Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-14 / 87. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 14. iwjviMI! nt i Leningrádban nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai nukleáris robbantások kísérlete ellen (Telefotó — RS) amerikai hadihajók a líbiai partok közelében fl folyamatosság jelképe A meghívást még Olof Palme kapta, mint a Svéd Királyság miniszterelnöke, most mégis Ingvar Carlsson az, aki Moszkvába utazik. A gyilkos lövések, melyek a svéd főváros utcáin végeztek korunk egyik legfelvilá- feosultabb államférfijával, niem téríthették el a skandináv ország politikáját az általa is képviselt, hagyományos vonaltól. Az utód, Carlsson első nagy jelentőségű hivatalos utazása oda vezet, ahová Palme is készült: a Szovjetunióba. A svéd semlegesség Palme idején az európai stabilitás egyik nagyon fontos része volt. Nem titok, hogy egy egész sor nemzetközi tárgyalás — a Helsinki nevével jelzett folyamat összes állomása — a semleges országok, így Svédország aktivitásának is köszönheti az elért eredményeket. Az északi királyság következetesen síkraszállt a világpolitikai légkör felmelegítéséért, aktívan kezdeményezett számos égetően fontos nemzetközi kérdésben — a fejlődő térségek segélyezésétől kezdve a válsággócok felszámo- láisán át egészen a nukleáris leszerelésig, az atomfegyvermentes övezetekig. Éppen a legutóbbi problémakör, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének ügye kapott különleges aktualitást a napokban, a Varsói Szerződés tagállamai által az európai országokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához intézett felhívás kapcsán. A Szovjetunió, mint a világ sorsáért felelősséget viselő és azt átérző nagyhatalom, mindig is partner volt az észak-európai atomfegyvermentes övezet megteremtését célzó svéd törekvések számára. Moszkva nemegyszer kinyilvánította, hogy kész megadni a szükséges garanciákat amennyiben az Egyesült Államok, a NATO is hasonló kötelezettséget vállal. Szinte felmérhetetlen lenne egy ilyen jellegű megállapodás jelentősége a világpolitikai légkör javítása, a nemzetközi politikából lassan kivesző bizalom alapjainak helyre- állítása szempontjából. Palme aktívan harcolt ezért a lépésért, s utódja, Carlsson is hitet tett e politikai irányvonal mellett. A folyamatosság jelképe lehet ez a mostani látogatás, s Moszkvában már előre jelezték: itt nyitott kapukat dönget minden reális leszerelési, fegyverzetkdrlátozási javaslat. Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) vádolja a líbiai vezetést: ő áll az utóbbi időben Nyugat- Európában elkövetett terror- cselekmények mögött. Állítását azonban bizonyítékokkal nem támasztotta alá. E vádak alapján provokációs hadgyakorlatokba kezdett a líbiai partok tőszomszédságában, „fenyítő akciót” hajtott végre az arab ország ellen és további katonai lépésekkel fenyegeti Líbiát. Miközben amerikai hadihajók állnak készenlétben a líbiai partok közelében, az Egyesült Államok a jelek szerint diplomáciai hadjáratot indított azzal a céllal, hogy nyugat-európai szövetségeseit a Líbia ellen foganatosítandó katonai lépések támogatására bírja. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Reagan elnök különleges megbízottként Nyugat-Euró- pába küldte Vernon Walterst, az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetét. Walters szombaton érkezett útjának első állomására, Londonba és nyomban megkezdte tárgyalásait Margaret Thatcher miniszterelnök-asszonnyal. A TASZSZ londoni tudósítója azt jelentette, hogy a tory- kormány a jelek szerint elvben kész támogatni az Egyesült Államok Líbia ellen irányuló katonai lépéseit. Az MTI londoni tudósítója jól tájékozott forrásokra hivatkozva jelentette: a brit kormányfő ahhoz azonban nem kíván hozzájárulni, hogy az Egyesült Államok Angliában állomásozó bombázógépeivel mérjen csapást Líbiára. Illetékes források szerint az Egyesült Államok Nyu- gat-Európába küldött képviselői a szövetséges kormányokat olyan értelemben tájékoztatják, hogy Líbia áll a Nyugat-Európában a múlt héten elkövetett és amerikai életeket is követelő két terrorista merénylet mögött, és így Washington „jogosan” cselekszik, ha megtorló lépéseket rendel el Líbia ellen. Vernon Walters tegnap Londonból Bonnba, majd Párizsba érkezett. A Közös Piac tagállamainak külügyminiszterei ma tanácskozásra ülnek össze Hágában — jelentette be a holland külügyminisztérium szóvivője. A tanácskozásnak a tervezettnél két nappal korábbi összehívását Olaszország és Spanyolország sürgette a Líbia körül támadt feszültség megtárgyalására. Mindkét állam közvetlen