árbevétel ará­nyos jövedelem tízszázalékos növekedésével számolnak. Alig néhány nappal az áp­rilisi tél után érthető az aggodalom: lesz-e mit tölte­ni a befőttes üvegekbe a június elejére tervezett sze­zonkezdéskor? A hét elején öt-hat órán át tartó négy­öt fokos fagy teljes virág­zásban érte a kajszi- és őszibarack, valamint a cse­resznye és a meggyfákat, és úgynevezett színesbimbós állapotban a többi gyümölcs- félét. A tényleges kárt csak a teljes elvirágzás után tud­ják pontosan megállapítani a téesz kertészeti szakembe­ren. Mindenesetre bíznak abban, hogy az idejében, szakszerűen végzett metszé­si, növényvédelmi munkájuk szó szerint vett gyümölcsét nem tizedelte meg túlságo­san a szeszélyes időjárás, és az induláshoz lesz elég alapanyag a konzervüzem­be, amelynek devizából való megtérülését három év alatt reméli a gazdasági társaság. T. F. A szolnoki egészségügyi pártbizottság titkára, dr. Va­dász János a megyei kórház belgyógyász másodfőorvosa. Nem függetlenített pártmun­kás, a gyakorló orvos sze­mével figyeli az egészségügy alakulását és párttisztsége ré­vén — az egészségügyi párt- bizottsággal együtt — tevé­kenyen kiveszi belőle a ré­szét. Nem idegen számára ez a város, hiszen itt született. Szolnokon járt gimnázium­ba. egyetemi szakmai gyakor­latait, szigorlati évét is itt töltötte. Első munkahelye a megyei kórház. A diploma megszerzése óta eltelt közel másfél évtized nemcsak hely­ismeretét gazdagította. ha­nem sok szakmai és mozgal­mi tapasztalatot is biztosí­— Ügy vélem, hogy fő fel­adatunk a VII. ötéves terv céljai elérésének segítése, összehangolni a város egész­ségügyi intézményeinek tevé­kenységét azért, hogy jobb legyen a lakosság ellátása. Az Egészségügyi Minisztéri­um állásfoglalása alapján mi is a fő halálokok megelőzé­sét segítjük elsősorban. Gon­dolok itt a szív- és érrend­szeri, a daganatos megbete­gedésekre és a súlyos bal­esetekre — bár ez utóbbiak megelőzése elsősorban nem az egészségügyön múlik. E célok érdekében beszámol­tattuk az illetékes osztályok vezetőit, mégpedig nem kü- lön-külön, hanem minden in­tézményét együttesen, mert úgy véljük, hogy a tanulsá­gok közös levonásával ered­ményesebb a munka. — Úgy tűnik, szükséges lenne az alapellátás javítá­sával tehermentesíteni a kór­házakat... — Ez is célkitűzéseink kö­zé tartozik. Azt szorgalmaz­zuk, hogy szakmailag indo­kolható befejezett ellátást kapjon a betegek minél szé­lesebb rétege a körzetben vagy a rendelőintézetben. Ehhez viszont a betegségek korai felismerése is szüksé­ges, mert kezdeti stádium­ban könnyebben gyógyítha­tók. Más szóval a lakosság részéről aktívabb együttmű­ködésre volna szükség. Több éve dolgozik például egy szű­rőbrigádunk, amely a köte­lező tüdőszűrés mellett a ve­zető halálokok irányában is szűr, egyéb vizsgálatokat is végez. A tapasztalatok sze­rint a vidékiek kilencven, a szolnokiaknak viszont alig ötven százaléka vesz részt ezeken a szűrővizsgálatokon. Az alapellátásról még any- nyit: az Egészségügyi Mi­nisztérium állásfoglalása alapján született gondozási irányelvek gyakorlati meg­valósítását elő akarjuk segí­teni. Ez azt jelentené, hogy a körzeti orvosok egy kicsit új­ra háziorvosok lennének, rendszeresen gondoznák ott­hon a betegeket. Igaz, ez több munkát jelentene szá­mukra, de csökkenne a fek­vőbetegosztályok zsúfoltsága. — Hogyan képzelik el a fiatal orvosok és a szakorvo­sok megtartását? — Mindenekelőtt a fiatal orvosok és a szakorvosok