Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
1986. MÁRCIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka előtt Képviselők a készülő sajtótörvényről Az Országgyűlés kulturális bizottsága tegnap megvitatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta. s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szövegpontosító javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülésén felszólalt Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. s az eszmecserén részt vett az újságírótársadalom számos vezető személyiségé. A MUOSZ elnöksége nevében Pálfy József elnök köszöntötte a tanácskozásra egybeayűlteket. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügyminiszter fűzött rövid kommentárt. mindenekelőtt hangsúlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelkezések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hoev több éves előkészítő munka, szakmai viták sorozata — s az elhangzott vé'eménveket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Bányász Rezső államtitkár. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke felszólalásában rámutatott. hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya eddig is népünk alapjogai közé sorolta a sajtószabadságot, az új sajtótörvény javaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nemcsak a szabad véleményközlés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az állampolgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és a sajtó kötelességét, hogy gondoskodjon a tájékoztatásról. Ezzel" politikánknak az alapelve is kodifikálódik, amely „felnőttként kezeli” a lakosságot. s elvárja, hogy a sajtó a tájékoztatás, a nevelés, a szervezés eszközeivel segítse népünket az előrehaladásban, a szocialista demokrácia gyakoHásában. A demokrácia intézményrendszerében a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pedig egyik leghatékonyabb eszköze a tájékoztatás, a sajtó. A javaslatban szó van a sajtónak a társadalom érdekében megnövekedett mozgásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adódóan megnövekedett felelősségéről. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára kiemelte, hogy a törvénytervezet szelleme és tartalma jól segíti a tájékoztatáspolitika gyakorlatának fejlődését. Kétségtelen ugyanis, hogy egyre növekszik az állampolgárok tájékozódási igénye, s ez növeli az újságírók felelősségét a hiteles, gyors és szakszerű tájékoztató munkában. De az is jó dolog, hogy a törvénytervezet nem feledkezik meg az informátor, a felvilágosítást nyújtó, a tájékoztató személyek felelősségéről, kötelezettségéről sem. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy (gazdagodjék a tájékoztatás tartalma, erősödjék a tájékoztatási készség A magyar újságírók azt várják a sajtótörvény megszületésétől — amelyet jó szívvel támogatnak —, hogy a különböző állami és társadalmi szervezetek, szövetkezetek és egyesületek segítségével teljesebben elégíthetik ki az olvasók, hallgatók, nézők igényeit — hangsúlyozta. A képviselők, újságírók közös vitájában szót kért Eke Károly (Csongrád megye), Paizs Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Benjámin Judit (Budapest). Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m.,), Varga Miklós (Veszprém m„), Réger Antal (Országos lista). Varga Imre (Országos lista). Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m.), Tóth János (Budapesti, Bokor László (Budapest), Soltész István, a Magyar Nemzet és Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztője. A törvénytervezet egyes paragrafusaihoz fűzött módosító javaslatokra válaszolva az igazságügyminiszter hangsúlyozta. hogy az észrevételeknek a törvényalkotók meev'zseáHák és a törvényjavaslat előterjesztésénél fi- ev/öombe veszik. Azután a kulturális bizottság — amelynek ülésén Bognár Rezső elnökölt — megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Családvédelem — közéletiség olvasáskultúra - honismeret Elfogadta idei programját a HNF Szolnok megyei művelődéspolitikai munkahizottsága Tegnap délelőtt a népfront szolnoki Költői Anna úti tanácskozótermében megtartotta alakuló ülését a HNF Szolnok megyei művelődéspolitikai - munka- bizottsága. Szurmay Ernő. a munkabizottság elnöke ismertette az 1980-os munkaterveket. A megyében négy munkacsoport — pedagógiai, olvasó népért, honismereti és agitációs propaganda — tevékenykedik. A pedagógiai munka- csoport távlati és ez évi kiemelt feladatai között szerepel a család- és az. iskola közötti kapcsolat szorosabb kialakítása és ápolása, valamint a családvédelemmel összefüggő feladatok előtérbe helyezése. A munkacsoport tagjai családi kör klubok alakítását tervezik. Az olvasó népért munka- csoport aktivistái segítik az olvasáskultúra leitérképezését, a különböző korosztályok olvasási szokásainak alakítását. Állandó feladataik közé tartozik az olvasási igény