fenyegetettséget érez, ha válaszul az Egyesült Államok katonai akciójára Líbia támadást indítana a Földközi-tenger térségében. Kabulban Tömegtájékoztatási tanácskozás Az új információs világrend szükségességéről, a tömegtájékoztatásnak a haladásért és a nemzeti függetlenségért vívott harcban betöltött szerepéről tanácskozott Kabulban ötven ország és szervezet csaknem másfélszáz küldötte. Az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezete (AAPSO) négynapos tanácskozása zárónyilatkozatot adott ki. Ebben a résztvevők szorgalmazták a fejlődő országok fokozott együttműködését a burzsoá tömegtájékoztatási eszközök befolyásának visszaszorítására, értékelték a szocialista közösség államainak tevékenységét és támogatását ezen a téren. (Telexen | (érkezett! WASHNGTON Hans van den Broek holland külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke Washingtonban tárgyalt Shultz amerikai külügyminiszterrel a líbiai feszültségről. Utána újságíróknak elmondta: kifejtette amerikai partnerének, hogy ellenzi az Egyesült Államok katonai akcióját Líbia ellen, s a Közös Piac valamennyi tagországa a diplomáciai megoldás híve, ellenez minden olyan lépést, amely fokozná a feszültséget. BEJRUT Több mint négyórás tanácskozást folytatott szóim baton Damaszkusziban Richard Murphy Háfez Asszad szíriai elnökkel. A közel-ike- leti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár és a szíriai államfő megbeszélésének részleteiről nem adtaik iki jelentést. A SANA szíriai hírügynökség szerint ..áttekintették a közel-keleti helyzet széles horizontját”. SZANAA Arab országokban tett egyhetes kőrútjának befejeztével George Bush amerikai alelnök az észak-jemeni Száráéból visszautazott Washingtoniba. NYUGAT-BERLIN Megalakulásának 140. évfordulóját ünnepelte a hétvégén Nyugat-Berlinben a külföldön működő legrégebbi magyar egyesület. Libanon H 11. évforduló Egy libanoni hetilap újságírója eljátszadozott a gondolattal; mi lenne, ha egy nap úgy ébredne fel, hogy Libanonban 2040-et írnak. „Ma vége a libanoni háborúnak” — ordítanák a lapok főcímei. S miért éppen ma? Azért, mert 80 éves korában nyugdíjba megy az utolsó milicista is. A nyugdíj összege 3 675 423 libanoni font, azaz 37 dollár 45 cent. Az infláció... A taxisofőr 200 ezer libanoni fontot kér azért, hogy az újságírót átvigye a „zöld vonalon” — azért ilyen keveset, mert nem számítja fel az újságíró macskáját. Mihelyt azonban a macska leszáll az újságíró válláról, emelkedik a tarifa. Bejrutban 2040-ben nem lesznek fiatalok, mind elment valahová, ahol élni dolgozni, létezni lehet. A libanoniak 1975. április 13-át tartják számon a polgárháború kirobbanásának napjaként. Az újságíró fentebb idézett elmélkedése jól tükrözi a közhangulatot: 11 évvel később, 1986. áprilisában sem látni a háború végét. Ebben benne van a tehetetlenség is. Ha a háborúnak akkor lesz vége, amikor az utolsó milicista is nyugdíjba megy a fentebbi gondolatok szerint — akkor ez ma azt jelenti, hogy Libanonban szűk hatalmi központok marakodnak egymással, illetve nem is ők. hanem milíciáik. A libanoni embereknek, a túlnyomó többségének nincs beleszólása abba, hogy a feje felett milyen szerződést kötnek róla, miként rúgják fel ezt a szerződést — a nevében és rá hivatkozva. Elolvashatja az újságból. Egy bejrúti személyiség mindezt azzal magyarázza, hogy a liberális demokráciának nincs múltja, hagyománya Libanonban. Az országot 40 évvel ezelőtt hagyták el a külföldi csapatok, előtte századokig az ottomán birodalom része, majd az I. világháború végén jött a brit és francia megszállás, illetve 1920-tól a francia mandátum időszaka. A független Libanonban az utolsó idegen katona távozása után nyomban a klánok vették át a gyeplőt. A klánoknak van igazi hagyományuk Libanonban. Az ország érvényben lévő alkotmánya 1926-ban íródott; „a törvény előtt minden libanoni egyenlő... Libanonban nincs államvallás” — tartalmazza ez az okmány. A vita 1986-ban mégis az egyenlőség és a vallás körül ír le végeláthatatlan köröket. A szembenálló felek a kettőből akarnak fából vaskarikát csinálni: felekezetbeli hovatartozás alapján — vagy annak ürügyén — követelik az egyenlőséget — miközben hirdetik a felekezeti elkülönülés megszüntetésének feltétlen szükségességét. Georges Haui. a Libanoni Kommunista Párt főtitkára, a népképviseleti rendszer megteremtésében, a vallási elkülönülés felszámolásában, a törvényhozó és végrehajtó hatalom jogkörének igazságos megosztásában látja a megoldást — de közeli eredményt ő sem ígér. Tizenegy évvel a polgárháború kezdete után is nehéz eldönteni: most kezdődik igazán a harc vagy a vége felé járunk. „Robbantások, bombázások, harcok, gyilkosságok, hadműveletek és megtorló akciók, rablások és emberrablások — az erőszak ördögi köre az egyetlen, politikai, realitás ebben az országban” — írta pénteken a francia nyelvű L,Urient — Le Jour. Szinte tragikomikus, ahogyan a lapok naponta más-más főcímben igyekeznek kifejezni ugyanazt; holtponton, zsákutcában vagyunk. 