Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
1986. MÁRCIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I A tévé képernyője előtt Napirenden az új oktatási törvény 11 Társadalmi Szemle márciusi számából Cserepartner kerestetik Szakmai program látogató útlevéllel Franciaországba készülnek a szolnoki lovasok Felteszem, nem vagyok egyedül, aki nem repdés örömében, ha egy új soro zat jelenik meg az egyébként is gyakori krimik sorában — jóllehet magam sem vetem meg a szellemes és ötletes bűnügyi történetek kínálta alkalmi, esetenkénti szórakozást. Hangsúlyozom a két jelző, a szellemes és ötletes fontosságát. Mert ugyan mi örömet találhat az ember olyan sorozatban, mint például a vasárnap este bemutatkozó Akciócsoport is, melynek első darabjában egy félelmetes bérgyilkos játszotta a főszerepet, akit végül Murphy kapitánynak sikerül elkapnia. Persze nem az a legfőbb bajom ezzel a 45 perces folytatással, hogy egy elvetemült gyilkos kegyetlenségeit kell élvezet címén elszenvednem (különösen a Palme- gyilkosság kavarta indulatok idején kelt ellenszenvet a film tárgya!), hanem az a mód, ahogyan a film készítői tálalják a cselekményt. Van ugyan benne izgalmas jelene4,, ökölharc és a műfajra jellemző párviadal, de milyen olcsó eszközökkel előadva, mennyire átlátszóan „megkoreogia- fálva” az összecsapásokat, s a kapitány csapata is lószerével csak ül a falak között és üresen társalog. Hol maradnak az érdekes akciók, s bizony az is nehezen hihető, hogy megtört, fizikai értelemben megtört ember létére egymaga végez a ravasz és erőben is jóval fölötte álló gyilkossal a kapitány. Láttunk egy gyilkost, aki mosolyogva szúrja le ártatlan áldozatát csillogó fényű késével, r é- hány „csináltan” mozgalmas bunyót és szinte észre sem vettük: kézre került a félelmetes „bandita”. Ez bizony kevés. Ha az Akcic- csoport további darabjai is csak erre képesek, akkor a sorozat aligha számíthat érdeklődésre. Nem tudom, érdemes-e televíziónknak ilyen művekkel szélesíteni és szegényíteni műsorainak kínálatát.. Pármai kolostor Szerencsére egy másik sorozat is útnak indult: kedden este a hatrészes Pármai kolostor sugárzását kezdte meg a televízió. Nemes irodalmi anyag, Stendhal regényéből készült az olasz—francia koopro- dukció. s bár Gérard Philippe Fabrice del Dongója sokak számára felejthetetlen emlék és kivételes élmény — ő játszotta a Pármai kolostor egyik, játék- filmi feldolgozásában a főszerepet — így is tartogat új izgalmakat ez a - mostani filmsorozat, mely hat részben, tehát a regényhez is szorosabban ragaszkodó, előadásmódjában is inkább részletező filmsorozat. Kosztümös történet, romantikus világ — sok-sok fordulattal, meglepetéssel. Ez is valahol krimi, a kor játéksza- bályái szerint hitvány cselszövésekkel, alattomos ' á- madásokkal, de ami a történetből mégis megfogó it bennünket, ami végül is felemel: Fabricesnak, -a hősnek az eltökéltsége, hogy minden kudarc ellenére is lehetséges a boldogság, a harmónia, a belső egyensúly az életben, azaz rendületlenül hisz az emberi szépségekben. Egyébként nem véletlen, hogy a háború lényegéről is milyen pontos képet tud festeni Stendhal épp Fabrice del Dongó alakján keresztül, aki lelkes híveként Napóleon császárnak maga is részt vesz a Waterlooi csatában. Egy klasszikus remekmű filmváltozata jelentkezik tehát kedd esténként a rangos folytatások megszokott helyén! Elöljáróban ennyit, részletesebbet majd a sorozat végeztével. Apák egyedül A nők napjának el'jsié- jét furcsa filmet, elgondolkodtató dokumentumfii- met mutatott be a televízió. Olyan édesapákat vonultatott fel a képernyőn, akik