Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
1986. ÁPRILIS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megyei úttörő népzenei találkozó színhelye volt szombaton a Tiszaligeti KISZ-tábor. Hét iskolából nyolc csoport mutatta be műsorát a zsűri előtt. Képünkön a mezőtúri 1. számú általános iskola Galagonya citeraegyüttese (TKL) Nyelvszakos állások nyomában Az átlagnál nagyobb kedvezményeket kínálnak az iskolák Jó, ha fele gazdára talál Az utóbbi időben igen örvendetesen megnövekedett az érdeklődés az idegen nyelvek tanulása iránt. Többek között ezt bizonyítja a Művelődési Közlöny április elején megjelent vaskos kötete is, amelyben a pedagógusállások pályázati kiírást adták közre. Eddig soha nem tapasztalt mértékben várják az oktatási intézmények az idegennyelvszakos tanárokat. A több ezer tanári állás közül csaknem ezerötszázra orosz, angol, német, francia olasz, latiin szakosokat keresnek. Az állásokból mintegy ezret az általános iskolák, s több mint ötszázat a középiskolák hirdettek meg. S noha a pályázatot április 2ű-ig kell benyújtani a kiválasztott munkahelyre, any- nyi máris biztosra vehető, hogy az állásoknak jó ha a fele talál gazdára. Az arányokon mit sem változtat az, hogy az idén módosították a pályázati rendszert. A meghirdetett állásokat egyaránt megpályázhatják már munkaviszonyban lévő, vagy más pályán dolgozó, és természetesen a pályakezdő pedagógusok is. Hiszen ha a már dolgozó nevelő változtat munkahelyet, az addigi állása marad üresen. S persze, nincs semmi biztosíték arra sem, hogy valamennyi ide- gennyelv-szakos végzős fiatal tanárként dolgozik majd. Az egyetemeken kínai, török. eszperantó, finn, ukrán, arab. lengyel vagy bolgár nyelvet tanult pályakezdő már eleve valószínű. hogy nem középiskolában fog tanítani:, de számos más, nem pedagógusa munkaikörben el tudnak helyezkedni az angol, orosz, német szakosok is. Részint emiatt — s azért is, mert az igényekhez képest kevesebb nyelvszakost képeznek a felsőfokú intézmények — mondják az iskola- igazgatóik és az oktatásügy irányítói, hogy a nyelvszakos állásokat a legnehezebb betölteni. Ennél már csak az általános iskolai technikatanárok iránt nagyobb a kereslet. A tanárképző főiskolákon é.s az egyetemeken összesen alig több mint hétszáz idegen nyelv szakos hallgató végez. A 393 leendő, pályakezdő általános iskolai orosz, angol, német, szakos nevelő csaknem ezer állás között válogathat A fővárosban 188, vidéken majd 800 munkahelyet kínálnak. Az egyetemeken alig több mint háromszáz végzős közül pedig 114 középiskolai tanárt várnak Budapesten — ráadásul kiemelt bérezéssel s a világváros kínálta lehetőségekkel. Versenyre kelhet-e így egy falusi általános iskola, vagy egy kisvárosi gimnázium a fővárossal? Talán igen. A Művelődési Közlönyt tanulmányozva szembetűnő, hogy Budapest után megyénk intézményei kínálják a pályakezdők számára a legmagasabb béreket. Az általános iskolák ötven, a középiskolák harmincnégy nyelvszakost várnak, szinte mindenütt nagyobb bérrel, mint a 3700 forintban megállapa'tott kezdőfizetés. Nem ritka a 4200—4500 forint sem. Mezőtúron, a gimnáziumiban például angol és német szakos nevelőket várnak minimum 4500 forintos fizetéssel és szolgálati lakással. A Martfűi Martos Flóra Általános Iskola egy orosz —német szakos pedagógust, a pótlékká! együtt 4700 forint fizetéssel, házaspár esetén szolgálati lakással fogadna. Hasonlóan vonzhatja a pedagógusokat a jászapáti. a jászárokszállási, a tiszaföld- vári gimnázium álláshirdetése. Az. átlagnál ugyan pár száz forinttal