11 év alatt e kifejezések minden lehetséges variációját elpuffogtatták. Időnként persze főcímekben jelentik az ilyen vagy amolyan megállapodást, egyezményt, tűzszünetet — de ezek éppen úgy devalválódtak, mint a libanoni front. A libanoni, ha valaminek a múlandóságára akar célozni, akkor a tűzszünet hasonlatával példálózik. A polgáháború mérhetetlen szenvedést hozott a libanoniakra. Az áldozatok zöme nem a milíciákból kerül ki, s az anyagi károk sem a klánokat terhelik. Libanoni vezetők gyakran hivatkoznak arra, hogy Libanon kicsiben megtestesíti az arab világ egészét — annak minden ellentétével, problémájával együtt. Ez az érvelés azonban azt sugallja, hogy az ország tehetetlenül hányódik a nemzetközi és arab viharok hullámain — de maga semmit sem tehet. Az átlagembereknek nem ez a véleménye. Az ország legnagyobb vesztesége: egy egész fiatal nemzedék, amelynek valóban nincs más vágya, mint elkerülni innen. Az idősebbek már alkalmazkodtak. A külső szemlélő számára megdöbbentő a vitalitásuk és végtelen bizalmuk abban, hogy egyszer a háborúnak vége lesz. Fodor György Pillantás a hétre Mihail Gorbacsov szerdán Berlinbe látogat Váratlanul hűvösre fordult az idő. S a világpolitikában is hidegebb szelek fújnak az ismételt amerikai atomikísérletek miatt. A következő napokban mindkét nagyhatalom vezetőinek módjukban lesz külpolitikai nyilatkozatokat tenni — a közvélemény érdeklődéssel várja, lesz-e haladás. A hír- ügynökségek naptárai egyedül vasárnapra nem szolgálnak prognózissal. HÉTFŐ: Washingtonba látogat Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. KEDD: Stockholmiban tizedik fordulójához érkezik az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel foglalkozó értekezlet. SZERDA: Mihail Gorbacsov Berlinbe látogat, hogy résztvegyen a Német Szocialista Egységpárt 11. kongresszusán. CSÜTÖRTÖK: Jacq ues Chirac francia miniszterelnök Bonnba látogat. PÉNTEK: Jubileumi. XXV. kongresszusát tartja a Belga Kommunista Párt. SZOMBAT: Hét közben washingtoni látogatása után Londonba utazik Bob Mawke ausztrál miniszterelnök. Befejezte munkáját az OKP kongresszusa A politikai határozatok elfogadásával és a Központi Bizottság megválasztásával tegnap befejeződött az Olasz Kommunista Párt XVII. kongresszusa, amelyet az „eszmei, politikai és szervezeti megújulás” jegyében rendeztek. A kongresszus politikai határozata fő vonalaiban megfelel a decemberben kidolgozott irányelveknek. A helyi pártértekezleteken és magán a kongresszuson mintegy 1400 kisebb-nagyobb módosító indítványt terjesztettek azonban elő. Ezeket a kongresszusi előkészítő bizottság figyelembe vette és beledolgozta a határozati javaslatba, amelyet ezután a kongresszus 17 tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadott el. A kongresszusi határozatból kirajzolódik az OKP irányvonala: modern reformpártként, a nyugat-európai baloldal szerves részét képezve átfogó és mélyreható társadalmi-gazdasági átalakításokért kíván fellépni, előmozdítani a béke és a leszerelés ügyét, s mindehhez a baloldali, de nemcsak baloldali társadalmi erők, mozgalmak összefogását igyekszik kialakítani. A világban zajló műszaki-tudományos forradalom előidézte társadalmi változások kihívására az OKP az újkonzervatív felfogással szembenálló alternatív választ próbál kidolgozni, és ebben elsősorban a szociáldemokráciával keres közös megoldásokat. Benazir Bhutto, a pakisztáni ellenzék vezére tegnap egy tömeggyűlésen bejelentette, hogy szombaton Lahorban gyilkossági merényletet kíséreltek meg ellene. A hadsereg egyik nyugalomba vonult őrnagya erőszakkal tört be villájába és a gyilkosságot csak a személyzet ébersége akadályozta meg. A rendőrség szóvivője szerint az őrnagy tetteiért nem felelős, beszámíthatatlan személy. (Telefotó — KS) 0 pápa a római zsinagógában A kereszténység történetében első ízben lépte át pápa egy zsinagóga küszöbét. II. János Pál tegnap ellátogatott a római zsinagógába és beszédében együttműködésre szólította föl a hívőiket. A katolikus egyház feje „ünnepélyes nyilatkozatában” szólt a zsidók és katolikusok rokonságáról, közös eredetéről, és arról, hogy nincs semmilyen teológiai igazolása a diszkriminációnak, az üldöztetésnek.