egyedül nevelik gyermeküket, mert vagy elhagyta feleségük őket, vagy a halál fosztotta meg őket életük párjától. A gyermekét egyedül nevelő anya fogalma meglehetősen közismert társadalmunkban, annál kevesebbet tudunk és főleg beszélünk a gyermeküket egyedül nevelő apákról. Az ő hősiességük kevesebb fényt kap, áldozatvállalásuk gyérebb erkölcsi elismeréssel jár. A dr. Hálák László szerkesztette és Szegvári Katalin riporteri közreműködésével készült film ily módon adósságot is törlesztett, de ami a legfőbb érdeme: az emberségnek új területeit, kevésbé ismert területeit tárta fel — sorsok tükrében, őszinte közvetlenséggel. Ez utóbbi főleg a megszólaló „anyaapákra” vonatkozik, akik ritkán tapasztalható egyszerűséggel és nemes tartózkodással beszéltek nem köny- nyű életükről, maguk iránti mérhetetlen rokonszen- vet ébresztve a nézőben. Ez a film mintha a férfiak dicsőségét zengette volna a nők ünnepén — már-már ezt az érzést kelthette bennünk. Látva és hallgatva az egyedül maradt apákat, önként felébredt a- kíváncsiság a másik fél megismerésére is. a feleségek megszólaltatására. Talán úgy még teljesebbé válhatott volna a kép. Hangsúlyozom. azonban, így „egyoldalúságában” is mélységesen emberi, szívhez szóló dokumentumfilmet sikerült létrehoznia a láthatóan lelkes alkotócsoportnak. Röviden Nem először mondom, de a Szülőföldjein újabb és újabb sikeres jelentkezése láttán újra meg újra kikívánkozik belőlem: boldog az a táj, az a vidék, amelynek olyan költő, író, művész fia van, aki vonzóan tudja felmutatni szülőföldjének természeti és érhberj szépségeit. Ahogy most vasárnap este a mezőkeresztesi születésű Fekete Gyula is tette szülőhazájával. A személyes- emlékek és élmények szinte áttüzesítették a tájat, átlelkesítették a megidézett valóságot. A vallomássá mélyülő látogatás azokat is megérinthette, akik csak idekenként barangolták végig a megyét, s így töltöttek el bizonyos időt századokra visszatekintve például Sárospatakon, „a Bodrog-paríi Athénben”. A kultúra több évszázados műhelyéről régen szólották olyan melegséggel és olyan meggyőzően. mint ebben a szülő- föld-vallató dokumentumfilmben. (Szerkesztő Major Sándor.). Manapság egyre több szó esik a televízió és a színház kapcsolatáról;- arról a szerepről, amit a színházi előadások felvételével majd sugárzásával tölt be a televízió, műsorait gyarapítván, és arról a felelősségről, amely jeles előadások rögzítésével hárul a telekommunikációs intézményre. Hogy mindkettő fontos, igazolja a szombat esti Molnár Ferenc-bemutató is, a Játék a kastélyban felvétele. Ugyanis kitűnő szórakozást nyújtott a kellemes vígjáték, ugyanakkor megörökítette egy nagy színész remek alakítását, a már sajnos elhunyt Márkus Lászlóét. VM. Vajda György Rajtunk a jövő című írásában azzal foglalkozik, hogy milyen módon fejlődhet dinamikusabban a népgazdaság. Ábrahám Kálmán cikke Az állam feladatai és lehetőségei a környezetvédelemben címmel e téma fontosságáról ír. Gazsó Ferenc az oktatási rendszerünkben nagy jelentőségű változást jelző, 1986. szeptember 1- én hatályba lépő új oktatási törvényről ír. A cikk címe: A törvény és az iskola valósága. Nyikos László Az új vállalatvezetési formák és a szakszervezetek című cikkében a gazdasági irányításban megvalósítható minőségi változás lehetőségével, a szakszervezetek szerepével és az első tapasztalatokkal foglalkozik. A Szemle rovatban Kovács Sándor A lakásszövetkezeti mozgalom gondj ai című írásában áttekintés olvasható a hazai lakásszövetkezetek számának csökkenését előidéző okokról. (Egy letűnt korszakról — a Horthy-rendszer értékeléséhez sorozatban Sipos Péter írása olvasható Az ipari munkásság gazdasági harcai címmel. A Nemzetközi szemle rovatban Köves Tibor Pillantás az „Atlanti-hidra’/ című cikkében az Egyesült Államok és Nyugat-Európa közötti viszony kérdését elemzi. A Kulturális életünkből című rovatban most Marj- György írása olvasható „A műveltség nem ünneplő ru- ■ha...” címmel, amely feltárja Csongrád megye felszabadulás előtti és utáni művelődési helyzetét. A Konzultációs rovatba az előítéletekről ír Csepeu György. Húszéves a Csúcsforgalom A Magyar Rádió Csúcsforgalom című adása március 18-án ünnepli műsora megkezdésének 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács jutalomban részesíti azt a rádióhallgatót, aki a Csúcsforgalom adásával kapcsolatos legrégebbi dokumentumot, — fényképet, újságcikket, kiadványt — hozza el az adás helyszínére. Az érdeklődők ezenkívül tesztlapos KRESZ-ve- télkedőre is jelentkezhetnek, s ennek első három helyezettje jutalmat kap. A mai kor embere utazni vágyik a földön, a vízen sa levegőben. Ha közép-európai az illető, akkor előbb az öreg kontinenst vágtázná végig kelettől nyugatig, északtól délig, aztán távolabbi úticélt üttetne útlevelébe. S amíg fiatal, különösképpen nyugtalan. De nemcsak a rohanás izgatja, mindenekelőtt élményre vágyik, a másutt élők személyes megismerésé1Nos, ezt a „meghívólevelet” immáron jó fél éve „föladhatja” a Nemzetközi Tanulmányi és Szakmai Ifjúsági Csereiroda. Hogyan? — érdeklődtem Felkai Andreától, az iroda vezetőjétől Budapesten, a Káldi Gyula utcában. (A pontos cím: Bp., Káldi Gyula u. 6. 1061. Az érdeklődést, a jelentkezést elsősorban levélben várják, de a kevésbé türelmesek tárcsázhatják a 426-183- as telefonszámot is.) — Az előzmény, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság régóta lehetőséget ad szakmai, tanulmányi utak szervezésére különféle ifjúsági csoportoknak; agrárszakembereknek, egyetemi hallgatóknak, általános és közép- iskolásoknak, ifjúsági vezetőknek. Ezek közül jóné- hány már eddig is cserealapon szerveződött. Az utóbbi években egyre több olyan külföldi ifjúsági csoport látogatott hazánkba, amelyeknek tagjai a hagyományos turisztikai látnivalókon kívül valamilyen szakma iránt is érdeklődtek. Egyre gyakoribbá vált az igény, hogy a meglátogatott intézmény fiataljaival később is fenntartsák a kapcsolatot, esetleg kétoldalú csere keretében. Nos, a cserék, a résztvevők számának bővülése tette szükségessé egy szakmailag felkészült — Mi érdekli, mi érdekelheti Magyarországon a külföldi fiatalokat? — Minden számításba jöhet! És mivel új „cég” vagyunk, most ismerkedünk a lehetőségekkel, ezért várjuk minden olyan hazai vállalat, intézmény, ifjúsági közösség, téesz, kulturális csoport, ifjúsági klub jelentkezését, ahol fogadni tudnak külföldieket. Az a kérésünk, hogy tájékoztassanak bennünket az étkezési, a szállás-, 'a közlekedési lehetőségekből, küldjenek programjavaslatot. — Mit „intéz el” az iroda re, baráti szóra. Utazni viszont nem könnyű, különösen a fiatalnak nem, mert az utazáshoz először Is pénz kell — nem is kevés, — ráadásul a pénzéért minél többet szeretne látni az ember. Aztán meg utazni — legalábbis egyéni turistaként Nyugatra — xcsak három évenként lehet. Ennél többet szeretne látni az ha meghívólevél érkezik valahonnan.. szervezet létrehozását a cserék és a szakmai utak szervezésére, koordinálására. 