Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

1986. ÁPRILIS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtartották a városi KlSZ-küldöttgyííléseket (Folytatás az 1. oldalról) szervezését javasolták. A KÖTIVIZIG Kun BélaKISZ- alapszervezete különmunká­val szerzett jövedelméből tízezer forintot ajánlott fel a megyei kórház gyermek- osztálya műszereinek gaz­dagítására. Sokoldalúan fog­lalkoztak az élményt nyújtó szabadidős programok ki­dolgozásával. Ebben egyéb­ként több alapszervezetnek már hagyománya van. A munkásfiatalok szjóltak sajátos gondjaikról is. Arról például, hogy amíg a sza­badidő túlnyomó többségét a jobb megélhetésért végzett pluszmunka köti le, addig bizonyos mértékig háttérbe szorul a gyermeknevelés, a tanulás és a mozgalmi mun­ka is. Ezért említették a fő munkaidő rangjának fontos­ságát, s szóltak arról is, hogy a szakszervezetek meg­alakuló ifjúsági tagozataival szorosan együtt kívánnak dolgozni. Felszólalásuk első­sorban a saját munkahe­lyeik tapasztalatain alapult, és a saját feladatokra irá­nyult. Kellő anyagi és erköl­csi megbecsülést sürgettek a KISZ termelést, műszaki fej­lesztést segítő mozgalmainak. A vita összefoglalása után megválasztották a KISZ Szolnok Városi Bizottsága és a pénzügyi ellenőrző bizott­ság tagjait, a tisztségviselő­ket, a megyei küldöttgyű­lés küldötteit és a KISZ me­gyei bizottságába delegálta­kat. A KISZ Szolnok Városi Bizottságának első titkára ismét Budainé Kiss Mária, a titkár pedig Dedics Gábor lett. Magasabb követelmények szerint A Jászság 6300 ifjú kom­munistájának képviseletében szombaton Jászberényben, a Hűtőgépgyár Munkás és If­júsági Házéiban rendezett küldöttgyűlésen tanácskoztak a küldöttek a mozgalmi élet tapasztalatairól, az elkövet­kező feladatokról. Az esemé­nyen részt vett és felszólalt Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Szabó István, az MSZMP Jászberényi Városi Bizottsá­gának első titkára. A legutóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkáról szóló beszámolót Jovanov Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára egészítette ki, majd összefoglalta a kongresszusi dokumentumok alsó szintű vitáinak tapasztalatait. Az elmúlt időszakban javult a KISZ szervezettsége, nőtt az alapszervezetek öntevé­kenysége. színvonalas mun­kájuk eredményeként növe­kedett a KISZ tömgebefolyá­sa. A KISZ KB négy Vörös Vándorzászlója és a 11 Ki­váló KISZ-szervezet kitünte­tés is ezt igazolja. A becsü­letesen végzett munka mel­lett a fiatalok tavaly 30 ezer óra társadalmi munkával já­rultak hozzá a települések fejlesztéséhez. A KISZ-esek egész napos tanácskozását — a plenáris és a szekcióülések 51 hozzá­szólását — politikai érzé­kenység, a megújulásra va­ló törekvés hatotta át. Az eredmények mellett a fiata­lok őszintén szóltak a túl­munkából és a lakáshoz ju­tás nehézségeiből eredő prob­lémákról ; a beilleszkedés, pályakezdés és a párttassá nevelés gondjairól. A dél­utáni szekcióülések főként a tanulmányi eredményekkel, a pályakezdés és a pályavá­lasztás gondjaival foglalkoz­tak. A diákoknál a szerve­zettség igen magas, s ezt az egyik hozzászóló példája szerint — gyakran úgy érik el, — hogy tanári vezényszó­ra az egész osztály leteszi a „KISZ-esküt”. Az önmagát kereső, önállóságra törekvő fiatalok így a kezdet kezde­tén rossz leckét kapnak „de­mokratizmusból” Terheli őket a családalapítás, az ott­honteremtés gondja, s emel­lett a nem kis megerőltetést okozó tanulás a legfontosabb feladatuk. Többségűik felelős­ségteljesen, legjobb képes­ségei szerint gyarapítja isme­reteit végzi munkáját. A vitaösszefoglaló után a küldöttek megválasztották a KISZ városi bizottságát, melynek titkára Bethlendy Béla lett; a pénzügyi ellenőr­ző bizottságot és a megyei küldötteket. Végezetül Hegyi Istvánné a csaknem egy év­tizedes apnarátusi munkájá­nak és a város, majd a Jász­ság KISZ-életének irá­nyításában elért eredményei- ért Jovanov Sándornak a KISZ Érdemérem kitüntetést adta át. A műszaki haladás érdekében Mezőtúr és környéke — Kétpó, Mesterszállás és Me- zőhék, kétezer KISZ-tagja képviseletében 79 küldött ta­nácskozott tegnap Mezőtú­ron a művelődési központ­ban. A város vezetői mellett a küldöttgyűlésen részt vett Fodor Gyula, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, ott volt és felszólalt Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára és Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A mezőtúri ifjúkommunis­ták beszámolója örömmel nyugtázza, hogy a tanács ki­utalta lakások többségét (55 százalékát) fiatalok kapták, munkahelyeik a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is anyagilag támogatták az építkezőket. A KISZ szervezettsége emelkedett az elmúlt idő­szakban, ami a tömegbefo­lyás erősödését is jelzi. Az ifjúsági szövetség tömegbá­zisát a tizenévesek jelentik. hiszen Mezőtúr diákváros. A párt gazdaságpolitikai cél­kitűzései megvalósítására ki­bontakozó termelési mozgal- *mak változatos formái hoz­zájárultak ahhoz, hogy a fia­talok egyre nagyobb szám­ban vegyenek részt a bri­gád- és ifjúsági versenymoz­galomban. A KlSZ-szerveze- tek társadalmi munkaakcióit a kampányszerűség helyett a szervezettség, a tervszerű­ség jellemezte. A fiatalok termelési mozgalmai jól se­gítették a népgazdaság el­múlt ötéves tervének végre­hajtását, a szakemberré vá­lást. A KISZ-szervezetek a KISZ városi bizottsága mun­káját Móricz Béla értékelte, és ismertette az elkövetke­zendő idősínk pártfeladataiit. A hozzászólók főként az agráré rtelmiség szerepéről szóltak. Véleményük szerint a fiatal értelmiség munkája meghatározó társadalmunk jelenét, jövőjét tekintve. Vi­déken nemcsak az agrárter­melés irányítása a feladatuk, hanem részt kell venniük a közéletben is. Támogatták a KISZ KB kongresszusi vitadokumentu­mának azt a bekezdését, amely új formák létrehozá­sát javasolja a fiatal háza­sok lakáshoz jutásának ér­dekében. Iváncsik Imre, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára a gazdasági építőmun­kában való további helytál­lásra a műszaki, technikai haladás elősegítésére buzdí­totta a fiatalokat. A gazda­ság korszerűsítésében élen kell járnia a KISZ-nek. Jó feltétel ehhez Mezőtúron a főiskola és feladat lehet a város üzemeiben dolgozd műszaki értelmiségiek ösz- szefogása. A városi KISZ-bizottság titkárává ismét Vida Imrét választották meg. Legyen vonzóbb a mozgalom Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke a kisújszállá­si városi KlSZ-küldöttgyű- lésen vett részt. Felszólalá­sában az állami szerveknek az ifjúságpolitikai határo­zatból adódó feladataival foglalkozott. Részletesen szólt arról a sokirányú munkáról, melyet a tana, csők végeznek a fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javításáért. A KISZ Kisújszállás Városi Bizott­ságának titkára ismét Fo­dor Kálmán lett. A KISZ törökszentmiklósi városi küldöttgyűlésén részt vett és felszólalt Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. A fő hangsúlyt a KISZ kommunista jellegé­nek erősítésére helyezte. Szólt arról, hogy a fiatalok közéleti szerepe elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szö­vetségben teljesedhet ki. Kiemelte a pártmegbízatá­sok teljesítésének fontossá­gát, és kifejezte azt a meg­győződését, hogy a KISZ ké­pes a megújulásra. A közelgő kongresszus sok fontos kér­désben hoz majd döntést, elősegítve ezzel a megújulá­si folyamatot. A KISZ Tö­rökszentmiklósi Városi Bi­zottsága titkárává ismét Karakas Jánost választot­ták Túrkevén Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára vett részt a városi KISZ- küldöttgy ülésen. Felszólalá­sában a tudás, a műveltség magnövekedeitt szerepéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a jövő feladatait korszerű műveltség nélkül nem tud­juk valóra váltani, mivel a ma, és még inkább a hol­nap technikájának alkalma­zása a társadalmi fejlődés érdekében lehetetlen szak­mailag és politikailag kimű­velt emberfők nélkül. A KISZ Túrkevei Városi Bi­zottságának titkárává ismét Ozsváth Lászlót választot­ták. A kunszentmártoni városi KISZ-küldöttgyűlésen részt vett és felszólalt Simon Jó­zsef. a megyei pártbizottság titkára. Gazdaságpolitikai céljainkat és gazdaságpoli­tikánk időszerű kérdéseit vázolta a fiatalok előtt. Hangsúlyozta, a fiatalok kezdeményező szerepének és aktivitásának fontosságát a műszaki fejlesztésben, a ha­tékonyság növelésében, a ta­karékosságban és mindab­ban. ami segíti az üzemek, gazdaságok termelésének eredményességét. A KISZ Kunszentmártoni Városi Bi­zottsága titkárává ismét Lantos Józsefet választották. A tiszafüredi KISZ-kül­döttgyűlésen Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője vett részt. Sza­bó Zoltán személyében új titkár került a KISZ Tisza­füredi Városi Bizottságának élére. A karcagi KlSZ-küldött- gyűlésen Rab old Gábor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője vett részi) A városi KISZ-bizottság titká­rává ismét Kocsis Kálmánt választották meg. S. B.—E. S.—L. P. Törökszentmlklós, Fáy lakótelep Jó-e minden, ha a vége jó? — A város közvéleményét a Fáv lakótelep ügyénél jobban foglalkoztató kérdés azt hiszem nincs is ma Tö_ rökszentmiklóson — kezdte beszélgetésünket Kóródi Antalné. a városi tanácsel­nök. — Nem csoda, hiszen 1985 januárja óta állnak ott négy, tizennyolc lakásos ház falai anélkül, hogy egyetlen téglával közelebb jutottak volna a befejezéshez. Van olyan jövendő lakó. akinek otthonát már 1983-ban ki­jelöltük a Fáy lakótelepen. Vár a beköltözésre, de mi egyetlen biztató azót sem tudunk neki mondani. Fo­galmunk sincs ugyanis, mi­kor folytatják az építkezést. A négy ház építése 1985 elején maradt abba. amikor a kivitelező, az egykori Al­földi Építő-, Szak- és Sze­relőipari Szövetkezet köz­gyűlése a szövetkezet fel­számolása mellett döntött. A működésének utolsó évei­ben rendszeresen veszteség­gel gazdálkodó szövetkezet­tel már nem lehetett mit kezdeni, a talpra állás remé­nyében' korábban erősítő pénzügyi injekciókat is adó intézmények többet nem ál­dozhattak az életképtelen gazdálkodó szervezetre. A szövetkezet megszűnte után az építkezés máig sem folytatódott. Nem volt per­sze eseménytelen az utóbbi, közel másfél év sem: az OTP (az építtető), a Szol­nak megyei takarékpénztár­nak a beruházás lebonyolí­tásával megbízott partnere a Szolnok Megyei Tervező- Beruházó Vállalat és a Szol­nok Megyei Tanács Építő­ipari Vállalata (az egyetlen, a munkák folytatására talán vállalkozó kivitelező) kö­zötti levél- és telexváltások dokumentumai, a megtartott vagy elmaradt megbeszélé­sek, egyeztetések jegyzéke vaskos kötetet töltene meg. Csafchát eredménye ennek a „pezsgésnek” nemigen volt. Mert mi mást nevezhet­nénk eredménynek, mint a jövendő lakók költözését. így gondolkodik a laikus, a „beavatottak” azonban másként nézik az ered­ménytelenséget. Az ügy minden résztvevője hosszan sorolja, hogy — a többiek hibájából — miért nem tör­tént eddig semmi. Kifogá­saikat a jogi és szakmai la­birintusokban kiigazodók biztos értékelni tudják, kö­zülük néhányat még a csak naiv kérdéseire választ kap­ni akaró újságíró is meg­értett. Egyetértett az építő vállalat vezetőivel, amikor azt fejtegették, hogy semmi­képpen nem akarnak erre az építkezésre ráfizetni, hogy addig nem kezdhetnek dolgozni, amíg be nem bizo­nyítják nekik: ami a török­szentmiklósi Tavasz utcában (itt van a Fáy lakótelep) ed­dig elkészült, kielégíti a szi­gorú minőségi előírásokat. Nem vitatkozhatott a Szol- nokterv szakembereivel sem, amikor állították: a kivite­lezőtől kapott árajánlatot kritizálva legjobb szakmai tudásuk szerint képviselik megbízójuk, az OTP érde­keit. Azt pedig tényleg az OTP-nél tudják a legjob­ban, hogy mennyiért érde­mes egyáltalán befejezni ezeket a házakat, ha a la­kások árát megfizetni képes vevőt is találni akarnak bele. Az illetékeseket végigjár­va, az embernek az volt az érzése, hogy itt mindenkinek igaza van, és romantikus álmodozóként szidta magát, amikor eszébe jutott, hogy a sok millió forintért eddig elvégzett munkát előbb be kellene fejezni. A gazdasági érdekekről tanultak a leg­többször azt is elfeledtették vele, hogy a törökszenímik- lósi tanácsnál közel száz, OTP-lakás igénylőt tarta­nak nyilván. „Rendkívüli, szinte pél­dátlan eset nálunk, hogy a vállalkozó tönkremegy, és az elkezdett munkát más­nak kell befejezni. Termé­szetes, hogy az ügy ilyen sokáig húzódik, hiszen az építkezés igazán nyereséges részét, a szerkezet elkészí­tését a szövetkezet már elvégezte, ki is fizették neki. Ki vállalkozna könnyen a folytatásra haszon nélkül” — vélekedett az egyik ille­tékes vállalat vezetője. Csak- hát ezt a felfogást ad ab­szurdum vive azt is mond­hatnánk, a Fáy lakótelep házait soha senki sem fogja befejezni Mert az bizjtos, hogy az idő nem közelíti egymáshoz a ma eltérő véle­ményeket. Lehetséges érveit — úgy tűnik, — ma már mindenki felsorakoztatjta. megértésüket az egyre múló hetek, hónapok, valószínű­leg nem segítik. A másik megértésének készsége sem nő az idővel. A megegyezés nélküli napok számával együtt csak a feszültség nö­vekszik. Törökszentmiklóson ugyanis ennek a négyszer tizennyolc lakásnak az el­készülte ma már a város közvéleményét élénken fog­lalkoztató, politikai kér­dés is. Sőt, a város határait is „átlépte” az építkezés ügye. A megyei pártbizottság ille­tékeseinek kellett közvetítő szerepet vállalnia. Érdekes módon vállalkozásuk — az eddigi jelek szerint — siker­rel járt. Hogy ez mién ér­dekes? Azért mert az érde­keltek álláspontja tulajdon­képpen nem változott — ép­pen csak átgondolták a má­sik fél érveit és nagyobb hajlandóságot mutattak a holtpontból való kimozdu­lást segítő kompromisszu­mokra. Ígéreteik szerint né­hány nap múlva az építke­zés folytatásáról írásban is szerződést kötnek, a Fáy la­kótelepen a munka rövide­sen újrakezdődhet. Remélhetőleg az ígérete­ket tettek követik. De mondhatjuk-e: minden jő. ha a vége jó!? Aligha, gon­dolkodhatunk így. Hiszen a megyei pártbizottság illeté­keseinek nem lehet feladata a gazdasági tranzakciókban rendszeresen közvetítőként részt venni. Márpedig a Tavasz úti építkezésről meg­kötendő szerződés elsősorban gazdasági ügy, melyről a partnerek saját érdekeiket mérlegelve döntenek. Mint hónapokkal ezelőtt, ma sem várja tőlük senki, hogy vállalatuk érdekeiről, mun­kájuk tisztességes áráról le­mondjanak. Persze, az építkezés újra indítása után is marad még kérdés: Ki fizeti meg a másfél éves szünet miatt megnövekedett költségeket? V. Szász József „Gyógyítják” a Szabadság-hidat A közel száz éves híd hat évvel ezelőtti felújításakor az úgynevezett ellensúly- kamrában végeztek nagyobb munkát. A tavaly ősszel megkezdett munkálatok so­rán az elhasználódott járdaszerkezet ki­javítása volt a cél. A munka megkezdése­kor derült ki, hogy a függőleges tartóosz­lopok nagy részét jelentősen megrongálta a korrózió. A Budapesti Műszaki Egyetem acélszerkezetek tanszéke közreműködésé­vel végzett vizsgálatok után az oszlopokat megerősítették. A járdaszerkezet megerő­sítésével egyidőben a hidat felállványoz­ták. Homokfúvással eltávolították á régi festékréteget. A hidat világoszöldre fes­tik. Várhatóan nyár elejére ismét birtok­ba vehetik a közlekedők a hidat. Képün­kön; Teljesen felújították a Szabadság-híd járdaszerkezetét (MTI Fotó; Baric Imre — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents