Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
10 Kulturális kilátó 1986. MÁRCIUS 1. űz észt zenei élet központja Látogatás a ta/linni Operabálban Arne Mikk, az Esztonia főrendezője próba k őzben Az Esztónia Állami Akadémiai Opera és Balettszínházat nyolcvan évvel ezelőtt alapították. Alkotógárdája — minit arról a Szovjetszkaja Esztonia is hírt adott — tavaly tovább öregbítette a nagymúltú színház hírnevét. A társulatot kiemelkedő művészi tevékenységéért az Észt SzSzK Legfelső Tanácsa Elnökségének díszoklevelével tüntették ki. Olvasóinknak Irina Makarevics, a Novosztyi Sajtóügynökség zenei szakírója mutatja be az immár Európa-szerte ismert színtársulatot. Az Esztóniát a legismertebb szovjet színházak közt tartják számon. Miután egyaránt otthont ad az operának, a balettnek és az operettnek, a különböző műfajokat egyesítő, szintetizáló színházként is emlegetik. _ Arne Mikk tíz éve a színház művészeti vezetője, kísérletező, kereső rendezőként vált ismertté, a zenei rendezés új elveit hirdeti. Az opera híve, és úgy beszél róla, mint egy nagy jövő előtt álló művészeti műfajról. — A korábbiakhoz hasonlóan, ma is a szintetizáló színház alkotói vonalához tartjuk magunkat — mondja Arne Mikk. Döntően azonban a komolyzene széles kÖL. rű bemutatása a célunk. Jelenti ez az orosz és nyugat- európai klasszikus operákat, de a kortárs műveket is, egyebek között a hazai szerzőket. Persze ez nemcsak alkotói felfogás kérdése, az idők szava is ezt diktálja. Amíg korábban több színház is játszotta ugyanazokat az operákat, ma feltétlenül változatos repertoárral kell rendelkeznünk, ha a nézőt be akarjuk csalogatni a színházba. Időközben ugyanis a világ legjobb énekeseinek előadásában felvett operalemezek jelentek meg, és az opera műfajába bekapcsolódó kiváló filmrendezők is sok operafilmet forgattak. Mindez pedig egyre igényesebbé teszi a közönséget. Verdi 26 operát írt, ezek közül nálunk még nemrégiben is tesak négy-öt volt műsoron. Händel 40 művet alkotott, közülük ugyancsak alig mutattunk be néhányat. Igaz, az Esztónia az utóbbi évadokban műsorra tűzte Verdi Attiláját, Luisa Millerjét; Donizetti operáit, Az ezred lányát és a Lammer- moori Luciát, és Händel Al- cináját. Valamennyi először kerül bemutatásra szovjet színpadon. Legutóbb Muszorgszkij Hovanscsináját és Verdi Álarcosbál című operáját vittük színre. Művész- berkekben országszerte nagy érdeklődést váltott ki Muszorgszkij Borisz Godunov című műve, amelyet az Esztóniában egy korábbi rendezői felfogásban mutattunk be. A Borisz Godunov színre vitele az Esztóniában mind a nézők, mind a kritikusok figyelmét felkeltette. A premierre az NDK-ból, a Komische Operből is érkeztek kollégák. A későbbiekben ők is bemutatták ezt a változatot a saját színházukban. Arne Mikk elmondta, hogy az Esztónia az utóbbi években jó alkotói kapcsolatokat épített ki sok európai színházzal. Az NDK-beli schwe- rini színház például Wagner A bolygó hollandi című művét adta elő az Esztónia színpadán, Arne Mikk pedig Csajkovszkij Anyeginjét rendezi a sehwerini operában. A finn Lahtiban Mozart Don Jüanját ugyancsak Arne Mikk rendezésében mutatták be. A szovjet rendező dolgozott a Sibelius Finn Zeneakadémián is, ahol több darabot állított színpadra. Éri Kiasz, az Esztónia vezető karmestere és az észt színházzal együttműködő moszkvai Georgij Anszimov közös rendezésében mutatták be az Anyegint a helsinki Nemzeti Színházban; ugyanott Peter Lilje, az Észt Állami Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője Georgij Anszimovval egy Prokofjev- mű rendezésére is vállalkozott. — Színházunk szólistái állandó résztvevői a finnországi Savanlinnben megrendezett operafesztiválnak, amely Európa művészeti életének rangos eseményévé vált — folytatja Arne Mikk. — Nemrég 1987-es vendégszereplésre hívták meg az Esztóniát Savanlinnbe, hogy részt vegyen az opera- fesztivál megalapításának 75. évfordulója tiszteletére rendezendő ünnepségeken. A tervek szerint két darabot állítunk színre: Múszorgszkij Hovanscsináját és Bizet Carmen című operáját. Színházunk művészei ezen kívül több koncertet is adnak. Az Esztónia tavaly márciusban Svédországban is vendégszerepeit, ahol a stockholmi Királyi Opera színpadán több darabot is bemutatott. Jelenleg az Esztónia nagyszerű kollektívával rendelkezik, kiváló énekesei, szólótáncosai, karmesterei, rendezői vannak, a kórusa és a balettkara is ragyogó. Nincs tehát semmi csodálatos abban, hogy a Szovjetunió-beli és a külföldi fellépések változatlan sikerrel járnak. Igen sokan ismerik énekeseinket, Mati Palmot, Tijt Kuuzikot, Hendrik Krumot, Margarita Vojteszt és Anu Kaalt, valamint Helmi Puur és Tijt Hjarm balettművészeket. Napjainkban méltán elmondhatjuk, hogy az Esztónia a balti köztársaság művészeti életének központja, mivel az észt művészeti életben alig akad olyan esemény, amelyben ez a vezető zenei színház ne venne részt. Jelenet Muszorgszkij Borisz Godunov című operájából, amelyet az Esztonia Állami Akadémiai Opera 'és Balettszínház vitt színre. (Fotó: APN) Száz helyszínen ezer rendezvény Fesztiválról fesztiválra Tavaszi kulturális események Budapesten, Kecskeméten, Sopronban Március 14. és 23. között immár hatodik alkalommal kerül sor Budapesten a Tavaszi fesztivál rangos kulturális eseménysorozatára. A tíz nap alatt száz helyszínen mintegy ezer rendezvény: hangversenyek, balett és operaelőadások, színházi bemutatók, ifjúsági és gyermekprogramok, folklórműsorok és kiállítások várják a fővárosba látogató hazai és külföldi vendégeket. A fesztivál újdonsága, hogy egyidejűleg több vidéki város: Sopron, Szentendre és Kecskemét is házigazdája lesz egy-egy kulturális rendezvénysorozatnak, amelyen neves vendégművészek is fellépnek. Ízelítőül tekintsük át a gazdag program legjelentősebb eseményeit. Ebben az évben a Liszt centenárium jegyében zajlanak a komolyzenei események. A fesztivál műsora a zeneszerző műveinek minden eddiginél szélesebb körű bemutatásával tiszteleg az évforduló előtt. A sort a Pesti Vigadóban március 14-én sorra kerülő, Liszt-művekből összeállított kamaraest nyitja meg; közreműködik Peré- nyi Eszter, Onczay Csaba, Gulyás Márta és a Tátrai-vonósnégyes. Másnap este a Mátyás templomban a Magyar Állami Énekkar, 17-én a Zeneakadémián Lehotka Gábor orgonaművész, ugyanott 18-án Jandó Jenő zongoraművész ad hangversenyt a zeneszerző műveiből. A fesztivál zárónapján az MTA kongresszusi termében ad Liszt—Kodály dalestet Pé- czely Sarolta, ugyanekkor kerül sor a Kongresszusi Központban a Liszt Ferenc országos dalostalálkozó gálaműsorára. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd az Állami Hangversenyzenekar Liszt, Bartók és Beethoven műveiből összeállított 19-i koncertjét, valamint a Magyar Rádió és Televízió, és a vidéki városok szimfonikus zenekarainak hangversenyeit. A fesztivál programjában a más zenei műfajok iránt érdeklődők is megtalálhatják az ízlésüknek megfelelő műsorokat. A jazz kedvelői 16- án az amerikai Colette Warren és együttese Gerschwinkoncertjét, 22-én a Gonda János és Szabados György műveit megszólaltató hangversenyt hallgathatják meg. Az operabarátoknak az Erkel Színház és az Operaház színpadán műsorra kerülő előadások közül csemegének ígérkezik Wagner Nürnbergi mesterdalnokok című operájának premierje. Ezen kívül Erkel két művét, a Bánk bánt és a Hunyadi Lászlót, valamint Donizetti és Verdi- operákat láthatnak a nézők. A sportcsarnokban a Győri Balett Jézus, az ember fia címmel mutatja be új műsorát, a Pécsi Balett Gluck Don Juan című művével vendégszerepei a Vígszínházban. Az Erkel Színházban Csajkovszkij Diótörője, az Operaházban Seregi László koreográfiájával Prokofjev Rómeó és Júlia című balettje lesz látható. A zenés műfajok mellett tág teret kapnak a prózai előadások is. Először kerül sor országos kamaraszínházi, negyedik alkalommal nemzetközi pantomim és eszperantó nyelvű színházi találkozóra. Ez utóbbi keretén belül a Magyar Eszperantó Színház Masters, Kafka és Gyárfás Endre egy-egy művével mutatkozik be. A nagyszínházi produkciók között számos bemutató előadás szerepel; köztük a Madách Színházban, először kerül színre Szabó Magda Szent Bertalan nappala című drámája. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház különleges programmal vendégszerepei a Várszínházban: Liszt Via Crucis és Requiem című művét adja elő. A zenés irodalmi estek otthona a Korona pódium lesz. A folklórműsorok legnevesebb vendége, az Állami Népi Együttes — mely Muzsikáló tájak címmel új táncjátékot mutat be — mellett a Vigadóban több alkalommal fellép a Kodály és a Hungária kamaratáncegyüttes. A Sportcsarnokban rendezik meg a háromnapos nemzetközi cigányfolklór találkozót, ugyanitt kirakodó- vásár és országos táncháztalálkozó is lesz. A Budapesti tavaszi fesztivál hagyományosan gazdag az ifjabb látogatóknak szóló műsorokban. A Kertészeti Egyetemen Fesztivál klub alakul, ahol a könnyűzenei koncertek mellett nemzetközi gyermektalálkozót is rendeznek. Március 15-e előestéjén a Petőfi csarnokban kerül sor az ünnepi megemlékezésre: Petőfi és kora címmel zenés-táncos irodalmi-történelmi játékkal emlékeznek az 1848-as polgári forradalom kitörésének évfordulójára. A főváros kiállítótermei sokféle tárlatnak adnak otthont. Legújabb műveivel jelentkezik többek között Kő Pál, Varga Imre, Reich Károly, Rékassy Csaba. A Kongresszusi Központban a fesztivál nemzetközi sajtófotó-kiállítását, a Vigadó galériában az Amerikában élő képzőművész, Kepes György tárlatát tekinthetik meg a nézők — akár más jellegű programok szünetében is. A kulturális eseményeket érdekesnek ígérkező különlegességek színesítik: nemzetközi zeneszerzői-, kirakat- rendezői- és sakkverseny; veteránautós, mikroszámítö- gépes és diaporáma-találko- zó; országos virágkötészeti verseny és bemutató. A szakmai találkozók keretében kerül sor — többek között — a vendéglátóipari szakmunkástanulók nemzetközi versenyére. A vidéki városok közül a megyénkhez legközelebb eső Kecskemét is a Tavaszi napokra készül. Nagy érdeklődés előzi meg a Cziffra-ala- pítvány növendékeinek hangversenyét; 23-án CziÄa György is koncertet ad. A Kodály-iskola Lehotka Gábor orgona- és Péczeli Sarolta dalestjének lesz a színhelye. A képzőművészek közül Szervátiusz Tibor szobraival, Bozsó János festményeivel, Törőcsik Jolán intarziáival mutatkozik be. A Bács-Kis- kun megyében élő grafikusok kollektív tárlatot rendeznek a megyeszékhelyen. Néptáncosok, népzenészek a vidék sajátos folklórját mutatják be, a népművészet mesterei pedig vásárt rendeznek míves munkáikból. — bju — Virágkarnevál, tűzijáték, kórusverseny Milyen lesz a debreceni nyár? Sietünk leszögezni: korántsem időjárásra vonatkozó prognózist vázolunk, amint azt esetleg a cím sugallná. Ez az előrejelzés a kulturális, szórakozási lehetőségek kontúrjait villantja föl az olvasó előtt, s elsősorban a rangos, nemzetközi hírnévvel fémjelezhető rendezvényekről ad képet. A Hajdúság fővárosának hosszú évek óta az egyik leghíresebb rendezvénye a virágkarnevál. Az idén már 17. alkalommal rendezik meg a színpompás virágkompozíciókat bemutató fölvonulást, amelyen hazai és külföldi csoportok, menetzenekarok, néptáncegyüttesek, illetve a pallagi nemzetközi lovasverseny résztvevői is közreműködnek. A karnevál Debrecen várossá nyilvánításának 625. évfordulójára szervezett műsor-sorozat jegyében zajlik majd. E programot gazdagítja, hogy ugyanekkor autó- és motormatuzsálemek adnak randevút egymásnak a nagyerdei stadionban. Augusztus 19—20-án Európa minden tójáról érkezett ifjú virágkötők versenyeznek egymással. A Petőfi téren az Alkotmány ünnepe előtt néhány nappal láthatják az érdeklődők a holland virágbemutató dísznövényeit. Augusztus 20-án este tűzijátékban gyönyörködhetnek a vendégek a Kossuth téren, majd a Kölcsey Művelődési Központ parkjában nemzetközi táncházban rophatják a táncot. Minden bizonnyal élénk érdeklődést vált ki a Debrecen örökös díjáért küzdő, Európa országaiból ide- sereglő salakmotorosok versenye. Emellett virágkiállítások is várják a vendégeket. Debrecen nemcsak a virágok városa, hanem a zenéé is. Július 7—12. között rendezik meg a Bartók Béla Nemzetközi kórusversenyt, ez évben a tizenkettedik alkalommal. Az együttesek előadása révén megismerhetjük nemzeti kórusművészetüket, de a több kategóriában zajló versenyen kortárs műveket is hallhatunk, hiszen ezt a résztvétel szabályai is előírják. A XII. kórusverseny szereplői a nemes vetélkedésen kívül másutt is föllépnek. A debreceni dzsessznapok szintén rangos eseménye lesz a nyár programjának. A maga műfajában ezt a varsói fesztivál mellett Közép- Kelét-Európában a legjelentősebbként tartják számon. A debreceni Kölcsey Művelődési Központ és a Magyar Rádió szervezte dzsessznapok július 24—27. között zajlanak, egyúttal itt kerül sor a hazai dzsesszverseny döntőjére is. Ha nyár, akkor kemping. Ez egyben világtalálkozót jelent a Debrecen közelében lévő Vekeri-tavon. ’83-ban Párizsban hazánk nyerte el a Kempingezők és Lakóko- csizók Nemzetközi Szervezete által az idén 47. alkalommal megrendezendő kemping világtalálkozó rendezési jogát. Magyarország már ’66- ban is otthont adhatott nemzetközi találkozónak. Ennek sikere s a hazánk iránt élénkülő érdeklődés, a gyarapodó jó hírnév, a növekvő turizmus okán ismét mi leszünk a házigazdák. E találkozó területén és idején kívül is lesznek elő- és utótalálkozók, programok, elsősorban azért, hogy a legismertebb idegenforgalmi gócpontok mellett a Tisza s a Tiszántúl tájait is fölfedezhessék maguknak a turisták. A mintakemping kategóriájába itartozó Vekeri-tavi sátortábort már tavaly elkezdték fejleszteni, ezer férőhelyesről tízezresre bővítik. Ennyi vendégre számít Debrecen, az előrejelzések alapján. A jó közérzeteit biztosító kempingezésen kívül választékos sport- és kulturális programokkal várja a város a hazai és külföldi turistákat. 8 z. T. T.