1985 tavaszán az ÁIB és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda e célból hozta létre irodánkat. Szervezetileg az Expresszhez tartozunk, az ÁIB jelentős szakmai és anyagi támogatásával működünk, s ez utóbbi tény garantálja programjaink színvonalát is. — Mi az iroda legfőbb dolga? — Kétoldalú cserék szervezése és koordinálása a külföldi és a magyar igények alapján, illetve szakmai programokat szervezünk a hazánkba látogató külföldi fiataloknak — kedvezményes áron. Azaz kedvező anyagi feltételekkel — a Helsinki Záróokmány szellemében — kívánjuk támogatni a fiatalok közötti közvetlen kapcsolatokat, elősegíteni a szakmai ifjúsági turizmust, illetve a cserék révén lehetőséget biztosítani az idegen nyelvek gyakorlására. — Milyen országokkal állnak kapcsolatban? — Angliával, Ausztriával, Dániával, az Egyesült Államokkal, Finnországgal, Franciaországgal, Görögországgal, Hollandiával, az NSZK- val, Olaszországgal. Az idén már Máltára is utaznak magyar fiatalok. a külföldre induló magyar fiataloknak? — Először is cserepartnert keresünk. Njmgaton is rájöttek ugyanis a fiatalok, hogy a csere mindenképpen olcsióbb — sokszor Itöbbet is nyújt, — mint a turistaút. A partnerek kölcsönösen fedezik egymás költségeit; étkezés, szállás, az országon belüli utazás — és az érdeklődésnek megfelelő szakmai programot szerveznek egymásnak. A kiutazás és a hazautazás költségeit irodánk nem tudja átvállalni, ezért az a jó, ha valamilyen intézmény vagy a munkahely patronálja az utazni vágyó magyar fiatalokat. Újabban megélénkült a középiskolások érdeklődése. Igazuk van, kitűnő lehetőségük nyílik a nyelvgyakorlásra. Az irodánk szervezte cse- reutakra látogató útlevéllel mennek a fiatalok. A meghívólevél helyett elegendő a megyei tanács ifjúsági titkárának igazolása arról, hogy az út az ÁIB szervezésében valósul meg, és az illetékes hatóság erre adja ki a látogató útlevelet, amelyre kb. 2200 forintnak megfelelő valuta váltható. Ez azt jelenti, hogy a kiuta- / zók nem merítik ki a hároméves egyéni valutakeretüket csupán abban az évben nem mehetnek többször nyugatra. Az útiköltséget — szintén az irodánkon keresztül — forintban lehet fizetni. — Bárki jelentkezhet? — Csoportosan tulajdonképpen igen. Azt világosan látni kell, hogy nem egyéni csereüdültetést, hanem szaki- mai, tanulmányi csereprogramokat szervezünk, meglehetősen tág határokkal. Elsősorban írásos jelentkezést várunk, amelyből kiderül, hogy az illető közösség mire vágyik és cserébe itthon mit tud nyújtani. Nem ígérem, hogy azonnal válaszom lünk a levelekre, de külföldről is naponta érkeznek az igények, úgyhogy előbb- utóbb mindenkinek akad cserepartnere. Fogathajtástól nomád lovastúráig — Érdeklődnek-e Szolnok megye iránt, illetve felkeltette-e az iroda működése a Szolnok megyei fiatalok érdeklődését? — Eddig csupán egyetlen példát tudok említeni: a fogathajtó vb-n hazánkban járt a franciaországi Picar- dia megye egyik ifjúsági és sportügyekkel foglalkozó vezetője. Magyarországon és Franciaországban is több napos, csoportos, kissé nomád lovastúrát szeretne összehozni, amelyek során a fiatalok természetesen megismerkednek majd az útbaeső nevezetességekkel. Hazánkban a lovagláson kívül a fogathajtás is érdekli őket, és megnéznének egy nemzeti parkot is. A húszfős magyar lovascsoport fele a Gödöllői Agrártudományi Egyetlen lovasklubjának tagjaiból, a másik fele a szolnoki lovasklubból verbuválódik. Egri Sándor Születésnapi bokréta Ezzel a címmel mutatta be nagy sikerrel félórás műsorát a fennállásának ötödik évébe lépő szolnoki cigány- folklór-együttes, a Barna Gyöngyök Zalakomárban, a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett cigányművészeti szakkörök országos találkozóján. Képeinken az utazás és a fellépés néhány mozgalmas pillanatát örökítette meg Kardos Tamás. Az idén már Máltára Is Lehetőség a nyelvgyakorlásra