megtartására törekszünk. Nemcsak a megyei kórház­ban, hanem minden hatáskö­rünkbe tartozó intézménynél azt akarjuk elérni, hogy meg­felelő szakmai feladatok tel­jesítése legyen a fiatalok elő­menetelének feltétele. Szor­galmazzuk, hogy vonják be őket a tudományos munká­ba, nyelvtanulásra, publiká­lásra serkentjük őket. A szak­orvosok megtartása nehéz, mert megfelelő szakmai pers­pektívát kell nekik adni. El lehet ezt érni azzal, ha az osztályokon van egy .részte­rület, amely az övék. A ka­tonaságnál sem lehet min­denki tábornok, itt sem le­het mindenki főorvos. Ügy vélem, nem is a cím. hanem az érdemi munka a fontos. tott számára. Dolgozott az ifjúsági mozgalomban, volt alapszervezeti párttitkár, és tavaly február óta ő az egészségügyi pártbizottság titkára. Ehhez a testülethez tartoznak — a Köjál kivé­telével — a megyeszékhely egészségügyi intézményeinek pártalapszervezetei. Tehát nemcsak a megyei kórház, -rendelőintézeté és a járó­beteg-ellátásé, hanem a MÁV-kórházé, a gyógyszer­tári központé és a mentőál­lomásé. Arról beszélgettünk dr. Vadász Jánossal, hogy irányításával mit akar elér­ni az egészségügyi pártbi­zottság a következő években és sajátos helyzete révén ho- gyon dolgozik. Bevezetőül a következőket mondta: — Az egészségügy fejlesz­tése is személyi és tárgyi feltételek függvénye. Ebben a tekintetben hogyan ítéli meg a szolnoki helyzetet? — A megyei kórház régi épülete életveszélyessé vált. Két osztályt ki kellett köl­töztetnünk. Nem megfelelő a rendelőintézet állaga sem. Ezekre a felújítási munkála­tokra tudomásom szerint sor kerül ebben az ötéves terv­ben. Mindenhol hangoztat­tuk, hogy egy megyei kór­háznak szüksége van egy di­agnosztikai épületre. Örö­münkre szolgál, hogy a VII. ötéves terv során megkezdik építését. Abban kap majd he­lyet az intenzív osztály, az izotóplaboratórium. Ott lesz­nek a műtők, a patológia, az intézeti gyógyszertár és ta­lán a vérellátó állomás is, de ez még nem biztos. Ami pedig a gép- és mű­szerellátást illeti: a műszere­zettség nem olyan minden osztályon, mint kellene. Ne­hézkes a beszerzés és az al­katrészellátás. Emiatt a mű­szerek beszerzése nem tart lépést az elavulással. Ezt lát­va arra ösztönözzük a szak­mai vezetőket, hogy a pénz­eszközök koncentrálásával fejlesszék a gép- és műszer­parkot, és gondoskodjanak annak kellő kihasználásáról. Nemrégen kapott a megyei kórház egy olyan ultrahang készüléket, amelyik egyetlen a megyében. Egy héttel is rövidítheti a kivizsgálás ide­jét. Az ilyen berendezések­re azért is szükség van a megyei kórházban, mert me­gyei feladatokat is ellátunk. A személyi feltételek ja­vultak Szolnok egészségügyi intézményeiben. Szakembe­rekkel feltöltötték azokat úgyannyira, hogy nem is fo­gadtunk el minden pályáza­tot. A hiányszakmákra az országos átlagnál jobb fize­téssel csábították a szakem­bereket. A középkáderi stá­tuszokat is betöltötték, bár ezen a területen — elsősor­ban a szakképesítéssel nem rendelkezők körében — igen nagy a fluktuáció, az elván­dorlás, a mozgás. Gondoljunk arra, hogy ma már annyira szerteágazó az orvostudomány, hogy vala­mennyi részterülethez nem érthet kellő alapossággal senki. Mindenesetre azt szeret­nénk. ha a város egészség- ügyi intézményei ki tudnák nevelni az új osztályvezető főorvosokat. Nagy figyelmet fordítunk a továbbképzésre. Az arra érdemes szakembe­reket például a megyei kór­házban fél évtől két évig tartó továbbképzésre küldik. A