magasabb bért kínálnak a szolnoki iskolák is. de emellé sok esetben még úgynevezett „szolgálati férőhelyet” sem tudnak ígérni. Ettől függetlenül persze szinte kiszámíthatatlanok a pedagógusok útjai. Egy. a szülői házihoz közelebb eső iskola vonzóbb lehet, mint a magasabb fizetés vagy a szolgálati lakás. S az sem kevésbé fontos szempont, hogy milyen az intézmény híre, milyen a tárgyi felszereltsége, milyen a tantestületi légkör. Kinek mi a fontosabb?! A meghirdetett állások visszhangjáról egyelőre még vajmi keveset lehet tudni. A közlöny meglehetősen későm éppen a tavaszi szünet küszöbén jelent meg. Elvétve akadt egy-egy érdeklődő az iskolákban, ahol ugyan volt ügyelet, de nem minden esetben tudtak felvilágosítást adni az állásról a feltételekről. Attól függően, hogy az igazgatóval, a helyettesével, vagy netán szaktanárral találkozott-e az állást kereső. Ilyenformán pontosan egv hét alatt kell dönteniük és benyújtaniuk a pályázatot a munkahelyet, választó nevelőknek. Az idő rövidsége miatt nyilvánvalóan azok az intézmények járnak jól. amelyek már korábban kapcsolatot létesítettek a végzős hallgatókkal. Megyénkben mór évek óta hagyomány, hogy az iskolák vezetői a tanácsok illetékesei felkeresik a pedagógus- képző intézményekben tanuló fiataljainkat, s tájékoztatják őket az elhelyezkedési lehetőségekről de ennél is fontosabb az a kötődés, melyet ez a kapcsolat is erősít. A hallgatók számára jóleső érzés, hogy szeretettel várják őket vissza, szűkebb hazájukba. Rövidesen lezárul az idei pályázat. Hány állás marad üresen? Nem érdemes jóslásokiba bocsátkozni. Annál is inkább, mert az iskolák vezetői, az oktatásügy irányítói elszántak a nyelvoktatás kérdésében. Ha másként nem. maid helyettesítéssel, óraadók, nyugdíjasok alkalmazásával igyekeznek pótolni a hiányzó pedagógusokat. T. G. Ötvenéves a Vándor kórus Megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi taggyűlést tartott a Ván- dlor kórus szombaton. az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságán. Az eseményen — amelyen megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke — Vágó Ernő a kórus egyik alapítója, a kar elnöke emlékezett meg a fél évszázados munkáról, a művészi sikerekről. A kórus múltját félidézive elmondta. hogy 1936-ban a Szalmás kórusból kivált ifjúmunkásokból alakult meg az énekkar, amelynek első vezetője Vándor Sándor lett. Ezekben az években a forradalmi munkásmozgalom jelentős fórumaiként a kórusmozgalom sajátos eszközeivel mozgósított az igaz ügyért folytatott harcra, legális és illegális rendezvényeken egyaránt fellépett. A felszabadulást követően az énekkar aktívan vett részit az új életért vívott küzdelemben. Az együttes 1957 óta szerepel ismét Vándor kórus néven, s ma mintegy 70 távot számlál. Eddig 15 nemzetközi fesztiválon és kórusversenyen vettek részt; Európa 11 országában jártak, s a versenyeken 25 dijat nyertek. Az ünnepségen Trautmann Rezső átnyújtotta az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseiket. A jubileum alkalmából a Vándor kórust a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel, Vágó Ernőt az Április Negyediké Érdemrenddel tüntették ki. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben hatan, a Kiváló Munkáért elismerésben heten, Miniszteri Dicséretben hatan részesültek; Munkahelye a nagyvilág Dr. Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára, az OTSH elnökhelyettese alighanem a legtöbbet utazó magyar állampolgár. Mikor erről érdeklődöm, elhárítja a kérdést. Talán méltatlannak érzi a munkájához a „Leg, leg, leg .,vetélkedőt. Én azért számolgatni kezdek: azt mondta, évente, másfél évenként telik meg az útlevele. Mint köztudott, az útiokmány 64 oldalas, és egy utazást nagyjából egy oldalon dokumentálnak a hatóságok. Az annyi mint... Kik lehetnek a konkurensei ? Pilóták, légikisasszonyok? Külkereskedők, diplomáciai küldetésben levők? — Mielőtt bárki is számolgatni kezdene, mennyibe kerül ez a magyar államnak, hadd mondjam el, hogy egyetlen fillérbe sem, ugyanis az utazás költségeit a Nemzetközi Szövetség, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vagy a meghívó ország fizeti — veszi elejét a sanda találgatásoknak, — Tavaly 130—140 napot töltöttem külföldön, de így is csak a felét utazom annak, amennyit kellene. Csakhát úgy vagyok vele, hogy szeretném a munkámat itthon is közmegelégedésre végezni. — Volt már mind az öt kontinensen? — kérdem, de a válasz után el is restellem magam. — 1980-ban két hónap, tavaly három hónap kellett ahhoz, hogy megforduljak mind az öt földrészen. Természetesen ezek az utak nem turista kirándulások, megtörténik, hogy pénteken megyek Amerikába, és vasárnap már itthon vagyok. Politizáló alkatnak gondolom magam, nyitott szemmel járom a világot. San Franciscóban vdltam 1980- ban, amikor a televízió közvetítette Carter és Reagan vetélkedőjét a választások előtt. A legjobban felkészült újságírók négy órán keresztül a kérdések géppuskatü- zét zúdították a jelöltekre. Akkor megjósoltam, hogy az amerikai ember mentalitásához Reagan egyénisége áll közelebb. Így történt, őt választották. — Nem fél a repüléstől? — Azt mondják, Marco Polo sokkal több veszélynek volt kitéve utazásai során. mint a ma embere, aki kontinensek között röpköd. Ez lehet, viszont neki több esélye volt a túlélésre. Természetesen tartok az utazástól, nekem is egy életem van. Valamennyi híradást elolvasok, ami a légikatasztrófákkal foglalkozik, különösen azért, mert nem egy esetben magam is részese voltam kisebb-nagyobb baleseteknek. Exkluzív interjú — Nem nagy öröm ezeket felidézni, mégis elevenít- sen fel néhány veszélyes pillanatot. — 1982. december 12. A Fü- löp-szigetekről jövet Bangkokban átszálltam egy Jumbo Jatre. Éjfélkor startoltunk, és a felszállás közben két óriási lökést éreztünk. A bal kettes motorból lángnyelvek csaptak ki, a felszállás után a pilóta közölte, hogy a motor kigyulladt. Egy órát köröztünk Bangkok fölött, hogy kellő mértékre fogyasszuk az üzemanyagot, aztán leszálltunk. Egy másik alkalommal egy Boeing 707-tel tájfunba kerültünk. Nincs az a rutinos repülő, aki akkor ne vetett volna számot az életével. Amikor földet értünk, és a repülőtérről a város felé haladtunk, tövestől kicsavart fák között vezetett az utunk. Tulajdonképpen akkor döbbentem rá, minő veszélyben voltunk. Előfordult, hogy New Yorkból jövet három és félórás repülés után megfordult a gép és technikai okok miatt visszatért a kiindulópontra. — Mit tart a mai világ hét legnagyobb csodájának? — Sorolom a legnagyobb élményeimet; Nepál, Kat- mund, Himalája. Az az érzése az embernek, hogy itt háromszáz évvel ezelőtt megállt az idő. Kenyában» Ágoston Béla nagykövet javaslatára részt vettem -egy szafarin. Felejthetetlen volt. Francia-Polinéziai egy ko- rallszigeten töltöttem néhány napot, melyet úgy hívnak, hogy Rangirooa. Pál- malevélkunyhóban laktam, és amit láttam, az víz, viz. víz. Békaember-szerelésben lemerültem a tengerbe és simogattam a lusta halakat. Tisztes távolból méregettük egymást egy macskacápával. Óceánia: barátságos emberek, akinek a zene az életelemük. Aztán ahol rongyosra vannak olvasva a bédeke- rek; Niagara, izlandi gejzírek, piramisok. — Utazás közben ml a munkája? — A Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnek 124 tagországa van. Tíz éve vagyok a szövetség főtitkára. Hatvanöt nemzetközi titkárság van a világon, a súlyemelőn kívül csak a csel- gáncsozóké van szocialista országban, az NDK-ban. A világ sportja a szövetségek tevékenységén nyugszik, érthető, hát, milyen nagy felelősség a jó hírünket őrizni a nagyvilágban. — És sikerül? — A titkárság munkatársait dicséri, hogy a világ egyik legjobb szövetségének tartják a mienket). Egyébként tárgyalok a fél világot behálózó tévétársaságokkal, a Coca-Cola céggel, és számos mamutvállalat képviselőjével, ám ezeket a fortélyokat egyetlen könyvből sem lehet megtanulni, csak a napi gyakorlatból. Dr. Aján Tamással munkahelyén, az OTSH-ban a késő délutáni órákban, jóval a hivatali munkaidő befejezése után kezdtünk beszélgetni. Már a titkárnője is engedélyt kért a távozásra, azt hittük, senki nincs a házban, ám a kora esti órában meglepve láttuk, hogy többen ülnek az előszobájában. További megbeszélésre várva. Palágyl Béla A hót filmjeiből ■ ■■ ■■ Jöjj és lásd! A bibliai cím — János apostol könyvéből — nagyon is kifejező Elem Klimov filmjéhez. Apokaliptikus vízió amit látunk, sajnos, a forgatókönyv nem a film alkotóinak fantáziájában született. A film valóság- magvát Alesz Adamovics könyve A hatinyi harangok adja. Nagyon is helyhez kötődik mindez a szörnyűség. 1943. tavaszán és nyarán Hatiny és más bjelorusz falvak lakosságát a hitlerista, hadigépezet — tudatosan nemi írtam, hogy a fasiszta katonák — lemészárolták. A film a túlélő szemtanú, a szerző élményanyaga alapján készült. A téma nem új. számos, jól, rosszul elkészített film tárta már elénk a háború borzalmait, a szovjet nép szenvedéseit. Amikor kegyelettel és tisztelettel emlékezünk az élőkre ás holtakra, mindig kísért ez a memento! Akkor sem az áldozatokra való emlékezés elő! akarnak kitérni a jóérzésű emberek, a maiak, amikor úgy vélik: elég a szörnyűségek látványából! Védekezés ez tulajdortképDen a halál- tudat, a pusztulás ellen. A film rendezője, Klimov ezzel nagyon is tisztában van. Nem is emlékeztetni akar, hanem tudatosítani. Mert ugyan helyhez kötött a cselekmény, de még sem kizárólagosan a hatdmyiek tragédiáját látjuk. Sokkal többről beszél Elem Klimov. A kutya ugat. a macska miá- kol analógiájára bizonyítia. hogy az emberellenes erők természetes tulajdonsága a pusztítás. Míg a film gyermek főhőse előhb csak háborúsdit játszik — magától érthető természetességgel —, ugyanolyan természetes magatartással ölnek az apokalipszis végrehajtói, a csukaszürke és fekete egyenruhás katonák. Semmi „különöset” nem' csinálnak, „csak” el- ousztítják az ellenséget. S számúkra ez természetes, a maguk ideológiája szerint mindenki elpusztítható aki az ellenség földjén elébük kerül. Nem bosszúból, nem haragból gyilkolnak, hanem létük lényegéből következően. Okvetlenül gondolati hasonlóságot érzünk Coppola Apokalipszis most című filmjével. Ez érthető és kikerülhetetlen, hiszen mindkét film nagyjából ugyanazon gondolatiságot „jár körül”. — de míg Coppola kissé parttalan, Klimov konkrét. Főhősének kedves gyermekarca előttünk változik a rettegő öregember üres tekintetétől terheltté. Az emberi szubjektumra alapozva — mivel ez a legkevésbé csalhatatlan — nagyon kockázatos általánosítható értékítéletet hozni; de talán nem tévedek, amikor úgy vélem: Klimov filmje ma a csúcs abban a gondolatkörben, amelyről szólni akar.- 11 —