fejlesztése, az iskolai és közművelődési könyvtárak korszerűsítésének és fejlesztésének elősegítése. Az agitációs és propaganda munkacsoport sajátos eszközeivel segíti elő a lakosság közéletiségének, politikai kultúrájának javítását. A fogyasztók megyei és helyi tanácsai révén a helyes vásárlási szokások kialakítására törekszik. A honismereti munkacsoport feladatai közül legfontosabbnak a helyi pályázatírók munkájának támogatását emelték ki. Továbbra is nagy gondot fordítanak a honismereti klubok működésére, táborok szervezésére. Új kezdeményezésként indítanak idén a jászberényi főiskolások számára — .szakkollégiumi szinten , — honismereti képzést. —sta— Köszöntés Kovács Józsefet, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 80. születésnapja alkalmából tegnap délután köszöntötte a kisújszállási városi pártbizottságnál Simon József, a megyei pártbizottság titkára, és átadta neki a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Jelen volt Tóth András, a Kisújszállási Városi Pártbizottság első titkára. Kairóban a Hódgép A nagyüzemi zöldségtermesztés, valamint a szánföldi és a repülőtéri anyag- mozgatás új típusú gépeivel nyolc hazai és külföldi kiállításon szerepel az idén a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat. Algírban a különböző növénykultúrák igényeinek megfelelően variálható, többcélú és takarékosan működő műtrágyaszóró berendezést, Kairóban legújabb mezőgazdasági pótkocsiját mutatja be. Javul az elemes bútorok kínálata Védnöki tábla a legjobbaknak Tízzel gyarapodott azoknak a vendéglátóhelyeknek a száma, amelyek színvonalas szolgáltatásaikkal kiérdemelték a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetségének, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elismerését jelző védnöki táblát. Évente mintegy 30—40 étterem, vendéglő. presszó, cukrászda pályázik a védnöki táblára, közülük azonban csak kevesen nyerik el a kitüntető címet. A feltételek szigorúak, a szakmai és társadalmi zsűri sok szempontból vizsgálja, megfelelnek e a kívánalmaknak a pályázó vendéglátó helyek. Hosszú ideje keresett termék a belföldi fogyasztók körében az elemes bútor, amelyből az ipar még mindig nem tudja teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A bútorkészítők a piac igényeihez igazodva — a kínálat fokozására — a régiek mellett új, a korábbiaknál korszerűbb elemes termékcsa- ládok gyártására törekednek. A Budapesti Bútoripari Vállalat az idén 300 millió forint értékben három új típusú elemes bútorcsaládot készít. A gyár korábbi variálható, bővíthető szekrénysorai iránt csökkent a kereslet, ezért gyártásukat leállították, és új típusokkal jelentkeznek a piacon. A méretrendszeren nem változtattak, bővítették viszont az elemek számát, növelve a variálhatóságot. Az új típusú elemeket, polcokat és szekrényeket a vállalat meglevő gépein készítik, de új technológiával, s korszerűsítették a munkahelyek kialakítását is. Gondoskodtak arról, hogy a termékváltás ne legyen gond azoknak, akik korábban már megvásárolták a régebbi típusok valamelyikét és újabb elemmel akarják kiegészíteni a garnitúrákat. Az év végéig ugyanis az újak mellet után- rendelés alapján, legyártják a régi típusok darabjait 4s. Munkaidő: alapkérdések 1. „Mind több a magunk terhe is” — Ha kéri, pontosan megmondhatom, hogy egy fél év múlva, mondjuk augusztus 28-án melyik baromfitenyésztő gazdaságból hány csirkének kell beérkeznie és hány órára a gyárunkba — érzékeltette terveik feszességét Hajós Ferenc, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója. — Hogy az ütemezés ne szenvedjen csorbát, a jószágot szállító gépkocsik vezetőit a menetrend betartása szerint premizáljuk. Mert a keresetük függ tőle, a sofőrök igyekeznek is „kihajtani”, hogy a téeszben haladjon a rakodás, időben útnak indulhassanak. A fciIlyen pontos, már a „tárgyévet” megelőző esztendő második felében elkészített menetrend alapján persze nem nehéz azt sem megmondani, melyik nap melyik műszakjában, hány emberre van szükség a pályák mellett. Természetes Is, hogy a baromfifeldolgozóban igyekeznek ezt az előnyt kihasználni és az üzem egyenletes termelése esetén a szükségesnél nem több embert alkalmazni. Hiszen ahogyan az igazgató megfogalmazta: ..a munkaerőnek egyre nagyobb ára van”. A gazdasági ésszerűség szabályai szerint cselekvő vezető azonban kockázatot vállal: — A tapasztalatok alapján még a betegség miatt egy évben kieső napok száma is egész pontosan tervezhető, azt persze nem tudhatjuk előre, melyik feldolgozósor mellől ki, mikor hiányzik majd. Az a baj, hogy például a vidéki dolgozók nem tudják értesíteni vezetőjüket időben, mikor várhatjuk őket vissza a fel— Hiába ért egyet szak- szervezeti bizottságunk a vállalatvezetés álláspont jával: munkaidőben egyéni ügyek intézésére senki nem kaphat „eltávozást”, igen gyakran nekem is arra kell kérnem a