Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 14. iwjviMI! nt i Leningrádban nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai nukleá­ris robbantások kísérlete ellen (Telefotó — RS) amerikai hadihajók a líbiai partok közelében fl folyamatosság jelképe A meghívást még Olof Palme kapta, mint a Svéd Királyság miniszterelnöke, most mégis Ingvar Carlsson az, aki Moszkvába utazik. A gyilkos lövések, melyek a svéd főváros utcáin végez­tek korunk egyik legfelvilá- feosultabb államférfijával, niem téríthették el a skandi­náv ország politikáját az ál­tala is képviselt, hagyomá­nyos vonaltól. Az utód, Carlsson első nagy jelentősé­gű hivatalos utazása oda vezet, ahová Palme is ké­szült: a Szovjetunióba. A svéd semlegesség Palme idején az európai stabilitás egyik nagyon fontos része volt. Nem titok, hogy egy egész sor nemzetközi tár­gyalás — a Helsinki nevével jelzett folyamat összes állo­mása — a semleges orszá­gok, így Svédország aktivi­tásának is köszönheti az el­ért eredményeket. Az északi királyság következetesen síkraszállt a világpolitikai légkör felmelegítéséért, ak­tívan kezdeményezett szá­mos égetően fontos nemzet­közi kérdésben — a fejlődő térségek segélyezésétől kezd­ve a válsággócok felszámo- láisán át egészen a nukleá­ris leszerelésig, az atomfegy­vermentes övezetekig. Éppen a legutóbbi problé­makör, az atomfegyver­mentes övezetek létesítésé­nek ügye kapott különleges aktualitást a napokban, a Varsói Szerződés tagállamai által az európai országokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához intézett felhívás kapcsán. A Szovjetunió, mint a világ sorsáért felelős­séget viselő és azt átérző nagyhatalom, mindig is partner volt az észak-euró­pai atomfegyvermentes öve­zet megteremtését célzó svéd törekvések számára. Moszkva nemegyszer kinyil­vánította, hogy kész megad­ni a szükséges garanciákat amennyiben az Egyesült Ál­lamok, a NATO is hasonló kötelezettséget vállal. Szin­te felmérhetetlen lenne egy ilyen jellegű megállapodás jelentősége a világpolitikai légkör javítása, a nemzetkö­zi politikából lassan kivesző bizalom alapjainak helyre- állítása szempontjából. Palme aktívan harcolt ezért a lépésért, s utódja, Carlsson is hitet tett e po­litikai irányvonal mellett. A folyamatosság jelképe lehet ez a mostani látogatás, s Moszkvában már előre je­lezték: itt nyitott kapukat dönget minden reális lesze­relési, fegyverzetkdrlátozási javaslat. Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) vádolja a líbiai vezetést: ő áll az utóbbi időben Nyugat- Európában elkövetett terror- cselekmények mögött. Állí­tását azonban bizonyítékok­kal nem támasztotta alá. E vádak alapján provokációs hadgyakorlatokba kezdett a líbiai partok tőszomszédsá­gában, „fenyítő akciót” haj­tott végre az arab ország el­len és további katonai lépé­sekkel fenyegeti Líbiát. Miközben amerikai hadi­hajók állnak készenlétben a líbiai partok közelében, az Egyesült Államok a jelek szerint diplomáciai hadjára­tot indított azzal a céllal, hogy nyugat-európai szövet­ségeseit a Líbia ellen foga­natosítandó katonai lépések támogatására bírja. Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy Reagan elnök különleges megbízottként Nyugat-Euró- pába küldte Vernon Walterst, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetét. Walters szom­baton érkezett útjának első állomására, Londonba és nyomban megkezdte tárgya­lásait Margaret Thatcher mi­niszterelnök-asszonnyal. A TASZSZ londoni tudósítója azt jelentette, hogy a tory- kormány a jelek szerint elv­ben kész támogatni az Egye­sült Államok Líbia ellen irányuló katonai lépéseit. Az MTI londoni tudósítója jól tájékozott forrásokra hi­vatkozva jelentette: a brit kormányfő ahhoz azonban nem kíván hozzájárulni, hogy az Egyesült Államok Angliában állomásozó bom­bázógépeivel mérjen csapást Líbiára. Illetékes források szerint az Egyesült Államok Nyu- gat-Európába küldött képvi­selői a szövetséges kormá­nyokat olyan értelemben tá­jékoztatják, hogy Líbia áll a Nyugat-Európában a múlt héten elkövetett és amerikai életeket is követelő két ter­rorista merénylet mögött, és így Washington „jogosan” cselekszik, ha megtorló lé­péseket rendel el Líbia ellen. Vernon Walters tegnap Londonból Bonnba, majd Párizsba érkezett. A Közös Piac tagállamai­nak külügyminiszterei ma tanácskozásra ülnek össze Hágában — jelentette be a holland külügyminisztérium szóvivője. A tanácskozásnak a ter­vezettnél két nappal koráb­bi összehívását Olaszország és Spanyolország sürgette a Líbia körül támadt feszült­ség megtárgyalására. Mind­két állam közvetlen fenye­getettséget érez, ha válaszul az Egyesült Államok katonai akciójára Líbia támadást in­dítana a Földközi-tenger tér­ségében. Kabulban Tömegtájékoztatási tanácskozás Az új információs világ­rend szükségességéről, a tö­megtájékoztatásnak a hala­dásért és a nemzeti függet­lenségért vívott harcban be­töltött szerepéről tanácsko­zott Kabulban ötven ország és szervezet csaknem más­félszáz küldötte. Az Afroázsiai Népek Szo­lidaritási Szervezete (AAPSO) négynapos tanács­kozása zárónyilatkozatot adott ki. Ebben a résztve­vők szorgalmazták a fejlődő országok fokozott együttmű­ködését a burzsoá tömegtá­jékoztatási eszközök befo­lyásának visszaszorítására, értékelték a szocialista kö­zösség államainak tevékeny­ségét és támogatását ezen a téren. (Telexen | (érkezett! WASHNGTON Hans van den Broek hol­land külügyminiszter, a Kö­zös Piac miniszteri tanácsá­nak soros elnöke Washing­tonban tárgyalt Shultz ame­rikai külügyminiszterrel a líbiai feszültségről. Utána újságíróknak elmondta: ki­fejtette amerikai partneré­nek, hogy ellenzi az Egye­sült Államok katonai akció­ját Líbia ellen, s a Közös Piac valamennyi tagországa a diplomáciai megoldás híve, ellenez minden olyan lépést, amely fokozná a feszültséget. BEJRUT Több mint négyórás ta­nácskozást folytatott szóim baton Damaszkusziban Ric­hard Murphy Háfez Asszad szíriai elnökkel. A közel-ike- leti ügyekkel foglalkozó ame­rikai külügyi államtitkár és a szíriai államfő megbeszé­lésének részleteiről nem ad­taik iki jelentést. A SANA szíriai hírügynökség szerint ..áttekintették a közel-keleti helyzet széles horizontját”. SZANAA Arab országokban tett egy­hetes kőrútjának befejezté­vel George Bush amerikai alelnök az észak-jemeni Szá­ráéból visszautazott Wa­shingtoniba. NYUGAT-BERLIN Megalakulásának 140. év­fordulóját ünnepelte a hét­végén Nyugat-Berlinben a külföldön működő legrégeb­bi magyar egyesület. Libanon H 11. évforduló Egy libanoni hetilap újságírója el­játszadozott a gondolattal; mi lenne, ha egy nap úgy ébredne fel, hogy Liba­nonban 2040-et írnak. „Ma vége a liba­noni háborúnak” — ordítanák a lapok főcímei. S miért éppen ma? Azért, mert 80 éves korában nyugdíjba megy az utolsó milicista is. A nyugdíj össze­ge 3 675 423 libanoni font, azaz 37 dol­lár 45 cent. Az infláció... A taxisofőr 200 ezer libanoni fontot kér azért, hogy az újságírót átvigye a „zöld vonalon” — azért ilyen keveset, mert