kinevezéseknél mégis ki­sebb az esélyük, mint a kli­nikákról jöttéké. A jelöltek ugyanis először egy budapes­ti szakmai kollégium elé ke­rülnek. Annál pedig sokat számít az, hogy ki mennyit publikált. Nem veszik figye­lembe, hogy klinikán köny- nyebb publikálni, mint kór­házban. És különben is a szaktudás mércéje nem min­dig a publikálás. Volt a me­gyei kórházban olyan tudo­mányos fokozattal rendelke­ző főorvos, akinek kinevezé­sét nem hosszabbították meg. — Az egészségügyi pártbi­zottság hatáskörénél fogva mennyiben vesz részt a fő­orvosok kinevezésében? — Azt tartjuk: a főorvosi kinevezéseknél a szakmai al­kalmasság, a vezetői képes­ség elbírálása a szakembe­rek dolga. Ragaszkodunk vi­szont ahhoz, hogy a kineve­zéskor ne hagyják figyelmen kívül pártbizottságunk vé­leményét a jelöltek politikai, emberi alkalmasságáról. Ez legyen a döntések kiinduló­pontja. — Ez természetesen jó munkakapcsolatot feltételez a szakmai vezetés és a párt- bizottság között. Megvan ez minden tekintetben? — Többségében igen. Nem mondom, esetenként néhány szakmai vezetőt figyelmez­tetni kellett arra, hogy mi az ő hatásköre és mi a mi­enk, de pillanatnyilag — bár nem hiszem, hogy végérvé­nyesen, mert a közös munka vitákat is szül — jók a kap­csolatok. — Orvosetikai ügyek okoz­nak-e gondot a testületük­nek? — Kevés feljelentés érke­zik az orvosetikai bizottság­hoz, és azok jórészéről is be­igazolódik, hogy alaptalan. Nem a kirívó esetekkel van tehát gondunk. Sokkal in­kább azzal, amit mi az eti­kai kérdések közé sorolunk. Gondolok a megfelelő orvos­beteg kontaktusra, a humá­nusabb bánásmódra és leg­inkább arra, hogy igazából az az etikus magatartás, ha szakmájában lehetőleg „nap­rakész” az orvos. Párttag­jainktól el is várjuk, hogy szakmájuk igazi, alapos is­merői legyenek. — Nem gátolja ez a párt­tagfelvételi munkát? — Nem kell toboroznunk, van utánpótlásunk. Terüle­tünkön egyenletes a tagfelvé­tel. Arra törekszünk, hogy minél képzettebb, politikánk iránt elkötelezett embereket vegyünk fel. — Ez eleve feltételez tudo­mányos tevékenységet is. — Ügy véljük, arra is fel­tétlenül szükség van. Hely­zetünkből adódóan viszont pártbizottságunk a „beteg­ágyhoz kötött” tudományos munkának látja csak értel­mét intézményeinkben. Jól dolgozó tudományos bizott­sága van a kórháznak. A feszültség- mentes légkörért — Milyen gondokkal küz­denek még? — Az egészségügyi pártbi­zottság a feszültségtől men­tes, nyugodt munkahelyi lég­kör megteremtését igyekszik segíteni. Ebben a vonatko­zásban még vannak gondja­ink. Ide tartozik például a munkahelyi demokrácia erő­sítése. A pártbizottság példát mutatott abban, hogy gyor­san informálja az alapszerve­zeteket, és minden fontos té­mában véleményük figyelem- bevételével dönt. Érvénye­sítjük a pártbizottság és a párt-végrehajtóbizottság jo­gait is. Nagy súlyt helyezünk a kollektív vezetésre. Ügy véljük, hogy a szakmai veze­tés — többek között — jobb ösztönzési módszert dolgoz­hatna ki. A munkahelyi de­mokrácia témakörében egyébként átfogó felmérést kezdeményezünk a közeli na­pokban. Pártbizottságunk tehát egészében véve sokirányú munkát fejt ki. És ha a munkahelyi légkör úgy ala­kul, ahogy szeretnénk, ha megvalósulnak az említett építkezések, ha fejlődik a gép- és műszerállomány, ak­kor nem lesz hiábavaló párt- bizottságunk munkája. — Köszönöm a beszélge­tést. Simon Béla Konzervgyár a gyümölcsösben A kórházak tehermentesítése

Next

/
Thumbnails
Contents