gazdasági vezetőket, hogy beosztottjukat mégis engedjék el néhány órára. Lehet, hogy csak egy „rutin orvosi vizsgálatról”, ám mégis egy ember egészségéről van szó, és ha ezt csak munkaidőben lehet elvégeztetni, akkor kell menni! — próbálta érzékeltetni centizett tervek persze még így is felborulhatnak, tia a tenyésztőüzem a keltetőből nem időben kapja a csibét, ha a vártnál nagyobb az elhullás, sorolhatnám az okokat. Azt azonban már végképp nem engedhetjük meg, hogy a kényes élő jószág a mi hibánkból várakozzék a megengedhetőnél tovább összezsúfolva a teherautókon. Ennyi „rizikófaktor” mellett legalább itt,- a i (gyárkapun belül minimálisra kell csökkenteni a kockázatot: működőképes feldolgozó pályáknak, elegendő munkáskéznek kell várnia az alapanyagot. gyógyulás után. Átcsoportosításokkal öt-hat ember távolléte esetén is működőképes a szalag, de a tartósan hiányzók munkáját nem lehet úgy pótolni, hogy napokig a többiek végzik az ő feladataikat is. Új embert kell beállítani, de meddig? Ezt nem tudja a helyettesítő, a közvetlen vezető sem... Ha már telefon nincs, legalább egy levelet kapnánk. Erről még legmegbízhatóbb dolgozóink közül is sokan megfeledkeznek — vélekedett Méhesi Józsefné, a vállalat szalag mellett dolgozó meósa. De a betegség miatt termelésből kieső órák nemcsak váratlanságuk miatt kerültek szóba. Az orvosi segítség igénybevételének nem feltétlenül kellene együttjárnia a munkából való elmaradással, ám a baromfi- feldolgozóban (itt a munkások állandóan délelőttösek vagy állandóan délutánra járnak) a délelőttösek csak munkaidőben juthatnak el a város csak ilyenkor rendelő körzeti orvosaihoz. az ellentmondásokat a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. Mészáros Boldizsárné. — De nemcsak az egészségügyi szolgáltatások esetében kerülök ilyen visszás helyzetbe: tapasztalataink szerint az állami és szolgáltató intézmények hétközbe- ni meghosszabbított vagy szombati ügyfélfogadásának sincs mindig haszna. Ilyenkor gyakran csak tanácsokat kaphat az ügyfél: kiket kell majd megkeresnie, ha a hivatalos órákban jön, amikor mindenki bent van ... Amikor valakinek az elengedését támogatom, az érdekeit védem, a munkatársáét viszont sértem, hiszen ő dolgozik helyette — ellenszolgáltatás nélkül. És ez még a jobbik eset, mert sok munkaterületen a termelés is csökkeh a hiányzás miatt. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalati „rendtartása” szerint a magánügyeket minden dolgozónak műszak után kell elintéznie. Az üzem egyik személyi portájának naplója szerint azonban a múlt év szeptember 25-től október 24-ig mégis száznyolcvan szakították meg munkaidejüket magánkilépővel távozva. Az egy hónap alatt „hivatalos kilépőt” csupán harminckilencet regisztráltak. Senkinek nem öröm, ha bármilyen fontos, de elvileg halasztható ügy miatt néhány órai keresetéről le kell mondania. Ha mégis értik — mert hasonló helyzetbe ők is kerülhetnek — az eltávozok munkáját felvállalók is egyre kevésbé szívesen tesznek hasonló kényszerű szívességet: a magunk teendőinek elvégzéséért is mind ’ feszítettebben kell dolgozni”. A dolgozó közösség egyre nehezebben hordozza a pulsz terheket. Nem is véletlen, hogy a kollektíva szigorúságra kényszerül: Elvárt szigor — Néhány éve egy munkásgyűlésen a dolgozók javasolták — mondta el Hajós Ferenc, hogy válljunk meg a megbízhatatlan emberektől,1 mondjunk le azoknál, akikről nem tudjuk, melyik nap számíthatunk rájuk. Nekem, az igazgatónak volt a legszimpatikusabb ez a gondolat, de talán én féltem a legjobban az elv gyakorlattá válásától. Attól tartottam, ha túl szorosan tartjuk a gyeplőt, elriasztjuk az embereket, nem lesz munkára jelentkező. Aztán, mert a szakszervezet is támogatta a munkásgyűlésen elhangzott javaslatot, úgy döntöttünk, aki három napot igazolatlanul mulaszt, megválunk tőle. Néhányan próbálkoztak: komolyan gondoljuk-e? Következetesek voltunk, elküldtük őket. Azóta biztosan tudom, a szigort a dolgozók nemcsak eltűrik, el is várják — ha a becsületesen dolgozó többség érdekeit szolgálja. (folytatjuk) V. Szász József Egyre drágább Szakszervezeti dilemma A hét végéig tekinthetik meg a szakemberek és az érdeklődök a Szolnok Megyei TESZÖV ipari termékbemutatóját a fővárosban, a mezőgazdasági szövetkezetek Normafa úti házában. Tizenhat téesz és a Jásztej Szövetkezeti Közös Vállalat mutatja be kiegészítő ipari tevékenysége keretében saját gyártmányait és kooperációban készülő termékeit. Nolnap szakmai napot tartanak a Mezőgazdasági Szövetkezetek Mázában, amelyen a kiállító téeszek szakemberei ipari üzemek vezetőinek és külkereskedőknek ajánlják fel termékeiket, szabad kapacitásukat. Képünkön a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz. cipőüzemének és a jászárokszállási Kossuth Tsz kerámiaüzemének termékeivel ismerkednek a Mezőgazdasági Szövetkezetek Háza vendégei. <T. F.)