nem szá­mítja fel az újságíró macskáját. Mi­helyt azonban a macska leszáll az új­ságíró válláról, emelkedik a tarifa. Bejrutban 2040-ben nem lesznek fiata­lok, mind elment valahová, ahol élni dolgozni, létezni lehet. A libanoniak 1975. április 13-át tart­ják számon a polgárháború kirobbaná­sának napjaként. Az újságíró fentebb idézett elmélkedése jól tükrözi a köz­hangulatot: 11 évvel később, 1986. áp­rilisában sem látni a háború végét. Eb­ben benne van a tehetetlenség is. Ha a háborúnak akkor lesz vége, amikor az utolsó milicista is nyugdíjba megy a fentebbi gondolatok szerint — akkor ez ma azt jelenti, hogy Libanonban szűk hatalmi központok marakodnak egymással, illetve nem is ők. hanem milíciáik. A libanoni embereknek, a túlnyomó többségének nincs beleszó­lása abba, hogy a feje felett milyen szerződést kötnek róla, miként rúgják fel ezt a szerződést — a nevében és rá hivatkozva. Elolvashatja az újságból. Egy bejrúti személyiség mindezt az­zal magyarázza, hogy a liberális de­mokráciának nincs múltja, hagyománya Libanonban. Az országot 40 évvel ez­előtt hagyták el a külföldi csapatok, előtte századokig az ottomán biroda­lom része, majd az I. világháború vé­gén jött a brit és francia megszállás, illetve 1920-tól a francia mandátum időszaka. A független Libanonban az utolsó idegen katona távozása után nyomban a klánok vették át a gyeplőt. A klá­noknak van igazi hagyományuk Liba­nonban. Az ország érvényben lévő al­kotmánya 1926-ban íródott; „a törvény előtt minden libanoni egyenlő... Li­banonban nincs államvallás” — tartal­mazza ez az okmány. A vita 1986-ban mégis az egyenlőség és a vallás körül ír le végeláthatatlan köröket. A szem­benálló felek a kettőből akarnak fából vaskarikát csinálni: felekezetbeli hova­tartozás alapján — vagy annak ürü­gyén — követelik az egyenlőséget — miközben hirdetik a felekezeti elkülö­nülés megszüntetésének feltétlen szük­ségességét. Georges Haui. a Libanoni Kommu­nista Párt főtitkára, a népképviseleti rendszer megteremtésében, a vallási el­különülés felszámolásában, a törvény­hozó és végrehajtó hatalom jogkörének igazságos megosztásában látja a meg­oldást — de közeli eredményt ő sem ígér. Tizenegy évvel a polgárháború kez­dete után is nehéz eldönteni: most kez­dődik igazán a harc vagy a vége felé járunk. „Robbantások, bombázások, harcok, gyilkosságok, hadműveletek és megtorló akciók, rablások és ember­rablások — az erőszak ördögi köre az egyetlen, politikai, realitás ebben az országban” — írta pénteken a francia nyelvű L,Urient — Le Jour. Szinte tra­gikomikus, ahogyan a lapok naponta más-más főcímben igyekeznek kifejezni ugyanazt; holtponton, zsákutcában va­gyunk. 11 év alatt e kifejezések minden lehetséges variációját elpuffogtatták. Időnként persze főcímekben jelentik az ilyen vagy amolyan megállapodást, egyezményt, tűzszünetet — de ezek éppen úgy devalválódtak, mint a liba­noni front. A libanoni, ha valaminek a múlandóságára akar célozni, akkor a tűzszünet hasonlatával példálózik. A polgáháború mérhetetlen szenve­dést hozott a libanoniakra. Az áldoza­tok zöme nem a milíciákból kerül ki, s az anyagi károk sem a klánokat ter­helik. Libanoni vezetők gyakran hivat­koznak arra, hogy Libanon kicsiben megtestesíti az arab világ egészét — annak minden ellentétével, problémá­jával együtt. Ez az érvelés azonban azt sugallja, hogy az ország tehetetlenül hányódik a nemzetközi és arab viharok hullámain — de maga semmit sem te­het. Az átlagembereknek nem ez a vé­leménye. Az ország legnagyobb vesztesége: egy egész fiatal nemzedék, amelynek való­ban nincs más vágya, mint elkerülni innen. Az idősebbek már alkalmazkod­tak. A külső szemlélő számára megdöb­bentő a vitalitásuk és végtelen bizal­muk abban, hogy egyszer a háborúnak vége lesz. Fodor György Pillantás a hétre Mihail Gorbacsov szerdán Berlinbe látogat Váratlanul hűvösre for­dult az idő. S a világpolitiká­ban is hidegebb szelek fúj­nak az ismételt amerikai atomikísérletek miatt. A kö­vetkező napokban mindkét nagyhatalom vezetőinek módjukban lesz külpolitikai nyilatkozatokat tenni — a közvélemény érdeklődéssel várja, lesz-e haladás. A hír- ügynökségek naptárai egye­dül vasárnapra nem szol­gálnak prognózissal. HÉTFŐ: Washingtonba lá­togat Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter. KEDD: Stockholmiban ti­zedik fordulójához érkezik az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezlet. SZERDA: Mihail Gorba­csov Berlinbe látogat, hogy résztvegyen a Német Szoci­alista Egységpárt 11. kong­resszusán. CSÜTÖRTÖK: Jacq ues Chirac francia miniszterel­nök Bonnba látogat. PÉNTEK: Jubileumi. XXV. kongresszusát tartja a Belga Kommunista Párt. SZOMBAT: Hét közben washingtoni látogatása után Londonba utazik Bob Mawke ausztrál miniszterelnök. Befejezte munkáját az OKP kongresszusa A politikai határozatok el­fogadásával és a Központi Bizottság megválasztásával tegnap befejeződött az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa, amelyet az „eszmei, politikai és szerve­zeti megújulás” jegyében rendeztek. A kongresszus politikai határozata fő vonalaiban megfelel a decemberben ki­dolgozott irányelveknek. A helyi pártértekezleteken és magán a kongresszuson mint­egy 1400 kisebb-nagyobb módosító indítványt terjesz­tettek azonban elő. Ezeket a kongresszusi előkészítő bi­zottság figyelembe vette és beledolgozta a határozati ja­vaslatba, amelyet ezután a kongresszus 17 tartózkodás­sal, ellenszavazat nélkül fo­gadott el. A kongresszusi határozat­ból kirajzolódik az OKP irányvonala: modern reform­pártként, a nyugat-európai baloldal szerves részét ké­pezve átfogó és mélyreható társadalmi-gazdasági átala­kításokért kíván fellépni, előmozdítani a béke és a le­szerelés ügyét, s mindehhez a baloldali, de nemcsak bal­oldali társadalmi erők, moz­galmak összefogását igyek­szik kialakítani. A világban zajló műszaki-tudományos forradalom előidézte társa­dalmi változások kihívására az OKP az újkonzervatív fel­fogással szembenálló alterna­tív választ próbál kidolgoz­ni, és ebben elsősorban a szociáldemokráciával keres közös megoldásokat. Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék vezére tegnap egy tömeggyűlésen bejelentette, hogy szombaton Lahorban gyil­kossági merényletet kíséreltek meg ellene. A hadsereg egyik nyugalomba vonult őrnagya erőszakkal tört be villájába és a gyilkosságot csak a személyzet ébersége akadályozta meg. A rendőrség szóvivője szerint az őrnagy tetteiért nem felelős, beszámíthatatlan személy. (Telefotó — KS) 0 pápa a római zsinagógában A kereszténység történeté­ben első ízben lépte át pápa egy zsinagóga küszöbét. II. János Pál tegnap ellátoga­tott a római zsinagógába és beszédében együttműködésre szólította föl a hívőiket. A katolikus egyház feje „ünnepélyes nyilatkozatában” szólt a zsidók és katolikusok rokonságáról, közös eredeté­ről, és arról, hogy nincs sem­milyen teológiai igazolása a diszkriminációnak, az üldöz­tetésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents